Re: Sans folyó

**Tessei** Kedd Jan. 15 2013, 22:04

Folyamatosan haladok a víz felé, így azonnal próbálkozok a szabadulással. Azonban így, hogy mozgok, nem megy túl könnyen. Csakhamar elérem a folyót és belepottyanok, de előtt még kihúzom a drótból a lábam, amint van rá időm. A levegőben pedig próbálok elővenni egy kunait, hogy legyen mivel harcolni, majd tele szívom magam, hogy legyen oxigénem. Amint a víz alatt vagyok, próbálom ledöfni az ellenfelemet, illetve szeretném megszerezni a légző készülékét. Mindenképpen testre, elsősorban a májra próbálok támadni, hátha sikerrel járok. A felszerelésében viszont nem akarok kárt okozni, ha sikerülne legyőznöm, akkor szívesen megtartanám a cuccait magamnak.

**Sanagi Natsu** Hétf. Jan. 21 2013, 13:35

A két hatalmas shuriken árnyak módjára szelik át a levegőt, legalábbis az egyik teljes mértékkel. Míg a fickó a csalival foglalkozik a másik repkedő fémdarab végez vele. A fiú és a férfi még utoljára egymás szemébe néz, majd a nagydarab alak eldől és többet nem mozdul. Natsu tudja, hogy győzött mégis egy életbe került ez a győzelme. Gyermeki lelke azonban egyelőre a háttérben marad. Nincs ideje arra, hogy megeméssze tettét és elfogadja, hogy nem ez lesz az utolsó ilyen eset. Ám nem csak a csata miatt nem ér töpprengeni ugyan is alig hogy megszabadult az egyik ellenféltől, rögtön egy másik tör rá. Ezúttal nem egy élő, húsvér valaki sodorja tovább és dönti le a lábáról. A báb, melyet korábban próbált eltéríteni most visszatért és az ő életére pályázik. Ha eddig nem volt veszélyben az ifjú genin, most abban van. Kissé kótyagosan, minden erejét összeszedve igyekszik kezeivel távol tartani a kis bestiát. Egyik kezével ugyan elérhetni a lábához erősített tartóban lévő senbonokat, de nem meri elengedni egy pillanatra se életre kelt ellenfelét. Nem sok lehetősége lévén és persze mert az általa kotyvasztott méreg nem sokat ér egy ilyen ellenféllel szemben az egyedüli lehetősége a közelharc. Amit viszont megtanult korábbi edzései folyamán, hogy ezek a bábok mindig rejtenek valami meglepetést. Ha a sensei nem kezd valamit a férfival aki irányítása alá tartozik ez a trükkös kis förmedvény valószínű, hogy itt fog fűbe harapni. De addig nem, amíg egy kis élet is van a karjaiban.

Tobi Szer. Jan. 23 2013, 13:19

A víz alatti csata nem várt eredményeket hoz, mindkét fél úgy gondolja, már az első csapás lesz az utolsó. Párat még ugyan rángatott az ifjú Geninen a maszkos férfi, de a fiú egyből lehúzza lábáról a drótot, és immáron szabadon kezd el felé úszni hozzá hasonlóan egy késsel a kezében.
Viszont a felfegyverzett férfi nem evett meszet, hogy egy az egyben kiálljon a fiú ellen, mikor ilyen nagyszerű eszközt visel ballján, ismét aktiválja azt, és bár a vízben lassabb a kilövellő drót sebessége, mégis rátekeredik az Tessei kunait tartó karjára, és ismét az előző tervét próbálja megvalósítani, vagyis magához húzza a fiút. Idő nincs arra, hogy ismét levegye magáról Tessei a béklyót, és tőrt tartó kezét sem képes irányítani.
Natsu életét mesterére bízza, remélve, hogy az ártalmatlanítani tudja a bábos férfit, de ha még ez így is van, nem elég rá az idő, a báb két karjából tű hegyes kések ugranak elő, majd elindul Natsu felé kinyújtott karokkal, hogy véget vessen a fiú életének.

//Tessei: 95% ch; Natsu: 95% ch. //
[Technikai helyzetleírás: Tessei és az ismeretlen a vízben küzdenek, ami az úttól 7 méterre van, jelenleg 1 méter mélyen. Natsu a mestertől immáron 15 méterre helyezkedik el az úttól 5 méterre, kit éppen a bábhasználó tart sakkban.]

**Tessei** Hétf. Jan. 28 2013, 20:26

A tervem nem pont úgy sül el, ahogy tervezem, ugyanis az ellenfelem a víz alatt is megtámad a dróttal és próbál magához húzni. Mivel nem tudom mozgatni a kunait tartó kezemet, kétségbe esetten próbálok valamit kitalálni ellene. Mivel csak az egyik karomat tudom szabadon mozgatni, nem tudok túl sok dolgot kezdeni magammal. Viszont bevethetném a drótirányító tudásomat!
Szabad kezemmel megfogom a drótot, majd a Drótcsévélő technikának köszönhetően próbálom az irányításom alá vonni a finom szálat. Az a tervem, hogy elérem, minél több drótot húzzak ki a szerszámból, majd a fémszálat egyszerűen csak a nyaka köré tekerem a Drótkötél technikával. Ha sikerül a nyaka köré fonni, akkor egyszerűen csak megfojtom a saját drótjával az ellenfelemet

