Sunagakure utcái

Nem tudtatok meg semmi használhatót és nyomot is csak Yamato talált, igaz ez így igen csak kevés, az épületben pedig nem kívántok tovább keresgélni. A következő helyszín a palota irattára, ahová személyesen a Kazekage-nak érkeznek levelek. Félelmetes, hogy valaki oda is képes volt bemenni, de hát a mai világban már semmi sem meglepő, főleg ilyen körülmények közepette.
Miután Yamato felolvasta hangosan a dolgozónak a levelet, az feladta kérése szerint, majd ismét magatokra maradtok gondolataitokkal.

//Nos, még van egy körötök szétnézni az EGÉSZ épületben. Nem is igazán próbálkoztok, vezessétek le milyen eszközökkel, vagy hogy törhetett be a kém, esetleg milyen útvonalon közlekedhetett. Ha betörnek valahová, a helyszínelők mit tesznek?//

Elégedetlenül hagyom el a postát és indulok el az irattárba. Ötletem sincs, mihez kezdjünk. Semmilyen nyom nincs arra, hogy betörtek volna, ráadásul az sincs bizonyítva hogy elvittek volna valamit. Kivéve a papírt, amin az áll, hogy hova érkeztek küldemények... Miután megérkezünk az irattárba, én unottan leülök az egyik sarokba és meghagyom a társamnak a keresgélést.
- Ötletem sincs, hogy mihez kezdjünk. Ha ugyanaz az elkövető, mint a postánál, akkor úgysem lesznek nyomok. Viszont ha te keresgélni szeretnél, akkor én rád hagyom a dolgot. Van egy olyan érzésem, hogy csak szórakoznak velünk és nem is tűnt el semmi. Ráadásul ha nincs nyom, akkor honnan tudják hogy bárki is járt itt és elvitt valamit? Te azért nézzél szét nyugodtan! - mondom Yamato-nak.

//Yamato, fogadd őszinte gratulációmat. Végre valami.//

Kaito már feladta volna a nyomozást, mikor Yamatonak mentő ötlete támad. Elég gyanús ugyebár, hogy valaki nyomot sem hagyva tört be a postára, bár ez nem biztos, hiszen nem voltatok valami alaposak.
- Nem igazán. A szokásos társaság váltja egymást, nincs új kollégánk sem és nem sok mindenkinek engedünk ide betekintést. Bár...múlthéten vidd el a fiad a munkába napot tartottunk, hogy ne legyünk annyira frusztráltak a háború közeledte miatt. Viszont nem hinném, hogy valamelyik gyermek ilyen könnyedén kicselezhetne minket. - Magyarázta mosolyogva, amiben tényleg lehet valami, elég nagy érvágás lehetne ez a postai shinobikra nézve, tiszta őrültség lenne...vagy mégsem?

Az ötletem, hogy esetleg valaki kulcsot lopott volt az utolsó ments váram és be is jött, bár nem úgy, ahogy terveztem. ~Kölykök? Miért kéne egy gyereknek a posta kulcsa?~ Most újabb zsákutcába futottam, bár lehet, hogy csak látszólag az.
- Tudom, hogy ez titkos információ, de esetleg elkérhetném azoknak az ügyfeleknek és munkatársuknak a címét, akiknek van bejárása erre a részlegre. Nem vagyok benne biztos, de úgy érzem, hogy most valami nyomott találtam és le kell ellenőriznem. Kaphatnék 5 percet még a levelesládák között?
Ha igenlő lesz a reakció, akkor megköszönöm a papírokat és a rövid időt, majd olyan nyomokat keresek ismét, amik arra utalnak, hogy valaki nem tudta melyik kulcs nyitja az adott zárat. Ezzel maximum két percet szeretnék eltölteni így minimalizálom a szekrényeknél eltöltött időt. Ha ezzel kész vagyok, akkor a következő 3 percben egy randomra kiválasztott szekrényen próbálom bábhasználós módszerekkel kinyitni a zárat. Ha sikerül, akkor meg van a nyom, amit tovább vihetek, ha nincs, akkor elindulok az első alkalmazotthoz, hogy feltegyek néhány kérdést és esetleg átnézzem a szobát. Bár ezt meg kell beszélnem a társammal, mert ilyen esetben nem tudom, hogy kell-e engedély a kazekagétől vagy esetünkben Kankurotól.
Ha nemleges választ kapok, akkor csak a bejárati ajtót figyelem meg közelebbről, azt mégse tilthatják meg, hátha találok rajta karcolás nyomot vagy valamit, ami arra utal, hogy valaki bénázott a kulcsokkal. Ujjlenyomatot fölösleges lenne venni több okból is.
1. Nem tudom hogyan kell.
2. Nincs adatbázisom erről, hogy összetudjam hasonlítani őket.
3. Leginkább csak a dolgozókét találnám meg.
Ha végeztem a kulccsal, akkor még egy trükköt próbálok bevetni, nevet még nem találtam ki, az 2-3 ujjamról chakrafonalakat indítok el a zárhoz és megpróbálom velük bezárni az ajtót, esetleg ha így be tud jutni egy nálam tapasztaltabb bábos. Nem tudom mi fog ebből kisülni, de majd meglátjuk. Ha semmi, akkor elindulok a következő helyszínre, ha valami történik, akkor ezen a szálon indulok el.
Ha az okfejtésemmel végeztem, akkor közlöm a társammal a tényállást. (mesélőre bízom)

