Határvidék

~Gondoltam, hogy megbüntették, amiért lepaktált velem.~
-És mégis mi folyik itt? - de abban a pillanatban Oga és Shirai hallották, ahogy Yukitot felszólítják az oltárra. Oganak gyorsan kellett cselekednie, hisz, akár meg is ölhetik Yukitot. Úgy tűnik ez egy áldozati rituálé, de milyen áldozati?
Amíg ezen töprengett megpillantott egy hatalmas nagy oltárt nem messze. Valami szörnyű dolog van készülőben, ám mielőtt Ogawa cselekedni merne, gyorsan végig gondolja a dolgokat hogy nehogy valamit kihagyjon a számításaiból.
Van ez a nem túl nagy falu néhány ezer emberrel. VAn egy ellenfél, aki egy Genjutsu szerű jutsut irányít, valószínűleg Kekkei Genkai szinten, mert még a REmete chakrát is be tudta csapni. Tehát minimum S szintű ellenféllel van dolga Oganak, vagy az is lehet, hogy ez csak álca és valójában azért nem mer csak megjelenni, mert gyenge. A genjutsu használók közel harcban nem túl jók általában. Ogawa a Kai, genjutsu megszakító jutsut már alkalmazta, nem jött be. Azonban van még egy dobása, azonban ehhez nagyon jól kell időzítenie. Ő most éppen Konbi Hengébe van Shiraival a remete kutya mesterrel. Egyszer még régen mestere mondta neki, hogy ha hasonló helyzetbe kerül, az egyetlen megoldás talán nem a nyers erő, hanem az, ha feladjuk az egészet, ezzel csodák csodájára megszűnik a genjutsu hatása egy kis időre, pár másodpercre, akármilyen szintű, hiszen a remete chakra túl nehéz ahhoz, hogy akár egy nagyon erős szintű genjutsu használó befolyásolni tudja azt. Főleg, mivel nem valami gyakran találkozhat Remete chakra használóval.
Oganak támadt egy jó ötlete! Két, vagy három legyet üt egy csapásra. Persze nem lesz könnyű kivitelezni, de egy próbát megér.
Mire ezt végiggondolhatta volna, Yukito már haladt az emelvény felé és már csak pár lépésre volt tőle, amikor egyszer csak a "semmiből" Ogawa bevetette eszméletelen sebességét és megjelent az áldozatok előtt nagyon komor fejjel, fejét lefele tartva szigorúan és kifürkészhetetlen arckifejezéssel.
A következő pillanatban felemelte fejét és ezzel egy időben felszabadította hatalmas remete chakráját. Genjutsu ide vagy oda, a remete chakra túl erős ahhoz, hogy ekkora mennyiségben valaki befolyásolni tudja. A cél azonban nem a genjutsu kivédése, hanem a tömeg megtévesztése. Oga úgy akarja magát bemutatni, mint az Istent akit tisztelnek. A célja nem más, mint hogy a népet elküldje jó messzire, hogy ne dőljenek be a "behatolónak", aki nevezetesen most az eddig Istenüknek tisztelt valaki. Ha az embertömeg nagy része eltűnt, akkor az Isten valószínűleg nem fog örülni, ezzel oda csalogatja magához akár csak az illúzióját, és akkor kezdődne csak a játék. Mielőtt bevinné esetleg bármilyen támadását, vagy akár megjelenne, Ogawa megszakítja a Konbi Hengét, ezzel megtörne rajta a Genjutsu hatása. Ha ez megvan, akkor bevetné a Kagura no Shingant, illetve remete érzékeit, hogy megtalálja ellenfele igazi hollété(ha mégsem az illúzió lenne). Ha ez megvan, az első dolga, hogy oda eljusson és kiiktassa.
Ez volt a terv. Ogawa lába alatt hatalmas kráter keletkezett a hatalmas erő miatt, a környezetében a levegő elnehezedett, hatalmas szélvihar tombolt mindenhol. Felemelte a kezét, mint valami Isten és ezzel az erő tovább nőtt most már elviselhetetlen szintre. Ha az emberek nem vigyáznak mindet elfújja jó messze a közben feltámadt szélvihar. Ez sajnos lehet,. hogy pár ember balesetét okozza, de azáért óvatosan csinálja Ogawa, minden remete chakráját nem meri felszabadítani. Ha eltelt egy kis idő, akkor kicsit visszafokozza az erejét és így szól a tömeghez:

-Halljátok hát szavam! - kezdte magában eléggé röhögve -. Már hosszú ideje egy szélhámos Isten garázdálkodik a környéken! Ő azért jött, hogy az én határtalan dicsőségem lerombolja, engem a valódi Istennek! Azért jöttem a túlvilágról ismét hozzátok, hogy véget vessek ennek a gaztevőnek, úgy ahogy azt a prófécia is megírja. Visszahozom az igazságot, a békét, és a biztonságot a faluba!!! -~Hű, egész jól csinálom~- kis hatásszünet.
-Kérlek benneteket térjetek vissza otthonaitokba olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudtok! - minden szava fennkölt, mély volt, mint egy igazi isten szava! Reméli ezzel eléri, amit akar. Ha ez megvan, akkor már csak figyelnie kell az Istenre, majd ha megjelenik megszakítani a Kongi HEngét és a többit végrehajtani, amit tervezett! Reméli, hogy a terve beválik.

//Bocsi, hogy ilyen tömören írtam le, csak most ennyire futotta az időmből .//

Az út hosszú, és viszonylag csendes volt. Látszólag a terved nem nagyon nyűgözte le útitársadat.
-Diplomáciai nyomás egy ilyen helyzetben... ha ezalatt nem mindenki lefizetését érted, akkor nem látok rá nagy esélyt. Ami az improvizációt illeti, hát... a párod ő egészen más mint te... emlékszem ő volt az agy... mindig ő eszelte ki a terveket mik rendben be is jöttek általában.- Mondta igencsak tagoltan ám mikor azt mondtad, hogy csak a terhedre van látszólag a szívébe tapostál.
-Ki kérem magamnak, hogy csak felesleges lennék. Azért én is harcos vagyok, méghozzá a BINGO könyvekben B kategóriásnak sorolnak. Az meg eszedbe se jusson, hogy nővé operálsz... egy akkor ugyanúgy nem lesznek irataim mikkel igazolom magam, másfelől én viszont kiagyaltam valamit. Bent találkozunk. Ne ebben az alakomba keres, úgy fogok kinézni mint a kedvesed, csak sokkal hosszabb hajjal és izmosabb felsőtesttel.- Mondta majd Mikor a várost körülvevő falat eléritek ő a kapuval ellenkező irányba megy. Te viszonylag könnyen átjutsz az őrökön lévén, hogy apád itt lakik. A falon belül észre is veszed a leírt fickót ki már oda is intet neked.
-Egy föld elemű jutsuval átmentem a fal alatt.- Mondja büszkén, majd vár rád, hogy vezényeld édesapádhoz.

//Ha van külön topikja a családi háznak akkor kérlek oda ha nincs akkor kérlek nyiss egyet. Jah és még valami... azt a pasis tervezős részt magamra vettem grr.//