//Engedélyezem a karakterem halálát Razz

Tehát ha úgy gondolod, hogy rosszul cselekszek a küldetés során és az akár életvesztéssel is járhat, én benne vagyok! //

**Sanagi Natsu** Hétf. Feb. 04 2013, 14:04

Hiába az újonnan megszavazott bizalom vagy a távol tartásra tett kísérletek, Natsu dolga semmivel se lett könnyebb. Az ifjú genin, szembe nézve élettelen ellenfelével, kénytelen stratégiát kieszelni a túlélés érdekében. Tapasztalataiból tudja, hogy a valódi ellenfele nem a báb, hanem a bábozó. Ám mindez mit sem ér, ha nem tudja hatástalanítani a férfit aki a szálakat mozgatja és ne adj isten megvédi magát az esetleges támadásoktól alkotásai segítségével. Mindezen információ kevés lenne ahhoz, hogy az átlag napokon tutyimutyi genin elbizonytalanodjon. Nem hiába tett tropára egy bábot és küzdött meg egy másik bábozóval, hogy most egy harmadikkal szemben veszítsen. Noha ez nem edzés, hanem igen is komoly élet halál helyzet, akkor se engedheti meg magának a pillanatnyi sebességet. Reménye továbbra is az őt kísérő jouninban van. Ezúttal viszont nem csak reménykedik, hogy megmentik tyúkszaros kis életét, helyette inkább akcióba lendül. Minél jobban megzavarodik a férfi annál nagyobb esély van a győzelemre. Folyamatosan hátrálva egy kunait halász ki a lábára erősített tartóból, míg hárítja az esetleges csapásokat legjobb tudása szerint, ha esetleg erre sor kerülne. Terve egyszerű. Minden a gyorsaságon alapszik. Míg a bábtól próbál minél messzebb kerülni, a fegyverét igyekszik még pusztítóbbá tenni egy robbanó jegyzettel és ha ez sikerül akkor egy dolga van hátra. A shunshin nevezetű nagyszerű technika segítségével kitér oldalra és ahogy már az lenni szokott végre hajt egy halálpontos dobást a bábos ellen. Noha egyszerű tervről van szó, itt korántsem ér véget. Számolván azzal, hogy a férfi kitérhet, esetlegesen hárítja a fegyvert a robbanás mindenesetre elég nagy port kavar és megzavarja az érzékeit. Ekkor ha szükségessé válik, a karjára erősített kis szerkentyű, mellyel pompás kis mérges gázfelhőt képes kifújni, megbéníthatja ellenfelét pár pillanatra. Egyelőre viszont, minden az események alakulásán múlik.

Tobi Szer. Feb. 06 2013, 18:08

Tessei mindent egy lapra tesz fel, életét is feláldozza, csak hogy dűlőre jusson ellenfelével. Viszont nem adja könnyen a bőrét, elég pofás ötlet jutott eszébe, s bár erejét is fel kell használnia, sikerül a terve.
Azonban az érkezéssel számolnia kell ellenfele késével is, mi sajnálatosan bal vállába csúszik, ezt is annak köszönheti, hogy a szerkezetet tartó kezet rángatásra bírta, így célzása némelyest pontatlanabb lett.
Viszont terve beválik, a drót úgy öleli körbe a férfi hájas nyakát, mintha oda termett volna, s még sebzett vállától függetlenül is képes őt megfolytani. Csapkod, kapkod, de ez már felesleges mozdulat.
Ahogy a férfi abbahagyja a rángatózást, a drót is engedni látszik. Tessei levegője elfogy, válla ütemesen lüktet, elsötétül körülötte a világ. Még a ruháját valami rángatni kezdi, de ez az utolsó életbeli emlék, mi a sötétségbe borítaná.

//Elájultál, reagáld le a történteket, (Jelzem, nem haltál meg, a tervedet ötletesnek találtam, ezért megérdemled az életet Very Happy

)//

Natsu még mindig bízhat mesterében, de, mikor utolsó pillantást vet felé mielőtt a báb támadna, látja, ahogyan az beugrik a vízbe. Nagyszerű, gondolhatja, egyedül maradt egy bábhasználóval, és az ő vérszomjas teremtményével. Viszont nem adja könnyen az életét, ebben legalább hasonlít társára, elszántan védekezik, egyenlőre eredményesen. Vagy túlságosan rákapcsolt, vagy pedig a bábos nem használja ki teljes tudását, nem tudja, de még terve is beválik.
A robbanócetlis tőr nyílegyenesen repül a férfi felé, de ekkor megpillantj,a ahogy fél úton magától felrobban.
Nem tudja mire vélni a történteket, biztos benne hogy sikerült a technika, nem aktiválta a cetlit idő előtt, valami mégis közbe szólt. Azonban már nem áll a félelmetes báb árnyékában, ismét ott lebeg használója mellett.
- Nem rossz ifjú genin. Leleményes és bátor, még ha meggondolatlan is, mindenképp tiszteletet érdemel. A mestered és a társad már a halakkal alszik, de te megölted egy társunkat és még ellenem is állod a sarat. Ők csupán hátráltattak téged, igazi bajtársakra lenne szükséged. Gyere velem és megmutatom neked a bábhasználat valódi erejét, a hatalmat, melyet nem sokan érthetnek. - mondta kinyújtva kezét, mire az előtte lévő területet elözönlötték a tenyérnyi kis bábfigurák. Lehet vagy ötven miniatűr figura és mind egy chakrafonalon kapcsolódnak össze, a fickó újjain.

