Második kiképzőterep

// Hidan //
 
Lassú léptekkel haladva, de rövid időn belül elsajátítom a Kyuuden no jutsut. És amikor a harmadik villámgömbbel eltalálom az utolsó célt is, hátam mögül hirtelen taps hangja késztet arra, hogy fejemet hátra kapjam. Mint az várható volt Hirusuke volt az és valószínűleg a teljesítményemet tapsolta. De amint tenyerei összecsapta apró elektromos kisülések szóródtak szét.
* Mi ez a kis show elem? Bár ezt még talán a fizika segítségével is létre lehet hozni, elvégre a súrlódás elektromosságot csinál. Viszont ő chakrával könnyebben csinálhatja. De vajon mit szólna hozzá, ha én is rákezdenék, de tőlem apró villámok helyett szikrák pattogzanának?
Idővel Hirusuke szavakkal is dicsér, de nem ez a fő dolog, ami megragad hanem, az hogy egy nap alatt két technikát is megtanít. Ezt tartom az igazi dicséretnek, hogy kinéz belőlem még egy technikát, holott ma reggel még egy elemmel keltem ki az ágyból. Az elmúlt napokban átjáró érzés, hogy gyönge vagyok, kezd szertefoszlani és ténylegesen kezdem visszakapni harci kedvemet is. Közben a kumoi jounin el is kezd néhány kézjelet megformálni, amik már az új jutsujoz tartoznak így árgus szemekkel figyelem. Majd a kézjelek végén szokás szerint elmondja a raiton technika nevét is. Úgy tűnik, hogy most a Raiton: Raikenre esett a választása, valószínűleg azért, mert közel áll az előbb tanult Kyuudenhez. A névből adódóan, Hirusuke ökölbe szorított kezét ellepte, a villám chakra egy nagyobb gömbbel. Rövid ideig csodálhattam csak ezt a jelenséget. Mert a Shushin no jutsuval ötvözve ilyen távolságból olyan volt, mintha az egyik lefejezett bábhoz oda teleportált volna.
* Gyors!
Majd rögvest be is húzott neki, amitől az teljesen elpusztul. Mindössze bensőségéből származó néhány szalmaszál szállingózik a levegőben. A bemutató után ismét jöhetett a jól ismert kérdez-felelek játék.
- A Kyuudenel ellentétben ez a technika nem a tenyérre koncentrálódik, hanem az egész kezünkre. Mintha egy villámból készült, ránk szabott kesztyűt viselnénk. Itt egy vékony chakra burok is elég. Hogy nagyobb legyen az ereje, mert az valamennyire vissza foglya. És persze folyamatos koncentrációt igényel elvégre ez nem csak egy, egy ütéses technika ezzel akár hosszabb időn át is lehet közelharcot vívni. Ami pedig azt illeti hova céloznák vele, természetesen a szíve közelébe! Ott sokkal veszélyesebb hisz akár egy gyengébb ütés is nagy veszélyt jelent az életére. 

