Re: Határvidékek

**Shiren** Pént. Dec. 21 2012, 16:22

// Fagy Gyermekei //

Mindenki beszél és véleményt mond. Mirubi pedig csak öltözik. Egészen kényelmes és stílusos a ruházat, azonban ez csak egy komolytalan jelmez, így nem kellene hatással lennie Mirubira... De sajnos hatással van és kezdenek elterelődnie a gondolatai afelől a cél felől amit kitűzött maga elé. Az öltözködés közepette, néha-néha, de rendkívül figyelmesen nézte a társait, akik átöltöznek. Csaknem mindegyik arcát látja, kivéve Itanashiét és a másik fiúét. Az a furcsa lány is felfedte kilétét. Egyedül a szemét nem sikerült meglátnia Mirubinak, de nem is igazán figyelte a szemét, mivel ugyebár azokban úgy sem lenne semmi érdekes... Az a vörös kabátos fiú nem fedte fel a kinézetét előtte. Valószínűleg neki van a legnagyobb takargatnivalója és Őneki lenne a legkevésbé jó, ha a jelenlévők megtudnák, hogy hogyan is néz ki. Ez pedig még inkább felizgatta Mirubi fantáziáját. Az alak aki eddig nem volt cseppet sem lényeges, most kitűnt a többiek közül és így most már az Elmebeteg (Mirubi) figyelme is ráirányult.
~ *Nem tetszenek nekem ezek a dolgok... Egyikőjük sem akarta az elején felfedni kilétüket, de most pedig a két lány, szemrebbenés nélkül mutatta meg az arcát... Mivel a Térképes vetette fel az ötlete, így valószínűleg Ő csak az elővigyázatosság kedvéért nem akarta megmutatni magát... De a másik lány! Neki nincs ínyére a dolog és így neki is takargatnivalója van... Itt mindenki olyan érdekes! *Fel kellene boncolni őket nem? Úgy is szükséged lesz egy kis tanulásra az orvosi alapokból... *Az sem most lesz... Egyenlőre a boncolást tartogatom későbbre. Mert ahhoz ölni is kell ugyebár. Ha ölök, azt akkor ki akarom élvezni. Egyáltalán nem tudom, hogy milyen hatással lenne rám egy emberi élet kiontása. Igaz, elméletben nem igazán kellene, hogy érdekeljen, de a gyakorlatban más is lehet. *Nehogy elbőgd már magad! Puhány! ~
A ruha teljesen felkerül Mirubira, viszont van egy dolog, amit még érdemes lenne megemlíteni. Az Elmebeteg figyelmen kívül hagyta a fegyveritthagyós dolgot. Elvégre is nincs annyi minden nála. Amit pedig észrevehetnek, az csak két kunai. Elvégre is Ők mutatványos zenekar lesznek nem igaz? Késdobálókról és késnyelőkről még nem hallottak? Tehát, nem törődve a tekercsekkel a karján és a lábán, felvette a ruhát, majd amikor a csapat elindult, azt az állati koponyát is. Ifu mindvégig szorosan Mirubi mellett volt. Fél is és persze tudta, hogy mi a dolga. A szükség esetén, Őt is be kell vetni a harcban, vagy csak egy mutatvány erejéig. A meggyőzés készsége meg kell, hogy legyen egy shinobiban. Mirubi pedig amúgy is szeret a figyelem középpontjában lenni, így bármikor képes lesz lereagálni a dolgokat. A kérdés csak az, hogy a pillanat hevében mennyire fog okosan szólni... Az odafele vezető úton, volt ideje alaposan szemügyre venni Tessát hátulról. Abban a ruhában amiben volt, igencsak jól nézett ki. Habár egyre inkább kihalnak a régi gondolatok és vágyak, de a múlt még ott kísért. A sötét és félelmetes tervekkel a fejében, még ott vannak a régi démonok is és a régi érzelmek. Egy velejéig romlott alaknak is lehetnek gyengéi a nők, így egy megváltónak és a "Világ Takarítójának" miért ne? Miután Mirubi sikeresen elterelte a gondolatait Tessa alakjáról, visszatért a jelenbe és teljesen átadta magát a romlott és undorító érzéseknek, amik már akaratán kívül is a felszínre törtek.
~ Ezzel a faluval kezdjük... Itt kezdődik majd a fertő kiirtása! A patkányok most megtudják, hogy mennyire sebezhetőek! Hogy nem tehetnek semmit a kihalás ellen. Én csak felgyorsítom ezt a folyamatot, hogy a Föld számára előbb jöjjön el a megváltás. Mint amikor a kutya megszabadul a bolháitól! ~
Kellő képen felhúzva magát saját problémáin, menetelt előre, majd amikor megérkeztek, teljesen a körülötte folyó dolgokra koncentrált. Tessát többen is megállították autogramot kérni. Ennyire híres lenne? Minden esetre ez a csapatnak jól jön, hiszen többen is ismerik őket. Viszont, adódott egy kis bibi a tervben. Elvették a vezető hangszerét. Persze a közvetítőnek használt hanghullámok egy Genjutsu használónak csak megkönnyítették a dolgát. Anélkül is képes létrehozni a Genjutsuját. Persze Mirubiéknak semmi konkrétat nem mondott, a bejutással kapcsolatban, így mindent ráhagy a lányra, egészen addig amíg meg nem fogják őket egy kérdéssel. Hol szállnak meg és kinél? Erre ezer és ezer válaszlehetőség van, már csak a legjobbat kell megtalálnia a vezetőnek...

Ha Tessa, vagy bárki más nem szólal meg 15 másodperceb belül:
Egy szót sem szól senki, így muszáj lesz valakinek cselekedni. Mirubi beáll a portás mellé, majd megszólal.
- A Chuunin Vizsgáról jövünk éppen. Már két napja, hogy elhagytuk Kumogakurét. Takumi no satoban szálltunk meg egy éjszakára, de már nagyon kifáradtunk és az a hó is kiszívta belőlünk az erőt. Gondoltuk, majd betérünk ide, ahol majdcsak megszállhatunk egy éjszakára. Persze a megfelelő ellenszolgáltatás fejében. Ha pedig alkalmunk lesz rá, akkor bemutatjuk a tudományunkat is. Mert tudniillik, mi nem csak egyszerű zenészek vagyunk, hanem mutatványosok is.
Persze. Szép hely is Takumi no Sato. Egy napot töltött ott Mirubi, idefele jövet. Még jó, hogy fel tudta hozni példaként... A magyarázatot a szokásos, "jófiús" hangon mondta a férfinak, hogy véletlenül se érezze a szándékukat. Ha pedig be kell mutatni valamit, akkor megcsillogtatja csodálatos képességét, amivel egy pillanat alatt képes a macskájából egy ikertestet létrehozni...

Ha balul ütnek ki a dolgok és harcra kerül a sor:
Itt bizony a tervük már most megbukott. Nincs mit tenni, hangosan kell elhozniuk a kölyköt. De nem akar harcolni, mert a végén még nem bír magával. Egy kevés chakra segítségével, megpróbál kivitelezni egy tökéletes hátra szaltót, amivel remélhetőleg a többiek mögé kerül. Innen tudja őket fedezni. Persze nem ez az elsődleges oka annak, hogy itt helyezkedett el. Innen meg tudja figyelni a társai mozdulatait, ugyanis a képességeikről még nem tud semmit.

Amit Mirubi magával hozott a küldetésre:
- 2 kis chakra tekercs (Egyik a jobb lábára tekerve 1 pedig a bal alkarjára.)
- 2x5m drót.(Ezeket használja a tekercsek rögzítésére)
- 10 senbon (Tekercsben a bal alkarjára)
- 8 robbanójegyzet (Farzseb)
- 8 Kunai (1-1 mind két szandáljában, 6 pedig a Szürke tekercsben a bal lábára tekerve)
- Saját Készítésű érzelemfokozó egy 20ml-es üvegben (Zsebében [Bővebb Info az Adatlapon])
[/color]

**Itanashi** Pént. Dec. 21 2012, 17:56

Bár tervem, miszerint én magam egy másik úton mennék be, mely jóval biztonságosabb végül elvetettük, és felöltözve a többiekkel együtt indulok el a kapu felé. Útközben láttam Mirubin, hogy valamin gondolkodik. Bár fiatal volt, arcának gyermeki vonásai még mindig megtévesztett, igen komoly dolgokon járhat a tudata. Ezalatt a rövid idő alatt úgy tűnt, talán a sors vagy Jashin akarata, de társaknak ítélt minket, küldetésünkön együtt kell vele dolgoznom, éreztem, több lehetőség lehet a küldetésünkben. Hogy mi lehet ez, még nem tudhattam, ám abban biztos voltam, nagy tetteket vihetünk mi még véghez.
Mirubi mellett álltam, mikor a kapuhoz értünk. Az őrök Tessa-t a csapat vezetőjét faggatták, reméltem a leleményes lánynak van még pár trükkje a tarsolyában és nem bukik el a több órás vizsgálat most. Ha igen akkor a lehető leghamarabb lépnünk kell és az őröket el kell hallgattatni, végleg. Ezt egy közeli ütéssel, alkalmazva a Senei Jashu // Rejtett Árnyék Kígyó kezek technikát az ütés következtében az őr fejét a kígyók pillanatokon belül eltorzítják, megsebzik, jobb esetben pedig meg is ölhetik.
Azonban reménykedtem, hogy a lány felkészült minden eshetőségre és könnyedén válaszol majd. Nem akartam megszólalni, csak ha nagyon kell, de talán még akkor sem. Csupán álarcom alatt meglapulva vártam a fejleményeket, és készen álltam az esetleges támadásra.

//Bocsi a hosszért és a minőségért, nem volt sok időm:S//

**Hyuuga Emiko** Pént. Dec. 21 2012, 22:19

Emi nem gondolkodott sokáig a fegyverek hátrahagyásán. Már amikor elkezdték megbeszélni a tervet, érezte, hogy nem lesz egyszerű így se bejutni. A jounin megint arrébb vonult és az összes felszerelését elrejtette egy fánál, amit megjelölt. Amilyen érzéke van az eltévedéshez, még képes, és nem találja meg soha többé a cuccait. Amúgy is, nem kell neki fegyver, hiszen Taijutsuja éppen elég hatásos lesz az őrök ellen, ha arra kerülne a sor. Lehet túlzott paranoiának nevezni, de még a vizet tartalmazó tekercsét is hátrahagyta, pedig azt aztán ki lehetne bárhogy magyarázni. Miután visszatért a csapathoz, meglepődve vette észre, hogy Tessa papírlapokat oszt ki mindenkinek. A kunoichi is sorba állt a darabjáért, majd eltette az egyik zsebébe.
*Biztos van valami terve ezekkel a cetlikkel.* Jegyezte meg magában Emi, majd szépen elindult a többiekkel együtt. Közben fény derült a papír feladatásra is, hiszen a vezető kiadta a parancsot, hogy ezt adják oda, ha elkérik a személyes iratokat. *Szóval újabb megtévesztés, ami azt jelenti, hogy Tessa tehetséges az illúziók terén.*
A lány a koponya alatt kissé nehezebben látott ki, nem szokta meg az efféle fölösleges kiegészítőket. Olyan régóta nem járt nagyobb létszámú faluban, hogy teljesen fölöslegesnek érezte arcának eltakarását. Valami azonban nem hagyta nyugodni, mégpedig Mirubi viselkedése. Nem vette észre, hogy hátrahagyta volna a fegyvereit. Nem akarta megemlíteni a dolgot, bízott benne, hogy meg tudja oldani ezt a problémát, amennyiben a kapunál gondok adódnának belőle. A cicát viszont féltette, tehát néha-néha Byakuganja segítségével rápillantott az állatra.
A séta nem tartott olyan sokáig, mint gondolta, viszonylag hamar megérkeztek a főkapuhoz. Az út alatt Emi egyetlen szót sem szólt, ami talán feltűnt a csapat többi tagjának, talán nem. Elvégre korábban gyakran hallatta a hangját, ám most minden idegszálával a küldetésre összpontosított. Eléggé meglepődött, amikor meglátta azt a sok embert. Egy kissé könnyedebb helyzetben tett volna valami megjegyzést, ám ebben az esetben hanyagolta azt. A koponya alatt felvonta szemöldökét, amikor Tessát állandóan megállították, ilyen-olyan ürüggyel.
*Hű, tehát tényleg egy híres zenekar tagja!* Eddig sem kételkedett túl sokat, de most minden bizonytalansága elszállt. Érdekes pályát választott másodállásnak a rózsaszín hajú lány. Ez még nem lett volna akkora gond, de a kapunál elkérték a csapatvezető hangszerét. Remélte, hogy Tessa enélkül is meg tudja oldani azt a kis cselt, amit tervezett. Aztán jött a kérdés, hogy kinek a felkérésére érkeztek és hol fognak megszállni. Emi nem idegeskedett, hiszen legutolsó mentsvárának még ott volt Amegakure-i papírja és vándor ninja engedélye. A többit meg majd valahogy kimagyarázza az őröknek. Kezét azért alig észrevehetően ökölbe szorította, mert nem tudta, mire is számítson. Egyelőre kivár, hátha valakinek eszébe jut egy mentő ötlet és sikerül meggyőzni a portást, hogy engedje tovább őket.
Amennyiben nem sikerül a csendes és feltűnésmentes bejutás, rögtön akcióba lendül. Mivel kezét már előkészítette, öklébe és lábába chakrát irányít, majd a Gouwan és a Tsuten Kyaku technikákkal próbálja meg ártalmatlanná tenni az őröket.