Sans folyó - Page 3 19428_494244397281391_2009483824_n

Sans folyó - Page 3 19428_494244397281391_2009483824_n

Valószínűleg egy ilyen figura akasztotta meg az előző támadásod.
- Csatlakozz hozzám, vagy tedd ugyanezt hasonló módon, ahogy társaid buktak el. - nevetett fel a férfi, majd várta döntésed, avagy támadásod.

//Elérkeztünk a végső csatához, úgymond a főellenséghez. Tessei éppen most emelkedik fel mesterével karöltve a vízből, ez a következő körre fog megtörténni, addig Natsunak egyedül szembenéznie az ellenséggel. Sok sikert!//

**Sanagi Natsu** Csüt. Feb. 07 2013, 13:41

A fiú jól állja a sarat, talán jobban, mint arra ő számítani mert, mégse bízik abban, hogy sokáig kitarthat. Rövid élete során furcsa kettősség alakult ki benne. A komoly shinobi aki kockára teszi az életét legyen bármilyen a helyzet, és a zárkózott gyermek aki elszigetelődött az emberektől. Vágyik arra, hogy teljesítse a kötelességét, megvédje faluját, hisz nem is olyan rég még azt se tudta elhinni, hogy szeretett otthonából származnak az emberrablók. És most, amikor gyakorlatilag szembekerült a halállal, a sensei a vízbe veti magát és ellenfele több tucat apróbb bábbal tartja sakkban hirtelen elbizonytalanodik. Sose volt ő különösebben tehetséges és a faluhoz se kötődik szorosan. Minden mit korábban mondott vagy érzett akár a kötelességtudat számlájára is felírható. Vagy mégse? Csak bámul a férfia, megtörten, egyedül egy tucatnyi ellenséggel szemben. Már a méreg használata se tűnik olyan jó ötletnek. Tudja mennyire gyenge kis kotyvalék és nem mindenkire hat ugyan úgy. Ennyi erővel, akár egy könnyed szellővel is megpróbálhatná ledönteni a lábáról. A bizonytalanság tovaszáll, de nem sziklaszilárd elhatározás veszi át a helyét. Az értetlenség és negativitás az idő múlásával mindenen felülkerekednek. Nem érti miért is kellene neki kockáztatnia az életét a faluért. Igen, ő egyedül kevés ez ellen a férfi ellen, de Sunagakure erős. Nem kell neki itt meghalnia, csak azért, mert olyan embereket küldtek ki egy küldetésre, amit nem képesek elvégezni. Tessei már jó ideje nem bukkant fel a felszínre és a sensei is utána vetette magát. Lehet hogy a férfi nem hazudik és az ami végzett társával már a jounint is elkapta. Na és a szülei? Őket se érdekelte különösebben, hogy mi van vele. Lepasszolták és addig dolgoztatták egy tanárral amíg vért köhögött. Most viszont nem gondolhat rájuk, nem várakoztathatja meg a férfit se. Egy dologban biztos. Egy olyan dologban, melyben még sose volt ennyire. Élni akar, legyen bármi is az ára. Amit tesz azzal árulóvá válik, ám ha fordul a kocka és győznek, még mindig kimagyarázhatja magát. Nincs vesztenivalója, csak az élete. Már pedig ahhoz egyelőre ragaszkodik. Szólásra nyitja a száját, de azon egy erőtlen nyöszörgésen kívül nem jön más ki. Így hát egyetlen dolgot tehet. Életét a férfi kezébe helyezi, és míg ezt képletesen vesszük, addig keze, az idegen kezébe simul.

**Tessei** Vas. Feb. 10 2013, 22:19

Úgy néz ki, sikerül a tervem. Azonnal rángatni kezdem a drótot és hamarosan irányításom alá vonom azt. Azonban az ellenfelem megsebez a vállamon. Ettől felordítok, így értékes levegőtől szabadulok meg. Viszont sikerül körbe fonnom a másik shinobi nyakát, így elkezdhetem fojtogatni. A levegőm fogytán, már lassan elkábulok, amikor sikerrel járok. Hirtelen kezd elsötétedni minden körülöttem, ráadásul a testem is elgyengül. Már arra sincs erőm, hogy a felszínre ússzak, így hát rábízom magam a víz ölelésére. Az utolsó dolog, aminél még eszméletemnél vagyok, az az hogy valami rángatja a ruhámat, utána viszont sötétség borul rám. Valószínűleg ez a vég.

Tobi Kedd Feb. 12 2013, 21:18

A levegő forrósodik köztetek, a férfi pedig gúnyosan elmosolyodik. Érzi, hogy félsz, hogy hezitálsz, felajánlotta számodra az életet és shinobiként te félted azt. Nem vagy idevaló, mint ahogy talán ő is elárulta övéit, te sem adnád értük a véred.
- Nagyszerű. Nem fogod megbánni, hidd el. Ezek a semmirekellő kutyák a szabályaikkal semmit sem érnek. Tűzbe tennéd értük a kezed, de ők hol vannak, amikor a te életed forog kockán? - nevetett a férfi, ahogy megszorította a kezed, de érezted, hogy azért minden báb körülöttetek lebeg.
- Jól sejtem, hogy nem hoztatok magatokkal pénzt? - kérdezte elengedve kezed és a körülöttetek lévő kicsiny bábok eltűntek szemeid előtt.
Ekkor bukkannak fel melletted Tessei és a mester, úgy tűnik társad nincs túl jó bőrben, több sebből vérzik és vizet köhög.
- Natsu! Mit csinálsz?! - üvölti feléd a nő, ahogy próbál kiúszni a partra jobbján Tesseiel.