//Mivel nem tudom, hogy mi lesz a kutatásom eredménye, így a mondandómat is eszerint fogom alakítani a következő körben//

A társam talál egy kisebb nyomot, de az sem segít sokat. Nem hiszem, hogy valamelyik alkalmazott gyereke lenne a tettes. Ha pedig a rabló Hengével jött be, akkor ugyanott vagyunk, ahol eddig. Így hát felállok és kimegyek az épület elé. Előveszem az egyik tekercsemet és megidézem Utena-t. Amint a földön van, máris előhozom a chakra fonalaimat és a bábura tapadok velük. Ezután pedig jön egy kis szórakozás, bábirányítás.

Miután előhalásztam a bábomat, nyugodtan el kezdek vele szórakozni. Főleg a levegőben
reptetem, illetve különböző harci mozdulatokat végzek vele. Még néhány fegyvert is elővillantok, de nem igazán aktiválom egyiket sem.
Pár perc szórakozás után vissza megyek az épületbe és eléggé morcosan tekintek körbe. A bábbal próbálom felhívni magamra a figyelmet, illetve a segítségével próbálom megfélemlíteni az embereket.
- Na jó, nekem elegem van a játszadozásból! - szólalok meg hangosan és dühösen. - Itt is és
a másik épületben is minden érintetlen. Behatolásnak semmi nyoma, de maguk mégis jelentették hogy eltűnt ez az. Azt nem tudják bebizonyítani, hogy mi tűnt el, vagy hogy egyáltalán mi hiányozhat. Ez az egész ügy nekem nem tetszik! Ki az aki riasztotta a betörést? Jöjjön ide és magyarázzon el minden apró nyomot, amit észre vett! Valószínűleg kulccsal nyitották ki az egyes szekrényeket, tehát szükség van arra az emberre is, aki zárás után kulccsal rendelkezik! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki szórakozik velünk!

Cselekményetekre látszólag mindenki meghökkent, nem, nem megijedt, megilletődve figyelnek titeket, ahogy képességeitekkel villogva fenyegetitek meg az elkövetőt, kiről még semmit sem derítettetek ki, sőt figyelmen kívül hagyjátok a "fű alatt" lerendezni dolgot is.
Végül a tervet "siker" koronázza, hiszen halljátok, hogy mögöttetek csapódik az ajtó, valaki minden bizonnyal kirohant.
- Arra futott! - kiáltott fel valaki, mire mindenki az említett irányba fordította a tekintetét. Lebukott a gyanúsított és menekül, a kérdés, hogy utoléritek-e időben, vagy talán tehettek valamit annak érdekében, hogy időben elkapjátok a bűnözőt.