// Hidan //
 
Tanárom mindenre, amit csak mondok helyeslően előrebiccenti fejét. Úgy várja, hogy végre ő jöjjön a magyarázatban. S amikor én befejeztem a meglátásaimat a jutsuval kapcsolatban, ő mondta el már meglévő tudását és az évek alatt szerzett tapasztalatait. Szavait szinte ittam, pont úgy, mint amikor a raiton elem feloldását vagy a Kyuudent tanította. Elmondta szerinte, vagyis inkább neki mi segít a hosszabb idejű koncentrációnál. S egy kicsit áttértünk az életek értékére is, s hogy mi következhet, vagy ép nem következik be egy ember életének elvétele miatt.
- Igen, ha megölünk valakit az valakinek a gyermeke és talán valakinek a szülője! Tán ő is kényszerből cselekszik. Én általában ezért is próbálkozok meg először tárgyalni, főképp az olyanokkal, akikről tudom, vagy épen meg tudom állapítani róla, hogy olyan nehéz ellenfél, akit nem tudnék harcközben lefegyverezni…
Ekkor eszembe jut újra a Hirotóval vívott harc a katakombákban, ahol végül dühömben félholtra vertem. A halál küszöbére állította s végül mégsem bírtam végezni vele. De ezt később Nanami megtette helyettem. Most még biztos nem nehéz a gyilkosság terhét cipelnie hisz elvakítja a düh. De később ez egy nehéz teher lesz mellyel örökre megpecsételte magát.
- A gyilkosság nem csak egy cselekvés, hanem egy örök teher melytől az ember egész életében nem tud megszabadulni. Egy élet kioltása még akkor is traumát okozhat, ha éppen önvédelemből teszik! Én azért is örülök annak, hogy a második elemem a villám, mert a tűz bár a szerelmem lángjából fakad, de kis és nagy dózisban is csak pusztításra képes. Ezzel szemben a villám kis dózisban megráz, elzsibbaszt esetleg még rövid időre eszméletvesztést is okozhat, és nem feltétlen halált!
Mondom el saját véleményem az ölésről, miközben ő elsétált táskájához és elővett egy hosszú drótot és öt végtelen, körpengét, melyeknek se eleje, se vége.  Ezeket a fegyvereket a dróttal felerősíti az egyik lefejezett bábura. Amint mind az ötöt elhelyezte meg is osztja miért csinálta ezt. Mikor meghallottam, hogy milyen a Kumoi edzésprogram kissé elképedtem. Talán még el is sápadtam egy pillanatra.
* És ezt az edzésprogramot alkalmazták és még most alkalmazzák az ottani tizenéves diákokon. Ettől csak Kirigakuréban hallottam rosszabbról, legalábbis a Vérköd idején biztosan rosszabb volt. Bár a hatásosságában nem kételkedem.
Meg is könnyebbültem mikor meghallottam, hogy nekem nem kötelező ilyen edzésnek alávetnem magam.
- Az hogy menni fog-e az nem kétséges! De csak akkor használnám a lábra kötéses módszert, ha nélküle végképp nem megy! Azért én sem vagyok annyira szado-mazo, hogy önként egy edzés miatt magamba vezessem az áramot. De nem is csűröm csavarom tovább a szavakat inkább, belefogok a gyakorlati részbe, mielőtt még rám unna.
Helyet cserélek Hirusukéval, hogy én legyek közelebb a gyakorlóbábuhoz, amit a chakramokkal körbedíszített. Megemelem kezeimet, hogy elmutogassam a Raikenhez szükséges kézjeleket.
* Miket is mutogatott? Madár, Kígyó, Tigris, Ökör… Ökör mi volt ezután? Túl gyors volt a megformálás és túl sok a kézpecsét.
- Áhh! Nem tudtam megjegyezni a kézjeleket elmondanád őket?
Amint tanárom a kumoi férfi elmondta szóba a kézjel sorozatot átismétlem magamban a biztonság kedvéért:
* Madár, Kígyó, Tigris, Ökör, Nyúl, Vadkan, Madár, Tigris, Kutya, Tigris, jó most már biztosan megjegyzem!
Nem is várok tovább, elmutogatom a közel egy tucatnyi kézpecsétet. Közben a jól bevált rezegtetéses módszerrel halmozom magamban a raiton chakrát. Ezt addig csinálom, amíg a kézpecséteket formálom, majd belevezet a villám elemű chakrát a kezembe. De most nem a tenyerem bekoncentrálom, hanem egész kézfejemre kiterjesztem. Végeredményképp egy Kyuudenhez hasonló gömb elfedte az egész kezemet. De egy lépés még hátra volt mielőtt elkezdhetném a bábu gyepálását. Sima chakrámmal egy vékony hártyaszerű burkot képeztem a villámkesztyűm köré. Egy kicsit még figyelem a magam előtt tartott kezeimet, miközben folyamatosan a chakrámra koncentrálok. Rövid ideig figyeltem kezeimet, majd a fémbe öltöztetett bábu egyik bal oldali chakramja felé nyúlok ökölbeszorított jobb kezemmel. Mikro a körpenge előtt tartom a kezem, már látom is, hogy értelmetlen lenne a próbálkozás, mert túl nagy a kezemet beborító villámgömb. Így el is húzom tőle a kezemet, közben pedig a chakra áramoltatását is megszüntetem, amitől a kezeimet beborító burok pár másodperc múlva el is tűnik.
* Túl nagy lett, bár meg is lepődtem volna, ha elsőre sikerült volna eltalálnom a megfelelő méretet! Szerencsére nincs más dolgom, mint a méretén változtatni.
Gyorsan levontam a következtetést, amit mindössze a látvány adott, majd egyből újból újból neki is kezdek a jutsu előkészületeinek. Hozzáfogok a kézjelek elmutogatásnak kezdve a Madárral, közben már elkezdtem létrehozni magamban a megfelelő elemű chakrát, amit a kezembe kezdek irányítani. Majd ahogy a harmadik Tigris kézpecséthez, ami egyben az utolsó is. Az eddig létrehozott és kezembe koncentrált villám elemű chakrát kivetítettem, és ezzel formát is adok neki egy gömb alakjában, ami csupán néhány centivel nagyobb, mint maga az öklöm. Már csak a chakra borítás maradt, ami valamennyire visszafogja az elektromosságot, hogy ne szórjon mindenfelé villámokat. Most ismét jobb kezemmel az egyik bal oldali chakramon próbálok átütni, de ahogy átdugom rajta az öklömet, a Raikenből kis villámok kezdtek kinyúlni a fém körpengéhez. Ismét vissza kellett húznom a kezemet még mielőtt, eltaláltam volna a célpontomat. Magam elé emelem a kezeimet, majd alaposan szemügyre veszem, hogy mi lehet a baj. Nem is kell sokáig töprengnem, azon, hogy mi lehetett a probléma, mert hamar rájöttem.
* A raiton gömböt körülvevő chakra réteg volt túl vékony. Így bár alap esetben bent tartaná az elektromosságot, de a fém közelsége miatt a villámok erősebben sültek ki a vezetőjük felé, amit már a védőhártya nem volt képes bent tartani. Így nincs más dolgom csak, hogy erősebbre csinálom.
Tovább figyeltem a Raikenemet, hogy megjegyezzem körülbelül milyen vastag rajta most a burok. Amint ez megvolt harmadszorra is megpróbálkozok a technikával. Elmutogatom a szükséges kézjeleket közben pedig, ahogy szokás halmozom magamban a raiton chakrát. Az utolsó kézjel megformálása után a kezem ökölbe szorítom majd egy fényes, elektromos gömb kezd el szétterjedni körülötte. A harmadik lépés vagyis a chakra hártya kiterjesztése közben végig figyelem a kezem, hogy most megfelelő vastagságú legyen. Végig figyelemmel kísérem, ahogy a gömb színe kezd megszürkülni. Majd végül aztán nem sokkal azután, hogy elértem az előző vastagságot, befejezem a chakra burkot. Majd jobb kézzel elindítok egy ütést a bábu baloldalra kötött chakramja körének közepére. Most sikerült, úgy megütnöm a bábut, hogy nem volt elektromos kisülés a fém közelében. Nem volt más hátra jöhetett egy ugyan ilyen ütés bal kézzel is, ez is jól sikerült, de a harmadik ütésem már puszta kézzel vittem be. Ütés bevitele előtt már nem tudtam tovább kontrolálni a chakrámat.
* Na, igen erre is kitért Hirusuke, mikor a Raikenről beszélt. Nehéz sokáig koncentrálni a chakrát. Valószínűleg tényleg segít ez a gátas módszer, lássuk mi sül belőle ki így!
Újból elkezdem elmutogatni azt a bizonyos tíz kézpecsétet, miközben a jól bevált módszerrel elkezdem létrehozni és halmozni magamban a raiton chakrát. Ahogy megformálom az utolsó, vagyis a Tigris pecsétet. Kezeim körül megjelenik a villámból készült bokszkesztyű. Ismét figyelem kísérem a harmadik fázist is, hogy most is jó minőségű legyen a villám chakrát körülölelő védőmező. Nem volt más hátra, mint árnyék boxolal a jó helyekre ütni. Először jobb kézzel beütöttem a baloldalon található felső körpenge közé, majd jöhetett egy ugyan ilyen ütés a másik oldalon is. Utána jöhetett előről csak most az alsó chakramok közé ütöttem. Mozgásom a négy ütés között végig dinamikus volt, és meseterem tanácsa járt a fejemben:
” Segíthet, ha a chakrádat hatalmas víztömegként képzeled el, míg az akaratodat egy gátként, mely visszatartja az energiáidat.”
Az utolsó chakram a fej helyére volt, felfüggesztve, de mivel azt már a Kyuudennel elpusztítottam így ott csak a levegőt üthettem. Miután sikeresen átütöttem mind az öt körpenge között, a chakra áramoltatását abbahagytam majd most már megnéztem milyen nyomot is hagytam a gyakorlóbábun. A kumoi óriással ellentétben én nem robbantottam szét, a bábut, de még csak ketté sem törtem. Mindössze csak kis égett bemélyedéseket jelölték, hogy hol is találtam el a fejnélküli szalmabábut.

// Hidan //
 
Ahogy senseiem is rápillant az általam kiválasztott tekercsre, mindössze egy unott mosoly a válasza miközben lassan feltekeri a tekercset és lezárja. Majd becsúsztatja belső zsebébe akárcsak a többit is. Végül amint mind a három tekercset biztos helyre tette, elmondja mire is fel ez az egykedvű mosoly.
- Sajnálom, hogy feleslegesen dolgoztál. De ez mind a te hibád sensei! Egyszerűen túl jónak hangzó jutsut írtál le, amit vétek lett volna részemről félredobni! Viszont így a következő alkalomra már nem kell vele munkálkodnod.
Mondom neki egy kedves, bíztató mosollyal, miközben ő nem túl hangosan kacagni kezd. Majd háta mögött összefogja kezeit és az újonnan felállított bábuk felé indul, amiknek elődjei az én edzésemet segítették. Ahogy mesterem mellém ér, egy laza kézmozdulattal jelzi, hogy kövessem. A bábuk mellé érve meséléssel kezdi mondandóját. Elújságolja nekem, miképp vélekedik rólam Hirusuke. Ahogy hallgatom, egy magabiztos mosoly kezd végigfutni arcomon. Mert azt már igencsak jó jelnek veheti az ember, ha egy másik falu shinobija így vélekedik róla. Kicsit még a chunnin vizsgára is kitér, és hogy engedélyezi, majd nekünk a nevezést. Valamint még a csapatmunkánkra is kitér végül pedig jöhetett a jutsu tanulásra vonatkozó rész.
* Na, igen ez a módszer már nem pusztán a technika lemásolásáról és a létrehozásának megtanulásáról szól. Hanem a látott vagy jelen esetben leírt jutsu elemzése, majd saját módszerrel való létrehozása! Ami a létrehozást illeti…
Miután kigondoltam mit is mondok senseiemnek a jutsuról, veszek egy mély lélegzetet, mielőtt kifejteném az első gyors átolvasás után fejemben létrehozott elképzelést.
- Először azzal kezdeném a körbeírást ami, megfogott a technikában. A jutsu egyik sajátossága, hogy a kisebb létszámú nem a tüdőben létrehozott szájból kilövős technika. Éppen ezért a létrehozása a használóra nézve teljesen biztonságos! Persze, ha valaki van akkora balfa…fácán, hogy nem képes rendesen irányítani, akkor saját magát is eltalálhatja a lánggömbökkel. Másodszorra, de nem kevésbé lényeges okból választottam! Ez egy rendkívül nagy kiterjesztésű jutsu, is lehet, ha a használó is úgy akarja! Ezzel pedig akár az ellenfél mozgását is korlátozhatjuk, vagy éppen egy csapda felé terelhetjük. Ami a chakra a folyamatot illeti a testen kívüli irányítását és annak mozgatást használja. Létrehozásáról pár mondatban csak annyit, hogy a chakrát szórtan magunk köré kis pontokba kell koncentrálni. Ez a kör lehet mind össze 1-2 méteres, de akkor nem tudunk túl sok ilyen láng gömböcskét létrehozni, vagy olyan közelre hozzuk létre magunkhoz, hogy saját magunkat sebesítenénk meg vele. Ellenben, ha nagyobb területen hoztuk létre mondjuk egy 10 méter sugarú körbe, akkor már szép számban hozhatjuk létre a jutsut és a saját magunk megsértésének esélye is szinte nulla lesz. Majd ezután csak a megfelelő kézjel elmutogatása kell, amikre különböző manővereket végeznek!
Hipotézisem kifejtésének végeztével szinte hegyezett elf fülekkel várom a senseiem válaszát. Amit most még görcsösebben várok, hogy helyes-e a múltkori baklövésem után. Amikor is rosszul jellemeztem a raiton használókat. 