- Gyerünk Natsu. Döntsd el, melyik oldalra állsz. A pénz és a hatalom, vagy a szánalmas társaid és a falu, ki úgy bánik veled, mint egy szót fogadó láncrakötött ebbel!? - Kérdezte mosolyogva, majd a vízben úszó "barátaidra" mutatott.
- Végezz velük, mutatva ezzel a velem kötött szerződésed. Akkor elhiszem, hogy hozzám kívánsz csatlakozni. - mondta. Viszont, ha ez csel és a férfira fogsz támadni, mondván, hogy közel akartál kerülni hozzá, figyelj a melletted lévő bábura is, akit azonban nem hívott vissza.

//Nos hát Tessei engedélyével a karaktere ölhető, a választás a tiéd Natsu. Persze a karaktergyilkosság előtt ezt tárgyald le Tessei-el. Ha emellett döntesz és csatlakozol a férfihoz, megbeszéljük PMben a továbbiakat. Tessei mostmár cselekedhetsz, igaz nem vagy toppon, de ellenkezhetsz és megnehezítheted "társad" dolgát, már, ha megtámad.//

**Sanagi Natsu** Szer. Feb. 13 2013, 20:03

// Megdumáltuk a dolgot és Tessei véleménye alapján, semmi akadálya a karakter halálának. Nos, mivel az én karakterem nem egy vérengző őrült, jelen állapotában inkább csak idegileg labilis, rád bízom a dolgot, hogy Tessei túl éli e a támadást, esetleg feldobja a pacskert. //

Natsu nem válaszol, még csak le se reagálja a férfi mondanivalóját. Csak áll és maga elé mered, fejében és lelkében az érzelmek és az ész érvek csatája dúl. Elméje igyekszik meggyőzni arról, hogy még nem késő, visszafordulhat és társai és életben maradnak. Érzelmei azonban teljesen mást súgnak neki. A helyes utat választotta, a bábos férfi erős, kizárt, hogy társai még éljenek hisz idáig se egyedül volt az emberrabló. A kérdésre, miszerint hoztak e pénzt magukkal, csak nemlegesen megrázta fejét, és a csata tovább dúlt benne. Nem kell neki sunában maradnia, nincs szüksége a falura és neki sincs szüksége rá. Egyedül volt, egész végig. Gyenge jellem aki nem képes semmire. Erőtlen, önbizalomhiányban szenvedő, nincs semmi amire büszke lehetne. Árnyékban húzza meg magát és bár igyekszik, lelke mélyén tudja, hogy sose fog megváltozni igazán. Erőre van szüksége. Erőre, olyan erőre, mint amilyet ez a férfi is birtokol. És ekkor újabb hullám bolygatta meg a tavat s vele együtt a lelkét is. A jounin, társával együtt mászik elő a vízből és egy kiáltással ad életjelet magukról. Megkérdőjelezi tettét, ami még inkább nagyobb vihart vált ki az egyre labilisabbá váló fiúban. Menni, maradni... melyik a helyes ösvény? Magány, erő, határozottság, gyengeség, félelem. Ezek és még sok más érzelem keveredik össze benne. Egy veszélyes, instabil elegyet alkotnak. A genin a fejét fogja, szemei kiguvadnak a döntés súlya alatt, szabad keze a kunai tartóhoz siklik, míg másik kezével elengedi a fejét. Kitör a vihar! Egy kétségbeesett kiáltást hallatva fegyvereiért nyúl, és sorra hajigálni kezdi őket egykori társai felé.
- Menjetek! Menjetek innen! - kiáltja szinte már esdeklőn.
Nem akarja, hogy a közel jöjjenek. Menjenek és hagyják magára. Had járja a saját útját, had legyen végre olyan valaki aki mindig is akart lenni. Így hát fogynak a senbonok, elő kerül a még használatlan tekercs és zúdulnak belőle a shurikenek és kunaiok, ahogy magához hívja őket a pecsétekből.

**Tessei** Szer. Feb. 20 2013, 15:19

Számomra már csak a sötétség maradt... vagy még sem? Teljesen legyengülve kezdem meg süllyedésem, azonban hamarosan valami megragad. A Sensei az, megragad és szépen lassan kikászálódunk a vízből. Azonnal köhögni és öklendezni kezdek, majd hamarosan egy kevéske vizet köhögök fel. Hallom, hogy mond valamit a Sensei, majd Natsu is, de én az egészből nem értek semmit. Elgyengülve terülök el a földön és szinte már el is ájulok.