Ogawa elsütötte élete egyik legnagyobb hibáját. Nem szabadott volna egy feltételezett genjutsu hatása alatt füstbombát használni, mert az csak ront a saját helyzetén, hiszen érzékeire egyáltalán nem hagyatkozhat. A jelenlegi szituáció miatt remete ereje is cserben hagyja. Nagyjából tudta, hogy hol van ellenfeléhez képest, azonban felismerte a helyzet súlyosságát. Nincs mit tenni, kénytelen biztonságba helyezkedni, azonban sajnos ezt az ötletet is el kellett vetni, hiszen ellenfele azonnal megkeresné és megölné. Egyelőre nem tudott mit tenni, mint Koikével háttal állt és felvett egy védelmi pozíciót. Remete reflexei még megvannak, illetve Koike is még hordoz magában egy kis remete chakrát. Talán ez amíg a füst el nem áll segít rajtuk egy kicsit, azonban most elsősorban egy tervet kell kieszelni, amivel legyőzhetik ellenfelüket.
Oga aggódó tekintettel kezére nézett, és gondolkodott, majd rájött, hogy remete ereje miért hagyja fokozatosan cserben, miért nem tudta már rég kinyírni ellenfelét. Most van életében először ilyen hosszú ideig remete formában, illetve most használt életében először el ennyi remete chakrát. Még ha végtelen is van belőle, egy kezdő remete teste nem bírja el. Azonban ahhoz, hogy ezt tesztelni tudja, szét kell válnia Shiraitól, akkor pedig megszűnik a remete forma, viszont akkor a remete chakra amint távozna Ogawából, ismét talán képes lenne teljes gőzzel támadni, még ha nem is lesz olyan gyors és erős, mint remete formában.
-Koike!-szólt oda a kutyának! - Kövess!
Shunshin no jutsuval kirohant a füstből Koikével együtt egy olyan terepre, ami viszonylag távolabb van az ellenféltől, de elég messze tőle. Megvárja, amíg ellenfeleit tisztán látja ismét, majd ennyit mond!
-Sajnálom...-mondja ellenfelének célozva, közben feloldotta jutsuját, így Shirai a remete mester és Koike és Ogawa álltak immáron szemben ellenfelükkel. Mivel már nem volt remete formában, teste nem kapja folyamatosan a remete chakrát, így nincs is azért annyira leterhelve, azonban sajnos túl fáradt ahhoz, hogy valami nagy dolgot tegyen. Egy egyszerű, könnyen kivitelezhető, mégis praktikus megoldást kell találni, ami lehetőleg nem igényel sok chakrát.
-Eddig nem tudtam mindent bevetni ellened, azonban most... - itt elkezdi gyűjteni a maradék remete chakráját, illetve hozzá egy kicsit a sajátjából (chakrája színe így már kéken izzik kardja körül).
~Csak egy dobásom lesz. A remete chakra még visszatartja bennem a genjutsuját, tehát kicsi időm lesz csak, hogy megöljem...és egyszerre csak eggyel tudok végezni...~
Kardja egyszer csak fehéren izzik a szél chakrájától, majd a következőket lehet hallani: Senpou: DAi Kamaitachi no jutsu! - ha sikerül, akkor egy orkánnál is erősebb szélvihar indul meg szélpengék ezreivel az ellenfél felé. Mivel nem terheli már semmi Ogát, a remete chakra nem emészti fel, hiszen azt a keveset is kiengedi magából, ezzel nagy erejű támadást indít meg, amivel mind a két ellenfelét eléri (hiszen ez a támadás nagy területre hat). Az ellenfele valószínűleg nem a sarki boltban vette rangját, így Oga egy végső csapást kitalált még, egy utolsó előtti dobást, hogy biztos legyen ellenfele haláláról. A szélvihar sokáig fog tartani, addig kardját beleszúrja a földbe, majd összecsapja a tenyerét és hozzányúl annak acél pengélyéhez. Amint ez megvolt, ksizemeli az egyik ellenfelét, felkapja kardját, majd Shunshin no jutsuval előtte terem, majd hasba szúrja. (A jutsu neve nem jut eszembe, de hozzáér egy anyaghoz és felveszi az illető annak halmazállapotát stb). Amint ez megvolt, egy Aikido féle nyakvágást végez, majd halad a másik ellenfeléhez, akin ugyanezt megcsinálja. A szélvihar Ogawara, ha még lenne nem hat, hiszen a saját szél chakráját képes irányítani bármikor, hiszen mestere erre anno megtanította. Az ellenfele elvileg eléggé össze van zavarodva(és nem elsősorban megsérülve a szélpengéktől, akár már halottak is lehetnek tőlük, hiszen remete chakrával az egész erősítve van).
Közben Shirai az idéző mester és Koike azt várták, hogy mikor léphetnek közbe. Ha kell Shirai megidézi Kirara-t a tűzkutyát, vagy akár csak egy vas falat, hogy megvédje Ogawat szükség esetén, vagy önmagukat.