//Bocsánat, nekem se lett valami jó ez a reagom.//

**Unazaki Ashura** Szomb. Dec. 22 2012, 14:41

Az Unazaki is elvett egy papírlapot Tessától, már az üres lapra ránézve sejtette, hogy mi lesz a terve ezekkel, és elkönyvelte magában, hogy egy hasznos Genjutsu művész kerül a társaságukba, olyasféle mint jó maga. Mikor mindenki készen állt a sétára vissza a kapuig, Ashura ment elől jó ideig, hiszen ő tudta a járást a kapuhoz, legalábbis az olyan irányokat ismerve ahol nem keltenek majd túl nagy feltűnést ahogy felsétálnak a főútra, elvégre zenekarok általában nem kecmeregnek ki csak úgy a hegyekből mint a vándor remeték. Ashura, szerepéhez illően egyáltalán nem beszélt az útjuk alatt, és amikor elérték a kapu előtt várakozó tömeget, szinte rögtön Tessa mögé lépett, elvégre neki kellett a figyelem központjában lennie ehhez az akcióhoz, azonban mindenképpen közel maradt hozzá. Türelmesen végigvárta amíg minden arra járó rajongónak adott egy autogramot, szemeivel már azonban az őröket figyelte, kíváncsi volt, hogy mennyire sül el jól vagy balul ez a terv. Ahogy közeledtek a kapuhoz a tömegen keresztül, Ashura megropogtatta nyakát, majd hátranézve végigmérte saját csapattársait egy pillantás erejéig, utána ismét előrefordult.
*Készen állnak nekiugrani itt bárkinek, legalábbis egy közülük biztosan. Ha megőrzik a hidegvérüket, akkor még lehet, hogy át is jutunk ezen az ellenőrzőponton, és akkor már nagyjából sima ügy a küldetés hátralevő része. Talán be kellene segítenem a lánynak az illúzióban, elvégre bármennyire is tesztbiztos-alapú a részvételem, nekem se meg neki sem tenne jót, hogyha az ő eredeti formájában kezdenénk el tömeg gyilkolni egy városban.*
Így hát Ashura, a köpeny méretét használva ami rajtuk van, középen összetette a kezeit, míg a ruházat ujjai eltakarják a kézfejeit, ő nyugodtan készenlétben tarthatja őket szükséges kézjelek formálásához. Koncentrációját fenntartva, nem beszélt, hanem csak az őrök közül azt a flótást figyelte, aki a papírokat ellenőrizte. Megpróbált ráhangolódni a Genjutsura amit Tessa az üres papírokon használt, és az őr arcát nézve megpróbálta kitalálni, hogy tudott-e esetleg vagy használni akart valami Genjutsu ellenőrző/vagy megtörő jutsut, elvégre nem csak a ninják tudhatnak jutsukat használni, hanem jól kiképzett katonák is tudhatnak egyet-kettőt. Mindenesetre, hogyha azt látja, hogy valami leleplező technikát akar használni az illető, akkor a Magen: Nijū Kokoni Arazu no Jutsu (Démonikus Illúzió: Duplázott Hamis Terület Jutsu) segítségével még egyszer ráveti Tessa Genjutsuját a papírosokra, hogy ne lepleződjenek le.

Ezen kívül csendben várta az eseményeket, a válaszadást Tessára vagy bárki másra hagyva, kíváncsi volt a kreativitásukra, Tessán kívül a másik lányéra, aki kiléte valamiért nem hagyta nyugodni. Ha harcra kerülne a sor, erősebb jutsuit még raktáron tartva arra koncentrálna, hogy a legközelebbi őrtől szerezzen fegyvert, majd Tessa védelme érdekében közel maradna hozzá. Fegyverszerzés sikertelenségekor is így tenne, elvégre azért ő sem teljesen majom ha kézi harcról van szó.

**Kushieda Unazaki Tessa** Vas. Dec. 23 2012, 20:59

A kapuhoz vezető út alatt mindenki csendben volt, egyetlen árva szó nem hagyta el a szájukat, amiből arra lehetett következtetni, hogy mindent értenek a tervvel kapcsolatban és ezért nem vetnek fel kérdéseket. Mindenesetre ez a kis néma menetelés jót tett a számomra is, mert egy kicsit ki tudtam kapcsolódni, relaxálni, pontosan úgy mint egy-egy nagyobb fellépés előtt szokás. Az idő tökéletes volt egy csendes behatolásra, ugyanis a nap vége felé jártunk már, ami azon okból is jó, hogy az őrök, a portás és szinte az összes ember fáradtabb mint reggel, ami talán még a mi malmunkra is hajthatja a vizet.
Ahogyan egyre közelebb és közelebb értünk a kapuhoz, úgy haladtunk el egyre több ember mellett, ami alapjában véve nem is volt probléma, hisz erre számítottunk. A kapuhoz érve az emberek összesúgtak mögöttünk és hallhatóan találgatták, hogy kik is vagyunk. Köztük voltak olyanok is akik felismertek és autogramot kértek tőlem, aminek következményeképp egyszer-egyszer abba kellett hagynom a gitározást, bár ennek nem volt semmilyen hatása a tervemre, mert hangszer elsősorban a chakrakapcsolatot hivatott kialakítani a portással és az őrökkel, és a kapcsolat fenntartásához már nem kellett az eszköz, így örömmel vettem az apró kívánságokat és már firkálgattam a kis cetliket, illetve extrémebb esetekben kézfejeket, karokat. *Ez jó, az emberek felismernek minket, legalábbis engem, és autogramokat kérnek. Ha az őrök látják ezt, vagy figyelnek akkor már nincs is okuk miért kételkedni afelől, hogy kik vagyunk. Már csak a genjutsura kell figyelnem és fenn kell tartanom és probléma nélkül bejuthatunk.*
Minden a terv szerint ment, lassan sorra kerültünk a kapunál, egyből eklkérték a gitáromat átvizsgálásra, amit természetesen át is adtam nekik, hisz semmi rejtegetnivalóm nem volt benne. Azonban legbelül kicsit frusztrált, hogy nincs nálam a gitár, mert ez kicsit megnehezítheti a dolgunkat, persze ebből nem mutattam ki semmit, csak szendén mosolyogtam. A papírjaimat rögvest a meg is mutattam amikor kérte az őr, és mivel hivatalos papírjaim vannak, így abba nem nagyon tudhat belekötni. Ezt követően az úti célunkról érdeklődtek, ami szerintem egy kicsit értelmetlen kérdés volt, hisz mi másért állnánk sorba a kapunál, ha nem maga a falu lenne az jelenlegi úti célunk?
- Az országokat járjuk, hogy fellépjünk zenénkkel és mutatványainkkal. Éppen itt jártunk a fagy országában és úgy döntöttünk, hogy éjszakára a faluban szállunk meg, na meg persze már ha itt vagyunk, fellépünk itt is és szórakoztatjuk a lakosokat. Ezzel a rövidke kis válaszommal szinte minden kérdésre választ adtam, ám még így is megkérdezték tőlünk, hogy kinek a megbízásából jöttünk és hogy hol szállunk meg. Itt egy pillanatra elgondolkodtam. *Ez jó! Ha afelől érdeklődik, hogy hol szállunk meg, akkor az már azt jelentheti, hogy jó úton haladunk a bejutáshoz.*
- Mint mondtam, a lakosokat kívánjuk szórakoztatni míg itt faluban szállunk meg. Ami a szállást illeti, még nincs konkrét elképzelésünk, abban reménykedünk, hogy akad egy-két kiadó szoba az éjszakára valahol. Mondtam kedvesen, majd vártam, hogy mit reagál erre a portás, meg az őrök. Talán ez a legkritikusabb pontja a tervünknek, minden attól függött, hogy mit mond majd a portás, miben talál majd hibát. *Fene egye meg... ha nálam lenne a gitárom, akkor a saját kis jutsummal könnyedén elérhetném, hogy engedékenyebb legyenek velünk szemben, ám mivel kutatás céljából elvették, nem volt más választásom mintsem várni. Bíztam benne, hogy sikerrel járunk és továbbjutunk, azonban fel kellett készülnöm arra is, ha esetleg a dolgok elszabadulnak.*

Sai Hétf. Dec. 24 2012, 01:51

Mindannyian kissé feszültebbek lettetek az indiszkrét kérdés miatt, s felkészültetek a saját módotokon, hogy ha para lenne, elintézzétek. Persze a javatok ninja fejjel gondolkodva rögtön valami technikára gondolt, amivel a konkrét problémát eltüntetheti, jó nagy csinnadrattát csapva, de egyelőre csak egy egyszerű válasz hangzik fel, amely viszont homlokráncolásra készteti a fickót, aki felelős az egészért, s emiatt az őrök is a fegyvereikre markolnak.
- Sajnálom, de bizonyos belépési megszorításokat léptettek életbe az elmúlt héten, amelynek értelmében, ha nincs olyan helyi lakos, aki kezességet vállalna önökért, akkor nem léphetnek be a város falain belülre - nyújtja vissza az iratokat, amelyeken semmi különöset nem talált civil szemével. Viszont még így is kellemetlenséget okoz számotokra, mivel így - a helyzet jelenlegi állása alapján - nem fog beengedni titeket.

//lol, a dátum lemaradt, szóval a következő post, ha - remélhetőleg- internettel rendelkező helyen leszek, dec. 28., ha mégsem jutok ide, akkor majd valahogy jelzek ˇˇ//

**Kushieda Unazaki Tessa** Csüt. Dec. 27 2012, 10:01

A Bejutás cseppet sem ment olyan simán mint ahogyan azt eleinte gondoltam. Az őrök nagyon szemfülesek voltak, figyelték az emberek minden egyes mozdulatát és ha gyanúsat láttak, már fegyverükbe markoltak. Ugyan ez igaz volt a portásra is aki vizsgálta az embereket és természetesen minket is, annyi volt a szerencsém, hogy nem akart még a ruha alá is benézni hátha talál egy két gyanus eszközt. Na nem mintha lett volna nálam más eszköz a gitáron kívül, de azt a momentumot akkor sem szívleltem volna.
- Értem. Köszönjük a tájékoztatást. Mondtam miközben kezemet nyújtottam a gitáromért, majd mikor ideadták megfordultam és lassan sétálni kezdtem. Ujjaim megpengették gitárom húrjait ám ezúttal egy egyszerű rövid, ismétlődő hangleejtést játszottam, melynek célja egy újabb genjutsu volt. Ezúttal a saját technikámat a Magen: Kimochi // Démonillúzió: Érzések -et vetettem be, s célpontom a chakrakapcsolatban lévő portás volt. A dallam amit játszottam lelkesedést vált ki az "áldozatából", s mikor már az idős férfi is a hatása alá került, fejemet visszafordítottam felé.
- Esetleg ön nem tudna kezességet vállalni értünk? Biztos van egy gyermeke, vagy éppen unokája aki hallott már rólunk és szívesen találkozna velünk. Tényleg nem lennénk az útjukban, csak éjszakára megszállnánk, majd másnap miután felléptünk, már magunk mögött is hagyjuk a falut. Az ajánlatom igencsak ésszerű volt, az itteni emberek felismertek, sőt mi több autogramot is kértek tőlem, így a tény, hogy egy híresség szállhat meg valakinél, magában egy jó üzlet.
Természetesen felkészültem arra is, hogy a férfi nemet mond az ajánlatra, s ebben az esetben visszafordítottam a fejemet és tovább sétáltam az úton, kicsit kijjebb a kaputól. Erre az esetre is megvolt a magam terve, hisz kezest találni nem olyan nehéz mint ahogyan az látszik. Körülbelül húsz méterre a kaputól megálltam, majd egy fa környékén letelepedtem. - Csak annyi a dolgunk, hogy várunk egy személyt aki falakon belülről jön ki és addig kell próbálkozni míg valaki szállást nem tud adni nekünk. Jelentettem ki, ahogyan leültem a fa alá pihenni egy kicsit, ugyanis sok chakrát használtam fel a genjutuk létrehozásával és fenntartásával. Nem igazán volt nagy a chakrakészletem, sőt mi több, talán a csapatba nekem volt a legkevesebb, de próbáltam úgy intézni a dolgaimat, hogy eme momentum ne látszódjon rajtam.