//Továbbra is rátok van bízva a karakterem élete!//

Tobi Szer. Feb. 27 2013, 15:15

A harc a végéhez közeledik, Natsu újdonsült társa hatalmas mosollyal az arcán nézi, ahogy a nő és Tessei egykori sunagakurei shinobi áldozatává válnak. Ám mégiscsak Jounin az ellenfél, nem is habozik, sokkal gyorsabb a tekercsekből idéző geninnél, megiramodik felé és a bábhasználó felé.
- Abból nem eszel! - kiáltott a férfi, majd nevetve nézte végig, ahogy a mestered belerohan a sok apró báb közé, melyek ismét láthatóvá váltak előtettek. Közelebb megnézve láthatod, hogy teljesen áttetszőek, olyan, mintha ezeken az apróságokon üvegborítások lennének, kombinálva némi fával. A Mestered esetlenül esik vissza a földre, több vágással a testén, mire te aktiválod fegyverarzenálod már hűlt helyét találod.
Tessei eközben szép lassan kileheli lelkét a parton, nagyon sok vért vesztett, sőt teste mintha rángatózna is, valószínűleg a víz alatti csata folyamán méreg is juthatott a szervezetébe.
- Nem rossz ifjú tanítványom. A mestered meg hagyjuk, a méreg, ami a testébe került, hamar végezni fog vele. Iparkodjunk, mert még meg kell csonkítanom egy gyereket, ezért az orcátlanságért. - mondta, majd megveregette a vállad.
- A társad megölése és a mestered megtámadása elég bizonyíték a hűségedre, igazából nem is félek attól, hogy ellenem fordulsz, mert csak én védhetlek meg téged, ezek után körözött ninja leszel, sőt ha jól dolgozol, még a Bingó könyvbe is bekerül a neved. - Nevetett fel a férfi, ahogy elhagytátok az árulás és a mészárlás helyszínét.

//A kaland véget ért. Tessei kérésére a karaktere elhalálozott(Nem tartott rá igényt), míg Natsu elárulva országát beállt szökött ninjává. A rangod majd közös egyeztetéssel megváltoztatom, a részleteket pedig PMben egyeztetjük. Mivel Tessei is végigjátszotta a kalandot, s bár a karaktere meghalt, igazán jó munkát végzett, ha nem kérte volna ezt, valószínűleg túl is éli, ezért PMben elküldheti annak a karakterének a nevét, akinek felírhatok +6 ch pontot. (csak azért ennyi, mert ez rendhagyó jutalmazás)
Natsu 10 ch ponttal lett gazdagabb és 2000 Ryoval, amit újdonsült mestere adományozott neki a segítségért. Gratulálok az eredményekhez, remélem ugyanannyira élveztétek a kalandot, mint én.//

**Shiruba Tsuki** Szomb. Júl. 13 2013, 23:04

Elözmény:
Jaiba Mineo

Reméltem, hogy tetszeni fog Tsukinak a dolog, de nem gondoltam, hogy ennyire élvezni fogja. Szerencsére megúsztam mindenféle halálos, de még egyéb fenyegetés nélkül és az egyik legfontosabb testrészem sem került veszélybe. Sőt, olyan dolog történt, amire nem számítottam. Egyrészt Tsuki elkezdett velem, játszani. Ez még nem is volt annyira meglepő. Viszont most először hallottam nevetni. Éreztem, hogy melegség árasztja el a szívem. Nem ismerem régóta Tsukit, és nem is ismerem még igazán, de azt tudom, hogy eddig az emberekkel kapcsolatban csupa rossz élménye volt. Kiközösítették, semmibe nézték, bántották. Ilyet egyetlen gyereknek sem szabadna átélnie. Túl sokáig volt egyedül, de én itt leszek neki. Én mindig mosolyogni fogok, ha vele leszek. Mert ő még igazából gyerek, és én vagyok a felnőtt, akinek meg kell mutatnia, hogy a világ szép, és felnőttnek lenni jó.
- Jól áll neked a nevetés. Tudod, azt szeretném, hogy rengetegszer legyen lehetőséged nevetni. Ezért én a jövőben, amikor csak tehetem, mosolyt akarok varázsolni az arcodra. Azt szeretném, hogy mindig boldog légy. Te egy nagyszerű lány vagy, és ezt megérdemelnéd.
Mondandóm befejezte után lemerültem a víz alá, és elkezdtem úszni Tsuki felé. A víz alatt megfogtam a lábát, és lerántottam a víz alá. Amikor velem egy szintbe ért, megkócoltam a haját, amennyire tudtam, majd arrébb úsztam, és integettem neki a víz alatt.

Jelen a folyó partján:

- Melletted végre igazán boldognak érzem magam Onii chan. Bár csak, bárcsak igazából is hugod lehetnék.
Egy mély, és igaz kívánság volt most ez. Tényleg szeretném, ha így lenne sajnos ez lehetetlen. Jelenleg legalább is vagy is tényleg az. Ha csak ah mindegy élvezzük a jelen pilanatott.
Hirtelen víz alatt vagyok még hajam is kócolják. Kezek után kapok, de a tulajdonos már elúszott. Víz alatt mérgesen intek és igyekszek utána menni. Csak nekem levegő is kell nem vagyok holmi nyálkás hal. Fel színen újra feltöltöm tüdöm friss levegövel és víz alá bukok körbenézni. Majd ki nyújtom a nyelvem és a partra sétálok. Ennyi nekem böven elég volt, soha nem tartozkodtam még enyit vízben egyszerre.

