Hiroto Osumi
3 posters
Naruto Gundan :: Karakter készítés :: Élmények :: Pályázatok
1 / 1 oldal
Hiroto Osumi
Osumi Hiroto Vas. Okt. 04 2015, 01:53
Kuchiyose no Jutsu: Medvék
Mori no Asobi egy rejtett falu az Erdő Országában, az átlagember számára gyakorlatilag megközelíthetetlen buja fák összessége. Az eredeti erdőségektől távol eső közösség közepén egy rét található, rengeteg ritka, a civil tudósok számára is ismeretlen növényekkel, ahol a medvék mindennapi életüket élik. A felsőbb szintek indákkal egy hosszabbra nyúlt ágakkal vannak teleszőve, lehetetlenné téve a belátást még felülről is. A fény nagy része mesterségesen, kisebbik része a természetes fényt felnagyobbítva érkezik be. Szélén egy széles folyó kanyarodik ki a rejtekből, mely valószínűleg az egyetlen útravezető nyom lehet.
A Medvék
A medvék hatalmas és félelmetes, vérszomjas élőlények - a gyáva emberek számára. Hatalmas méretük és erejük, rémtetteikről szóló legendáknak köszönhetően a legtöbb ember elkerüli őket, sőt, sokan a legveszélyesebb ragadozóknak tartják őket. Az intelligensebb medvék szeretnék is ezt a látszatot fenntartani, így igyekeznek elzárkózni mindenkitől és csak azokat fogadják be maguk közé akik bizonyították hogy méltók rá.
A valóságban, szűk körükben azonban ezek a medvék békések, sőt, meglehetősen éretlenek lehetnek a külső vizsgáló számára. Közösségükben jól érzik magukat, gyakorlatilag mindenből viccet csinálnak és elszórakoztatják egymást ahogy tudják. A belépő egy vidám nevetésorgiába csöppenhet, amit maga is élvezhet, ha nyitott rá. Távolt áll tőlük mindenféle bántalmazás, de továbbra is megmaradnak a kívülállók számára fenyegetőnek, hogy nyugodtan, békésen, egymás között folytathassák gyermeteg játékaikat.
Ritkán mélyülnek el a fontosabb kérdések kutatásában, ezt hívják Yoru no Chie-nek, a Tudás Éjszakájának. A medvék ekkor merülnek bele tanulmányaikba, merülnek el saját világukba és igyekeznek választ találni a fontosabb kérdésekre. Ez az este minden hónapban egyszer, több napig zajlik le, hogy utána ismét folytathassák önfeledt mulatozásukat. A medvék ezen időszakuk alatt csak nagyon ritkán idézhetők meg.
Játékosságuknak köszönhető a falu neve, az "Öröm Erdeje" (egyesek által Ferdő) is.
Jellemzőik
A medvék mérhetetlenül hasznosak lehetnek közelharcban, hatalmas csapásaikat a lassúságuk ellensúlyozza. A kisebb termetű medvék gyakran fürgék is, ami tovább terjeszti lehetőségeiket. Legtöbbjük föld elemű jutsukat használ, de gyakori a tűz is, a villám azonban szinte nem létezik. Ennek tükrében ezek a technikák a leghatásosabbak is ellenük. Távolsági harcokban jutsuik segítenek, legtöbbjük azonban jobban szeret az erejére támaszkodni. Egyénileg is erősek, de a medvék szeretnek közösen, csapatban harcolni. Egymás ismerete csak segíti őket ebben a harcban, így gyakorlatilag tökéletes csapatjátékosok, amit az emberekkel is képesek elsajátítani. Társaikkal, így a hozzájuk közel kerülő emberekkel is védelmezőek.
A medvék kevéssé tartják fontosnak a hierarchiát, ezért leginkább erősségük alapján különböztetnek meg kisebb csoportokat, ezt is csak azért, hogy nehogy véletlenül a gyengébb kerüljön egy számára kilátástalan harcba.
Közönséges medvék: A falu irányítását végző medvék. Harcra ők is alkalmasak, többnyire erősek, de leginkább a "közéletben" jutnak szerephez.
Katonák: Harci értékeik miatt alkalmasak a csatákra, erejük már felülmúlja a hagyományos medvékét és jutsukat is könnyebben hoznak létre. Ők képezik a medvék "haderejének" gerincét, tagjait leginkább D és C szintű medvék képezik.
"A Pajzs": Medvék kis csoportja, melyek termetükben és erejükben általában a szintjük fölé magasodnak, bőrük keményebb az átlagosnál, gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. B szintű medvék alapították, de rangtól függetlenül bármilyen C-nél erősebb medve bekerülhet, ha kiemelkedőek a védekezésben.
Hadmedvék: Olyan medvék, akik kitűnő tehetséget mutatnak a harc iránt és már több csatában is jártasságot szereztek. Tapasztalataiknak köszönhetően jobban teljesítenek éles helyzetben, ők a "fő haderő", a fontosabb feladatok végrehajtói. B és A szintű medvék tartoznak ide.
Karmosok: A támadásokat megszervező és lebonyolító medvék. Kitűnőek a közelharcban és sok jutsut ismernek, ezenkívül jártasak a gyakorlati harcban. A és S szintű medvék tartozhatnak a csoportba.
Az Erdő Királyai: Jelenleg 3 király létezik, akik jelentősen a többiek felé magasodnak. Király csak akkor lehet valaki ha már jelentős tetteket ért el, mely a medvéknél egy kissé eltérő, mint a shinobiknál. A király itt nem hagyományos értelemben vett király, nem parancsolnak a többi medvének.
Ismert tagok
Név: Kuro, Maro, Rouki
Kismedvék, akik szeretnek mindenből viccet csinálni és egész nap a többieket hergelni. Gyermetegségük, csínyeik általában a többiek arcára is mosolyt csalnak, akik csatlakoznak hozzájuk, így meghatározó vezéregyéniségek. Szeretnek szofisztikáltan beszélni.