//Kakashi leírása szerint (még régebben beszéltem erről) maga a portás egy idősebb férfi aki az 50-es éveiben jár. Ezen információk alapján írtam az unoka lehetőséget. Remélem nem gond ^^'' Valamint a saját jutsum leírását megtaláljátok az adatlapomon//

**Shiren** Csüt. Dec. 27 2012, 15:34

Tessa egy hihető mesét talált ki nagyon ügyesen. Persze arra is kell neki figyelnie, hogy a bandája hírnevével játszik itt ez a négy ember. Szinte biztos, hogy őket fogják gyanúsítani, miután sikerrel elrabolták a gyereket. Mert ugye biztosan sikerülni fog nekik... Esély sincs arra, hogy elrontsanak valamit áhh. Elvégre is ott van Mirubi... Ha Ő ott van akkor már nem lehet baj. Azonban támadt egy kis gond. Hiába a hihető történet, ha a portás egy csökönyös vénember. Itt már nem nagyon fognak átjutni. Vagy még is? A vezető tett egy igencsak érdekes ajánlatot, de valószínűleg mindhiába. Ha a portás igent mondana, akkor már valószínűleg felajánlotta volna a bandának, hogy nála szálljanak meg.

Ha Tessa sikerrel jár:
Mi folyik itt? Ez teljesen irracionális. Miért vállalna kezességet az az ember, aki eddig nem engedte be őket. Miért nem ajánlotta fel eddig? Most nem lehet, hogy puszta szívjóságból tegye ezt meg. Erre rásegítettek. Mirubi a ruha alatt, elgondolkodva nézte végig a vezetőjüket és a portást. Talán nem véletlen, hogy Ő lett a csapatvezető akkor is amikor senki nem nevezete Őt ki. Elérte, hogy ne legyen választásuk. Másfelől ott van az a kétes térképégetés is és most ez... Mirubi arra a következtetésre jutott, hogy a lány Genjutsut használ. Ezt megerősíti a médiumként használt gitár is. Ha ez pedig így van, akkor jobb vele nem nyílt harcba keveredni. A Genjutsuk a Ninjaművészetek legalattomosabb ágazata. Egyetlen egy szempillantás alatt a hatalmába keríthetnek vele bárkit. Akinek pedig nincs tapasztalata, azt nem tud mit tenni ellene. Oda kell majd figyelnie ezekre a "társakra" az egyszer biztos.

Ha Tessa nem jár sikerrel:
Nem meglepő. Ha eddig nem ajánlotta fel akkor most miért segítene? A csapat zsákutcába került, vagy legalább is a "STOP" tábla elé... De ezzel túl sok időt fecsérelnek el és túlságosan is felhívják magukra a figyelmet. Ha igazi vándor zenész csapatot akarnak játszani, akkor nem húznák itt az időt. Továbbállnának és nem könyörögnének. Ez amúgy is már túl sok Mirubinak. Ő nem akar másokra várni és rábízni magát a többiekre. Egy új tervet kell kieszelniük. Számtalan lehetőség van ezekben az emberekben és a Faluban. A legnagyobb és legegyszerűbb dolog az lenne, ha az Északon lévő, Jeges Hegy részét lerobbantanák és így az a Palotára zúdulna. Persze nem kell túl sok ahhoz, hogy maga alá temesse az egészet, így vigyázni kell a robbantás mértékével. Onnantól fogva az összes őr a palotánál csoportosul majd össze... Aztán ott van a frontális támadás is, ami a legvégső esetben opció. De vannak más trükkjei is a csapatnak... Mirubi odasétált Itanasi mellé, majd amikor nem figyelt senki, megszólalt.
- A helycserés technikád független a kígyó hollététől ha jól tudom. Egy kisebb példányt megidézve, be tudna jutni a faluba, ott pedig a technikáddal be tudnál juttatni engem. Mit szólsz hozzá? Csak a folyamatos chakrakapcsolat szükséges. Ha ez a lány nem talál ki valamit egyhamar, akkor nekünk kell cselekednünk!
Mondta Mirubi, majd még egy ötlete támadt. Lehajolt Ifuhoz, majd ahogy szokás, a fejére tette a kezét, mire a macska nyugton maradt. Próbálta éreztetni vele, hogy mit is kellene tennie. Ugyan be lett tanítva és a szokásosnál értelmesebb macska, hiszen egy Nin-ju és egy Házi macska keveréke, így az információt úgy is meg kellene, hogy értse, ha csak elmondja neki. Suttogni kezdett hozzá, ezt pedig valószínűleg a társai is jól látták.
- Menj be a Faluba. Ha hívlak, gyere oda hozzám!
Parancsolt rá a macskára, és így remélhetőleg Ő szokásához híven, követi gazdája utasítását és már csak a szabadság puszta gondolata miatt is, megpróbál átsiklani az őrök mellett. Ha sikerrel jár és a portás, valamint az Őrök beengedik, akkor egy újabb terv született meg.

// ha a 2. opció következik be, akkor Ifu bejutását majd akkor Sai döntse el ^^ //

**Hyuuga Emiko** Csüt. Dec. 27 2012, 17:33

A személyazonossággal tényleg nem volt gond, de újabb problémák gördültek a kis csapat elé.
*Valami miatt többet kötözködnek velünk. Talán csak a fura kinézetünk miatt, de az is lehet, hogy gyanúsak vagyunk. Tessa eddig nagyon jól játssza a szerepét, viszont egyre inkább úgy érzem, hogy másik úton kellett volna jönnünk. Az északi kapu ugyan sokkal veszélyesebb terep és nehezebben tudtunk volna harcolni, de legalább nem kellene ez a színjáték. Egyszer drága vezetőnk úgyis elfárad és akkor lőttek a Genjutsunak!* Kicsit elgondolkodott a helyzeten a Hyuuga lány, majd szép lassan kicsit arrébb ment, mert unta az egy helyben ácsorgást. Erőszakra még nem volt szükség, ám titokban remélte, részese lehet egy jó kis harcban. Régen használta már a jutsuit, úgy érezte, hogy kezd egy kicsit berozsdásodni. Tessa újabb próbálkozására tekintete ismét a portásra vándorolt. A jounin azon kezdett agyalni, hogy vajon ennyi képes lesz-e megtörni a csökönyös portást. Ennek ugyan kicsi volt a valószínűsége, de nem zárhatta ki, hogy az öreg kapott illúziók elleni kiképzést. Vagy az is előfordulhat, hogy szimplán csak tapasztalt és sokat megélt ember, akit nem lehet olyan könnyen átverni.
Innen két út vezetett a sikerig. Az egyik változat szerint simán beengedik őket és megszállhatnak a faluban, ezen kívül kezességet is vállalnak értük. Ez azt jelentené, hogy nincs mitől félniük, hiszen teljesen jogosan tartózkodnak a faluban. A történet viszont egy ponton nagyon sántított. Az unoka elrablásával azonnal őket kezdenék el gyanúsítani, így nehezebb dolguk lenne a szökéssel. A rózsaszín hajú lányt mindenki fölismerné, tehát addig nem lennének biztonságban, amíg el nem hagyják az országot. A kunoichi kicsit áldotta a koponya maszkot, hiszen az ő arcát így senki nem láthatta. Persze ezen ráér akkor aggódni, ha beválik a terv és tényleg minden rendben fog menni.
*Továbbra is azt gondolom, hogy máshonnan kellett volna megközelítenünk a falut. Na, de ez már késő bánat!* Jegyezte meg magának a halványlila szemű lány.

A másik lehetőség viszont még mindig adott volt, tehát akkor harcolniuk kell. Ha továbbra sem tudják meggyőzni a portást és megint csak erősködnek vagy trükköznek vele, akkor gyanút fognak kelteni. Azért egy ilyen híres "banda" bárhol kaphat fellépési jogot, miért egy kis elhagyatott települést választanának? Szerencsére a maszk alatt nem hallatszott, hogy Emi elég erősen fújta ki a levegőt, mert kezdett ideges lenni. Hogy elterelje kicsit a figyelmét, óvatosan aktiválta a Dojutsuját. Látta, hogy Tessa már híján van a chakrának, tehát valamikor pihennie kell, ha csak nem akar elájulni. Hohó, ájulás! Erről rögtön eszébe jutott valami, ami talán működhet, ha minden kötél szakad. Egy vándor sokat utazik, nem mindig tud alkalmas pihenőhelyet találni, ezért előfordulhat, hogy a fáradtságtól rosszul lesz. Régen használt már igazi lányos elterelő technikát, de talán most beválhat. Elvégre az emberek csak nem annyira kőszívűek, hogy megtagadjanak egy kis orvosi ellátást. Azért csak készenlétben tartotta a chakráját, hiszen nagy valószínűséggel a többiek is mozgolódni fognak, ha nem jár sikerrel a Genjutsu. Annyira nincs oda az ötletért, hogy valakit beszervezzenek, akinek a segítségével be tudnak jutni, hiszen akkor az az ember is belekeveredik a kis illegális játékukba. Bármennyire is önként mászott bele ebbe a furcsa kalandba, nem akart hidegvérű gyilkossá válni. Persze shinobiként már az volt, de akkor a munkáját végezte és nem önhatalmúlag döntött mások sorsáról. Ilyen helyzetekben jött elő komolyabb énje, talán ezért maradt ilyen sokáig életben. Innentől úgy tervezi, hogy sodródni fog az árral, tehát ha társai akcióba lépnek, akkor ő sem fog tétovázni. Chakrája azóta sem nyugodott le, mindig készenlétben áll egy gyors jutsuhoz. A Byakuganja már nem volt aktív, hiszen csak néha-néha kellett információszerzésre és úgy gondolta, ezzel csak pazarolja a chakráját. Ugyan nem ismer Genjutsukat, de eddig azok nélkül is teljesen jól elboldogult.

**Itanashi** Csüt. Dec. 27 2012, 20:44

Az őr rendesen kifogott a csapaton, egyedül az éles eszű lányban bízhattunk, hogy valamiféle trükkel sikerül átvernie, és bejuthatunk a faluba, békésen. Nem mintha ellenemre lett volna az esetleges erőszakos behatolás, már régóta vágytam egy kis harcra és vérre. Talán egy kicsit felmelegített volna, lábaim kezdtek már fázni ebben a zord időben. *Öljük már meg és menjünk be* idegeskedtem magamban. Ruházatom alatt öklöm összeszorítottam, egyszerűen nem bírtam elviselni az embereket, akik érezhetően szánt szándékkal tartóztatnak fel, rabolva az időmet.
Míg magamban mérgelődtem, a gyerekképű Mirubi közelített felém, megfontolt lépésekkel, majd kérdezte:
- A helycserés technikád független a kígyó hollététől ha jól tudom. Egy kisebb példányt megidézve, be tudna jutni a faluba, ott pedig a technikáddal be tudnál juttatni engem. Mit szólsz hozzá? Csak a folyamatos chakrakapcsolat szükséges. Ha ez a lány nem talál ki valamit egyhamar, akkor nekünk kell cselekednünk! - talán ez a fiú volt az egyetlen, akiben megfordult a technika lehetőségének nagysága és elgondolkodott rajta. Ez volt az a fiú, aki folyamatosan a bejutáson gondolkodva feldobta lehetőségnek a technikát. Kissé hátrébb álltam, majd halkan válaszoltam.
- Pontosan, a technika lényege, hogy az általam megidézett kígyóval testcserét alkalmazhatok. Remélem, mihamarabb befejezik a beszélgetést, untat már az öreg. - majd fejemben tervet kezdtem szövögetni. * Igen. Talán nekünk kellene valamit tennünk. Ha ez az ostoba nem enged be minket akkor egy másik úton kell bejutnunk.*
Ha a lány sikeresen kimagyaráz minket és beengednek minket, a kaput átlépve alaposan szemügyre veszem az épületeket és a lakókat, egyrészt a menekülés tervéről, másrészt, ha mégis az én technikámmal fogjuk kihozni a fiút, kell találnunk egy jól védhető és elszigetelt épületet, ahol fogságban tarthatjuk, míg ki nem jönnek a többiek. Nem túl feltűnően, de szememmel figyelni fogom az utakat, milyen sűrűn járnak az emberek az egyes utcákon.
Ha nem jön be Tessa terve és más módon kell, hogy bejussunk, akkor a Mirubival folytatott tervezgetésemet felvetve a következővel állok elő. Bár nem tudom, mit akarhat a fiú a macskájával, Ifuval, remélem, nem kavarja össze a dolgokat. Tervem pedig hasonlóan Mirubiéhoz egy állatot fogok beküldeni a városba. Egy kígyót, aki nem túl nagy, viszont annál inkább gyors és csendes. A kígyó bekúszva a faluba remélhetőleg egy eldugottabb résznél megállna, majd egy kis idő elteltével a technikámat ismét alkalmaznám Mirubin, aki bejuthatna ezzel a faluba. Nem ismerem társaim képességét, de mivel rendelkezem föld elemmel, az Iwagakure no jutsu-t alkalmazva utánuk indulnék. Még itt kinn, ha a kapuban beláthattam a falu belsejébe, akkor a járókelők ruházatát megfigyelve a henge no jutsu-val "átöltözve" mind a ketten felderíthetnénk a falut. Tessa-ék addig kinn letáborozva tervet készíthetnének a fiú elrablásáról, kihozásáról, melyeket, ha akciónk sikerrel fejeződik be, a megszerzett információk segítségével egy tökéletes tervet tudnánk létrehozni.