**Jaiba Mineo** Szomb. Júl. 13 2013, 23:53

Miután kicsit szórakoztunk a vízben, Tsuki megunta, és kiment a partra. Én is azt szeretném, hogy a húgom legyen. Mindig is szeretettem volna egy hugicát, de ez sosem adatott meg. Hiszen még kicsi voltam, amikor anyukám meghalt. Közben arra lettem figyelmes, hogy szomorúan nézem magam előtt a vizet. Gyorsan szétnéztem, reménykedve, hogy senki nem veszi észre, majd én is kiúsztam a partra. Ott állt Tsuki is. Odamentem hozzá, és megálltam előtte. Egy pár másodpercig a földet bámultam, majd felemeltem a fejem, és Tsukira néztem. Majd nagy nehezen megszólaltam.
- Shiruba Tsuki, én is azt szeretném, hogy a húgom legyél. Ezennel a húgomnak fogadlak. - ölelem meg Tsukit – Persze, csak ha neked is megfelel, Tsu-chan. – szorítom magamhoz még közelebb – Remélem tudod, hogy ez felelősséggel is jár. Ettől fogva vigyáznunk kell egymásra, segítenünk és támogatnunk kell egymást, hallgatnunk kell a másik hívószavára és van még egy hátránya a számodra. Be kell mutatnod nekem a jövőbeli udvarlóidat! – mondtam nevetve.
Nem tudom, mit fog szólni Minamo, ha megtudja majd, hogy van egy újdonsült húgom.

**Shiruba Tsuki** Vas. Júl. 14 2013, 00:08

- Onii chan!
Meg lepődtem de alaposan felkiáltva hangosan ugrottam fel, hogy nyakába karoljak vagy is ugorjak. Néha talán néha az álmok valóra válnak.
Most ez igaz egy álom, egy kívánság valósult meg most az előbb. De csak ugranék mert Mineo elkap és magához ölel és ölel egyre szorosabban. Ez a pillanat olyan, amit soha nem feledek. Sírni kezdek, de most nem fájdalom, vagy lelki bántalmak. A boldogság ami kiváltja belölem. Hangosan zokogok és próbálom egyre jobban magamhoz szoritani a férfit.
- Ígérem így lesz Onii chan. Vigyázni fogok rád, ha te is rám és és várjunk csak.. mi az a udvarló? Valamilyen eszköz, vagy más tárgy?
Kérdezem gyermeki naivsággal hangomban könnyek közepette.
Nem akarom elengedni, most végre van valaki aki próbál megérteni és meg ért. Aki szeret engem és elfogad, akit nem érdekel a külsőm. Ha kell és kivánja a világ végére is követem vagy még azon is túl.
- Ha egyszer eljönnél a faluba, keresd a Sandaime utca negyedik házát észak felől.

**Jaiba Mineo** Vas. Júl. 14 2013, 00:38

- Örülök, hogy beleegyeztél. Én mindig vigyázni fogok rád. Ha arra járok, mindenképp benézek hozzád, az én drága hugicámhoz, Tsu-chanhoz! – mondtam Tsukinak, miközben még mindig magamhoz öleltem – Remélem nem baj, hogy Tsu-channak hívtalak, csak jól áll neked ez a név. – szorítottam magamhoz, majd szép lassan elengedtem. Nem tarthatom örökké a karjaim közt. Még akkor sem, ha ez egy nagyon szép pillanat. Meg már Tensi mesternek is elege lett, és leült az egyik fa tövébe. Miközben elengedtem, eszembe jutott, hogy volt egy kérdése Tsukinak.
- Hogy mi az udvarló? Tudod, még ha te nem is hiszed el, te szerintem egy szép lány vagy, és majd a későbbiekben a fiúk majd rajongani fognak érted. – térdeltem le, mintha megkérném a kezét - Ha valamiért neked is megtetszene egy fiú, – szorítottam mindkét kezemet a szívemre - akkor majd be kell mutatnod nekem. Ez ilyen kötelessége a bátyóknak. Én meg majd jól elbeszélgetek vele. – mondtam mosolyogva.
Jó volt Tsukit ilyen boldognak látni. Azt akarom, hogy mindig ilyen önfeledt és boldog legyen. Sőt, még ennél is sokkal jobban!

**Shiruba Tsuki** Hétf. Aug. 05 2013, 22:45

- Miért? Vagy is mi ért ne egyeztem volna bele? Remélem is, hogy vigyázni fogsz rám.
Ismét ölelkezés, lehet a bátyám meg minden de ez a túlzót ölelkezés. Végül is rendben van, most találtunk egymásra csak nemrég. Már is azon a hullám hosszon vagyunk mind ketten.
Kicsit mocorgok majd mikor eltávolodunk egymástól igyekszek durcásan nézni. Nem nagy sikerrel, ajkaim szélén lappangó mosoly ellent mond tekintetemnek.
- Nem baj Neo. Már megint ilyeneket mondasz!
Elfordítottam fejem, de teljesen elvoltam pirulva. Nem értem még mindig mit ért az alatt meg tetszene. Megtetszik a gondolat, milyen lenne megölni? Vagy meg kínozni esetleg áhh nem hiszem biztos másra gondolt.
- Öhm nem teljesen értem még mire gondoltál. Végül is nekem mindegy, én be mutatom ha lesz ilyen.
Majd a mestere mutatok.
- Elégé unatkozik, a társaságunkban.
Végül nagyot sóhajtok és sóhajomban csak fájdalom lapul. Fájdalom mert tudom hamarosan el kell válnunk. Nem akarok, nem akarom ezt az egészet még is muszáj.