Nem: Hím
Szint: D
Rang: Közönséges medvék
Méret: Kicsi
Technikák:
- Doton: Iwagakure no Jutsu // Föld elem: Földben Rejtőző Jutsu
- Doton: Gansetsukon // Föld elem: Kő Rúd
Név: Hikari
Ez a medve az öröm forrása, egész nap nevet és másokkal játszik.
Nem: Nőstény
Szint: D
Rang: Közönséges medve
Méret: Kicsi
Technikák:
- Doton: Gansetsukon // Föld elem: Kő Rúd
Név: Kuna
Kölyökmedve, aki nemrég került be a katonák közé elszántságának és kitartásának köszönhetően. Sokan nem tartják méltónak címére de ő tovább küzd azért hogy megfelelhessen és erősebb legyen. Vicces és szeret szórakozni, néha túlzásba is viszi.
Nem: Hím
Szint: C
Rang: Katona
Méret: Kicsi
Technikák:
- Doton: Iwa Nadare // Föld elem: Sziklaomlás
- Doton: Dosekidake // Föld Elem: Földszigony
Név: Tsume
Kitűnő jártasságot mutat a közelharcban, harcban támadó jellemű. Fizikai ereje páratlan, mégis hegyes fogaira és szeplőtlen arcára a legbüszkébb.
Nem: Hím
Szint: B
Rang: Hadmedve
Méret: Normál
Technikák:
- Doton: Katsu
- Doton: Doryuusou // Föld Elem: Szálló Kő Dárdák
- Doton: Iwayado Kazushi
Név: Ha
Ha egy erős, de harcban kevésbé jártas medve, aki egész nap lustálkodik. Hobbija a tésztafőzés, a Yoru no Chiet megelőző estén ő készíti mindenkinek a tésztalevest. Szeret új dolgokkal kísérletezni, új ételeket az asztalra rakni.
Nem: Hím
Szint: B
Rang: Hadmedve
Méret: Nagy
Technikák:
- Doton: Daichiganshou // Föld Elem: Kiugró Terület
- Doton: Doryuudan // Föld elem: Föld Sárkány Lövedék
- Doton: Djugan Barasu no jutsu // Föld elem: Robbanó törmelék
Név: Naku
Gondoskodó és féltő. A kisebb medvéket akár élete árán is hajlandó lenne megvédeni, de ritkán keveredik harcba ezen kívül.
Nem: Nőstény
Szint: A
Rang: Hadmedve
Méret: Normál
Technikák:
- Doton: Chōgoremu no jutsu // Föld Elem: Sziklaóriás
- Doton: Moguragakure no Jutsu // Föld elem: Vakond Rejtőző Technika
- Doton: Kaido Shokutsu // Föld elem: Nyíló Föld
- Doton: Doryuu Heki // Föld elem: Fal
Név: Buredo
Megfontolt és tapasztalt harcos, a legtöbb hadmedve oktatója. Ha nem kell nem használja erejét, de ha úgy kívánja a helyzet, szívesen beleveti magát a csatába. Ő tartja az összeköttetést a medvék és a shinobifalvak vezetői közt.
Nem: Hím
Szint: A
Rang: Hadmedve
Méret: Normál
Technikák:
- Doton: Ari Jigoku // Föld elem: Hangya Pokol
- Doton: Dochuubaku // Föld Elem: Földrobbanás
- Doton: Fusha no jutsu // Föld stílus: Blokád
- Doton: Mamo Tenohira // Óvó Tenyér
Név: Erii
Titokzatos medve aki ritkán osztja meg véleményét és akkor sem közérthető módon. Kundai bízik benne és nagyra tartja, ő azonban visszafogott, a szokásos rendbontásokban viszont ő is részt szokott venni a maga módján. Az egyetlen ismert medve aki képes villámtechnikát használni.
Nem: Hím
Szint: A
Rang: Karmos
Méret: Normál
Technikák:
- Doton: Doryuuha // Földsárkányalap
- Raiton: Raien // Villám elem: Feltűnő Labda
- Torunēdo Raitoningu // Villám Tornádó
- Ikazuchi Hakai // Villám Pusztítás
Név: Jiki
Vicces és szemérmetlen, legfontosabb dolgának tartja hogy a többieket szórakoztassa és színt vigyen a napjukba. Király rangját azzal érdemelte ki hogy feltalált egy módszert amivel puhábbra főzhetik a tésztát a teljes ízvilágát kiélvezve.
Nem: Hím
Szint: S
Rang: Király
Méret: Nagy
Technikák:
- Doton: Dai Sando no Jutsu // Föld Elem: Óriás Zárt Szikla
- Doton: Tajuu Tsuchi Bunshin no Jutsu // Tömeges Földklón jutsu
- Doton: Doryuuha // Földsárkányalap
- Suiton: Senshokukō // Víz elem: Ezer Falánk Cápa
- Junsui Kai // Víz Pajzs Lövedék
(Karikatúra Marotól)
Név: Kundai/Medvezér
Erős és határozott. A medvék vezetője a többiekhez hasonlóan szereti a vicceket, de ha komolyra fordul a helyzet megfontolt. Nem szeretne egy áldozatot sem a sajátjai közül, ezért gyakran túl óvatos, de kitűnő vezető. Kimagasló tehetsége van mindenhez, ami chakrához köthető. Rengeteg falut megjárt, legendás ninják ellen küzdött, hőstetteiért tisztelik.