// Ishihara Aki //
 
Kai sensei végig hallgatja mondanivalómat minden verbális vagy nonverbális jel nélkül, amivel éreztetné velem, hogy kifejtésem helytálló lenne. Majd mikor végére érek a mondandómnak, ő maga kezdi el kifejteni, kibővíteni azokat a dolgokat, amik felett én elsiklottam vagy éppen csak érintőlegesen foglalkoztam. Majd amint kijavította a tőlem hallottakat, jöhetett is az a rész, ahol már jobban kitaglalja a jutsut. Vagyis annak a működését, és hogy mire kell majd figyelni a létrehozása közben.
* Tehát lényegében, a gömböket úgy kell irányítani, mint a bábokat. Vagyis köztem és lángok között egy vékony chakra fonalféleséget kell alkotnom. De nem az ujjaimból, hanem egész testemből, majd a kézpecsétekkel a chakrán keresztül eljuttatni a mozgás fajtáját a gömbökbe.
A fejemben végigfuttatok egy gyors elemzést a saját és Kai sensei mondandója alapján, amivel majd elkezdhetem a gyakorlást. Közben pedig senseiem a bábuk felé fordul. Először azt hittem azt akarja, hogy egyből próbáljam meg el is találni a bábukat. Bár végül is ez lenne a célra vezető. De helyette inkább ő maga hozta létre a technikát bemutatás céljából. A kézjelek elmutogatása után 10 db alma méretű tűzgömb jelent meg körülötte. Majd 2 kivételével mind elkezdett körökben cikázni, amiknek ő volt a középpontjában. A másik kettőt pedig az egyik bábunka irányította. Amint célba találtak, az apró lángok mérete a sokszorosára nőtt és hamuvá égették a szalmabábut egy pillanat alatt. A jutsu kivitelezés még látványosabb volt, mint azt én gondoltam. Bár csodálkozásomat inkább más dolog váltotta ki. De még mielőtt ezt szóvá tehettem volna már ki is adta a feladatomat, illetve nyomatékosította mire is kell figyelnem. Amit mindössze azért hallgattam végig, hogy megtudjam a nemrég alkotott gondolataim helytállóak-e.
* Tehát jól gondoltam! De még előtte…
- Elárulnád kis is vagy te pontosan? Mert, hogy nem Kai vagy az biztos! Ellenség sem lehetsz, mert akkor nem tanítanál és az előbb bemutatott technikát is felém irányíthattad volna. Nos, kit tisztelhetek a senseiem bőrében? Utána folytathatjuk a tanulást!
Bár a fickó vagy éppen nő pontos személyét még nem tudom, de ennek ellenére nem ragadok fegyvert. Hiszen, ha meg akarna ölni már megtehette volna.

// A jutsu tanulást a következő postra hagytam. A tanítóm kiléte most jobban foglalkoztatja a karakterem. //

// Ishihara Aki //
 
Miután senseiem közli velem mi is volt a hiba, illetve mit hagytam ki. Rögvest be is mutatja a technikát, ami egyszerre volt csodálatos és halálos. De egy kis probléma volt, amit aztán hamar szóvá is tettem. S miután lelepleződött a csalás a Kai maskarába bújt egyén egy pukkanás és némi füst szertefoszlása után már remélhetőleg saját alakjában állt előttem. Bár magasságban én nyerek, életkorban pár ével, előttem járhat. A férfi elég feltűnő kinézetettel rendelkezik, kék kabátjának ujjain rózsaszín minta helyezkedik el illetve a végén és a derekánál, a mintával megegyező színű szőrme. Nem mindennapinak mondható kinézetét viszont nem csak ruházata képzi. Bőre sápadt, haja pedig rikító kék, ami alatt egy vörös szempár figyel. Bal szeménél pedig, egy nem túl nagy tetoválás díszíti arcát, ami messziről sebhelynek vélhető. Most pedig ez az elsőre nem túl bizalomgerjesztő figura áll velem szemben egy széles mosollyal arcán. Kicsit el is csodálkozom azon, hogy eddig még nem vettem észre a faluban. Közben ő folytatja a beszélgetést. Elmondja nevét és rangját, illetve pár találgatást, hogy miért is nincs itt a mesterem.
* Azt nehéz elhinnem, hogy azért nem jön, mert nincs kedve. Valami más van a dologban, talán egy hirtelen jött küldetés.
 Amint feleszmélek, viszonzom baráti mosolyát, majd kezemet nyújtom felé. De ő tartózkodva félrehúzza. Hamar meg is osztja velem ennek is az okát, én pedig ennyiben is hagytam.
* Legalább a másik nemet szereti, azért ez egy kicsit megnyugtató.
Sho jobb kezének egyik ujját arcára helyezte, majd tartva a szemkontaktust oldalra döntötte felsőtestét, egészen addig, míg egy derékszöget nem zárt be felsőteste és a lába. Közben én csak azon elmélkedtem ez most miért is jó neki? Majd egyszer csak gondolván egyet ideiglenes tanítóm újra kiegyenesedett, két nyitott tenyerét egymásnak ütötte majd, rám parancsolt, hogy most már végezzem a saját dolgomat. Igaza is volt, így fogtam magam és szembefordultam a bábukkal.
* Mivel most csak egyet kell létrehoznom, talán nem baj, ha még elképzelem, hogy azt az egyet hova hozom létre.
Még mielőtt bármit is elkezdenék, kiválasztok magam előtt egy pontot a levegőben, majd elkezdek felhalmozni magamban a katon chakrámból nem túl sokat. Amint elégségesnek gondolom, a mennyiséget elmutogatom a jutsuhoz szükséges kézjeleket: Kutya, Ló, Tigris. A kézjelek elmutogatása közben pedig a kiválasztott ponthoz kezdem irányítani a chakrámat egy hasonlóan elképzelt damil vastagságú úton. A folyamat bár nem túl nehéz, de mégis nehezen megy, mert a katon technikáknál már hozzászoktam, hogy a tüzet magamban hozom létre és a számon át engedem ki. Most viszont nem magamban hozom létre. Végül a számomra még szokatlan létrehozási mód ellenére is a harmadik kézpecsét megformálása után, az elképzelt helyen egy apró, lánggömb lebeg. Egy fél percig semmit sem csinálok vele csak figyelem, majd egy újabb kézjelet használva a szalma bábunak irányítom. Bár a becsapódás pillanatában a gömbben felhalmozott chakra egyszerre robbanásszerűen ég el, nincs benne annyi, hogy az egész bábut elégesse.   