**Jaiba Mineo** Hétf. Aug. 05 2013, 23:25

Jót mosolyogtam Tsukin, majd idővel megérti, mire is gondoltam. Lehet nem is kell olyan sok idő hozzá, hogy udvarlója legyen. Az én kicsike húgocskám már is felnőtt? Jót nevettem ezen a gondolatmeneten, hisz alig pár napja ismerem, mégis olyan, mintha évek óta velem lenne. Látványosan el is mosolyodtam. Majd a mosolyom szép lassan lefagyott az arcomról. Tudom, hogy nemsoká haza kell mennem. Nem mintha otthon annyira rossz lenne, de borzasztó érzés, hogy itt kell hagynom Tsukit. Tényleg nagyon a szívemhez nőtt, viszont távolról nem tudnék rá vigyázni. Amilyen most a helyzet, még meglátogatni sem tudnám, és ki tudja, mi történne vele a háborúban. Ha valami baj érné, én nem tudom, mi lenne velem. Legszívesebben mindig mellette lennék, hogy meg tudjam óvni minden bajtól.
Közben eszembe jutott, hogy nem egyedül vagyok, és eléggé kikapcsoltam. Remélem, nem nagyon beszéltek hozzám, vagy figyeltek rám, mert épp lefagyva bambultam előre. Megráztam a fejem, és újra Tsukira figyeltem.
- Igen, a mester már nagyon unatkozik. Mit szólnál hozzá, ha itt hagynánk, és repülnénk egy kicsit. Arra mennénk, amerre csak szeretnél. Vagy ha szeretnél, még maradhatunk, hogy tudj egy kicsit gyakorolni. Én már elintéztem mindent, amit itt akartam.

**Shiruba Tsuki** Hétf. Aug. 05 2013, 23:40

- Nekem sincs különösebb dolgom, de most inkább.
Mineo vállára teszem a kezem és elmosolyodom.
- Te.... vagy...a.....fó...gó......
Még nyelvem is ki nyújtom majd futásnak eredek. Nagyot ugrok egy szikla tetején egyik kezemmel támaszkodva csak az éles peremen. Át lendülök a kemény természeti képződményen. Majd csak intek, és látni lehet ahogy fehér hajkorona tulajdonosa egyre távolodik. Néha nagyot ugorva egy-egy szikla vagy fa tetejéről vissza is tekintek. Kivétel nélkül mindegyikről valami nyaktörő akrobatikus mozdulattal távozok. Még távolról is látszik egyetlen hiba is nagy fájdalommal fog járni ha bekövetkezik.

**Jaiba Mineo** Kedd Aug. 06 2013, 00:06

Meglepett Tsuki ezen húzása, de gyorsan magamhoz kellett térnem, mert egyre távolodott tőlem, és mint fogónak, egyre kisebb esélyem lett volna elkapni, ezért gyorsan utána kell indulnom. Most nem érek rá búslakodni, most itt vagyok vele, és ennek minden percét ki kell használnom, az ő, és az én kedvemért is. Elnézve, amiket csinált, a hideg futkosott a hátamon, de biztos voltam benne, hogy nem lesz semmi baja, mert elég ügyes ahhoz, hogy így ugráljon.
- Szóval így állunk? – kiáltottam utána – Rendben.
Abban a pillanatban én is nekirugaszkodtam. Én nem a látványra mentem, hanem a gyorsaságra, mert a lemaradásom már igen tetemes volt. Így viszont a távolság egyre csökkent hozzá képest.
Erősen elgondolkodtam, hogy egy kis erdőirtással előnyre teszek szert, és Tsukit nem hagyom menekülni, viszont nem volt szívem ezt a pár fát kiirtani, ami itt van. Úgyhogy inkább gyorsaságból próbálom utolérni. Amint ez sikerül, alulról, egy ágról lendülve húzom fel magam, és a levegőben repülve majdnem megérintem Tsuki vállát, majd a fölötte lévő ágon landolok.
- A következőt nem hibázom el! – mondom vigyorogva.

**Shiruba Tsuki** Kedd Aug. 06 2013, 00:33

- Nahhh teee......
Szolok hangomban nem kevés örömmel. Elszúrom a kapaszkodást és a földön kötök ki. Az egész bal karom furcsa pózban leng testem mellett. Mint jelezvén, hogy a váll ízület nincs a helyén.
Mielőtt még valaki bármit és léphetet volna, meg fogtam a karom jobbommal. Meg feszitettem izmaim és egy nagy rántásal visza tettem a helyére. Halk roppanás halatszot ahogy a porc és izület újra a helyén volt.
- Ahhhhhhhhh
Elvileg sikítanom kelet volna. Az arcom inkább elpirult, sőt nem is kivirágzot még nagyobb boldogságot sugározva. Mintha valami öröm forrás lenne a számomra a fájdalom. Vagy én vagyok beteges, nos ez lehet ha ilyenekben élvezetet találok. Vagy egyszerűen a testem müködik igy.
Endorfint termel és adrenalint de nagy menyiségben. Ami fájdalom érzésekor elönti testem. Endorfin örömöt okoz talán az adrenalin az ami ara sarkal ebből az örömből többet szerezek.
- Hát onii chan akkor legyél ügyesebb.