//Sai-ra bízom a kígyó bejutási lehetőségét, a testcsere sikerét, illetve a bejutásunkat//

**Unazaki Ashura** Pént. Dec. 28 2012, 23:10

Ashura csendben hallgatta csak az eseményeket, a biztonság kedvéért ott tartotta kezeit a köpeny ujjai takarása alatt, hogyha esetleg az akadékoskodó őr még egyszer megkérné Tessát a papírok felmutatására. Egyenes tartásával azonban inkább tűnt fagyoskodó zenésznek ily módon mint egy ninjának aki egy Genjutsu fenntartására koncentrál éppen, bár távol állt a didergéstől a valóságban. Az öregedő őr viselkedése nem lepte meg, elvégre már sok bejutási kísérletet láthatott élete során, és ráadásul most még háborús állapotok is uralkodtak a világban, az elővigyázatossága érthető, még a másik oldalról nézve is. Ashura mindenesetre megőrizte a hidegvérét, csak az öreget és Tessát nézve, néha-néha áttekintve a város belső részére, elemezve az utat és az embereket már bejutás előtt.
*Hát, nem olyan könnyű bejutni mint ahogy azt gondolták? Egyenként már valószínűleg rég bejutottunk volna, de mivel most csapatban dolgozunk, több értelme van együtt maradni, hogy az egész ne változzon át egy versennyé. A gyerek megszerzése lenne a verseny témája természetesen. De lehet, hogy csak én gondolok erre a lehetőségre, remélhetőleg legalábbis.*
A fehér hajú férfi érdeklődéssel figyelte Tessát ahogyan az megpróbálta meggyőzni a koros őrszemet arról, hogy ugyan engedje már be őket mégis, a "lehetséges" unokák kedvéért. Ashura tudta, hogy a lány nem olyan ostoba, hogy valami trükk nélkül próbálta volna meg ezt a retorikai manővert, ismét Genjutsu használatot szagolt a dolog mögött, és hagyta, hogy a fiatal Unazaki csinálja csak magától, kíváncsian várta az eredményeket. Ha sikerült, Ashura csak határozott, lassú bólintást ad a lány felé, aztán pedig befáradna a városba, és követné a többieket bárhova amerre az útjuk viszi őket. Közben szinte kritikus ként vizsgálta szemeivel a maszk alól a város utcáit és embereit, érdekes vagy éppen ígéretes búvóhelyeket keresve.

Abban az esetben, ha az őr meggyőzése nem akar sikerülni, Ashura halkan sóhajtana egyet a maszkja alatt, hátrafordulva elindulna a fa felé ahova a csapat tervezett leülni. Nekidőlt a fának ahogy Tessa elkezdett beszélni, majd felnézett az égre, a felhőket bámulva. Hagyta a többieket agyalni illetve elkápráztatni az arra járókat, ha nagyon kezdett volna unatkozni, csak előkapta volna a shinobueját, és eljátszott volna vele egy pár dalt.

Sai Szomb. Dec. 29 2012, 02:07

A feszült helyzetben mondhatni mindenki bevetette, amije van. A végeredmény nem kifejezetten a káosz lett, elvégre annyira azért nem voltak kuszák a gondolatok, de azért mondhatjuk, hogy a feltűnésmentességet kihúzhatjátok a listáról. Nem mintha nagyon rajta maradhatott volna a jelmezetek után.
Tessa genjutsuja ugyan hatott, de a portásban inkább csak bűntudat ébredt, hogy nem teheti meg, pedig máskor szívesen megtenné, épp csak most akár lefejezés is járhat annak,a ki olyasvalakiért vállal felelősséget, aki utána akár csak a legminimálisabb rendbontást is műveli a városban - úgy tűnik, a város ura is tisztában lehetett veszélyeztetett helyzetével, bár ez nem meglepő, hiszen az ember általában tisztában van azzal, hogy vannak rosszakarói. Legalább is olyan pozícióban, amelyben ő volt.
Itanashi és Mirubi sem tétlenkedett. Mivel az állatok egyrészt kisebbek, mozgékonyabbak, mint az emberek, másrészt a kutya sem figyel rájuk, mind a kígyó, mint a macska ügyesen belopódzott, azonban mielőtt további szavak csűrése csavarása, esetleges vert hadként való elvonulás, vagy Mirubi várfalakon belülre teleportálása megtörtént volna, Emi is mozgósította sajátos megoldását, és nemes egyszerűséggel ájulást szimulálva rogyott össze.
Ez volt az a fordulat, ami a minimális káosz látszatát elindította. A portás csak meredten bámult a jelmezében elájuló alakra, míg az őrök először félreértve a helyzetet, rátok szegezték a fegyvereiket, majd csak bámultak, mint kb. a borjú tenné, amikor az új kapuval szembesül elvileg hazaérve. A tömeg azon része is hirtelen kezdett tömörülni, amely közelebb állt, hiszen a tömeg már csak ilyen csőcselék lesz, ha történik valami izgalmas, mert hát mindenkinek tudnia kell, mi is a helyzet pontosan. Aztán felzengett a tömegből az "Orvost" jelszó, s végre megindult minden. A portás ugyan tétova volt, de végül intett az őröknek, s rátok parancsolt, fogjátok meg az "ájult" lányt, és vigyétek beljebb, és "lányos zavarában" még azt is elfelejtette, hogy igazából nem szabadna beengednie titeket. Viszont az egyik őr veletek megy, és egy, a város kapujához közel lakó orvoshoz visz titeket, ahol Emit azonnal ágyra fektetve, s repülősót szagoltatva vele, igyekeznek "magához téríteni".
- Remélem, jobban lesz - fejezi ki együttérzését az őr, de nagyot sóhajtva hozzáteszi. - Azonban amikor ez megtörténik, sajnálatos módon ki kell kísérnem önöket a kapun.
Benn vagytok, ám még mindig nem biztosított a nyugodt szabadon járkálásotok, és ha eltüntetitek az őrt, lényegében ugyanazzal szembesültök, mint szembesültetek volna akkor, ha bármelyik másik oldalt választjátok a bejutáshoz.

//Imádok mesélő lenni, mondtam már? xD Viszont bocsánat a kissé szedett-vedett postért, nem tudom, lesz-e lehetőségem írni jan 3. előtt, így inkább éjszakáztam még egy picit, hogy haladhassatok. Embarassed

Következő határidő január 3., hogy 2-án mindenki, köztük én is, regenerálódhasson :3//

**Shiren** Szomb. Dec. 29 2012, 14:23

Ennél jobban nem is haladhatnának a dolgok. Persze, akkor ha gond nélkül beengedték volna őket... Mind a két állat bejutott, így két terv is elkészült Mirubi elméjében. Első az, hogy a megbeszéltek szerint, Itanashi bejuttatja őt úgy, hogy helyet cserél a kígyóval. De volt egy másik, talán kevésbé bonyolultabb ötlete is. Mivel Ifu-t gond nélkül beengedték, így Mirubi egy csinos Henget alkalmazva macskává alakul. Számtalanszor tette már meg ezt. Viszont, arra kell figyelnie, hogy ez csak egy lefedett illúzió... Ha hozzáért valamelyik őrhöz, akkor azonnal felold a technika. Már vette volna le magáról a ruhát, amikor valami furcsa dolog történt. Az egyik bikafejes társa eldőlt mint egy zsák krumpli. Persze nem lehetett látni, hogy és Mirubi sem tudta, hogy melyik társával akadt gond. Az őrök rájuk fogták a fegyvereket... Lehet, hogy ők támadtak? Miért tennék? Ez végül ki is derült, hogy eszük ágában sem volt támadni. Mirubi pedig mint jó lovag, tette a dolgát. Be kellett vinnie a "társát". Felemelte a lányt. Persze úgy, hogy lehetőleg sem róla sem pedig a lányról ne essen le a maszk. Ez sikerült is neki, majd követte az őrt és elvitték a csapattal együtt az orvoshoz... Ifu pedig mindvégig követte őket, hiszen bejutottak. A kígyótól pedig tisztes távolságot tartott. Amint megérkeztek az orvoshoz, ellátták a lányt, de "sajnos" a segítéshez le kellett venni a maszkját. Mirubi megkíséreli ezt megtenni, ugyanis látni akarja, hogy hogyan is néz ki a lány... Egészen közel hajol hozzá, majd a maszkjára helyezi a kezét és lassan elkezdi lehúzni... Azt, hogy mi fog történni nem lehet tudni.

Bármi is történjék, ha sikerül a maszk levétel ha nem, Mirubi elmegy a lány mellől, majd leveszi magáról a maszkot és mosolyogva néz az őrre. A haja és az egész arca nedves volt. Beleizzadt a ruhába. Valószínűleg már Ifu is megérkezett, így felvéve őt az ölébe, megszólítja az őrt.
- Köszönjük a segítségét! Még mielőtt távoznunk kellene, esetleg elmehetnék könnyíteni magamon? Sürgős lenne. Tudja, ehhez a hideg időhöz nem vagyok hozzászokva.
Vakargatta fejét, majd elpirult. Persze ez csak színjáték és álca. Egy pillanatig sem fordult meg a fejében, hogy Vécére kell mennie, de így rengeteg lehetőség adódik neki arra, hogy előrébb jussanak a Küldetésükben. Esze ágában sincs egyedül, vagy fél csapattal teljesíteni a küldetést, ugyanis kellenek az emberek, de így ha balul ütnének ki a dolgok, tudna mit lépni. Persze ha nem engedik őt el, akkor mást talál majd ki...

**Hyuuga Emiko** Kedd Jan. 01 2013, 22:26

Tessa semmit nem ért el az újabb genjutsuval, tehát Emi elérkezettnek látta az időt, hogy a saját módszerét vesse be. Amilyen sokat gondolkodott a terven, olyan egyszerűen és könnyen terült el a földön. A maszk alatt senki nem láthatta az arcát, de azért a biztonság kedvéért már ezen a ponton becsukta a szemét, hátha mégsem sikerült olyan nagyot alakítania. Ugyan el kellett telnie pár pillanatnak, mire mindenki felocsúdott, ám onnantól kezdve sima volt az ügy. Mivel csak megjátszotta az ájulást, mindennek tökéletesen a tudatában volt. Hallotta, ahogy zúgolódni kezdenek az emberek, majd nem sokkal később megérezte, hogy egyre többen gyűlnek köré. Jól esett neki ez a kis pihenés, és még élvezte is, hogy ennyien körbeugrálják. Végre elhangzott a szó, amire már úgy várt. Valaki felismerte, orvos kell neki, különben nem lesz jó vége a dolognak. A portás már nem kötözködött, megmondta a többieknek, hogy vigyék el a legközelebbi orvoshoz. A kunoichi érezte, ahogy feltámogatják, viszont annyit nehezített a dolgon, hogy nem segített a társainak. Testét teljesen elengedte, az izmai ellazultak, chakrája működését is minimálisra vette. Szerencsére egyik társa elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy így se okozzon gondot neki a felemelése. Ráadásul még arra is vigyázott, hogy a maszkja fennmaradjon, bár számított arra, bizony az orvosnál le fog róla kerülni, másképp nem tudják ellátni. Arra tippelt, hogy az orvos háza nem lehet messze a kaputól, mert alig néhány perc alatt odaértek. Amikor a teste fekvőhelyet ért, igyekezett a lehető legjobban alakítani az ájultat. Nem foglalkozott vele, hogy áll a keze, lába, egyszerűen elterült az ágyon. Ekkor jött az a pillanat, amikor érezte, hogy megpróbálják levenni róla a maszkot. Ha azonnal felpattant volna és megakadályozza ezt a műveletet, akkor biztosan gyanút keltett volna mindenkiben. Pontosan ezért hagyta, hogy fejéről lekerüljön a koponya. Érezte, ahogy haja végighullik az ágyon, hiszen csak úgy betömködte a maszkja alá. Orrát megcsapta valami kellemetlen, tehát ebből arra mert következtetni, hogy megpróbálták magához téríteni. Akármennyire is facsarta szaglószervét az illat, kénytelen volt játszani a szerepét. Hirtelen köhögni kezdett, majd felült az ágyon. Szemét nem nyitotta ki, hanem a fejét gyorsan elfordította.
- Huh-huh... - játszotta meg magát a jounin, mint aki most ébred egy hosszú álomból. - Köszönöm, hogy segítettek rajtam - miközben ezeket mondta, szemét még mindig csak résnyire nyitotta ki és igyekezett leszegett fejjel ülni az ágyon. - K-kérem... visszakaphatnám a maszkom? Most már jól... jól vagyok. Csak elgyengültem egy picit.
*Mióta vagyon ennyire jó színész?* Tette hozzá magában, miközben azon mulatott, hogy mennyire jól sikerült a kis színjátéka. Remélte, hogy a koponyát visszakapja. Sajnos a kapuőr annyira mégsem volt engedékeny, szóval nemsokára távozniuk kellett volna. Ekkor a macskás fiú feltett egy igencsak alap kérdést. Talán ezt még beveszik, hiszen az embereknek tényleg vannak szükségleteik.
Amennyiben Emi visszakapja a maszkot, felteszi és ő is engedélyt kér elmenni a mellékhelyiségbe. Ha valamiért mégsem győzte volna meg a jelenlévőket, hogy visszaadják neki az álcát biztosító kelléket, akkor újfent eljátssza a gyenge kislányt és elterül az ágyon.