// Ishihara Aki //
 
Első próbálkozásom hogy létrehozzam az Onidort kudarcba fulladt már akkor, mikor az első göböt próbáltam létrehozni. A tervem, hogy magamban hozom létre a tűz chakrát és azt engedem szabadjára. Nem hozta meg a várt eredményt. Mindössze egy elkanászodott, gyufaszál lángjával azonos méretű lángocskát tudtam, létrehozni. És azt is csak egy két másodpercre. A technika ezen létrehozási módjának sikeressége egyenlő a nullával, amit maga Sho fejtett ki. Most mit is lehetne csinálni, veszek egy mély levegőt és újra elemzem magamban tanítóm szavait.
* A technika létrehozásának a kulcsa a chakra hálózat kiterjesztése a testen kívülre. Nálam csak annyival lett volna baj, hogy egy pontba vezettem ki a chakrám? Mindössze chakrát akartam spórolni azzal, hogy nem terjesztem ki azt, magam köré. De ha ez kell, akkor örömmel áldozom a chakrám nagyobb mennyiségben!
Újra veszek egy mélyebb lélegzetet amivel, elősegítem a lelki nyugalmamat a nagyobb koncentráció érdekében. Lehunyom a szememet, majd lassan elkezdem megformálni a három kézjelet. Az első kézpecsétnél elkezdem kiáramoltatni chakrámat testemből a természetbe. A második megformálásánál testem tenketsu pontjainak segítségével megpróbálom elvégezni az elemi manipulációt az imént kiengedett sima chakrámon. A harmadik kézpecsét megformálása közben egy pontba kezdem sűríteni az összes eddig kiengedett, mostanra már tűz chakrát. Ami aztán lángra is lobbant. De ez sem lett egy gyufa lángjánál, sokkal nagyobb. Fejem kicsit lejjebb szegem, de még mielőtt Sho bármit is mondhatna kezemet, tenyérrel fordítva tanítóm felé nyújtom. Jelezvén számára hogy nem kell a segítség, had töprengjek még egy kicsit. Végül is, ha nem leszek képes, egymagam rájönni a titok nyitjára tudom, hogy kitől kérjek segítséget.
* Miért, nem sikerül? Pedig most úgy csináltam mindent, ahogyan oktatóm mondta, kiterjesztettem a chakrámat a közvetlen környezetembe.
Keményen töröm fejemet az Onidoro sikeres létrehozásának érdekében. Néha még fejem búbját is megvakargatom kicsit. Félórányi gondolkozás után sem jutottam előrébb, de nem adom fel.
* Amíg nem találok ki valami, addig inkább megpróbálkozok még egyszer létrehozni, a létrehozás módszere marad ugyan ilyen, csak most több chakrát használva a technika megalkotása közben! Talán majd a folyamat során megszáll az ihlet.
Nem is várok tovább, újra nekiesek az Onidorónak. Szokásomhoz híven veszek egy mélyebb lélegzetet, majd a kézjelek megformálásával haladok is tovább. Ahogy az előbb is lassan formázom meg mind a Kutya, mind a Ló pecséteket ujjaimmal. Közben chakrámat egész testemen kiáramoltatom a környezetembe, amit még akkor a tenketsu pontjaimmal át is alakítok tűz elemű chakrává. Az elemi chakra még egy darabig terjeng a levegőben, majd a Tigris kézpecsét megformálása kor egy pontba kezd tömörülni. Majd amint a meggyulladáshoz kellő chakra egy pontba áramolt, be is lobbant. Most jóval nagyobb volt, mint egy gyufaszál lángja, de nem gömb alakú volt, hanem ismét egy elkanászodott hosszú láng. Melynek, mérete széltében nem volt. Értelme nem volt fenntartani a jutsut így inkább abbahagytam a chakrám elfecsérlését, és abbahagytam a koncentrációt. Ismét egy sikertelen próbálkozás, de még ez sem szegi kedvem, vagy elhatározásomat. Ismét csak Sho felé tartott tenyeremmel jelzek, hogy még most sem szorulok segítségre. Egy shinobi ugyanis az elé gördülő akadályok legyűrésével lesz egyre erősebb. És ez is csupán egy akadály, ami az én ninja utam elé gördült.
* Mégis mivel van a baj? Egyszerűen nem értem, mindkét alkalommal azt tettem, amit kért. Mégis az ilyen próbálkozás sem lett sokkal eredményesebb, csak mikor jóval több chakrát használtam, de az sem lett gömb alakú, csak egy újabb elnyújtott láng! Még több chakrával már meg sem próbálom, mert a végén egy oszlop méretű gyertyalángot gyújtok.
Úgy tűnik, hiába töröm fejemet, nem jut eszembe semmi használható módszer. A még több chakrával való létrehozás pedig csak további testi kimerültséget okozna. De már az ácsorgásból is elegem van, így kényelembe helyezem magamat a földön. Nem mintha bármit is segítene ez az egész, de valamivel mégis kényelmesebb, mint egyfolytában állni. Sikertelen gondolatmeneteim közben egyszer-egyszer most is megvakargatom buksimat. Majd az egyik ilyen alaklommal, amikor a forgónál csinálom, egyszer csak eszembe jut valami.
* Talán nem elég, ha egyszerűen csak kiterjesztem a chakrámat. Elvégre a chakrának is megvan a maga áramlási mozgása. Spirálisan mozog testünk chakra hálózatában, ha pedig ezt kell, kiterjesztem, akkor annak is van egy mozgási iránya.
Újabb elmélettel előállva felpattanok a helyemről. Szokásomat nem hátrahagyva veszek egy mély lélegzetet, amivel lecsitítom szellememet. Ismét lecsukom szememet, majd most is lassan elkezdem megformálni a Kutya kézpecsétet, ami közben elkezdem kiterjeszteni chakrámat, miközben testem tenketsuival elemi manipulálást végzek rajta. A már testemen kívülre koncentrált chakrát most elkezdem jobbra folyamatos körökben áramoltatni körülöttem, ami hamar egy spirállá válik. Miközben a Ló kézjelet is megformázom ujjaimmal. S bár szemem még mindig csukva van érzem, hogy a keringetett chakra folyamatosan egy pontba kezd tömörülni. Persze eközben a chakra természetbe való folyamatos áramoltatását és annak átalakítását sem, hagyom abba. Majd az utolsó kézpecsétnél, ami a Tigris érzem, hogy az egyik egy pontba összpontosuló chakra belobban. Ekkor nem túl hangosan a jutsu nevét is kimondom:
- Katon: Onidoro!
Majd szememet is kinyitom, hogy megnézzem milyen is a most létrehozott lánggömb