Nem: Hím
Szint: S
Rang: Vezér
Méret: Óriás
Technikák:
- Doton: Kootetsu Karada // Föld elem: Acél bőr
- Doton: Dai Chidoukaku // Nagy Mozgó Föld
- Hageska'en // Heves Tűzeső
- Katon: Ryuuen Houka no jutsu // A Sárkánytűz Éneke
- Katon: Gouka Mekkyaku
Idézhető lény
Faj: Medve
Név: Kuna
Méretkategória: Kicsi
Különleges képességek: Gyors
Szint: C
Elem: föld
Jutsuk:
- Doton: Iwa Nadare // Föld elem: Sziklaomlás
- Doton: Dosekidake // Föld Elem: Földszigony
A háború öröme
Az egyre tomboló háború zajában nehéz csendes, békés napot találni. Az engem lelkileg is megviselő kinyilatkoztatás amit az Ötödik Hokage jelentett be váratlan és kellemetlen változásokat magával, elpusztítva sokmindent és alig adva cserébe valamit a világnak. Értelmetlen. Kegyetlen. Szomorú. Nekem pedig azzal is szembe kellett néznem hogy ha most nem választok oldalt azzal a saját létemet fenyegetem és nincs szükség háborúra ahhoz végleg véget érjen az életem. Végül is ez is egy választás, nem?
Ez a nap azonban más volt. Semmilyen aggasztó hír nem érkezett a faluba, elmém és testem pedig már üvöltött azért, hogy mindenről megfeledkezve magammal foglalkozzam legalább egy napra. Reggel felkelve az ablakon hagyva hagytam el az idők során egészen megszokott és szívemhez nőtt épületet, hogy ne kelljen találkoznom a szüleimnek nevezett idegenekkel. Bárhogy is ellenkeztem az érzés ellen, esténként, mikor hazaértem, úgy éreztem, otthon vagyok. Álszüleim mindent meg is tettek hogy elhitessék ezt velem, velük azonban még mindig nem tudtam megbarátkozni. Olyan távolinak tűntek, olyan természetellenesnek tűnt a szeretetük. De hát az is volt.
Az utcákat járva elmém kezdett megnyugodni, testem azonban más jellegű kalandokra vágyott. Két lány sétált el mellettem.. Nem, nem ilyen kalandokra! A két lány viszont önfeledten mosolyogtak, boldogok voltak, amit az utóbbi időben én ritkán véltem felfedezni az embereken.
"Biztos külföldiek" - gondoltam keserűen, enyhe iróniával. Én mindenesetre meg akartam feledkezni a háború nyűgéről, ezért futni kezdtem. Futni, ki a faluból, be az erdőbe. A kapunál meg akartak állítani, de azt hiszem ők is túl fontosnak tartották küldetésem ahhoz hogy akadékoskodjanak. Az ágak az arcomba csapva emlékeztettek arra hogy nem vagyok légnemű és nem vághatok át csak úgy mindenen, de ez engem nem érdekelt. Szállni akartam, repülni. El a faluból, messzire, bejárni az ismeretlen területeket. Nem foglalkozni a háborúval, élvezni a mindennapokat, mások idegeire menni anélkül hogy gyanússá válnék a számukra. Aztán hamar kivertem ezt a gondolatot a fejemből, elvégre nem vagyok már gyerek. Lassan csökkenteni kezdtem a sebességemet, amihez az arcomba kapó kinövések csapkodásai közt eltelt időtartam is alkalmazkodott.
Tíz perc elteltével vettem észre hogy valami nem stimmel. Egész idő alatt egyetlen állatot sem láttam az erdőben. Vajon ők is elmenekültek messzire a háború miatt? Legalább ők megtehetik.
Néhány percnyi szemmeresztés után egy rétre érve végre megláthattam mi okozta az erdő sivárságát. Egy medvével találtam szembe magam, aki egy fa mögül félig kilógva nézett farkasszemet velem. Egy pillanatra megdöbbentem, de ebből hamar kiragadott veszélyérzetem és a fegyverem nyúltam. Vagyis nyúltam ha nem azt láttam hogy a medve meg sem mozdul érkezésemre. Továbbra is ott állt meggörnyedt háttal, leengedett karokkal, kidüllesztett szemekkel rám bámulva a maga groteszk módján. Valószínűleg azt hihette nem vettem észre, pedig elég nehéz lenne eltéveszteni egy ekkora teremtést. Valahogy nem így képzeltem az első találkozásom egy medvével. Elvégre ezek veszélyes és agresszív állatok - legalábbis ilyennek állítják be őket.
Az egész olyan szürreálisnak tűnt hogy tennem kellett két lépést oldalra hogy felfogjam, amit látok az valóság. A medve továbbra sem mozdult, én pedig közeledni kezdtem felé. Akkor hirtelen feljebb emelte fejét, én pedig hirtelen ismét övtáskámhoz kaptam. Erre kilépett a fa árnyéka mögül és ugyanolyan görnyedt háttal, leeresztett karokkal nézett továbbra is a szemembe, majd közeledett felém éppen annyi lépést amennyit én tettem felé. Elfordítva a fejem ismét egy síkba kerültünk mikor leutánozta a mozdulatot.
Megálltam ás bámultam, mire ismét normál testhelyzetet vett fel és az eddig legijesztőbb megmozdulásaként.. megszólalt!
- Elnézésedet kérem, nem akartalak megijeszteni. A nevem Erii.
Nem hittem a fülemnek..? Szememnek..? Semminek sem. De belementem a játékba, akármi is legyen ez.
- Hiroto - válaszoltam egyszerűen.
Ekkor leesett hogy mivel is állok szemben. Az előttem álló állat valószínűleg egyike lehet azoknak az intelligens álaltoknak, akik képesek kapcsolatot létesíteni a shinobikkal. De mit keres ő itt?
- Fajtám megbízásából kutattam itt valami után. Nem hittem volna hogy beleszaladok valakibe..
- Én sem - futott ki a számon.