//Elnézést a reag rövidsége miatt, siettem, de lényegileg mindez elég is a tények feltárására.//

Elégedettséggel tölt el, hogy a cselekedetem félelmet vált ki a tettesből, aki azonnal futásnak ered. A hátamra veszem Utenát és szaladni kezdek az illető után. Azonban amíg még bent vagyok az épületben a társamhoz intézem szavaimat:
- Gyere és kapjuk el! Út közben kiabálunk, hogy kapják el, akkor legalább ki lesznek értesítve mások is.
Ahogy megszólalok már úton vagyok. Amint kiérek az épületből, a gyorsan mozgó személy után eredek. A célom az, hogy felugrok egy épületre és a házak tetején szaladva-ugrálva követem az illetőt. Megpróbálok elé kerülni, ha van rá esélyem. Ha sikerül elé vágnom, akkor Utena-t "kilövöm" az irányába és egy fejre mért ütéssel próbálom megállítani. Ha nem tudnék elé vágni, akkor csak a közelébe irányítom Utena-t és kilövöm az egyik kezét. Ezúttal is próbálok a fejére célozni. Ha nem találnám el, akkor vissza húznám a helyére a kézfejet, csak hogy próbálkozhassak később is.

Szerencsére sikerül követnem a célpontot és Utena-t ki is tudom lőni az irányába. Ekkor azonban néhány kunait hajít felém. Ezeket valahogy ki kell kerülnöm. Éppen ezért egy kawarimi segítségével helyet cserélek a bábommal. Ezután újra magamhoz húzom, a pengék úgyis lepattannak róla. Majd elérkezek a sikátorhoz. Óvatosan nézek be és próbálom kideríteni merre is lehet, de ez az egész csak pár pillanatot vesz igénybe.
- Álljon meg! - kiáltok rá, majd bemasírozok a sikátorba, úgy hogy Utena-val készen álljak a saját magam megvédésére. - Adja fel magát és akkor élve megúszhatja. Hamarosan úgy is ideérnek az erősebb shinobik, akik könnyedén kivégezhetik magát!

Óvatosan lépek be a sikátorba, de a célszemély már sehol. Pusztán egy ajtót látok, ami nyitva van, ráadásul zajok szűrödnek ki onnan. Utena-t a földön hagyom és belépek az épületbe, kezemben egy kunaival. Próbálok a lehető legcsendesebb lenni. Szerencsére képes vagyok a bábjaim nélkül is harcolni, de most nagyon ügyesen kell lopakodnom, nehogy meglásson valaki.
Amint bent vagyok, próbálom kideríteni hányan is vannak bent, nehogy legyenek cinkosai is a mi kis bűnözőnknek. Ha viszont semmilyen jelét nem látom annak, hogy társa is lenne, akkor a kunaimat az illető lába irányába dobom és próbálom eltalálni. Ezután pedig előveszem Hitogoroshi tekercsét és a bábbal próbálom a földre kényszeríteni a célpontomat.
Ha többen lennének bent, akkor csendben meghúzódok és hallgatózok, ha pedig elindulnak valahova, akkor csendben próbálom követni őket.

Csendben lopakodok be az épületbe, de a hang amit eddig hallottam, az fokozatosan halkul, míg végül teljes csend lesz. Szinte teljesen hangtalanul nézem át a raktárat és nem találok senkit. Végül a hátam mögül léptek zaját hallom. Azonnal leengedem a védelmemet, mivel arra számítok, hogy a társam érkezett meg. Viszont ekkor meglepetésemre kézpecsétek megalkotásának nesze üti meg a fülemet. Azonnal behúzódok az ajtó melletti falhoz és várom, hogy aktiválja azt.
Az illető egy szél elemű technikával próbálkozott... így hát egyértelmű, hogy ellenféllel van dolgom. Amint elmúlt a technika hatása, átvetődök a túloldalra, miközben az ajtón kidobom a kezemben szorongatott fegyvert. Amint a másik oldalon vagyok, egy bukfencet követően guggoló pózt veszek fel és előveszem Hitogoroshi tekercsét, majd megidézem a bábot és az ellenfélre rontok.