// Ishihara Aki //

Már egy onidoro létrehozása is kemény munkának bizonyul, de minden egyes kudarc után. Elutasítom tanítóm tanácsait még azelőtt, hogy elmondaná őket. Már, ha akart segíteni egyáltalán. Viszont a harmadik alkalomra végre sikerült létrehoznom, egy nem túl nagy lángoló golyóbist. De még ez sem volt korántsem befejezettnek mondható. Mert kissé instabil volt, mivel olykor úgy meghajolt a láng mintha egy erősebb fuvallat menne rajta keresztül. Majd egy hosszadalmasabb beszéd közepette elindul felém, már egy méter sem volt köztünk mikor megállt. Majd rögvest ezután kettőnk között, de az én fejem magasságában megjelent egy újabb tűzgömb. A létrehozásához láthatóan nem használt kézjeleket, ami azt mutatja tényleg tűz specialista, mert csak az adott ág veteránjai képesek úgy létrehozni egy technikát, hogy nem használnak kézpecséteket. És ráadásul még a jutsu erejének minősége sem romlott. De mivel nem csak azért hozta létre, hogy gyönyörködjek benne, hamar a tárgyra is tért. Majd az ominózus kérdéskor több verzió is előtör fejemben.
* Az attól függ, milyen nagy a tűz, illetve milyen a fa! Ha, a fa még alig parázslik, akkor csak kialszik a tűz. De van, amikor már a fa is jól átég olyankor képes újra begyulladni. Viszont Sho nem valószínű, hogy erre gondol, hanem egy fáklyára.
- Természetesen tovább ég, a fa.
Tanítóm helyesel, majd folytatja. Tudomásomra adja mivel, illetve mikkel járhat, ha elveszítem a gömb illetve a későbbiekben a gömbök feletti irányítást.
- Még ha a mező lángra is kapna, megvan a módszerem arra, hogy ne terjedjen! Bár remélem az alkalmazására nem lesz szükségem.
De nem is jártatom tovább feleslegesen a locsogómat. Ismét belekezdek az onidoro létrehozásába. Szokásom most sem marad el, veszek egy mély lélegzetet, majd belekezdek a három kézjel megformálásába. A kézpecséteket most az előbbiektől gyorsabban formázom meg. Miközben folyamatosan kiszivárogtatom a chakrámat, a természetbe. A harmadik kézpecsét után megjelenik egy újabb lánggömb. De hogy legalább átlagos méretű legyen, vagy is kicsit nagyobb, mint egy alma több chakrát használok fel a létrehozásánál. Szerencsére méretben nagyobb is lett, mint az előző, bár még ez is kicsit instabil. Most már csak az maradt, hogy mozgassam a gömböt. Egy újabb kézpecsétet formáltam. Majd a lángot tápláló chakra pontra kezdtem koncentrálni, valamint arra a részre, amit a kapcsolatnak nevezett az oktatóm. Ugyanis a lánggömböt azzal kívánom mozgatni, vagyis azzal, hogy az oda jutó chakrát óvatosan arrébb-arrébb irányítom, így az másfelé terjedő erősebb chakra pontból kezd táplálékozni. Pár métert tesz meg, így majd sajnálatos módon túl gyorsan próbáltam mozgatni. Ezért a chakra kapcsolat megszakadt. De szerencsére nem kezdett össze visszarepülni, csak lassan felélte az alapanyagot.
- Huh!   * Ez aztán meleg volt! Legközelebb óvatosabban kell csinálnom!
Nem is várakozok, inkább addig ütöm a vasat, amíg meleg. Ismét belekezdek a jutsu kézjeleibe. Minden simán megy, a jutsu létrehozásával kapcsolatban. Még a méret is stimmel. El is kezdem a mozgatni, úgy ahogy az előbb, de most lassabban. Szépen irányítom a cérna vastag szemnek láthatatlan chakra kapcsolat segítségével. Lassan a maga tempójában megy föl és le, jobbra és balra és persze le és fel is. A mozgatás közben pedig próbáltam gyorsítani is rajta. De amikor ez történt ismét, megszakadt a kapcsoltat, mert nem volt elég gyorsa a gömb. Bár most mozgásban maradt, de még becsapódás előtt elégette az őt tápláló chakrát. De már akkor fel voltam készülve, hogy bevessem a Hibashirit az esetleges tűz terjedés ellen.
* Haladunk, még egy kis gyakorlás és már jól fogom irányítani! Legalábbis ezt az egyet.
Elkezdem elmutogatni a kézjeleket Kutya, Ló tigris. Az első kettőnél még csak a létrehozás történik. Vagyis a chakrám kiterjesztése, illetve annak elemivé alakítása a tenketsu pontok használatával. Majd a körülöttem keringő chakra egy pontba kezd halmozódni. Az összesűrűsödött katon chakrát a Tigris kézpecsét megformálásával gyújtom be. De most valamivel kevesebb chakrát adtam bele, de törekedtem a méret megtartására. Így olyan gyorsan égeti a chakrát, hogy ha egy pillanatra is megszakadna a kapcsolat, akkor kialudna. Kb. mintha egy kanóc égne, legalábbis remélem. Mert így próbálom a gyorsabb mozgásra bírni, azzal hogy arra kényszerítem a lángot, hogy egyből azt a chakrát égesse, ami éppen mozog, mert nincs annyi felhalmozva, hogy azt égesse.

// Ha valahol gond lenne, akkor írj pm-et és editelem a hibát //

// Ishihara Aki //
 
A technika létrehozása, már sikerült. Bár még nem volt túl nagy vagy erős, de létrejött. Még akkor is, még mozgatni sem voltam képes. Sho ismét ellátott némi jó tanáccsal majd, ismét rajtam volt a sor, hogy brillíroztassam a tudásomat. S ez, ahogyan a nagykönyvben is megvan, írva elsőre egy hatalmas bukta lett. Másodszorra pedig fennállt a mező leégetésének veszélye. De még mielőtt ez bekövetkezett volna már mindketten cselekvésre készen álltunk, hogy minimalizáljuk a károkat. Közbeavatkozásunkra viszont szerencsére nem volt gond. A bűvös harmadik próbálkozás viszont meghozta az eredményét. Bár még erre is ráfért a gyakorlás, hogy tökéletesre csiszoljuk. Tanítóm viszont úgy véli, ha már eggyel megy ennyire, akkor most már többel kell próbálkoznom. Aminek én kifejezetten örülök is, mert lássuk, be milyen égő lenne, ha egy láng gömbbel az ember mindenféle nyakatekert mozgást képes végeztetni, de többel már csak épphogy mozogni bír.
* Tehát három! Két lépcsőfokkal nehezebb, mint eddig. De ez két lépcsőfokkal közelebb is visz a célhoz.
Veszek egy mély lélegzetet. Majd ahogy elkezdem megformálnia a kézpecséteket, elkezdem végrehajtani a chakra műveleteket. Kiengedem chakrámat a természetbe, de közben már elvégzem rajta az elemi manipulációt, hogy a természetbe már a katon chakrát áramoltassam. Majd Elkezdem magam körül spirálisan keringetni a chakrát. Keringetem, míg három pontra nem kezdek koncentrálni magam előtt. Érzem, ahogy ez a három pont lassan megtelik a chakrámmal. Végül a harmadik és egyben utolsó kézpecsét megformálása akkor a három pont meggyullad. A középső lánggömb szépen ég olyan amilyennek lennie kell. A jobb oldali mérete már nem olyan nagy, de még tartja magát a láng. A baloldali viszont éppen, hogy begyullad, már kis is alszik a fénye.
* A francba! Az egyik csak tiszavirág életűre sikeredett! Habár a jutsuba most belefektetett chakra éppen hogy csak a háromszorosa annak a mennyiségnek, amivel sikerült létrehoznom a technikát.  Az csak természetes, hogy van némi veszteség, ha a jutsut a testünkön kívül hozzuk létre.
Nem is kell sok, ahhoz hogy újra nekikezdjek az Onidoronak, csak most ismét több chakrát használva. Veszek egy mély lélegzetet amivel, kitisztítom az elmémet, hogy csak a feladatra koncentráljak. Majd ismét nekifogok a három kézpecsét megformálásának. Az első megformálásánál le is hunyom a szemem miközben a chakrám irányítására koncentrálok. Miközben kiengedem a chakrámat, tenketsu pontjaimmal tűz eleművé alakítom. Csak úgy kezdem el forgatni magam körül. A folyamatot pedig fejemben vizualizálással segítem. Elképzelem, ahogy kering körülöttem a chakra majd, ahogy szépen lassan három pontba nem kezd tömörülni. Majd, ahogy egy pontba sűrűsödik a chakra, a Tigris kézpecsétet megformálom az ujjaimmal. Ekkor pedig a fejemben és a természetben is meggyullad a három chakrapont. Utóbbi esetében kellemes melegség jelzi, hogyha kinyitom a szememet remélhetőleg, hátrom tűzgömb lebeg majd előttem. Ki is nyitom és szerencsére három onidoro lebeg előttem, de most már a harmadik miatt sem kell szégyenkeznem. Nem is várok sokat azzal, hogy megmozgassam őket. Hármat egy vagyis ugyan abba az irányba könnyű, mozgatni nem tesz mást mint egy láthatatlan chakra karikát képzelni magam köré amin elindítom mind a hármat. De mikor külön kreül rájuk a sor nehéz megtartani úgy a koncentrációt, hogy egyet mozgatok kettőt pedig csak egyhelyben tartok. Így hamar véget is vet a gyenge kapcsolat két levegőben várakozó lánggömbnek. A harmadikat ezután pedig én magam oszlatom el.
* Háromfelé fenntartani a mozgatási kapcsolatot egyszerre nem túl egyszerű!
- Mond csak Sho később, már koncentráció nélkül, megszokásból is fenn tudom majd tartani a kapcsolatot? És mégis kb. mennyi gyakorlással töltött idő alatt lehet ezt elérni, vagy te mennyi idő alatt érted el?