//Ne haragudj, csak kicsit sűrű heteim voltak, de mostantól aktív leszek, mert vége ennek az idióta időszaknak Bocsi a zagyvaságért//

Ogawa támadás sorozata sikeres volt, ellenfeleit sikeresen lekaszabolta, azonban egy hirtelen felismerés során arra is rájött, hogy alábecsülte saját képességeit. Nem figyelte meg eléggé ellenfele jutsuját, átsiklott felette csak azért, mert nem érzékelte azt a Kagura no Shingannal. Azonban legalább annyit sikerült elérni, hogy az igazi ellenfél feltűnt a közelben, chakráját valamennyire már lehetett is érzékelni. Világossá vált, hogy lepkéken keresztül egyfajta porral zavarja meg ellenfelét. Nagyon hatékony technika, nem genjutsu. Tökéletes védelmet és ellentámadást képes vele a ninja létrehozni, azonban van egy vakfoltja, melyet Oga azonnal fel is ismert. A ninjutsuk nagy részét az ellenfél úgy is kivédené, szóval egy egyszerű elterelést kell alkalmazni.
-Most végre megvagy! Most véged! Koike! Konbi Henge no jutsu! - kiáltotta Ogawa.

A helyzet azonban az volt, hogy míg a kézjeleket is alkalmazta, mégsem a Konbi Hengét hozta létre Koikével. Egy kisebb füstfelhő keletkezett, mely hamar feloldódott és csak egy Ogawat lehetett látni, aki két kunaiial a kezében áll, Konbi Henge alakban. A megtévesztés itt az lenne, hogy az ellenfél már számtalanszor látta, ahogy Konbi Hengével Oga kapcsolódik egyik kutya társával, most valójában csak Koiké-n alkalmazott egy egyszerű Juujin Bunshint kicsit változtatva annak külsején, hogy úgy tűnjön, mintha egy Konbi Henge lenne. Az igazi Ogawa közben (kardját otthagyva) egy robbanócetlis kunait megfogva, Shunshin no jutsuval mozogva ellenfele mellett teremne. Először megpróbálná megtámadni a robbanócetlis kunaiial, majd gyorsan felugrana a levegőbe. Amint ez megvan, azt felrobbantja, közben szemét nem veszi le ellenfeléről végig. Koike közben a két kunait eldobja ellenfele felé, amit Ogawa a Fuuton: Suiran Reppuval pontos cél felé irányítja. Ő maga egy másik kunait hajít el egy másik irányba, hogy ellenfele még véletlen se tudjon Kawarimizni semerre (akkor nekimenne a késnek a csere során, ami végzetes sebet ejtene). Azonban itt Koike már az ellenfele előtt terem és alkalmazza a Ranji Shigumi no jutsut, amivel teljesen körbeveszi ellenfelét, Ogawa pedig aktiválná a Raiton: Sanda Apput, amivel a levegőből támadna lefelé egész pontosan. Az ellenfél zavarában már azt sem tudta, hogy merre figyeljen a támadásnak épp az volt a lényege, hogy az ellenfél ne ismerje fel az igazi Ogawa hollétét, így az észrevétlenül tudjon támadni. A támadássor sikerült és az ellenfél holtan rogyott össze előttük. Ogawa, Koike és Shirai először el sem hitték, ami történt, valahogy az eddigiek alapján nem volt túl reális, hogy Oga nyerjen,de végülis így alakult. A szerencse még mindig ott van ifjú ninjánk körül. Mestere is talán cak azért halt meg, mert egy pillanatra nem részesült állandó szerencséjében. Ki tudja. A lényeg, hogy Ogawa először óvatosan távolról, majd közelról megvizsgálta széttrancsírozott ellenfelét. Megfogta kardját, majd elrakta hüvelyébe, közben felkapva a holttestet a főtérre igyekezett. Aznap mást nem tett, mint megkereste a falu főnökét, vagy azt, aki a falu szószólója és elmondta a helyzetet részletesen, hogy csak egy szélhámos próbált felettük uralkodni és így tovább. Azt is elmondta hogy ő, Ogawa Kazuma a Hokage küldönce ezennel teljesítte feladatát épp úgy ahogy ígérte. Bocsánatot kért azért, mert istenként állította be magát, majd egyet elköszönve a falusiaktól Koike, Shirai és Ogawa elindult vissza Konoha felé. Ellefnelük holttestét a falu főnökére bízták.
Menet közben Shirai így szólt:
-Kölyök, csak a szerencséden múlott az egész!! Remélem tudod, hogy ahhoz, hogy túlszárnyald azt a bolondot, ahhoz teljesítened kell!!! Hogy akarsz így bosszút állni?! - kapta fel a vizet az öreg kutyaremete, majd sóhajtott egyet és így szólt: - Ahhoz képest, hogy első harcod volt remeteként egész ügyes voltál. - ismerte el mosolyogva. Intett egyet és már le is lépett vissza a kutyák országába.
Ogawa és Koike fáradtan, de ninjához méltó tempóban haladtak Konoha felé egészen annak bejáratáig, ahonnan pedig a Hokage irodájába. Amint felértek az iroda kapujához ott bekopogott Oga, majd bement kutyájával és mélyen meghajolt és a következőt mondta:
-Üdvözlöm kedves Hokage-sama! A feladatot teljesítettem! - Mondta a csapzott, ázott kutya szagú Ogawa és a kutya szagú Koike ////.
Lassan Oga felegyenesedett és várta a Kage válaszát.
//Köszönöm szépen a mesélést Sai! Hálás vagyok, hogy elvállaltál! //