**Itanashi** Kedd Jan. 01 2013, 22:47

A dolgok úgy tűntek, Jashinnak hála, jóra fordultak. Egyik társunk hirtelen ájulása arra kényszerítette az őröket, hogy beengedjenek minket, míg a lányt a legközelebbi orvosig el nem visszük. Bár sok időnk nem volt, így is remek alkalmam nyílt, hogy szemügyre vegyem a benn élőket, ruházatukat, ezek mind fontos tényezők voltak tervem véghezviteléhez. A tervhez, melyet még korábban állítottunk össze Mirubival. Miután kikémleltük a benn élők megjelenését, egy egyszerű Henge no jutsu-val felvesszük azok ruházatát, majd bejutva a faluba körbejárjuk, megvizsgáljuk, hogyan lehetne a többi társunkat is behozni a faluba, illetve a küldetés végeztével a lehető leggyorsabb, egyben legbiztonságosabb menekülési útvonalat is kerestem.
A faluból kijövet az eddig is nagy érdeklődést mutató Mirubi engedélyt kért, hogy könnyítsen magán egy keveset. Ekkor egy újabb ötlet jutott eszembe.
- Ha megengedik, én is ellátogatnék, hisz rég voltunk lakott területen, és ki tudja, hol lépünk fel legközelebb. Úgyhogy ha nem lenne gond, meglátogatnám én is a mosdót. - szólok én is.
Abban az esetben, ha az őrök engedélyt adnak, kihasználva a pillanatnyi eltűnést a mosdóban egy kis füstöt alkalmazva létrehozok egy kemuri Bunshin // Füst klónt, ami egy tökéletes másolat, és nem tűnik el, így a klón kisétálva a faluból meggyőzi az őröket a csapat teljes létszámával kapcsolatban, én pedig a faluban maradva kémkedhetek a henge no jutsu segítségével. Kémkedésem célja a tökéletes búvóhely megtalálása, illetve a fal belső áttekintése, bejutási lehetőségek keresése társaim részére.
Abban az esetben, ha nem engednek el minket, a többiekkel távozva kinn egy megbeszélés után bejutunk a faluba és kidolgozunk egy haditervet. A bejutáshoz hazsnált technikám: iwagakure no jutsu.
A mosdóban Mirubinak szólnék a klónról, így ő figyelmeztetheti a többieket, miszerint bejutottam.
//A benn látott területet, az emberek ruházatát Sai-ra bízom//

**Kushieda Unazaki Tessa** Pént. Jan. 04 2013, 00:45

Bármennyire is próbálkoztam kicselezni az őröket, bármennyire is ügyeskedtem a chakrámmal valamint a hangszeremmel, nem sikerült megtörnöm a jeget és elérni azt, hogy az őrök beengedjenek a faluba. Szinte már-már frusztráló volt a tény, hogy hiába az emberek megtévesztésére és tévképzetek kreálására vagyok specializálódva, nem sikerült meggyőznöm egy mezei portást. Egy aprócska, ám erős góc kezdett el növekedni a gyomromban, mely arra sarkallt, hogy hagyjam az álcát és vessem neki magam az őröknek, jöjjön az aminek jönnie kell, ám még mielőtt ez a góc elnagyobbodott volna, az egyik társam ügyesen ájulást színlelt, vagy legalábbis csak remélni tudtam, hogy színlelte és nem egy vérszegény ájuldozóval áldott meg a sors. Minden esetre ezzel a csellel sikeresen bejutottunk a faluba, azon belül is a legközelebbi orvos rendelőjébe.
*Ez eddig rendben is van, azonban amint végez az orvos, biztos hogy kipaterolnak minket, feltéve ha... feltéve ha!* Gondoltam magamban és már ki is találtam a tökéletes megoldást arra, hogy hogyan maradhatnánk tovább mint egy-két éjszaka, persze teljesen legálisan. Miközben Mirubi levette a maszkot az ájulást színlelő Emikoról, odasétáltam mellé aggódóan majd a kézfejét megfogva mindvégig mellette guggoltam. *Valahogy a tudomására kellene adnom a dolgot, de hogyan? Ha a fülébe suttogok, az biztos feltűnne az őrnek meg az orvosnak is, szemét csak résnyire tárta ki így üzenetet se nagyon tudok neki megmutatni.* Tekintetemmel a rendelőt kezdtem el fürkészni, majd hirtelen bevillant a tökéletes megoldás. Az épületet magát belülről egy fényforrás világította ki, mivel már odakint sötétedett, így csak a megfelelő pozíciót kellett felvennem az orvos és az őr mögött és várnom arra, hogy Emiko tekintete rám szegeződjön.
Mindeközben a két fiú, Itanashi és Mirubi a mellék helységbe szándékoztak kimenni, bár ennek most nem volt lényegesebb szerepe az ötletemben. Tehát amikor Emiko tekintete találkozik az enyémmel, vagyis rám figyel, nemes egyszerűséggel, de feltűnésmentesen az orvos és az őr mögött elkezdtem a kezemmel árny-játékozni. Az ujjaimat és kézfejeimet úgy próbáltam meg csavarni, pozicionálni, hogy azok betűkre hasonlítsanak.

K-E-Z-D-J _ K-Ö-H-Ö-G-N-I

Írtam ki az árnyékommal a falra a betűket és csak reméltem, hogy Emiko megérti azt, hogy mit is akarok pontosan leírni. Mindenesetre többször is megpróbáltam elmutogatni ezt a két szót, teljesen addig míg a lány veszi a lapot, illetve lehetőségem van rá (az őr, vagy az orvos meg nem fordul). Amikor a kőhécselősdi megkezdődik, a kevés kis chakrámat erőteljesen koncentrálni kezdem, hogy létrehozzak egy olyan genjutsut, mely azt hiteti el a rendelőben lévőkkel, hogy Emiko köhögése nem egy egyszerű köhögés, hanem közben nagy mennyiségű vért is öklendezik fel. Ez a művelet azért is nagyon bonyolult mert tökéletesen kell időzítenem és akkor létrehozni a vért amikor a lány köhög, valamint anyagi formát is adnom kell a vérnek, hogyha azt az orvos megérinti, vagy látja, elhiggye, hogy ténylegesen vér az ami elhagyta a lány száját.
- Segítsen doktor úr! Kiáltottam el magamat. - Már út közben is többször panaszkodott, hogy nehezen kap levegőt és szúrja valami az oldalát! Mondtam kétségbeesetten.
Ez az egész megtévesztés, azt a célt szolgálja, hogy az orvos arra a diagnózisra jusson, hogy Eminek súlyos tüdőgondjai vannak. Így mint orvosnak kötelessége bent tartani a súlyos beteget, bármi is történjék, ezzel egyetemben remélhetőleg a hozzátartozóit is hagyják, hogy mellette maradjanak. Mindezzel a művelettel időt tudnánk nyerni, hogy egy újabb tervet eszeljünk ki, illetve, hogy a chakrám kicsit visszaregenerálódhasson.

Sai Pént. Jan. 04 2013, 02:48

[Ashu most kimarad]

Emi, hogy a dolog ne legyen gyanús, beáldozta az inkognitóját, színlelve a betegséget, bár furán hangzott, hogy egy ájulás után rögtön tudta is, hol van, de tekintve, hogy Tessa közreműködésének köszönhetően majd durvább dolgokat is "produkál", ezzel nem fog ráérni senki sem foglalkozni. Ezt azonban még megelőzte a wc-re kéredzkedési hullám - mint az óviban, vagy egy durvább vizsga közben - amelyet az őrök úgy voltak csak hajlandók elfogadni, fő az óvatosság, hogy az egyikük kikísért titeket, de egyszerre csak egyet, s a másikótok csak azután mehet, hogy az előző visszaért, így az újabb illúzió életbe lépéséig csak Mirubi jutott ki a wc-re (és majd attól függően szerez tudomást a benti eseményekről, hogy mit művel a wc-n, de számíthat a nyakába egy őrre, aki igen, bekíséri teljesen a wc-be, és ha sokáig húzza az időt, noszogatni fogja, hogy mi van már).
A genjutsu maga egész hitelesre sikerül, mert az első vérhányást teljesen jól időzíti Tessa, aminek köszönhetően a pánik bizonyos foka tör ki,mert hát ugye a beavatatlan laikus rögtön járványtól kezd rettegni, míg az orvos adrenalinja is megnő, ő épp csak azonnal vizsgálgatni kezdi az okot, na meg oldalra fordítja Emit, hogy ne fullákoljon a saját hányásától, onnan meg már egy kis késés néha nem feltűnő. S egyértelműen ki is jelenti, amit Tessa várt, hogy ilyen állapotban semmiképp nem bocsáthatja el a beteget, hiszen felesküdött az életek mentésére. Az őr bajban van, de látszólag ő sem tud semmi jobbat, max aláíratja az orvossal, hogy felelősséget vállal a bandáért, bár egyelőre azon erőlködik, hogy a lány okés, mert beteg, de a többiek nem maradhatnak.

Közben a kígyó megfigyelései:
A kapu környékén egyszerű közemberek házai vannak, ahogy az megszokott a városok rétegződésében, ők egyszerűbb, teljesen hétköznapi, sokszor szedett-vedett ruhákat viselnek a legválogatottabb vidékekről. Minden bizonnyal örülnek, ha be tudnak szerezni valamit iszonyat olcsón, vagy ha nem szakad le róluk "évezredekkel" korábbi öltözetük, így közöttük, ha elég szakadt az ember, nem tűnik fel annyira.
Beljebb haladva a kígyó az eltelt időben eljutott már a középosztály jobban élő rétegeinek házaiig, amelyek már takarosabbak, s bár a legfelső, elhanyagolt emeleteken még midnig a nagyon szegények - többnyire cselédek, alkalmazottak, vagy munkások - laknak, addig alul már a köznépnél közepesnek számító életmódot képviselők is megjelentek. Náluk már előfordulnak az újabb kinézetű ruhák, de ezek is általában használt ruhák, amelyeket az előkelők vetettek le alig hordás után, s némelyik akár jó 5-6 évvel ezelőtti divatot is képviselhet. A nőkön többségében szoknya van, ami térd alá ér, némelyiken harisnya is, a férfiak pedig többnyire farmerban, némelyik posztónadrágban, még kevesebben - kik bizonyára valami miatt kiöltöztek - kordbársonyban sétálgatnak az utcán, de mondhatni, hogy ez a hely is épp olyan, mint más kevert városok, nem sok miden tűnik fel, ami hétköznapi - persze ebbe a ninják számára hétköznapi egy része nem fér bele, mint például a fegyvertartó tokok, jelképek, sőt, még a csuklyák sem nagyon, mert azonnal gyanússá válna az, aki takarja az arcát.