// Ishihara Aki //
 
A gömbök létrehozásának számát nem lépcsőzetesen haladva csináljuk. Hanem akkora számmal, amelyre tanítóm úgy véli, még képes vagyok megbirkózni. Ezzel kapcsolatban érzelmeim vegyesek. Mivel tudom, hogy ha egyesével növeljük, a számukat könnyebb lenne megszoknom, hogy fenn tartsam az összessel a kapcsolatot. De akkor olyan lassan haladnék, hogy este lenne, mire képes lennék kb.10 darabot létrehozni az onidorobol egyszerre. Bár szó mi szó első próbálkozásra nem is lett olyan rossz háromból kettő sikeresen megmaradt. A következő alkalommal pedig már mind a három megmaradt. Még az egyszerre történő mozgatásuk is ment. De mikor külön szerettem volna megmozdítani őket, akkor az a kettő, amelyekre nem fordítottam kellő koncentrációt szertefoszlottak. Egyet pedig már tudok mozgatni így inkább abbahagytam azzal az egyel a gyakorlást. Rögvest utána megszólítottam Shot, egy kérdéssel. Sajnos úgy tűnik nem jó hangnemmel közelítettem meg. Bár én azt feltételeztem, hogy ha csak pár év van köztünk, akkor nem veszi zokon. De úgy tűnik tévedtem, ami emberi dolog. Legközelebb oda figyelek erre is. Végül annak ellenére, hogy egy kicsit megorrolt rám választ adott a kérdésemre. Ami nagyjából azt tartalmazta, amire számítani lehetett.
* Igen, végül is csak a taijutsuban lehetséges, hogy a chakra megszokja, miként kell mozognia egyes mozgásokra. Nekem pedig majd, ha eleget gyakorlok, akkor sikerülhet olyanra fejlesztenem a chakra kapcsolatot, hogy minimális odafigyeléssel menjen! Még ez is jól hangzik!
Na, de nem is fárasztom agytekervényeimet tovább. Inkább újra nekikezdek a gyakorlásnak, ahogy azt tanítóm is kérte. Szokásaimról még most sem mondok le még akkor sem, ha a mai napon már sokadszorra csinálom. Veszek egy mély levegőt, majd elkezdek koncentrálni. Ujjaimmal elkezdem megformálni a Kutya, Ló, Tigris kézpecséteket. A pecsétek megformálása közben, pedig végrehajtom a szükséges chakra műveleteket. Kiterjesztem a chakrámat, amin elemi manipulációt hajtok végre. Majd elkezdem körkörösen mozgatni magam körül. Végül három pontba koncentrálok, ahol a kellő chakra mennyiség összegyűjtése után, a fizika törvényeit meghazudtolóan nem is egy, hanem három lebegő lánggömb jelenik meg. Hát igen egy shinobira kicsit másképp vonatkoznak a fizika törvényei. A három lánggömböt először, ismét egyszerre próbálom egy képzeletbeli körben végigvinni magam körül. Ahogy előző alkalommal, ezzel most sem volt semmi baj. Innentől kezdtek érdekessé válnia dolgok, mert pár perccel ezelőtt itt buktam el. Megállítottam a három gömböt mikor megtették körülöttem a kört, majd most egy helyett kettőt képzeltem el. Egy vízszinteset és egy függőlegest. A két szélsőt a vízszintesen próbáltam keringetni az óramutatóval megegyező irányba. A középsőt pedig függőlegesen, ugyan ebbe az irányba. Ezzel az volt a célom, hogy bár ugyan azt a mozgást végzik, mégis más szemszögből. Nehezen, de sikerült is leírnom velük egy-egy kört.  De már ez is eléggé kifárasztott. Viszont mivel még egy gömb sem tűnt el. Most megcsináltam ugyan ezt a mozgatási gyakorlatot. De most a függőlegesen köröző, lánggömböt ellentétes irányba indítottam el. Fél kör megtétele után az egyik vízszintesen keringő onidoro eltűnt, de a másik kettővel sikeresen befejeztem, amit elkezdtem.
* Úgy érzem megcsappant a chakrám! Bár nem is csoda reggeltől szinte minden pihenő nélkül ezt csinálom. Nem csoda, ha kimerültnek érzem magam. Talán pihenek egy kicsit, és akkor már kosztolok is! Már úgyis jócskán túlléptünk, még a tízórain is.
- Nem lenne gond, ha tartanék egy kis pihenőt. Közben pedig akár étkezhetnénk is. Lassan már úgyis dél lesz!
Ha, a jounin ráadja a fejét a pihenőre, akkor előkotorom a hátizsákomból, a kulacsomat és a szendvicseimet, majd megkínálom az egyikkel. Ha pedig nem, akkor kénytelen leszek, kissé éhesen és kimerülten tovább folytatni a gyakorlást.

// Ishihara Aki //
 
// Most lebuktam. Na, de sebaj! Remélem, jól sikerülnek, majd az írásbeli tesztjeid! A szóbelihez pedig még ráérek, sok sikert kívánni. //
 