A sensei nem fogadta el az ötletemet ami érthető is, de úgy vélem, hogy sehogy nem lesz esélyünk. Az egyetlen aki fel tudja venni vele a harcot az a sensei, de nekünk még együtt sem lenne semmi esélyünk. Nagyot sóhajtok majd elindulunk. Sokáig elég gyorsan megyünk az erdőbe. néha megálltunk míg a sensei nyomokat keresett. Már hosszú ideje megyünk mikor végre rátalálunk az első nyomra. Egy szöveg volt rajta ami nekem csöppet sem tetszett. Úgy vélem, hogy megfelelő terv nélkül semmire sem fogunk menni. Én soha nem voltam az a nagy terv készítő. Én inkább a megvalósításban játszottam nagy szerepet. Gondolkozni kezdtem, de semmi nem jutott eszembe így végül hagytam. Reméltem, hogy majd valaki előáll valami jóval. A senseire néztem, és egy pillanatig eltöprengtem, hogy neki van-e valami terve, de hamar rá kellet jönnöm, hogy ők inkább csak a romboláshoz ért mint a tervezéshez. Reméltem, hogy Ayami vagy Mao kitalál valamit még mielőtt találkoznánk az ellenfelünkkel. Kicsit aggódni kezdet, hogy mi fog történni. Mégiscsak egy nagyon erős, és tapasztalt ninjával állunk szemben, de a perverz dolgaitól sokkal jobban félek. Valamiért úgy érzem, hogy a sensei ellen vívott csata csak délutáni pihenő volt ahhoz képest ami most fog majd jönni.