Eszembe jutott hogy az ilyen állatok, akik intelligensek, gyakran szövetséget kötnek shinobikkal és segítik őket. Már az is csoda volt, hogy a medve nem akar megtámadni, de egy társ, főleg egy ilyen erős nagy segítségez nyújthat. Csak azt nem igazán tudtam mi ennek a feltétele. Igaz, olvastam már a technikáról, sőt a kézpecséteket is tudtam, de hogy mi kellhet ahhoz hogy egy állat vérszerződést kössön veled fogalmam sem volt.
- A medvék faját képviselem. Akárhogy is, mennem kell.
- Várj! - kiáltottam utána. - Te a medvék fajából származol. Hallottam ninjákról akik szövetséget kötöttek veletek. - A medve arcán halvány mosoly futott át. - Nem lehetne hogy..?
- Miért szeretnél szövetséget kötni velünk? - kérdezte, látszólag komoly gondolkodásba esve.
- Szeretnék jobban elmerülni a világotokban. - Ez részben igaz volt. Részben érdekelt az életük, részben szerettem volna megtudni hogyan harcolnak.
- Sajnos ez nem elég ahhoz hogy szövetséget köss velünk.
Mielőtt átgondoltam volna a következő mondatot a medve négy lábra ereszkedett és vészjósló bömbölést hallatva elkezdett rohanni felém. Egyszerű medveként is elég félelmetesnek tűnt a hatalmas termetével, hát még így, felém rohanva, vicsorogva.
Gondolkodni nem volt időm a következő lépésen, már olyan közel került, hogy csak felugrani voltam képes. Tenyeremmel megérintettem feje tetejét és úgy löktem magam még magasabbra, a masszív hústornyot ez nem nagyon rázta meg. Leérkezésem előtt az állat egy pukkanás következtében köddé vált én pedig az ismét üres mezőre érkeztem. Féltérdre ereszkedtem és behunytam a szemem. Mit akart ezzel a medve? Csak el akart ijeszteni?
Nekem ennyi nem volt elég. Úgy döntöttem hogy szövetséget kötök az állattal. Ugyan nem volt a vérünk összekötve, nem tudtam milyen következményekkel járhat ha így próbálok megidézni egy állatot. Mivel elég sokáig tanulmányoztam korábban a technikát hogy megtudjam, milyen módon terjeszti ki egy ninja jártasságait, már eleget tudtam ahhoz hogy képes legyek magamhoz szólítani egy társat - már ha szövetségben állnék eggyel. Mégis, volt valami, nem hagyott nyugodni. Ahogy mindig ilyenkor, tudtam, hogy mesteremre most is számíthatom, így úgy döntöttem, inkább magamba folyton előbbi tervemet és felkeresem előtte.
Maon-sensei épp könyveit tanulmányozta -mily meglepő-, mikor beléptem a félhomályos, áporodott kecsketejszagban úszó szobába.
- Már vártalak - kezdte az rögtön.
- Igen? - tettettem a meglepettségem. Tudtam, hogy hazudik.
- Nem, nem igazán - jegyezte meg félszegen. - Mi járatban?
- Legutóbb az idéző technikáról beszélgettünk elég behatóan. De nem tudtam meg, hogy te ismered-e. Szerettél volna még közölni valamit?
Sötét árny futott végig a fiatal arcon, mintha már előre látta volna, hogy nem tiszta módszerekhez szeretnék folyamodni, vagy egy múltbeli sérelem tört volna elő.
- Szerintem láthatod hogy ez a hely niem a legalkamasabb képességeim fitoktatására. De elmondom, amit tudni szeretnél.
Megvetettem lábamat és egy bólintással jeleztem hogy készen állok tanulni.
- Ha jól sejtem, már elhatároztad magad, hogy kivel szeretnél szövetséget kötni. Ha mégsem úgy alakulna.. - itt szünetet tartott. - Nos, ott már nem védhetlek meg. De megtaníthatok mindent, ami ahhoz kell, hogy a lehető legbiztonságosabban érd el a célod.
A monológ hosszabbra sikeredett mint vártam és a célt sem érte el, amihez reményeimet fűztem. Ugyanazt mondta el, amit már addig is tudtam. Chakrakoncentráció, egyenlő chakra irányítása a kézpecsétekbe, a kézpecsétek jelentése. Talán ez lehetett a legfontosabb.
Disznó - A Yin jel irányítása és uralma. Kutya - gyorsaság, gyors aktvizáló energia. A megidézéshez szükséges. Madár - összesűríti a chakrát, stabilizálja a technikát. A Yang jel irányítása, valaminek az életre hívása. Majom - kontrollálja a technikát. Kos - a megidézendő állat érzékelése.
Többször átfuttattam agyamon a műveletet, elpróbáltam a különböző kézjelek elmutogatását, inkább húzni az időt, mint különösebben gyakorolni vele. Miután többször átvettem, mit is szeretnék, készen álltam a technika létrehozására. Visszasiettem az erdőbe, ahol először találkoztam az állattal és chakrámat és gondolataimat összeszedve belekezdtem a feladatba.
Alsó ajkamat harapva ujjammal töröltem le a vért, majd jöhettek a kézjelek. Disznó-Kutya-Madár-Majom-Kos. Kezemet a földre téve egy kisebb füst megidézését követően semmi nem történt. Ismét próbálkoztam. Disznó-Kutya-Madár-Majom-Kos. Igyekeztem megfelelő mennyiségű chakrát a technikába ölni, a korábbi tanulmányaim alapján. Egy kisebb húzóerőt éreztem a jobb kezem felől, de nem történt semmi. Csalódottan emelkedtem fel görnyedtségemből, sétálgatva gondolkodtam el ismét a kézjelek jelentésén. Újra megpróbálom. Kézjelek. Chakrairányítás. Rögzítés. A folyamatot befejezve rögtön rájöttem hogy ez egy rossz döntés volt. A föld nem mozgott, én mégis éreztem hogy rázkódik alattam, egyensúlyomat elvesztve kezdtem zuhanni a semmibe, látásomat elveszítve repültem amíg állam hideg sziklával való ütközése nem jelezte hogy földet értem - egy teljesen idegen helyen.