Sikerült utolérnem, vagyis inkább megtalálni a helyszínt, ahol a társam és az üldözött tartózkodik. Egy sikátorba értem, ahol az egyetlen lehetőség egy raktár épület volt, aminek rozsdás ajtaja nyitva állt. Mivel jobb ötletem nem volt, így hát beléptem. Egyből Kaito bábját veszem észre a földön. Nem nagyon értem, hogy egy bábhasználó hogyan képes hátrahagyni a fegyverét. Egyből az jut az eszembe, hogy talán elkábították, de a bábbal nem foglalkoztak, hiszen minek nekik. A másik lehetőség, hogy kevés volt a hely a bábnak, így hátrahagyta vagy túl magabiztos, de az utolsó lehetőséget nem igazán gondoltam komolyan, hiszen még a legnagyobb harcos se dobja el a fegyverét, ha nála gyengébbel harcol. Vagy megőrült vagy ki tudja mi jár a társam fejébe. Nem nagyon volt időm ezen gondolkodni, hiszen ahogy beléptem egy alakot vettem észre, aki igen csak támadó testtartást vett fel. Mivel még nem támadott, így esélyem lesz elsőnek lépni. Nem nagyon ismerem a társam bábját, de talán a testét fegyverként vagy pajzsként használhatnám. Elindítom az ujjaimból a chakrafonalat a bábhoz. Nem tudom, hgy lesz-e elég időm, hogy a támadása előtt elkapjam a bábot. Ha nem akkor a csuklómon lévő pengevetőt használom, ha viszont van, akkor a báb testével próbálom hárítani a támadást.

//Olyan kérdésem lenne, ha meg van a chakrakapcsolat a fonalon keresztül a bábbal, akkor meg tudom-e mondani, hogy milyen szerkezetek és hol van benne?

//Jó kérdés Yamato, de szerintem nem tudod megmondani, ugyanis nem te készítetted, nincs kapcsolatod az említett bábbal. Mozgatni viszont tudod, ugyanis Kaito nem írta, hogy fenn tartja-e a kapcsolatot. Mivel Kaito kiszállt a játékból NJK-ként megy tovább.//

Kaito sikeresen félreugrik, míg amit eldobott tőr, nem tudja milyen sikert ért el vele. Yamato eközben maga elé húzza társa bábját, aminek köszönhetően a támadás rajta csattan, viszont egy hatalmas széllökés helyett, csupán egy tőr az, amit a fabábu felfogott.
Yamato nem lát már senkit az ajtóban, csend lett csupán a sötétség az, mi zavarhatja őt.
Nem tudja mi történhetett a társával, vagy az esetleges támadó hova tűnt, és miért nem egy Fuuton technikát látott megelevenedni maga előtt.
Oldalról végül motoszkálásra figyel fel a fiatal genin, bent mozog valami, míg a másik oldalon is hangokat hall. Talán többen vannak benn? Nem egy kém van? Mi lett akkor társával?

//Bocsánat a rövidség miatt, siettem//

Benn félhomály fogad, csupán a sarkok sötétek, mivel szemben egy kisebb fém ajtó is nyitva van, ami az utcára néz. Meg is csapja tested a huzatszél, ami a kis raktáron repül keresztül.
Egy nyögést hallasz, majd egy zuhanást, a jobb oldalad felől, bal oldaladnál csupán motoszkálást, végül egy hang töri meg a kellemetlen csendet.
- Yamato...te vagy? - hallatszott az ismerős hang, a társad hangja, ki ott kuporgott a sarokban oldalát szorongatva, melyből dőlt a vér.
- Az ellenfél a túloldalt van, de nem sikerült eltalálnom. - nyögte, majd mikor meglátod, az habos szájjal, fenn akadt szemekkel fetrengett a koszos földön. Egyből leesik, hogy öngyilkos lett, inkább a halált választotta, mint azt, hogy beszéljen.

Miután segítséget hívtok, átkutatják a raktárat, de sajnos nem derült ki az, honnan jöhetett a kém. Egy dolog csupán...nem egyedül volt.

//A kaland véget ért, sajnos nem sikerült elkapnotok a másik kémet, mivel idő előtt rájött, hogy lebuktak. A nyomozást lezárták és sikertelennek könyvelték el, habár a határokat fokozatosan figyelik. Jutalmad a küldetésért összesen 4 chakrapont.//