//Bocs, hogy ilyen ritkán írok, de mostanság kicsit el vagyok havazva.//

Némán egy szó nélkül követem a többieket. Táska a hátamon fejemben a gondolatok. Lába alatt pedig az út ami a kaland felé visz. Nem is kaland, hanem küldetés. Jaj de szentem perverz vagy is az öreg akit elkel kapni. Erős is és tapasztalt. Pont nekem lesz esélyem ellene Inkább a többieknek. Néha megállunk és a kis időt meg próbálom kihasználni. Ha erős az ellenfél akkor jól jöhet minden meg spórolt energia. Ezért feleslegesen nem beszélek és meg próbálom a felesleges mozdulatokat is kerülni.
Meg lepődtem mikor ahhoz a fához értünk ami ketté volt vágva. Nagy cucc minden jounin képes rá. Legalább is én ezt gondolom. Viszont meg lepődtem mikor Mao mellém sétált. Nem azért mert nem vettem észre. Azért mert nem számítottam tőle ilyenre. Jön és még a fényt is eltakarja. Már nem érzem olyan eleségesnek. Bár még tartok tőle de a közelsége most sokat javított ezen.
- Hát.... hát..... én..... Chakra nélkül is feltudok mászni a fára. Meg... hát ilyen helyen könnyeben közlekedek a fákon. A látásom is egy picit jobb. De nem sokkal.
Kicsit félénken szólalok meg nem tudom hova tenni ezt a hirtelen érdeklődést. De aztán fel bátorodok.
- De szépen pislogni és puszit dobni is tudok.
Jelentem ki Maonak és már pislogok is szépen. De puszit nem dobok talán az túlzás lenne. Még a végén valami nem csak perverznek fognak tartani. Meg igazítom felszerelésem és körbenézek. Ha minden igaz most már bármikor elkezdődhet élesben is a dolog. Fel figyelek arra amit Mao csinál mellettem. Ha elugrik én is követtem a példáját csak ellenkező irányba. Saját logikámból ki indulva ha nem is látom de gondolom, hogy valami csapda vagy rósz dolog miatt ugrott el egy közeli fa ágra.

Mao nem lett ügyesebb attól, amit hallani kellett volna, vagyis inkább amit halott, mert a s jounin nem mondott neki semmit ,néma maradt, ami furcsa mód érdekes volt. Sőt azután, amit ti beszélgetettek, arról, hogy az a bizonyos kis macska mit tudtad, a részéről, nem többet csak egy enyhe tapsolást váltottatok ki, ahogyan ő maga csak rátok nézett, nem törődve azzal, hogy mi is van a fára írva.
- Na jól van figyeljetek! - fordult meg, ahogyan immáron láttok a szigorúbb arcát is. - Mind mondtam ez az alak veszélyes, szóval szedjétek össze magatokat és úgy harcoljatok, mintha z életetek múlna rajta, próbáljátok megölni őt, mert máskülönben esélyetek sem lesz. - mosolyodott el- Vagyis a lényeg, hogy tartsunk össze és akármit is csinál, ne lankadjon a figyelmetek. Védjétek egymás hátát közben, ahogyan készüljetek fel mindenre. Ja s egy jó tanács! -mutatott rátok- A szoknyás lányok vigyázzanak! -kacsintott rátok.
És ahogyan ezeket a szavakat kimondta, szinte minden rosszra fordult. Mao ahogyan a födlre taposott éles sikoly hangzott fel, ahogyan valaki szinte felrepesztve a talajt a lány félresöpörve ugort kia föld alól, ahogyan a kezét fájlalva ugrált össze vissza, miközben Mao meglepődve a földről nézte, ahogyan egyből megtalálta a férfit, de vajon mit akart ép alatta, a föld alatt? Talán leskelődött?
- Most megvagy öreg! -láttátok, ahogyan a jounin vezetőtök egyből akcióba is lendült, ahogyan megtudtátok, mit is jelent a jounin rang a tapasztalattal vegyítve. A sensei egyenes ütése mely villámgyors volt és a férfi arcát célozta mellé ment, ahogyan az öreg egyszerűen a lebegőbe kapta a mestereteket, majd a feje fölött átdobva háttal érkezett meg mögötte, ahogyan egész végig csak ugrált és a kezét fájlalta, szinte mintha csak egy egyszerű gyerek játszott volna egy felnőttel. - Áh ezt fájt. -nézett hátra a jounin, ahogyan a férfi megállt, ahogyan végre gubbaszt szemekkel nézett Mao-ra.
- Ügyes kislány, egyből észrevett és támadott is. Ügyes lehetsz! Te lehetsz ennek a csapatnak a vezetője igaz? -kérdezte Mao-tól. - Nem is vártam kevesebbet egy jounintól. -nézett a kunoichire.
- Én lennék a vezető. -ült fel Tomoko sensei a földön, ahogyan egy sakes- üveget bontott meg. - Úgyhogy jobb ha menekülsz, mert körbe vagy fogva! -nézett a férfira, aki körbenézett, majd elnevette magát.
- Akkor... mutasatok valamit!