Mielőtt alkalmam jutott volna körbenézni fülsüketítő robaj ütötte meg a fülem és olyan erősen próbáltam befogni hogy a saját fejemet lapítottam már szinte össze. Körülöttem az összes medve egyszerre horkant fel és tett fenyegető lépéseket felém. Előttem egy hatalmas, a többi állatnál is magasabb vadállat foglalt helyet - merthogy ő a többiekkel ellentétben nem állt, hanem mellső lábait a karfán pihentetve ült. Sötétbarna, inkább rozsdás bundája volt és arca a kemény vonások ellenére is nyugalmat is árasztott. Hirtelen nem éreztem magam veszélyben. Mindez megváltozott mikor elfordította tekintetét és az előtte járőröző három monstrum egyszerre ugrott felém. Védekezni nem lett volna túl sok esélyem, csak bíztam benne hogy a meghallgatásom nélkül nem fognak megölni, behunytam a szemem és a következő pillanatban már éreztem is a csapást ami a földhöz vágott többszöri bukfencre késztetve. A csapás gazdája a hangok alapján szintén velem tartott és kinyitva a szemem láttam meg hogy nem egy mancstól, hanem egy teljes embertől származik. Valószínűleg a három vadállattól mentett meg, akik most értelmetlenül pislogtak maguk elő, ő pedig követett engem az utam során és szintén bukfencezve érkezett meg a földre.
Izmos és nagy termetű volt, arcát festések díszítették, válláról prém lógott a levegőbe. Felegyenesedve visszasétált oda ahol még az imént álltam és szembenézett a hatalmas rozsdás szőrű állattal.
- Ugye nem mondod komolyan Kundai hogy bántottad volna? Mi rosszat tett ő neked?
Az eddig nyugodt medve arcát most düh borította el.
- Ide jött azok után hogy egyértelműen megmondtuk neki hogy nem kívánunk szövetséget kötni a mocskos fajtájának egy tagjával.
Ez kissé letaglózott és kissé más perspektívába helyezte a dolgokat. Néha nehéz rájönni mik is vagyunk.
- Csak egy esélyt szeretett volna hogy bizonyítson. Eljött közétek ami szerintem bizonyítja...
- Elég! - szakította félbe az állat. - A fiú felelni fog. Gyere ide.
Bátortalanul lépdeltem a férfi mellé, aki néhány lépést tett hátra.
- Megszegted törvényeinket azzal, hogy idejöttél. Még jól is jártál, mert máshol is kiköthettél volna. Nem tiszteltél sem engem, sem a döntéseinket. Készen állsz hogy elfogadd a büntetésed?
- Igen.
Nem voltam benne biztos mi lett volna a büntetésem, de az már megnyugtatott hogy nem szerepelt a mondatban a "halál" szó.
- Akkor hát fogadd el.
Az időközben visszarendeződött hármas formáció felágaskodott, majd visszaereszkedve ismét rohanni kezdtek felém, a talpazatot elérve pedig rám vetették magukat. Lábamat hátravetettem, de nem mozdultam. Ha képes is lennék kitérni, ennyi medve közül nem juthatok ki élve. Mielőtt elértek a levegőben, hirtelen irányt váltottak és körém estek le, hárman közrefogva. Kérdő tekintettel néztem vissza a vezetőre.
- A medvék ritkán kötnek szövetséget shinobikkal - kezdte a vezér. - Ritkán közösködünk emberekkel, hogy megmaradjunk a magunk kis világában. - A körülöttem lévő medvék kuncogni kezdtek. - Azzal, hogy nem tértél ki a támadás elől, bizonyítottad bátorságodat és hogy méltó vagy a szövetségünkre.
A döbbenettől felvidult arccal előbb az engem megmentő férfire, majd ismét a medvére néztem. Mindkettő mosolyogva viszonozta pillantásom, előbbi még mintha valami büszkeségfélét is mutatott volna.
- Akkor hát ünnepeljünk! - kiáltotta el magát.
Azon az estén megkötöttük a vérszerződést és sikerült többet megtudnom az állatokról. Kiderült, hogy nem is olyan vérszomjasak, mint az emberek beállítják, sőt, nagyon is szeretnek szórakozni. Talán pont zord külsejük miatt szeretnék magukat ilyen módon jól érezni magukat. Még a vezetőjük is gyakran elsütött egy viccet, a többiek pedig apróbb csínytevésekkel ütötték el a napot. Elmondták hogy legtöbb idejüket így töltik és hogy ezért lett az erdő neve az Öröm Erdeje. Azt is megtudtam, hogy eredetileg a Tenger Országából érkeztek és hogy a vezető tészta iránti imádata miatt szeretne a Tészta Országába költözni, ezt persze nem gondolják komolyan. A nap végére kezdett az az érzés eluralkodni rajtam, hogy talán nekem nem kellett volna szövetséget kötnöm velük.
Mori no Asobi egy rejtett falu az Erdő Országában, az átlagember számára gyakorlatilag megközelíthetetlen buja fák összessége. Az eredeti erdőségektől távol eső közösség közepén egy rét található, rengeteg ritka, a civil tudósok számára is ismeretlen növényekkel, ahol a medvék mindennapi életüket élik. A felsőbb szintek indákkal egy hosszabbra nyúlt ágakkal vannak teleszőve, lehetetlenné téve a belátást még felülről is. A fény nagy része mesterségesen, kisebbik része a természetes fényt felnagyobbítva érkezik be. Szélén egy széles folyó kanyarodik ki a rejtekből, mely valószínűleg az egyetlen útravezető nyom lehet.
