Erdőségek

A fiatal harcos azaz Gruczi, érzelmeitől egy kissé elvakultan, egy merész akcióba kezdett. Két árnyék klón segítségével próbálta Kaylet lefoglalni, amíg az eredeti Gruczi eközben néhány kézjel után sikeresen végrehajtotta a saját technikáját, a Tobihikemonot. A "szikrázó fenevad" száguldott az ellenfél irányába, aki a két árnyék klón miatt nem tudta előnyösen lereagálni a helyzetet, így a jutsu, azaz a szikrázó fenevad sikeresen célba ért. A farkas alakú víztömeg szétfolyt a nő testén, ami az elektromosságot felerősítette, így a nő felordított fájdalmában, ráadásul még egy ideig rángatózott is. Ez a kevert elemű technika keveri a víz elemet a villámmal, így hatása nagyon sokkoló tud lenni, ami látszódott is azon, hogy a nő nem nagyon kelt fel. Gruczi nagyon örült, sikerült egy újabb harcot megnyernie, egy újabb jó döntést hozott, így megmentve egy fiatal lány életét, aki most érdeklődő tekintettel fürkészte Kaylet, ahogy Gruczi közeledett felé, azután egy érdekes dolog történt. Gruczit nem kicsit, sőt inkább nagyon is átverte az eddig körülbelül mozdulatlan Morgana.
"-Minden poklok teremtője, ki téged szolgáltatik és erőt adatik! "
Súgta a lány egy laza köszönöm helyett a fiú fülébe, akit hirtelen egy fajta energiasugár vett körbe. Gruczi ebben a pillanatban mindent megértett, Morgana átverte. A fiatalon kapitányi szintet elérő shinobi próbált kiszabadulni az energiasugár "láncai" alól, de nem sikerült neki. Amint hozzá ért az energia falhoz, éles fájdalmat érzett és többnyire lehetetlen volt átlépni ezen a mezőn. Miközben a fiatal kapitány küszködött, Morgana hangosan felnevetett. Nem akármilyen nevetés volt, egy fajta pokoli avagy sátáni nevetés. Gruczi tudta, hogy rajtuk nevet, mivel az energia sugáron keresztül menni ugyan nem tudott, de mindent látott, így azt is, ahogy Morgana megindult a testvére, Kayle felé.
"- Köszönöm neked Gauri vagy ki vagy te... "
Grucziban fortyogott a dühe, folyamatosan küszködött az energiasugárral, de nem jutott egyről a kettőre. Megakart szólalni, de fölöslegesnek tartotta. Inkább csak küzdött a pajzzsal és figyelte az eseményeket, amik nagyon információ dúsnak bizonyultak. Ahogy Morgana odaért Kayle-hez, a földön fekvő lány az előző támadásból kifolyólag csak fejét tudta megemelni, de azt is éppen hogy. A következő pillanatban Gruczi számára világossá vált a helyzet. Kayle hátán, a már emlegetett fehér folt nem más volt, mint hófehér szárnyak "melyeket csak a mennyek őrizői viselhettek." Egy átlag ember biztos meglepődött volna, ha egy szárnyas embert lát, de Gruczi miután már találkozott a halállal, meg csodatévő főnixxel, így már egy szárnyas ember nem volt nagyon meglepő, de az viszont, hogy Morgana lényegébe levágta Kayle szárnyait, amitől a nő felordított fájdalmában, majd összeesett ott ahol volt, na ez eléggé rosszul érintette most Gruczit. Eközben Morganat sötétség lepte el, akár egy az ember körül repkedő Szent János bogár csapat, csak éppen ez nem fényt hozott, hanem sötétséget. Láthatóan a lányt nagy örömmel töltötte el, amiért Gruczit rászedte, hogy Kaylet üsse ki, így nyerve új erőt magának. Egy széles és gonosz mosollyal még ránézett Gruczira és csak ennyit mondott.
"- 3 nap mire a gyűlölet megveti lábát és a mostani világ melyet te is ismersz, elpusztul! "
Mondta az áruló lány, aki egy szempillantás alatt eltűnt, olyan szinten, hogy az Ondogan nem tudta észlelni, (náluk ez biztos családi szokás, hogy az Ondogan képtelen észlelni őket), de nagy előny volt, hogy amint a lány eltűnt az energia sugár is megszűnt, de a környék nem változott, most nem tűnt el a sötétség és a csend, ami nem volt valami bizalom gerjesztő jelen pillanatban. Gruczi ahogy szabadon tudott mozogni, gondolkodás nélkül megfogta az elméletileg eszméletlen Kaylet és egy fa tövéhez húzta. Próbált segíteni rajta, de nem nagyon tudott, úgy döntött az a legjobb, ha hagyja pihenni, bizonyára ő is ilyen gyorsan gyógyulós. Ezután Gruczi egy szemben lévő fához ment és neki támasztotta fejét, inkább neki csapta, mintsem támasztotta, de ez lényegtelen volt. Gondolatai és érzései cikáztak. Dühe és gyűlölete izzott ereiben. Még egy jó nagyot ököllel belevert a falba, azután próbálta nyugtatni magát.
*Jó, úgy tűnik a rossz oldalra álltam... nem... nincs olyan, hogy rossz oldal, csak jó vagy rossz döntések vannak és én rosszul döntöttem... a lényegen nem változtat... Nem hiszem el, hogy lehettem ilyen naiv, egy síros arcú kislány és már azonnal az orromnál vezet?! Mi lett velem?*
Gondolkozott miközben, egy a lelki ismeret furdalás által létrejött könnycsepp lefolyt az arcán. Gruczi nagyon sok érzelemmel volt ellátva, néha ez okozta a hátrányát. Ahogy ott állt a fa tövében, egy két könnycseppel, összerogyasztotta lábát megfordult és Kaylel szemben leült. Nem tudta, hogy mitévő legyen, hogy magyarázza meg Kayle-nek a helyzetet, ha az felébred.
*Jó, most megvárom míg felkel, megpróbálom elmagyarázni a helyzetet és segítek neki... az én hibámból nem lesz világvége az már egyszer biztos!!!!*
Gondolta, miközben kezét olyan erősen ökölbe szorította ahogy csak tudta. Körülötte, körülbelül szikrázott a levegő, olyan erősen érezhető volt a dühe, annak ellenére, hogy próbálta nyugtatni magát, de ez jelenpillanatban esélytelen volt számára. Inkább úgy döntött, hogy megszünteti az Ondogant és addig ős is pihen, amíg a lány nem tér magához.