//Sajnálom, hogy ilyen ritkásan tudok csak lenni, de alig van időm. Ha gondoljátok akkor ha egy teljes napig nem írok akkor ki lehet engem hagyni. Nem akarom, hogy miattam ne lehessen haladni.//

Erősen figyeltem, hogy az ellenfelünk honnan fog támadni. Tudtam, hogy itt van valahol a közelben, de sehol sem látom. Ami igazából nem meglepő hisz egy nagyon erős és tapasztalt emberről beszélünk, és valószínűleg ügyesen képes elrejtőzni. Mao alatt hirtelen megrepedt a föld. Mao felsikított, és rátaposott az öreg kezére, aki a kezét fájlalva ugrott ki a föld alól. Kicsit meglepődtem, és ahogy körbenéztem mindenki másnak is a meglepetés ült ki az arcára. Egyedül a sensei volt az aki rögtön felfogta a helyzetet, és támadást indított. Az öreg úgy kapta fel a senseit mintha valami rongybaba lenne. Ha neki nem sikerült megérintenie akkor nekünk semmi esélyünk, de mindent meg kell tenni hiszen ez a küldetésünk. Láttam, hogy Mao már támadni is készül. Egy fuuma shurikent kapott elő, és az Yagari felé dobta. nem hiszem, hogy eltalálja, de úgy érzem, hogy emögött a húzás mögött áll eg B terv is. Remélem, hogy valami igazán ütős dolgot eszelt ki, vagy különben nagy bajban leszünk. Odamegyek Ayami mellé, és intek Maonaka, hogy jöjjön. Remélhetőleg lesz idő, hogy ezt a tervet megbeszéljem velük.
-Figyeljetek! Bár lehet, hogy még nem kedveljük egymást, és nem is volt túl jó az első benyomás egymásról, de most együtt kell működnünk különben semmi esélyünk nincs. A terv a következő lenne. Ayami, te megtámadod Yagarit, és addig is elvonod a figyelmét. Én megpróbálok mögé kerülni, és egy robbanó cetlit dobni alá. Amikor aktiválom valószínűleg el fog ugrani, de ezt ki lehet használni. Ekkor jössz te Mao. Míg a levegőben van megpróbálod valamilyen módon megtámadni. Ha benne vagytok akkor csináljuk.- ha elfogadják az ötletemet akkor Ayami eltereli az öreg figyelmét addig én Shushin no jutsu segítségével megpróbálok az ellenfél mögé kerülni. A robbanó jegyzezet egy kunaihoz erősítem, és úgy dobom felé. Odakiálltok Ayaminak, hogy vigyázzon, és ha kellő távolságra van akkor robbantom. Innen már minden Maon múlik. Ha vizsont nem mennek bele a tervbe akkor várom hátha nekik van valami jobb ötletük.

Várok nem támadok csak chakrát őszpontosítók. Próbálok nyugodt maradni. Ha Mao kérdése meghallgatásra talál. Az öreg pedig elfogadja akkor minden rendben. De kétlem, hogy a perverz ninja ebbe belemenne.
Majd adok én neked perverzséget te. Gondolom én magamban és felkészülök, hogy támadjak mikor Akame lép hozzám és Maot is hívja.
- Értem, Akkor megint engem verjenek meg.
Nagyot sóhajtok.
- Csapat munka az csapat munka. De bármi történjék a cédulát aktiváld. Ne foglalkozz velem.
Mivel nincs füst bombám egy klónt csinálok nagy fehér felhő. Mikor szándékosan ügyetlenségből hozzá érek nagyobb fehér felhő keletkezik. Ez eltakar szinte mindenki elöl egy pillanatra ami ép elég, hogy egy másik jutsut aktiváljak.
Kawarimi no jutsu csak egy kis változtatással. Nem saját normál alakomat veszem fel vele. Hisz a jutsunál a testen kívüli chakrát kel formálni. Így tudtam megtenni azt, hogy a nemrég felhasznált fa ami tökéletes a Kawarimihez az én neko jutsu aktiválás utáni alakom vette fel. Szó se volt a neko használatáról. Csak egyszerűen egy kicsit a formán változtattam.
-Úgy szeretném ha valaki magához ölelne. Egy tapasztalt és erős férfi.
Mondta az áll énem. Miközben én levelek közt meg bújva vártam. Ha a figyelem eltereléshez ez elég akkor a továbbiak nem rajtam múlnak. Amint az öreg kitérne Akame támadása elöl és Mao támad. Én is támadásba lendülök egy másik irányból.
De ha az egész elterelés nem sikerülne akkor egyszerűen kunaial a kezemben támadom meg.
Csak ebben az esetben amikor jön a robbanó cetli természetesen menekülök a ható sugarából.