//Ha a környezetből valamire konkrétan kíváncsi vagy, foglald a következő postodba, Itanashi ^^ köv. határidő január 8.//

**Shiren** Pént. Jan. 04 2013, 14:10

Talán a legtöbb terv buktatója az, hogy mindenkinek van elképzelése és nem hajlandó várni és alávetnie magát mások akaratának, mert ugyebár van annyira önközpontú, hogy csak is csak a saját terve lehet a legjobb. Meg lett beszélve, - akármennyire is "muszájból" történt - hogy Tessa a csapat vezetője. De persze joggal kételkedtek benne a társak, miután nem sikerült átjutni a kapun, azonban valószínűleg kitalált volna valamit, ha a többiek nem... De ezt senki nem várta meg, ahogy most sem. Így mindenki ment a saját feje után. Természetesen Itanashi is ment volna Mirubival, ami kissé furcsán jött ki az adott szituációban, habár talán ketten biztonságosabb lett volna a dolog. Mirubit pedig követik. Erre számított is a fiú, azonban mint ha nem hitte volna, hogy kiengedik, úgy elkezdett verni a szíve. Izgul a tervének sikeressége miatt és persze a Küldetés miatt is. Ha most valamit elszúr, akkor itt tömeggyilkolás lesz. Lassú, fájdalmas léptekkel haladt előre, követve a rá vigyázó őrt. Nem tudta, hogy mit tegyen. Az eddigi céltudatossága mint ha egy csapásra szertefoszlott volna... De pont ilyenkor? Pont most? Nem hagyhatja! Besétált a Wc-be. Természetesen az Őr is bekísérte, egy pillanatra sem hagyva magára Mirubit. Nem mint ha szégyenlős lett volna a fiú, sőt! Így még inkább könnyebb lesz lerázni az őrt... Megállt az egyik fülke előtt, majd elkezdte kigombolni azt a nagy kabátszerű öltözéket. Ifu eközben mindvégig ott volt mellette természetesen. A labilis fiú, a ruhát egyszerűen csak ledobta a földre, nem is törődve azzal, hogy azt esetleg még vissza kellene adnia. Most már az őr láthatta a teljes ruházatát, ami teljesen hétköznapi volt. Annyit leszámítva, hogy a tűzpiros, sárkánymintás nadrágja alatt a jobb lábszárán valami furcsa volt. Sokkal vastagabb volt ott a lába, mint a másik. És mi van a karjával? A Szürke, kapucnis pulóver alatt, a bal alkarja szinté sokkal vastagabb. És mind a két megvastagodott végtag, vékony dróttal van lekötve! Persze ez még lehet valamilyen betegség is, de valószínűleg akkor is furcsa. Mirubi köhögni kezdett. Természetesen csak megjátszva, majd elővette zsebéből az egyik kis fioláját, majd kihúzva a dugót, megitta a felét. Visszatette a dugót és eltette a zsebébe. Ez a szer nem más, mint Mirubi saját készítésű Érzelemfokozója. (Elkészítve Élményben) A szert Mirubi Skizofrénia fokozónak nevezte el, ugyanis a szer a felszínre hozzá nála az elfojtott felét. Ami az Ő Skizofréniai esetében csupán csak az elfojtott érzelmek megtestesítője. Tulajdonképpen az alkohol egyes hatásait hordozza magában. Aki megissza teljesen átadja magát az érzelmeinek, de ésszerű döntéseket természetesen képes hozni. (Adatlapon részletesebb info) A szer hatni kezdett. Mirubi körül elsötétült minden... Mint ha el akarna ájulni. De nem. Hirtelen minden lényegtelenné válik a számára. Semmi nem számít... Ifu érzi rajta, hogy most más mint volt. Igaz, a macska is kissé szadista mint Hishimon... De ez az elfojtott fél tudja mi a dolga. Hishi lassan az őr felé fordul, aki valószínűleg nem igazán érti, hogy mi is történik most a mutatványossal. Az elfojtott érzelmeket megtestesítő Hishi, maga elé emeli kezeit, majd koncentrálni kezd. A chakrakontroll ebben az állapotban, az érzelmek felfokozottsága miatt könnyebb lehet. A fiú kiterjeszti chakráját, majd belevezeti azt a bal karjára tekert, 5 méter hosszú drótba. Érzi, ahogy a chakra egyre gyorsabban és érezhetőbben átjárja a vékony és éles drótokat. Egy pillanatra mint ha megérezné azokat a már beforrt sebeket, amiket magának okozott a múltban a kötelek hirtelen szorításával. Nem sok kellett hozzá, hogy átvágja saját húsát ezzel a technikával! Teljesen a pillanat hatása alatt van... Használni fogja saját technikáján egy húsvér emberen! Vajon mekkora károkat képes tenni az emberi testben, ha a múltkor egy széket is majdnem kettéroppantott?! Talán most majd kiderül... Mirubi, vagy is inkább Hishimon Elkezdte elmutogatni a technikához kellő kézjeleket. Tigris, Sárkány! A tapasztalatai szerint, ez a két kézjel adja a legnagyobb aktivizáló löketet a chakrának! Csak bele kell gondolni: Karyuu Endan, Goukakyuu. Mind pusztító erővel bírnak. Miután elmutogatta a fiú a kézjeleket, kiteszi maga elé a bal kezét, majd jobb kezével egy fél tigrist formálva, megadva a kétszeres aktivizáló energiát a chakrájának előre küldi a vékony és borotvaéles drótot.
- Ninpō: Nawabare // Ninja Művészet: Kötelek Tánca
Mondta ki halkan a technika nevét. Ha minden jól megy, akkor a kötél a levegőben tekeregve a felhalmozott chakralöketnek hála, fél másodperc alatt elérheti az őrt és egy szempillantás alatt körbetekeri a nyakát, ezzel elszorítva és/vagy elvágva a torkát, így nem lesz képes segítségért kiáltani. Természetesen, nem csak a nyakára tekeredik az az 5 méter, hanem a karjaira és a lábaira is, ha még marad belőle, hogy ne tudjon elszaladni sem. Nagy kár, hogy a fiú ennyire türelmetlen és meggondolatlan. Valószínűleg ha tudná, hogy mi folyik az orvosi szobában, akkor nem tette volna ezt.

Ha sikerül a terv:
Hishimon sikeresen kiiktatta az őrt, így most már még egy gonddal több, de egy zavaró tényezővel kevesebb. Amennyire tudja, a Wc-ben elrejti az elájult, vagy meghalt, vagy elvérzett testet, majd levetkőztetve, a ruhájával nagyjából feltörli a vért amit hagyott maga után. Ez ha megvan, figyelmesen megnézi a férfi arcát és ruházatát, majd a Henge no Jutsuval felveszi annak kinézetét. Ha ez megvan, akkor Ifu-val egyszerűen csak kisétál a mosdóból és visszamegy a többiekhez. Valószínűleg a macskára nem fognak rákérdezni, hogy miért van az őrrel, de ha még is akkor kimagyarázza. Amint megérkezett a többiekhez, megszólal.
- Ennek hasmenése van, nem pedig felfázott! - Mosolyodik el - Nah akinek még gondja vannak az most jöjjön, mert többet nem megyek vissza! És hozzatok valamit amivel eltakarjátok az orrotokat is!
A stílusán érezhető volt a tudatmódosító, érzelemfokozó Hishimon.

Ha nem sikerül és az Őr megmenekül, akkor Hishimon szemtől szemben akarja majd elintézni. Előveszi a kunait amit a bal szandálja és bokája közé rejtett, majd azzal akár a faluban üldözve is, de meg akarja majd ölni! Ha reménytelen a helyzet, akkor megpróbál visszatérni a társaihoz, majd figyelmeztetni őket, hogy valószínűleg lebuktak.

>>>>>>Ninpo:Nawabare<<<<<<

**Itanashi** Szomb. Jan. 05 2013, 18:56

A lány ájulását követően sikeresen bejutottunk a faluba, melynek lakosságát végigszemlélve, ebben segítve kígyóm is, igen csak bonyolult álláspont elé állított. Bár a ruházat a legegyszerűbbtől a finom anyagú, kidolgozott mintán át szinte mindegyik megtalálható volt, a gondot az arc jelentette számomra. Míg ezen töprengtem, az ifjú Mirubi ismét akcióba lendült, és egy időhúzásra megfelelő helyet, a mosdót választotta, melyre az őrök beengedték. A feltételeik azonban igen komoly problémákat vetett fel. Miközben az őr bekísérte Mirubit, én odakinn a füstklónnal szőtt terveim elvetettem, lehetetlen lett volna létrehozni, így új tervet kellett kieszelnem.
*Mit tegyek, mester?* töprengtem magamban. Egy fülkébe zárnak be, ahol alig 1 percem lesz megtéveszteni az őrt, a lehető legnagyobb csendben. Nem jutott semmi sem az eszembe. Körbenéztem, hátha támad egy jó ötletem, amivel kijátszhatom az őrt.
Ha látok egy kisebb sikátort, esetleg egy szűkebb utcát, ahova elbújhatok, akár egy pillanatra is, szép lassan megközelítem, vagy ha nem figyel senki, aki kívülállónak számít, Tessa-nak halkan szólok, ne vegyen figyelembe, tegyen úgy, mintha semmi sem történt volna, adjon 1 órát. Én pedig kezem összetéve egy Tsuchii bunshin // Földklónt, mely tökéletes mása az ott álló Itanashinak. Én pedig, az eredeti testtel a föld alá vonulok az Iwagakure no jutsu segítségével, míg lezajlik a mosdó hadművelet, és az őrök kikísérnek mindenkit. Ezzel a trükkel én benn maradhatok a faluban, bár egyedül, de legalább benn maradok.
Ha sikerül és a többiek kisétáltak a faluból, én a henge no jutsu-t alkalmazva egy 40-es éveiben járó, szakállas, fekete hajú férfi képében, elegánsabb, de mégsem sokak szemét szúró ruhában a palota felé veszem utam. Álarcom így már levehetem, melyet ruhám alá rejtek, esetleg elrejtem valahova, ha nem /Sai, ha ez összejön, kaphatnék egy leírást majd az utamról?/ a lehető leggyorsabb úton végigsétálok az utcákon. Szemeim végigpásztázzák a kisebb utcákat, menekülési utakat. Bár szemeim az utcákat mérik, járáson kifinomult, elegáns lépéseivel könnyedén takarhatom kíváncsi természetem. Ha megtalálom az utat, melyen keresztül kivihetjük a srácot, és mi magunk is megmenekülhetünk, ami a fontosabb tényező volt, visszatérek a csapathoz és beszámolok utamról. Ez volt a tervem, ha a csapatot kivezénylik a város falain kívül.

Ha Mirubi terve összejön és az őr meghal és/vagy megöli a mosdóban, akkor is ragaszkodom tervemhez, úgy érzem ez a legideálisabb, legkivitelezhetőbb. Annyi a különbség, hogy lesz időm megbeszélni ötletem társammal. Ha Mirubi megöli az őrt, akkor egy őrre is szükségünk lesz, Mirubit javasolnám, hogy egy henge no jutsuval várja ki a váltás idejét, hisz ő ölte meg, így az ő felelőssége. Amint a váltását letudta, és utána jön. remélem, ez a terv társaimnak is megfelel, bár nem ismerem a többiek képességeit, szerintem ez egy igen használható és kész terv.