Oktatóm válasza után, újra gyakorolni kezdem az onidorót nagyobb számban. Mostani próbálkozásom nagyobb sikert hozott a konyhámra, mint azt képzelni mertem volna. A három gömb létrehozása, már lassan csuklóból megy. Kár hogy a kapcsolat fenntartás és mozgatás még fele ennyire sem megy. De azért lelkesen próbálkozok. A három egyirányú mozgatása már mondhatni könnyedén megy. Így kicsit megbolondítom a dolgokat. Kettőt továbbra is magam előtt egy vízszintes körben mozgatom, de a harmadikat függőleges körben, az óramutatóval megegyező irányban. Lassan, zötyögősen ez is megyeget, így tovább kurtítom a dolgokat és a függőlegesen forgó gömböt ellentétes irányba kezdem mozgatni. Döcögve haladnak most is előre, majd a folyamat közben az egyik vízszintesen közlekedő tűzlabda, úgy a felénél járva kialszik. Kicsit elszomorított, hogy nem tudtam befejezni vele a kört, de ez azt jelezte kezd gyengülni a kapcsolat. Így a másik kettő fennmaradó távját, még jobban a kapcsolatra koncentrálva vezettem végig. Ahogy megtették köreiket, megszüntettem a jutsut. Miután már nem kellet ügyelnem a jutsutra, több figyelmet szentelhettem magamra. Egyből megéreztem, hogy fogyogat a chakrám, így jó lenne egy pihenő. Amit jeleztem is Shonak, de ha már úgy is pihenő van, akkor eszek is valamit nehogy később, majd emiatt kelljen megállni.  Kössük csak össze a kellemest a hasznossal. Meg is kínáltam Shot, de udvariasan visszautasított. Majd amíg én jóízűen enni kezdtem oktatóm mesélni kezdett egy kicsit arról milyen időkvótája is van ennek a jutsutnak az elsajátításának, illetve milyen hatása lehet a tehetségnek a shinobira. Miután evés közben hallgattam, iszok pár kortyot, majd a kulacs és a szám között kiszökő cseppeket letörlöm jobb kezemmel.
- Tehetség, mi? Nos, nem mondhatom azt, hogy nem éreztem magam tehetséges ninja tanoncnak még az akadémián. És hazudnék akkor is, ha azt állítanám nincs egy kis tehetségem a ninjutsuhoz! De sosem próbáltam meg ezzel előrébb jutni, máig a kemény munkával szeretem elérni azt, amibe belefogok! Akkor is hazudnék, ha nem vágynék a magas rangra, mert annak idején ezért akartam ninja lenni. Illetve, hogy élmény dús kalandokban vehessek részt. De mára már azért, hogy megvédhessem a számomra fontos embereket, a családomat illetve a csapatomat. Viszont egy ördögi kör épült fel körém, mert ha fejlődök, hogy megvédhessem őket veszélyesebb küldetésekre is kell mennem, ami miatt újabb veszélyes helyzetbe sodrom őket!
Mondandómat próbáltam úgy fogalmazni, hogy maradjon valamennyire az a felállás, hogy egykorúak vagyunk, de mégis megadva a rangnak is a tiszteletet. A beszélgetés végeztével Sho kényelembe helyezte magát az egyik fa tövében. Én pedig még ittam és ettem egy kicsit. És még egy kis időm maradt nekem is leheveredni a fűre mielőtt letelt volna az egy óra. Mikor kb. letelt a pihenésre szánt idő fölpattantam a helyemről, hogy tovább gyakoroljak. Tényleg jól esett a pihenő, újult erővel és valamilyen szinten feltöltődött chakrával neki kezdtem az technika elsajátításához szükséges gyakorlás folytatásának. Mély levegőt veszek, majd elmutogatom a három kézjelet. Eközben chakrámat a körülöttem lévő természetbe kiengedem. Közben átesik még a katon chakrává alakításon is, amit a tenketsu pontjaimmal végzek el. A körülöttem, a levegővel keveredett körkörös mozgást végző katon chakra, három pontba kezd el tömörülni.
* Ha már újult erővel kezdek neki, talán folytathatnám ott, ahol abbahagytam! 
Most a mozgatást, másképp kezdem, a két szélsőnél maradok a vízszintes körözésnél, amiknek sugara fél méter. De mind a kettőt más irányba kezdem el irányítani. Az utolsót, vagyis a középsőt, pedig csak előre és hátra tolom-húzom a chakrámmal. Most a három onidoro teljesen más irányú mozgásokat végeznek. Meglátjuk mi sül ki belőle, siker vagy újabb kudarc?

// Ishihara Aki //
 
Tanulásom közepette az általam javasolt rövid pihenőt, oktatóm jóváhagyta. Sőt akkorát adott, amekkorára számítani sem mertem volna. Az egyórás pihenőt gyors evés-ivással kezdtem, ami közben Sho mesélni kezdett. Amikorra befejeztem a két szendvicset ő is a végére ért mondandójának. Így most rajtam volt a sor, bár nem volt kötelező beszélnem. De úgy véltem, hogy egy beszélgetés közben gyorsabban telik az idő. Válaszomat csöndben, hallgatta egy fa tövében, a végén pedig csak egy apró mosolyra húzza a száját, mielőtt elszunnyadna.
* Végül is, így is ellehet tölteni az időt.
Ezzel én is leheveredek a gyakorlótér zöld gyepére. Az idő kellemesen, lassan telt. Nem is hiányzott a beszélgetés. Néha egy-egy kellemes szelő süvített el felettem átszelve a kiképzőterepet. Az egy órából hátra maradt idő gyorsan el is telt. Így felkeltem, oktatómat, pedig hagytam még egy kicsit piheni. Könnyűszerrel létrehoztam, a három lánggömböt, magam előtt, majd mozgatni kezdtem őket. Kettőt körkörösen egyet pedig előre-és hátra. A mozgatás még most is nehézkesen ment, de már sikerült végigvinnem mind a hármat az általam elképzelt röppályán. Majd amikor, munkájuk végeztével eloszlatom a gömböket, Sho megszólal hátam mögül. Kissé váratlanul ért, mert nem gondoltam, hogy képes óramű pontossággal felébredni. Azonban csodálkozásra, nincs időm, vagyis inkább én nem akarok időt szakítani. Hátrafordulok, és észreveszem, hogy oktatóm a bábukra, mutat. Bár mutogatás nélkül is tudnám, hogy melyikekre mutat. Mert a közelünkben nincs túl sok gyakorlóbábu. Közben pedig a férfi tovább folytatja mondandóját, ami bizakodással tölt el, hogy nem sokára teljes lesz a technika. Bár tudom nem tanácsos lőre inni a medve bőrére, de azért jól estek szavai. Illetve úgy vélem már amúgy is átléptem azt a pontot, ahol akkorát bukhatnék, hogy kudarcba fulladna a tanulásom.
* Tehát már nem csak üresben kell őket mozgatnom. Lesz célpont is.
Izgatottan bele is vágok a jutsu előkészületeibe. Megformázom a kézjeleket, majd a katon chakrámat a környezetembe áramoltatom. Majd három pontba kezdem sűríteni azt, amikor elegendő chakra sűrűsödik össze, begyújtom őket. A három onidorót nem is tartom sokáig egy helyben. Mivel azon sem kell most töprengenem, hogyan mozgassam őket hiszen Sho, már kiadta a parancsot. Így én el is indítom egyenes vonalakban a lánggömböket, a célpontjaik felé. Szépen haladnak, de a jobb szélső, úgy az út egyharmadától, hirtelen balra húzva kezd haladni. És mire megtette az útnak kicsivel többet, mint a felét beleütközik a középsőbe. A két gömb a koccanás miatt idő előtt robban fel, aminek az ereje eléri a harmadikat is és az is felrobban. Egy újabb szerencsétlen baleset, de legalább most sem sérült meg senki sem.
* Túl izgatott lettem attól, amit Sho mondott. Így a nagy jókedvemben, nem figyeltem a kapcsolatra mit, amennyire kellett volna. Biztos ezért csúszott ki az egyik az irányításom alól. A következőnél már jobban oda kell figyelnem!
A majdnem ismét kisebb tűzvészbe keveredés után, várok pár percet, hogy lenyugtassam magam. Bár egy ilyen baki után könnyű lecsitítani azt az izgatottságot, amit Sho szavai keltettek. Veszek egy mély levegőt, majd elmutogatom ismét a kézjel hármast. A kézpecsétek megformálása közben, pedig elvégzem a különböző chakra irányítási, illetve chakra manipulálási folyamatokat. Először elkezdem, kiáramoltatni a chakrát a testemből, amivel párhuzamosan a simából katon chakrát alakítok ezzel le is tudva az elemi manipulációs részét a dolognak. A környezetembe kivetített elemi chakrát elkezdem magam körül áramoltatni, majd három pontba sűríteni. Amint ez megtörtént, a három chakra csomópontot begyújtom.
* Na, akkor most, rendesen oda kell figyelnem. Nem akarok kétszer is ugyan úgy felsülni!
Ismét elképzelem magamban a három onidoro útját, mielőtt még elindítanám őket. Amint megvan a fejemben az útjuk, el is kezdem végigvezetni őket rajta. De most jobban odafigyelve rájuk, mint az előző próbálkozásnál. Végül nem sokkal azelőtt, hogy célba érnének, egy minimális üdvrivalgást megengedek magamnak, de csakis fejben.
* Ez az! Végre ez is megvan.
Belső minimális ujjongásomat követően, a három alma méretű onidoro becsapódik a célpontokba.
- Sensei most, hogy ez is megvan, tényleg az utolsó lépcsőfok jön?
Kérdezem oktatómat, az újra előtörő lelkesedéssel, amit az imént elnyomtam magamban.