Kihasználtátok azt a pár pillanatot, amely akkor jött létre, míg a sensei lefoglalta a férfit, aki inkább beszélt utána is, mind hogy támadjon. És ez épp kapóra jött. Megbeszéltétek a tervet, ahogyan a férfi teljesen körbe volt véve. És lássuk mi is történt.
A férfi érdeklődve nézett Ayamira, aki elég érdekes dolgot művelt, de az eredménye is meglett. Ahogyan megjelent a férfi előtt és szó szerint felkínálta neki magát. A férfi azonnal megmozgatta a kezeit, ahogyan kaján vigyor ült ki az arcára.
- Pont az esetem! - jelent meg a lány mögött, ahogyan elkapta őt és valószínűleg le is akarta tapizni, mikor váratlanul, a test egy kisebb farönké változott és ez volt a jel Akame-nak. A férfi alá dobta a robbanójegyzetet, mely azonnal füstölni kezdett. És a terv szerint azonnal a levegőbe is ugrott, ahol már Mao és a hatalmas shurikenjevárta őt. De ez is mindhiába, ugyanis Ayami akarata ellenére egy kitűnő védekező dolgot is adott az öregnek. A fuuma shuriken eltalálta őt, de nem teljesen. A farönk mely a kezében volt felfogta a shurkenint, ahogyan a tervetek csödött mondott. - Elég gyenge próbálkozás lányok...- de ezzel el is feledkezett valakiről. A csapat négy tagból állt és a sensei is úgy gondolta, hogy ideje lépnie.
A férfi felett jelent meg, ahogyan egy felülről indított lefelé érkező rúgással akarta őt meglepni, de a shurikennel felfegyverzett kis fa, még mindig hasznosnak bizonyult. Éppen a kiálló shurikenes részét emelte a lábba felé, ezzel komoly sérüléseket is okozva a mestereteknek, de nem kellett őt félteni. A lábba egy pillant alatt lassult le, ahogyan a shurken lapjára érve csak megtámasztotta magát egy kicsit, ahogyan a másik lábával egyszerűen ellentétes irányba vagyis felfelé kirúgta a férfi kezéből a fadarabot, ahogyan a mozgásnak hála megfordult a tengelye körül és szinte egyszerre értek földet.
- Tévedtem, te vagy a mesterük igaz? -kérdezte a jounin kunoichi-től.
- Igen...- vette elő újra az üveget, ahogyan kortyolt belőle egy kicsit. - De ne hidd, hogy egyedül akarlak legyőzni. - nézett oldalra, ahogyan a férfi még mindig körbe volt véve. - Rendben! Mao, Ayami, három oldalról támadjuk meg! Akeme! Ha készen állsz, a legjobb pillanatban használd a Hikarakuyou-t! Gyerünk! Ne engedjük, hogy használja a technikáit! -azonnal indult is, a férfi előtt teremve egy egyenes ütéssel, mely ellől a férfi csak hátraugortt épp felétek. De nektek most együtt kell működnötök vele, de hogyan? Bele kell látnotok egymás fejébe és felfőnötök a feladathoz.