A Medvék
A medvék hatalmas és félelmetes, vérszomjas élőlények - a gyáva emberek számára. Hatalmas méretük és erejük, rémtetteikről szóló legendáknak köszönhetően a legtöbb ember elkerüli őket, sőt, sokan a legveszélyesebb ragadozóknak tartják őket. Az intelligensebb medvék szeretnék is ezt a látszatot fenntartani, így igyekeznek elzárkózni mindenkitől és csak azokat fogadják be maguk közé akik bizonyították hogy méltók rá.
A valóságban, szűk körükben azonban ezek a medvék békések, sőt, meglehetősen éretlenek lehetnek a külső vizsgáló számára. Közösségükben jól érzik magukat, gyakorlatilag mindenből viccet csinálnak és elszórakoztatják egymást ahogy tudják. A belépő egy vidám nevetésorgiába csöppenhet, amit maga is élvezhet, ha nyitott rá. Távolt áll tőlük mindenféle bántalmazás, de továbbra is megmaradnak a kívülállók számára fenyegetőnek, hogy nyugodtan, békésen, egymás között folytathassák gyermeteg játékaikat.
Ritkán mélyülnek el a fontosabb kérdések kutatásában, ezt hívják Yoru no Chie-nek, a Tudás Éjszakájának. A medvék ekkor merülnek bele tanulmányaikba, merülnek el saját világukba és igyekeznek választ találni a fontosabb kérdésekre. Ez az este minden hónapban egyszer, több napig zajlik le, hogy utána ismét folytathassák önfeledt mulatozásukat. A medvék ezen időszakuk alatt csak nagyon ritkán idézhetők meg.
Játékosságuknak köszönhető a falu neve, az "Öröm Erdeje" (egyesek által Ferdő) is.
Jellemzőik
A medvék mérhetetlenül hasznosak lehetnek közelharcban, hatalmas csapásaikat a lassúságuk ellensúlyozza. A kisebb termetű medvék gyakran fürgék is, ami tovább terjeszti lehetőségeiket. Legtöbbjük föld elemű jutsukat használ, de gyakori a tűz is, a villám azonban szinte nem létezik. Ennek tükrében ezek a technikák a leghatásosabbak is ellenük. Távolsági harcokban jutsuik segítenek, legtöbbjük azonban jobban szeret az erejére támaszkodni. Egyénileg is erősek, de a medvék szeretnek közösen, csapatban harcolni. Egymás ismerete csak segíti őket ebben a harcban, így gyakorlatilag tökéletes csapatjátékosok, amit az emberekkel is képesek elsajátítani. Társaikkal, így a hozzájuk közel kerülő emberekkel is védelmezőek.
A medvék kevéssé tartják fontosnak a hierarchiát, ezért leginkább erősségük alapján különböztetnek meg kisebb csoportokat, ezt is csak azért, hogy nehogy véletlenül a gyengébb kerüljön egy számára kilátástalan harcba.
Közönséges medvék: A falu irányítását végző medvék. Harcra ők is alkalmasak, többnyire erősek, de leginkább a "közéletben" jutnak szerephez.
Katonák: Harci értékeik miatt alkalmasak a csatákra, erejük már felülmúlja a hagyományos medvékét és jutsukat is könnyebben hoznak létre. Ők képezik a medvék "haderejének" gerincét, tagjait leginkább D és C szintű medvék képezik.
"A Pajzs": Medvék kis csoportja, melyek termetükben és erejükben általában a szintjük fölé magasodnak, bőrük keményebb az átlagosnál, gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. B szintű medvék alapították, de rangtól függetlenül bármilyen C-nél erősebb medve bekerülhet, ha kiemelkedőek a védekezésben.
Hadmedvék: Olyan medvék, akik kitűnő tehetséget mutatnak a harc iránt és már több csatában is jártasságot szereztek. Tapasztalataiknak köszönhetően jobban teljesítenek éles helyzetben, ők a "fő haderő", a fontosabb feladatok végrehajtói. B és A szintű medvék tartoznak ide.
Karmosok: A támadásokat megszervező és lebonyolító medvék. Kitűnőek a közelharcban és sok jutsut ismernek, ezenkívül jártasak a gyakorlati harcban. A és S szintű medvék tartozhatnak a csoportba.
Az Erdő Királyai: Jelenleg 3 király létezik, akik jelentősen a többiek felé magasodnak. Király csak akkor lehet valaki ha már jelentős tetteket ért el, mely a medvéknél egy kissé eltérő, mint a shinobiknál. A király itt nem hagyományos értelemben vett király, nem parancsolnak a többi medvének.
Ismert tagok
Név: Kuro, Maro, Rouki
Kismedvék, akik szeretnek mindenből viccet csinálni és egész nap a többieket hergelni. Gyermetegségük, csínyeik általában a többiek arcára is mosolyt csalnak, akik csatlakoznak hozzájuk, így meghatározó vezéregyéniségek. Szeretnek szofisztikáltan beszélni.
Nem: Hím
Szint: D
Rang: Közönséges medvék
Méret: Kicsi
Technikák:
- Doton: Iwagakure no Jutsu // Föld elem: Földben Rejtőző Jutsu
- Doton: Gansetsukon // Föld elem: Kő Rúd
Név: Hikari
Ez a medve az öröm forrása, egész nap nevet és másokkal játszik.
Nem: Nőstény
Szint: D
Rang: Közönséges medve
Méret: Kicsi
Technikák:
- Doton: Gansetsukon // Föld elem: Kő Rúd
Név: Kuna
Kölyökmedve, aki nemrég került be a katonák közé elszántságának és kitartásának köszönhetően. Sokan nem tartják méltónak címére de ő tovább küzd azért hogy megfelelhessen és erősebb legyen. Vicces és szeret szórakozni, néha túlzásba is viszi.