**Hyuuga Emiko** Vas. Jan. 06 2013, 22:53

A jounin gyors felépülése tényleg elég furcsán vette volna ki magát. Emi rögtön gondolt arra, hogy megint kitalál egy jól kinéző betegségnek tűnő dolgot. Sajnos az ájulás nem lett volna jó, hiszen az már-már gyanússá tette volna az egész csapatot. Bent kellett maradniuk, hiszen ki akarták rakni őket, mert jobban lett. Ezúttal a segítség Tessa képében jelent meg. A lány érezte, hogy végig fogta a kezét, úgy tett, mintha tényleg aggódna miatta. Egyszer csak, amikor a másik kunoichi felé fordult, észrevett valami furcsát.
*Mintha fel akarná hívni a figyelmemet valamire. De mi lehet az?* Kérdezte magától, s ekkor rögtön meg is kapta a választ. A rendelő falának egy része meg volt világítva, és árnyékok táncoltak rajta. Tessa a kezével mutogatott valamit, amit először nem értett meg a vándor ninja. Szép lassan kezdett rájönni, hogy mire is akar célozni, s végül felismerte a betűket.
*Kezdjek köhögni? Minek?* Nem ért rá több kérdést feltenni, bízott benne, hogy társa tudja mit csinál. Kezét a szájához emelte és tüdejéből igyekezett minél élesebb köhögést előhozni. Közben rájött, valószínűleg újabb illúzió van kibontakozóban. Előtte még észrevette, hogy Mirubi eljutott a mosdóba, tehát egyikük sikerrel járt. Ha már az ájulása ilyen szépre sikerült, az jutott eszébe, hogy megint előveszi színésznői képességeit. Mondjuk, mint arra később rájött, nem igazán volt szükség. Ahogy köhögött, beindult a Genjutsu, ami kellőképpen megtette a hatását. Az orvos elhűlten nézte a történéseket, ráadásul a hátramaradt őr is megszeppent egy kicsit.
*Biztos elég érdekes dolgokat láthatnak.* Kommentálta az eseményeket saját magának. Innen jelentősen felgyorsultak az események, hiszen az orvos azonnal mellette termett és oldalra fordította. Tessa, hogy még hitelesebbé tegye, aggódóan vázolt fel egy kitalált történetet. Így legalább a Hyuuga is tudta, hogy mi a helyzet. A doktor oldalra fordította a lányt, aki elég ernyedt állapotba került. Ellazította az izmait, de arra ügyelt, hogy valamilyen szinten görnyedt állapotban maradjon, miközben fekszik. Ilyen közel a lelepleződéshez pulzusa megemelkedett és szíve is gyorsabban kezdett el verni. Ezzel tehát nem nagyon kellett foglalkoznia, a természet elintézte helyette, hogy még hihetőbb legyen a kis színjáték. Az orvos kijelentette, hogy mégis maradhat a lány, hiszen ilyen állapotban nem engedheti el. Tisztelte ezért az orvosokat, mert az életek megmentésére és megvédésére tették fel az életüket. Bármennyire is jól jött ki ez az akció, kicsit sajnálta, hogy így átverik. Az őr azonban megint kukacoskodni kezdett, hiszen a többiek mégiscsak egészségesek voltak. Sajnos ez azt jelentette volna, hogy Tessa kikerül a szobából, így megszűnik a Genjutsu. Mirubi tervéről mit sem tudott, ezért meg kellett akadályoznia, hogy a rózsaszín hajú kunoichi elkerüljön mellőle.
- Doktor úr... kérem... - szólalt meg akadozó és remegő hangon. - Nem akarok... egyedül lenni... nem akarok... egyedül meghalni - próbálta eljátszani a haldoklót, akit hirtelen már nem a bejutás és a fellépés érdekel, hanem meg akar gyógyulni. Habár Emi már hozzászokott az egyedülléthez, mégis úgy érezte, jól jönne neki a társaság. Éppen ezért próbált a lehető legmeggyőzőbben alakítani.
Amennyiben mégse sikerül az őrt meggyőznie, nekiáll valami más terv kidolgozásának. Talán lesz annyi ideje, hogy amíg az őr Tessát kíséri ki, addig el tud bánni az orvossal. Reméli, hogy a lány is próbál valamit kitalálni, vagy esetleg ártalmatlanítja az őrt. Arról azonban nem tudhat, hogy Mirubi esetleg megölte az őrt a mosdóban és felvette az alakját. A Byakugant sajnos nem használhatja, hiszen azonnal lebuknának. Esetleg saját jutsujában bízhat még, aminek segítségével chakrából készült karmokat hozhat létre. Ezek lehetnek egészen kicsit is, szóval, ha valaki nagyon közel merészkedik, akkor egy jól irányzott mozdulattal támadhat. Ha végképp nem sikerül megoldást találni, akkor némi köhögés kíséretében megpróbál elfordulni a másik irányba, hogy az orvos és senki más se láthassa az arcát. Ekkor aktiválná a Byakugant, amivel nyugodtan körbenézhet az épületben. Ha Mirubi elintézi az őrt és felveszi az alakját, a chakrájáról akkor is felismeri. Ha már csak egy őr marad, könnyedén el tudják intézni a többiek, vagy akár ő is, ha hirtelen felpattan és nekiront a férfinak.

**Unazaki Ashura** Hétf. Jan. 07 2013, 20:21

Az ájulásos megoldásra Ashura felkapta fejét, szemöldökei magasra szöktek a maszk alatt, azonban miután megértette mi történik körülötte, kiengedett egy halk sóhajt az álruhája alól. Metakommunikációjával azonban megjátszotta a szerepét, a meglepett bandatagot játszva, bármennyire is nem volt ínyére a dolog. Nem volt kedve egyik rossz szituációból a másikba csöppenni, ahol egyre többet kell húzni az időt a hamiskodással, de hát most már muszáj volt kivárnia, hogy hogyan is alakulnak az események. Ehhez híven, Emi "kórszobáján" csak "aggódóan" összekulcsolta karjait, nekidőlt a falnak, és fejét leszegte, mintha csak csendben aggodalmaskodna, míg igazából, nem nagyon. Maszkja alól inkább jobban figyelte csapattársait mint az orvost vagy az őröket, várva valamire, hogy történjen, még mindig nem szándékozva túlságosan részt venni az akciónak ennek a részében. Míg az őrök azt taglalták, hogy attól, hogy Emi itt marad amíg kikúrálják, a többieknek, ezzel együtt Ashurának is el kell hagynia a város területét, a két másik férfi engedélyt kért legalább a WC meglátogatásához. No igen, ha a természet hív, azt nem ajánlatos halasztani, bár Ashu jól tudta, hogy az egész csak időhúzás, és ezzel együtt már arra is, hogy mindjárt elkezdődik a trükkös rész. Ekkor kezdtek el cikálni a gondolatok az Unazaki fejében, készülve arra, ha gyorsan el kéne intézni a szobában levőket, vagy ha esetleg kell egy extra fő a szerepjátszáshoz.
Az első srác vécére-menetele után egy pár perccel el is indult a gépezet, Tessa elkezdett mutogatni a fények és árnyékok segítségével a másik nőnek, mire Ashu besegített azzal, hogy megpróbálta az őr figyelmét elterelni arról amit a lány csinált. Közelebb lépett, és mély, aggódó hangon szólt a férfihoz.
- Nézze... uram. Tudom, hogy a maguk előírásai szerint nem maradhatnánk a lány mellett, de még amíg pihennie kell, addig kérem, hadd maradjunk vele, nagyon félni szokott ha magányos! - próbálta a legjobban eljátszani a szerepet, szerencséjére még mindig a fején volt a maszk, így a hangján esetleg nem lehetett annyira hallani a próbálkozást, de ezen a vonalon próbált meg "csevegésbe elegyedni" az őrrel.
Különböző légből kapott okokkal próbálta meggyőzni a férfit, hogy igenis had maradjanak már ott, legalább addig. A lényeg tényleg nem a meggyőzés volt, hanem a figyelem elvonása, hogy az őr ne forduljon Tessa felé amíg végre eléri azt amit akart. Mikor a vérhányás végre elkezdődött, Ashura természetesen abbahagyta a beszédet, hisz az őr és mindenki más aki ott volt a vértócsák és a lány felé nézett, így Ashura is úgy tett mintha hű de nagyon meglepte a vörösesen csillogó folyadék látványa. Ahogy az orvos elkezdett még jobban aggódni Emi miatt, a fehér hajú ismét az őr felé fordult, és kezét az őr vállára tette, akihez előbb dumált.
- Kérem uram! Látja, hogy milyen rossz állapotban van! Nem hagyhatjuk magára, hallgassa meg, hogy milyen badarságokat beszél! Még hogy meghal! Doki, ugye, hogy badarság?! - mondta Ashura amennyire elveszett a kis aggódós szerepében, megpróbálva nem arra gondolni, hogy milyen hülyén hangozhat most, így talán nem fog elkezdeni röhögni a saját alakításán.
Amikor visszajött a másik őr a vécéről, Mirubi nélkül, Ashura turpisságra gyanakodott, bár türelmesen várta az események végkimenetelét. Ha nem sikerül meggyőzni az őrt, hogy ott maradhassanak, Ashura készen állna bármilyen harci kezdeményezésre, megpróbálva a legközelebbi fegyveres pengéjét megszerezni, shinobi gyorsaságát kihasználva, kezeit alkalmazva próbálná eltulajdonítani a lehetséges kardot, miközben lábaival harcképtelenné akarná tenni azt kitől elvenné. Persze közben figyelve saját épségére, és hogy ne csapjon nagy zajt.

**Kushieda Unazaki Tessa** Kedd Jan. 08 2013, 21:24

Tervem, mely szerint Emikot egy könnyed genjutuval vérhányásra sarkallom, meglehetősen egy kétélű pengéhez hasonlított. Tartottam tőle, hogy az orvos hogyan is fog reagálni az eseményekre, észre veszi e, hogy csak egy illúzióval van dolga - hisz biztos van szakmai tapasztalata és nem először lát vért - illetve ha el is hiszi, hogy Emikonak súlyos tüdőgondjai vannak, nem e fogja szinte azonnal valami hajmeresztő műtétnek alávetni. Hálistennek a egészen jól sültek el a dolgok, az orvos nem engedte hogy ilyen állapotban kirakják a rendelőjéből a betegét, sőt mi több az őr is habozni kezdett azzal kapcsolatban, hogy kivigyen minket, persze még mindég kitette volna a szűrünket Emiko kivételével aki felől az orvos vállalt kezességet. *Így már egy problémával kevesebb... vagy lehet hogy éppen több?* Gondolkodtam el azzal kapcsolatban, hogy a Mirubi nevű srác még épp a mellék helységben ügyeskedik valamit. Már csak remélni tudtam azt, hogy tényleg időhúzás gyanánt választotta ezt a lehetőséget és nem azért, hogy olyan dolgot csináljon ami plusz problémákat róhat a vállunkra. *Egyenlőre nem tudok mit tenni a dologgal, meglátjuk azután, hogy visszajött a pisiszünetből.* Ekkor Emiko felé fordultam, aki ismét egy újabb csodás alakításával emelte tervem tökéletes szintre. Gyorsan visszaguggoltam Emiko mellé majd ismét megfogtam aggódva kezét és az őrre néztem. Igaz nem voltak hatalmas cica szemeim ami miatt megsajnálhatott volna, de azért próbáltam kérlelően nézni az őrre, hátha még én is beleesek a bent maradók között. *Na mi az, csak nem végre kezded átadni magad a frontális támadás ötletének?!* Kérdezte tőlem Yoko, amire csak mosolyogva válaszoltam. *Pont ilyenkor kell megszólalnod mi? Egészen idáig kussba ültél és figyeltél, most meg, hogy új terv kezd forogni a fejemben, egyből ugrassz rá? Komolyan... rosszabb vagy mint egy ötéves.* Gondoltam magamban, mindeközben az őr aki Mirubit kikísérte, visszajött egyedül, vagyis nem teljesen egyedül, a fiú macskájával maga mellett és közölte, hogy súlyos hasmenéses eset van kialakulóban. *Mit ne mondjak, ez kicsit gyanús nekem. Egyedül jött vissza az őr, ráadásul Mirubi macskája mellette van? Remélem tényleg nem csinált semmi butaságot a fiú.* Gondoltam magamban, majd a kivárásra játszok. Megvárom míg megszületik a döntés azzal kapcsolatban, hogy ki maradhat és kinek kell távoznia az épületből. Bárhogy is alakuljon, bármi is legyen a döntés, amikor az orvosi rendelő elhagyásra kötelezik a kis csapatunkat, a Mirubit felügyelő őr felé fordultam.
- Mondja csak. Olvas maga drámákat? Kérdeztem tőle, utalva erre a kialakult helyzetre. - Tudja én nagyon szeretem őket. Az egyik kedvencem a Hamlet... -"Az idő kereke kicsorbult, ó kárhozott..." kezdtem el az idézetet.

Sai Csüt. Jan. 10 2013, 01:47

//Gomen a késésért, remélem, elegendő indok a bocsánathoz az a szó, hogy államvizsga ._.'//

Mirubi kivonult a wc-e és előadta a kis magánszámát, külön kis tervét dédelgetve, és kötözött sonkát csinált szerencsétlen őrből, aki sokáig már nem élvezhette ennek "előnyeit", mert kilehelte lelkét mielőtt nyikkanni tudott volna. Mondhatni kinyomták belőle még a szuszt is. Igaz némi dulakodás jellegű hangkezdemény még kiszüremkedhetett, de végül nem jött senki sem - Mirubi nem tudhatta, de Tessa genjutsuja, és Emi alakítása mentette meg attól, hogy eme kis apróságra bárki is felfigyeljen. Így könnyedén ölthette magára az őr alakját és sétálhatott vissza a többiekhez. A másik ő viszont nem volt elragadtatva attól, hogy egyedül hagyta a kölyköt, s Itanashit sem engedte egyelőre sehova, helyette Muribit - a másik őr bőrében - zavarta vissza nem kicsit ingerülten a "wc-ző Mirubihoz".
Na de a szobában is mókás hangulat uralkodott. Ami, ha azt nézzük, hogy minek hitte az orvos és az őr a helyzetet, végül is jogos káosznak tűnt. Mert nem elég, hogy az őrnek vissza kellett zavarni a "társát", aki vagy megteszi ezt, vagy nem, de még Ashura zaklatásának is ki volt téve, miközben az orvos is kötötte az ebet a karóhoz, és Tessa is valami badarságot hablatyolt össze valami Hamlettről, meg kicsorbult kerekű időről, és látszott a férfin, hogy robbanni fog.
- Elég! - ordította bele a tömegbe. - A lány marad, a doki felelősséget vállal érte, a többiek meg kifelé! Senki nem maradhat idebenn tovább, nem érdekel semmi sem - érthető volt a magatartása, elvégre, bár ezt ti nem feltétlen tudtátok, de a halálbüntetés rá is vonatkozott, ha az ő őrségideje alatt szökik be valaki, és valljuk be, bárki bárminél jobban félti a kis életkéjét, mint hogy segítene egy hordányi idiótán. - Te pedig - itt Mirubi felé fordul, hívén, hogy a társa az. - Nem érdekel, mit csinál az a kölyök, kirángatod onnan, és majd befejezi a dolgát odakinn!
A kérdés az, elteszitek láb alól az orvossal együtt, és akkor ugyanúgy ott van az, hogy elég hamar hiányolni fogják őt a kapunál - bár azért Mirubi által kivégzett őrötökre is érvényes ez, bár róla eddig csak Mirubi tud -, s szűkös időkeretetek lesz, mielőtt keresni nem kezdenek benneteket, mégha egyedül Emiről és Tessáról fogják csak tudni, hogy néz ki - ha jól emlékszem ˇˇ' -, s még semmit nem tudtok a palotáról, a fiú hollétéről, és amint híre megy, hogy behatolók vannak, az őrséget jó eséllyel meg fogják erősíteni; vagy valami más utat találtok, hogy kiiktassátok egy időre a makacs őr, a halott őr, és az orvos problémáját.