// Nem gond úgyis, ahogy elnézem nekem írtál a legtöbbet az elmúlt hetekben. Így nincs okom panaszra.   //

// Ishihara Aki //
 
Sho parancsára, a következőnek létrehozott három onidorot, már a bábuknak irányítottam. Ami egy kész felüdülés, amiért végre kipróbálhatom azt is, hogy az én onidorom milyen erős. Hisz eddig csak oktatóm lánggömbje találhatott el egy célpontot. Első nekifutásra, jó nagy bukta is lett belőle. Túl nagy izgatottságomnak hála, nem bírtam az egyiket rendesen irányítani. Így kettő összeütközött, a harmadik meg a robbanásuk hatósugarában volt így egyet sem sikerült, eljuttatnom a célpontokig. Kicsit letörtem, de egyből tudtam, hogy mivel volt a probléma. Rögvest ki is küszöböltem a hibámat vagyis, visszább vettem izgatottságomból. Ami egy olyan hatalmas baklövés után, mint az előbbi elég könnyű dolog. Viszont a kis malőrömnek köszönhetően, a második próbálkozás már száz százalékos volt. Amihez az is hozzájárult, hogy Sho is ellátott egy újabb jó tanácssal amit, aztán meg is fogadtam. Az újabb létrehozott tűzgolyókat már két másodperces kihagyással, küldtem a bábuknak. Amik kivétel nélkül célba is értek.  Így végre tényleg megláthattam mekkora is az ereje az általam létrehozott onidoronak. És a végeredmény felülmúlta a várakozásaimat.
- Vááóóó! Nem gondoltam volna, hogy már most ekkora lesz a robbanás ereje. Őszintén szólva, csak részleges, elégéseket vártam. Nem azt, hogy az egészet felemésztik a lángok.
Mondom Shonak miközben, a három bábu felégetett helyét figyelem. Mikor eszembe jut, hogy meg kéne köszönnöm Shonak az újabb segítő információt, úgyhogy felé fordulok.
- Oh, és köszönöm szépen a jó tanácsot!
Oktatóm szemei ekkor még, a bábuk helyére van szegezve. Csak bólint egyet, amit az újabb feladatkifejtés követ.
* Tehát tényleg elértem az utolsó lépcsőfokot. És csak kettővel kell növelnem a lánggömbök számát. Bár nem hangzik elsőre nehezen, de tudom, hogy már ez is egy újabb szintre viszi a jutsut. A tesztre is kíváncsi vagyok, de ezt most hagyjuk későbbre! Nem akarok úgy járni, mint az előbb.
Az oktatóm már kiadta a parancsot, jó magam pedig már el is döntöttem, hogy a teszt kérdése másodlagos prioritást élvez. Ezért nem is foglalkozom vele egyenlőre, hiszen addig még el is kell jutnom. Nem is várok tovább. Belefogok abba amit, Sho vár tőlem, vagyis a gyakorlásba. Veszek egy mély levegőt, majd elkezdem megformálni a három kézjelet. Miközben kiirányítok testemből annyi chakrát magam köré, amennyit megsaccoltam, hogy kb. ennyi szükséges a jutsuhoz. A kiengedett chakrát előtte viszont még tűzeleművé alakítottam. A kiterjesztett chakrát elkezdtem keringetni magam körül, majd most öt pontba kezdtem koncentrálni. A pontok lassan megteltek a chakrámmal, végül meg is gyulladtak. A végeredmény: két tökéletes lánggömb és három elkanászodott lebegő láng lett.
* Egy kicsit eltévesztettem a mennyiséget! De ha már csak ez lesz a legnagyobb bakim, akkor még ezt is örömmel fogadom.
Mivel jól tudom, hogy mivel is volt a gond, így nem muszáj megállnom és azon gondolkoznom mit is rontottam el. Ezért, hát nem is teszem. Minden pihenő nélkül vágok bele újra a dolgokba. Elvégzem a már-már magát rituálévá kinövő első mély lélegzetvételt. Ami valószínűleg nem egy nagyon sajátos rituálé része lehet. Majd rögtön ezután elkezdem elmutogatni a kézpecséteket. A három kézjel megformálása közben kiterjesztem a chakrámat, ami most valamivel több, mint az előző próbálkozásomnál. De miközben a természetbe irányítom tenketsuim segítségével elemi manipulációnak vetem alá. Aminek köszönhetően a természetben, már katon chakraként keringetem, magam körül. Majd a keringetés közbe pontokba kezdem sűríteni őket, pontosan ötbe. Mikor már elég chakra tömörül egy helyre, meggyulladnak. Az első a mi begyullad tökéletes lánggömb, akárcsak a következő három. Az utolsó viszont még most sem a legerősebb, bár már ennek is gömb alakja van. De az erősebb szelek, amik átjárják a sík terepet, még sajnálatos módon megingatják.
* Azt nem tudom, hogy Sho megelégedne-e egy ilyen végeredménnyel, de én biztosan nem! Legalább még egyszer megpróbálom! Utána már jöhet az a bizonyos teszt. Már persze, ha késznek talál majd rá.
Miután eldöntöttem magamban a dolgokat, és mielőtt még Sho bármit is mondana, már veszek is egy mély lélegzetet. Ami után lecsitítom magam, hogy a legnagyobb koncentrációban hajthassam végre most is a gyakorlást. De a levegővétel más célt is szolgál. Mert már eközben elkezdem halmozni magamban a chakrát, hogy mikor a kézjelek formálásához érek, már csak irányítanom keljen testemen belül és majd kívül.
Először elkezdem tenketsuimon átvezetni testemben a felhalmozott chakrát, amivel végrehajtom rajtuk az elemi manipulációt. Ami után közvetlenül a természetbe irányítom. Majd az engem körülvevő szemnek láthatatlan chakrámat, elkezdem keringetni magam körül, közben pedig lassan öt pontba kezdem irányítani őket. Hamar összesűrűsödött ezekbe a pontokba a chakrám. Végül meggyújtottam őket, a végeredmény pedig, öt egyszerre begyulladó onidoro lett.
- Akkor Sho sensei, jöhet teszt? Mert szerintem, a mozgatás már menni fog.
Most kicsit furcsa volt használnom a sensei jelzőt, mivel korombelire még sosem mondtam. Közben pedig fejemben már azon kezdtem agyalni mi is lehet, a teszt. Egy fizikai, vagy elméleti felmérés? Esetleg az ő és az én onidoróm összecsapása, vagy egy barátságos harc kettőnk között, vagy netán egy jó kis söröshordó csapoló verseny? Egy biztos egy ilyen nap után én a z utóbbinak örülnék a legjobban.