Nem: Hím
Szint: C
Rang: Katona
Méret: Kicsi
Technikák:
- Doton: Iwa Nadare // Föld elem: Sziklaomlás
- Doton: Dosekidake // Föld Elem: Földszigony
Név: Tsume
Kitűnő jártasságot mutat a közelharcban, harcban támadó jellemű. Fizikai ereje páratlan, mégis hegyes fogaira és szeplőtlen arcára a legbüszkébb.
Nem: Hím
Szint: B
Rang: Hadmedve
Méret: Normál
Technikák:
- Doton: Katsu
- Doton: Doryuusou // Föld Elem: Szálló Kő Dárdák
- Doton: Iwayado Kazushi
Név: Ha
Ha egy erős, de harcban kevésbé jártas medve, aki egész nap lustálkodik. Hobbija a tésztafőzés, a Yoru no Chiet megelőző estén ő készíti mindenkinek a tésztalevest. Szeret új dolgokkal kísérletezni, új ételeket az asztalra rakni.
Nem: Hím
Szint: B
Rang: Hadmedve
Méret: Nagy
Technikák:
- Doton: Daichiganshou // Föld Elem: Kiugró Terület
- Doton: Doryuudan // Föld elem: Föld Sárkány Lövedék
- Doton: Djugan Barasu no jutsu // Föld elem: Robbanó törmelék
Név: Naku
Gondoskodó és féltő. A kisebb medvéket akár élete árán is hajlandó lenne megvédeni, de ritkán keveredik harcba ezen kívül.
Nem: Nőstény
Szint: A
Rang: Hadmedve
Méret: Normál
Technikák:
- Doton: Chōgoremu no jutsu // Föld Elem: Sziklaóriás
- Doton: Moguragakure no Jutsu // Föld elem: Vakond Rejtőző Technika
- Doton: Kaido Shokutsu // Föld elem: Nyíló Föld
- Doton: Doryuu Heki // Föld elem: Fal
Név: Buredo
Megfontolt és tapasztalt harcos, a legtöbb hadmedve oktatója. Ha nem kell nem használja erejét, de ha úgy kívánja a helyzet, szívesen beleveti magát a csatába. Ő tartja az összeköttetést a medvék és a shinobifalvak vezetői közt.
Nem: Hím
Szint: A
Rang: Hadmedve
Méret: Normál
Technikák:
- Doton: Ari Jigoku // Föld elem: Hangya Pokol
- Doton: Dochuubaku // Föld Elem: Földrobbanás
- Doton: Fusha no jutsu // Föld stílus: Blokád
- Doton: Mamo Tenohira // Óvó Tenyér
Név: Erii
Titokzatos medve aki ritkán osztja meg véleményét és akkor sem közérthető módon. Kundai bízik benne és nagyra tartja, ő azonban visszafogott, a szokásos rendbontásokban viszont ő is részt szokott venni a maga módján. Az egyetlen ismert medve aki képes villámtechnikát használni.
Nem: Hím
Szint: A
Rang: Karmos
Méret: Normál
Technikák:
- Doton: Doryuuha // Földsárkányalap
- Raiton: Raien // Villám elem: Feltűnő Labda
- Torunēdo Raitoningu // Villám Tornádó
- Ikazuchi Hakai // Villám Pusztítás
Név: Jiki
Vicces és szemérmetlen, legfontosabb dolgának tartja hogy a többieket szórakoztassa és színt vigyen a napjukba. Király rangját azzal érdemelte ki hogy feltalált egy módszert amivel puhábbra főzhetik a tésztát a teljes ízvilágát kiélvezve.
Nem: Hím
Szint: S
Rang: Király
Méret: Nagy
Technikák:
- Doton: Dai Sando no Jutsu // Föld Elem: Óriás Zárt Szikla
- Doton: Tajuu Tsuchi Bunshin no Jutsu // Tömeges Földklón jutsu
- Doton: Doryuuha // Földsárkányalap
- Suiton: Senshokukō // Víz elem: Ezer Falánk Cápa
- Junsui Kai // Víz Pajzs Lövedék
(Karikatúra Marotól)
Név: Kundai/Medvezér
Erős és határozott. A medvék vezetője a többiekhez hasonlóan szereti a vicceket, de ha komolyra fordul a helyzet megfontolt. Nem szeretne egy áldozatot sem a sajátjai közül, ezért gyakran túl óvatos, de kitűnő vezető. Kimagasló tehetsége van mindenhez, ami chakrához köthető. Rengeteg falut megjárt, legendás ninják ellen küzdött, hőstetteiért tisztelik.
Nem: Hím
Szint: S
Rang: Vezér
Méret: Óriás
Technikák:
- Doton: Kootetsu Karada // Föld elem: Acél bőr
- Doton: Dai Chidoukaku // Nagy Mozgó Föld
- Hageska'en // Heves Tűzeső
- Katon: Ryuuen Houka no jutsu // A Sárkánytűz Éneke
- Katon: Gouka Mekkyaku
Idézhető lény
Faj: Medve
Név: Kuna
Méretkategória: Kicsi
Különleges képességek: Gyors
Szint: C
Elem: föld
Jutsuk:
- Doton: Iwa Nadare // Föld elem: Sziklaomlás
- Doton: Dosekidake // Föld Elem: Földszigony
A háború öröme
Az egyre tomboló háború zajában nehéz csendes, békés napot találni. Az engem lelkileg is megviselő kinyilatkoztatás amit az Ötödik Hokage jelentett be váratlan és kellemetlen változásokat magával, elpusztítva sokmindent és alig adva cserébe valamit a világnak. Értelmetlen. Kegyetlen. Szomorú. Nekem pedig azzal is szembe kellett néznem hogy ha most nem választok oldalt azzal a saját létemet fenyegetem és nincs szükség háborúra ahhoz végleg véget érjen az életem. Végül is ez is egy választás, nem?