//tetszik ez a nagy kavar Very Happy

ügyesek vagytok ám, tök jól figyelembe veszitek, mit tudhattok és mit nem ^^ Remélem, én sem hagytam ki semmi olyat, ami tovább vihette volna a dolgokat valami felé, illetve köv. dátum a másik államvizsgámra való tekintettel jan. 16.//

**Shiren** Szomb. Jan. 12 2013, 12:37

Az életben a legjobb dolgokhoz leginkább türelemre van szükség. Ezt sokan vallják és mondják, de még sem érzik át a beteljesülés pillanatát. Azonban ennél az embernél ez nem maradt el. Érezte... Látta... Átélte... A drót, most jóval rutinosabban lökődött le a fiú kezéről. Olyan volt mint egy villámgyors kígyó aki lecsap az áldozatára. Mirubi szeme teljesen összeszűkült. Csak a férfira koncentrált. Körülötte minden mást elsötétült és eltűnt. Mondhatni: megállt az idő. A fiú baba arca olyannyira elváltozott, hogy aki most belépett volna ismerősei közül, fel sem ismerte volna. Hatalmas égszínkék szemei most összeszűkült fekete pontokká váltak és remegtek. A szája démoni mosolyra kanyarodott, miközben megvillantotta fehér fogait. A szája szélén néhány csepp nyál csordult ki. Mint amikor teljesen átadja magát a Vadállat Formának... Testének mindegy egyes izma megfeszült, csupán a lába haladt előre. Hallani lehetett ahogy a drótok miközben tekerednek a férfira, csak úgy hasítják a levegőt. Az a fájdalom elképzelhetetlen, ahogy átvágja a ruhát, a bőrt, a húst és szinte már egészen a csontig hatol az éles és durva anyag. A férfi valószínűleg fuldoklik, de mozdulni nem tud. A nyelőcsöve már teljesen szétroncsolódhatott. Átvágta az ütőerét is a drót minden bizonnyal, ami csak azért nem spriccel mert a drót elszorítja olyannyira sok helyen, hogy a vér már szinte áramolni sem tud a testében. Néhol persze szivárog a vér, ami olyan örömmel tölti el Hishimont, hogy még többet akar! Odamegy a szenvedőhöz, majd még mielőtt kilehelte volna a lelkét, megragadta a már így is eléggé összeszorított nyakát, majd rászorított. Az a fájdalom valószínűleg még a tűzhalálnál is szörnyűbb lehetett! A véres húscafatok kitüremkedtek a sebek szélére, a férfi szeme pedig már felakadt a fájdalomtól. A Könnycseppek és az egyéb undorítóbbnál undorítóbb testfolyadékok az arcán és a férfi alatt elárulták mit érez. Eközben a teljesen borult elméjű, embertelen beteg förtelem csak nézte a szenvedőt. Beleremeg egész testével a halál pillanatába, de még is a jövő jár az eszében! Minden egyes halandóval ezt fogja tenni! Minden patkány és féreg, valamint a sok pöffeszkedő fekélyt eltávolítja magával együtt a Föld Színéről! A férfi pedig Ordítani nem tud, így már csak reménykedik a megváltó és kegyes halálban. Amit a fiú szorításával meg is kapott. Az utolsó izzadtság cseppek legördültek a homlokán, majd miután végleg minden életfunkciója leállt, Hishimon remegése és démoni arckifejezése is eltűnt... Mint ha csak egy alvó kisgyerekre nézne, úgy csodálja a holtestet! De a technikát még nem oldja fel... A holtestet elrejti valamelyik távoli sarokban a Wc-ben a vért pedig feltörli a levetett kabátjával, hiszen az Őr és a saját ruházata is véres lett. Amint ezzel végzett, feloldja a technikát és letekeri a holtestről a drótot, majd végighúzza annak ruházatán így a vért és a kisebb, ráragadt húscafatokat eltávolítva, visszatekeri a kezére. Az egyik legnagyobb védelem lehet a vastag tekercs és az erős, de vékony drót a csapások ellen. Miután ezzel meg volt, az őr elé sétált, majd elméjében rekonstruálta annak ruházatának eredeti formáját és a Henge no Jutsuval felvette annak alakját. Miután ez megvolt, kisétált a Wc-ből és mint ha semmi nem is történt volna, visszament az orvosi rendelőbe.
Ott nem sok mindent értett meg, hiszen az orvos és az őr "társas" valamint a két lány is igencsak pánikoló, ideges arcot vágott. Habár még gondolkozni nem tud ezeken, mert Őt csak az érdekelte, hogy pörögjenek az események. A többiek pedig nem ismerhették fel, azonban hagyott nekik egy jelent. Ifut, aki Hishimon lábánál mászkált. Azonban nem hiába lett Tessa a csapatvezető. Egyből kapcsolt majd feltette a kérdést, amire a jelenlegi elmeállapotába Mirubi nem tudott egyből kapcsolni, így mondta ami eszébe jutott.
- "...kárhozott, azért vagyok itt, hogy helyrehozzam!"
Igaz, nem teljesen az eredetileg megbeszélt szöveg, de nem tudott most társaira figyelni, mivel kikerekedett szemekkel meredt a száját jártató, és furcsa idegállapotban lévő férfira. Itt nincs más dolga, mint rendet tenni. Valószínűleg senki sem akarja a legelejétől kezdeni az akciót azzal, hogy mindenki más kimegy. Ez az őr pedig lebuktatja a csapatot. Egy teljesen jó terv is kisülhet ebből, azonban Hishi nem azért teszi azt amit tesz, hanem mert a természete ezt diktálja! Hátranézett, megbizonyosodva afelől, hogy nincs maga mögött senki idegen, majd ismét gyilkos vágy kapta el. Egy pillanat alatt halmozott fel chakrát a lábában, majd kirobbantva azt létrehozta a Shunshin no Jutsut ami segítségével megpróbált egyenesen az őr elé kerülni, majd lendületből alkarral, a torkánál fogva a falhoz nyomni, hogy ne tudjon segítségért kiáltani. A Shunshin no Jutsu aktiválásakor feloldódik a Henge, ugyanis Mirubi már oda nem koncentrálja a chakrát, mivel nem tud hatásos illúzió képet létrehozni ilyen gyorsaság mellett. Ha sikerrel jár és felkeni a falra az őrt, akkor előkapja a jobb szandáljába beszorított kunait és azzal elmetszi a torkát a lehető legmélyebben, hogy még a csontokat és az izmokat is elvágja, így nem tud majd kiáltani. Reméli, hogy a társai kapcsolnak és ők is akcióba kezdenek...

Ha nem sikerül elkapni az őrt, akkor is feloldódik a Henge, így a társai tudni fogják, hogy Mirubi az. Persze a ruhája tiszta vér és az őr sincs vele, így gondolhatnak arra, hogy mi történt. Ha az őr kitér Mirubi elől, akkor addig támadja, míg a gyorsaságával el nem tudja kapni.

**Hyuuga Emiko** Vas. Jan. 13 2013, 23:27

A Hyuuga lány nagy szerencséjére sikerült a kis akciója, így a figyelem leginkább rá irányult. Azért is áldotta a szép játékát, mert a legtitokzatosabb tagja a bandának eléggé érdekesen adta elő magát. A maszk miatt ugyan senki nem láthatta, de Emi néha kiérezte a hanghordozásából, hogy nincs ínyére a színészkedés.
*Amatőr!* Csak ennyit mondott magának. A sok beszéd, játék, trükk és egyéb dolog mégse volt elég, hiszen elszabadult a pokol. Az őr kezdett nagyon ideges lenni, ami nem csoda, hiszen hárman próbálták meg rábeszélni, hogy bent maradhassanak. Amikor elszakadt a férfinál a cérna, a jounin megint köhögni kezdett, de csak azért, hogy nevetését valahogy elfojtsa. Ekkor ért vissza a másik őr, akiről azonnal kiderítette, hogy egyik társa az. A Byakugant szépen aktiválta, és a nagy felfordulásban remélte, hogy nem volt túl feltűnő a fal felé fordulása. Látta a chakrát, ami mintha megváltozott volna. Persze így is felismerte a macskás srácot. Tessa azonnal az idézethez nyúlt, amit Emi már kezdett elfelejteni, így valószínűleg bajban lett volna, ha ő szakad le a csoporttól. Mirubi sem volt éppen legjobb formájában, de azért nagyjából sikerült visszaismételnie a mondat végét.
*Ha most elmondom, hogy a társunk az, akkor magam is gyanússá válok. Egyelőre nem leplezhetem le a Dojutsumat, elvégre később még jól jöhet ez a meglepetés. A dokin kívül más nem nagyon figyel rám, szóval valahogy kezelésbe kell vennem őt. Persze megölni sem szeretném, mert törődik velem, és túsznak sem lenne utolsó.* Gondolkodott el a jounin, majd szép lassan kikapcsolta a Byakugant és elkezdett visszafordulni. Közben köhögött és zihált is, hiszen egy idő után légszomja alakul ki az embernek a sok köhögés miatt. Az ideges őr egyre jobban kezdett ellenségessé válni, tehát ideje lett volna akcióba lépni. Aztán jutott eszébe, hogy mások is vannak ott rajta kívül, miért pont ő pattanjon fel a kényelmes ágyról. Tehát Emi élvezte csak a kilátást, közben pedig megpróbált a félig haldokló szerepében megmaradni. Egyébként Mirubi kissé szegényes válaszáról pont lemaradt, hiszen éppen akkor csinált egy gyors eszmefuttatást. Amúgy is tudta, hogy jelenlegi társa az, aki felvette a másik őr alakját.
*Eggyel kevesebb gond.* Jegyezte meg magának, bár ez újabb problémát is felvetett, hiszen egy idő után biztosan keresni fogják az őrt. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a macskás fiú szó szerint kirobbant a helyéről. Tehát az akció része egyelőre áthárult másokra, szóval folytathatja a kényelmes fekvést. Viszont a doki problémás lehet, hiszen egy ilyen jelenetre könnyen kifuthat a házból és riaszthat másokat. Éppen ezért, jó beteghez híven, magához kellett szólítania életének védelmezőjét.
- Sensei! Kérem... jöjjön... Ááááá! - hatásos ordítás, csak a színjáték kedvéért. - Az oldalam... nagyon fáj... ááááááá! - még egy kis rájátszás. Emi ezzel próbálja még jobban magára vonni az orvos figyelmét, hátha akkor nem sokat érzékel a külvilágból. Amennyiben ez sikerül, és a kellő közelségbe hajol a doktor, a szőke hajú lány hirtelen kinyúl érte, majd megpróbálja erősen megragadni a karjánál és a nyakánál. Így valószínűleg az orvos látni fogja a szemeit, ám úgy gondolja, hogy erre fog a legkevésbé figyelni. Ha ez sikerül, akkor szól valakinek, lehetőleg Tessának, hiszen ő van a legközelebb.
- Na jó, kinek van valami terve a dokival? - kérdezi és megvárja a választ, vagy az esetleges cselekvést. Ezek után Mirubihoz fordul. - Nem tudnál kicsit szebben ölni? Miattad kellett megint erőltetnem a hangomat! - ezek után próbál valahogy úgy fordulni, hogy senki ne láthassa a szemeit. Amennyiben ez sikerül, a legközelebbi adódó alkalommal a Henge no Jutsu segítségével zöld lélektükröket "varázsol" magának.

Ajánlott tartalom