**Jaiba Mineo** Kedd Aug. 06 2013, 01:06

Valószínűleg nagyon meglephettem Tsukit, mivel elvétette az ugrását, és a földön landolt. Ki is ficamodott a válla. Először csak a puffanást hallottam. Ijedten fordultam meg. Amikorra odanéztem volna, és segíteni próbáltam volna, már Tsuki vissza is rántotta a vállát a helyére. Ezt végignézve kirázott a hideg. Látva, hogy a fájdalomtól nem a megszokott eltorzult arcot láttam, hanem örömöt. Ilyet még sosem láttam. Picit meg is ijesztet ez. Viszont ez semmin nem változtat. Egy pillanat alatt mellette teremtem, és óvatosan megérintem a vállát
- Minden rendben? Ne menjünk vissza? Nem szeretnél pihenni? Tudok valamit segíteni? – tört elő belőlem egyből az aggódó bátyus, nem is gondolva arra, hogy egy ninjának ennél már valószínűleg nagyobb fájdalmai is voltak már. De ez nem érdekelt, csak az, hogy minden rendben legyen Tsukival. Biztos zavaró lehetett neki, hogy így letámadtam, de megígértem neki, hogy vigyázok rá, és már is sikerült ezt megszegnem, ezt akartam jóvátenni egy kicsit. Aggódó tekintettel néztem rá, és vártam, hogy mit fog válaszolni.
- Bocsánat, hogy ennyire aggodalmaskodom, de nem tudnám elviselni, ha valami baj érne.

**Shiruba Tsuki** Szomb. Szept. 07 2013, 23:36

- Te te meg mit művelsz?
Kérdezem zavartam amint mellettem terem aggódva és már próbálna is ápolgatni. Addig nem merészkedik, nem ér hozzám ami talán jelen esetben szerencse is. Hiába vagyunk úgy ahogy még mindig nem szoktam meg teljesen. Mit az egyértelmű a jelenlétét, az aggódását.
- Ne csináld már ezt zavarba hozol ha ilyen vagy.
Bököm ki tetettet haraggal és hátat fordítok neki. Persze ez látszott arcomon, de már van annyi tapasztalata tudja ez ismét csak egy álca. Hideg burok amivel valódi énem elrejtem a külvilág elöl. Mert valójában ha nehezen is fogadom el az érzést. azt a gondolatot van valaki aki aggódik értem és félt. Egy ember nem egy ember utánzat.....
- Haaajjj teee ha segítség kell majd szolok. Minek nézel te engem porcelánnak, hogy enyitöl össze török és sírva szaladok haza?
Az az igazi kisördög vagy is a durcás stílus tovább mérgesedik. Amikor vállam fölött hátra nézek és ajkaim sarkában egy halvány mosoly lapul. Nem fordulok meg, még véletlen sem. Kíváncsi vagyok, hogy mit fog reagálni.

**Jaiba Mineo** Vas. Szept. 08 2013, 00:53

Látszott Tsukin, hogy zavarja, ahogy viselkedem. Mondjuk megértem, én is frászt kapnék magamtól, ha valaki ezt tenné velem. De hát ő a kishúgom, szokjon hozzá, ilyen vagyok. De inkább legyek ilyen, mint hogy ne foglalkozzak vele. Persze, hogy aggódom érte, amikor látom megsérülni. Azért annak örülök, hogy nem sértődött meg igazán, csak látványosan dúrcizott egy kicsit. Még hátat is fordított nekem. Az aggódó bátyusának.
- Ha nincs semmi bajod Tsu-chan, – kócolom össze teljesen a haját – akkor te vagy a fogó!
Felfutottam egy fára, majd onnan továbbugrottam, és kerestem egy helyet, ahol úgy gondoltam, már nem lát Tsuki.
- Most én fogok dúrcizni! – kiáltottam hangosan.
Kényelembe helyeztem magam, majd használtam a Meisai Gakure no Jutsut, aminek a segítségével elrejtőztem, majd vártam, Tsuki mit reagál rá.

**Shiruba Tsuki** Vas. Szept. 08 2013, 01:16

- NYaaaaaaaaahhhh!
Sikótok fel elég hangosan természetesen. Kicsit mintha élvezném is az előbbit, a hajam össze kócolását. Épp ezért talán nem csak a rosszalló hang volt az előbbi. Volt benne valami valami ami azt mutatta igen is én most élvezkedek. Mérges arcomon egy mosollyal fordulok meg kócos hajammal nem törődve nézek körbe. Az egész kívül állónak fura lehet, ha épp most csöppenne ide. Egy lány aki előbb még sikítozót most mg kócos hajjal mérgesen, ám de ajkai mosolyra húzódnak.
- Ez így nem ér Mineo, nem volt szó jutsurol. Te akartad, csak meg ne bánd amikor elkaplak.
Kemuri Bunshin no Jutsu amit használok. Egyetlen kézjel semmi más és két klón jön létre, tökéletes másolatok. Az egyik elsétál egy fa alá és ott figyel míg a másik ellenkező irányban egy szikla darab mellett foglal helyet. Aztán módszeresen lelkeztem kutatni. Felugráltam minden egyes fára amerre haladhatott. Ez alatt lent a földön az egyik klón elindult és lent követett. Igaz nem képes semmire csak előre meghatározott dolgot tenni. Némely fának ágát meg is érintetem persze.

Ajánlott tartalom