Ez a nap azonban más volt. Semmilyen aggasztó hír nem érkezett a faluba, elmém és testem pedig már üvöltött azért, hogy mindenről megfeledkezve magammal foglalkozzam legalább egy napra. Reggel felkelve az ablakon hagyva hagytam el az idők során egészen megszokott és szívemhez nőtt épületet, hogy ne kelljen találkoznom a szüleimnek nevezett idegenekkel. Bárhogy is ellenkeztem az érzés ellen, esténként, mikor hazaértem, úgy éreztem, otthon vagyok. Álszüleim mindent meg is tettek hogy elhitessék ezt velem, velük azonban még mindig nem tudtam megbarátkozni. Olyan távolinak tűntek, olyan természetellenesnek tűnt a szeretetük. De hát az is volt.
Az utcákat járva elmém kezdett megnyugodni, testem azonban más jellegű kalandokra vágyott. Két lány sétált el mellettem.. Nem, nem ilyen kalandokra! A két lány viszont önfeledten mosolyogtak, boldogok voltak, amit az utóbbi időben én ritkán véltem felfedezni az embereken.
"Biztos külföldiek" - gondoltam keserűen, enyhe iróniával. Én mindenesetre meg akartam feledkezni a háború nyűgéről, ezért futni kezdtem. Futni, ki a faluból, be az erdőbe. A kapunál meg akartak állítani, de azt hiszem ők is túl fontosnak tartották küldetésem ahhoz hogy akadékoskodjanak. Az ágak az arcomba csapva emlékeztettek arra hogy nem vagyok légnemű és nem vághatok át csak úgy mindenen, de ez engem nem érdekelt. Szállni akartam, repülni. El a faluból, messzire, bejárni az ismeretlen területeket. Nem foglalkozni a háborúval, élvezni a mindennapokat, mások idegeire menni anélkül hogy gyanússá válnék a számukra. Aztán hamar kivertem ezt a gondolatot a fejemből, elvégre nem vagyok már gyerek. Lassan csökkenteni kezdtem a sebességemet, amihez az arcomba kapó kinövések csapkodásai közt eltelt időtartam is alkalmazkodott.
Tíz perc elteltével vettem észre hogy valami nem stimmel. Egész idő alatt egyetlen állatot sem láttam az erdőben. Vajon ők is elmenekültek messzire a háború miatt? Legalább ők megtehetik.
Néhány percnyi szemmeresztés után egy rétre érve végre megláthattam mi okozta az erdő sivárságát. Egy medvével találtam szembe magam, aki egy fa mögül félig kilógva nézett farkasszemet velem. Egy pillanatra megdöbbentem, de ebből hamar kiragadott veszélyérzetem és a fegyverem nyúltam. Vagyis nyúltam ha nem azt láttam hogy a medve meg sem mozdul érkezésemre. Továbbra is ott állt meggörnyedt háttal, leengedett karokkal, kidüllesztett szemekkel rám bámulva a maga groteszk módján. Valószínűleg azt hihette nem vettem észre, pedig elég nehéz lenne eltéveszteni egy ekkora teremtést. Valahogy nem így képzeltem az első találkozásom egy medvével. Elvégre ezek veszélyes és agresszív állatok - legalábbis ilyennek állítják be őket.
Az egész olyan szürreálisnak tűnt hogy tennem kellett két lépést oldalra hogy felfogjam, amit látok az valóság. A medve továbbra sem mozdult, én pedig közeledni kezdtem felé. Akkor hirtelen feljebb emelte fejét, én pedig hirtelen ismét övtáskámhoz kaptam. Erre kilépett a fa árnyéka mögül és ugyanolyan görnyedt háttal, leeresztett karokkal nézett továbbra is a szemembe, majd közeledett felém éppen annyi lépést amennyit én tettem felé. Elfordítva a fejem ismét egy síkba kerültünk mikor leutánozta a mozdulatot.
Megálltam ás bámultam, mire ismét normál testhelyzetet vett fel és az eddig legijesztőbb megmozdulásaként.. megszólalt!
- Elnézésedet kérem, nem akartalak megijeszteni. A nevem Erii.
Nem hittem a fülemnek..? Szememnek..? Semminek sem. De belementem a játékba, akármi is legyen ez.
- Hiroto - válaszoltam egyszerűen.
Ekkor leesett hogy mivel is állok szemben. Az előttem álló állat valószínűleg egyike lehet azoknak az intelligens álaltoknak, akik képesek kapcsolatot létesíteni a shinobikkal. De mit keres ő itt?
- Fajtám megbízásából kutattam itt valami után. Nem hittem volna hogy beleszaladok valakibe..
- Én sem - futott ki a számon.
Eszembe jutott hogy az ilyen állatok, akik intelligensek, gyakran szövetséget kötnek shinobikkal és segítik őket. Már az is csoda volt, hogy a medve nem akar megtámadni, de egy társ, főleg egy ilyen erős nagy segítségez nyújthat. Csak azt nem igazán tudtam mi ennek a feltétele. Igaz, olvastam már a technikáról, sőt a kézpecséteket is tudtam, de hogy mi kellhet ahhoz hogy egy állat vérszerződést kössön veled fogalmam sem volt.
- A medvék faját képviselem. Akárhogy is, mennem kell.
- Várj! - kiáltottam utána. - Te a medvék fajából származol. Hallottam ninjákról akik szövetséget kötöttek veletek. - A medve arcán halvány mosoly futott át. - Nem lehetne hogy..?
- Miért szeretnél szövetséget kötni velünk? - kérdezte, látszólag komoly gondolkodásba esve.
- Szeretnék jobban elmerülni a világotokban. - Ez részben igaz volt. Részben érdekelt az életük, részben szerettem volna megtudni hogyan harcolnak.
- Sajnos ez nem elég ahhoz hogy szövetséget köss velünk.
Mielőtt átgondoltam volna a következő mondatot a medve négy lábra ereszkedett és vészjósló bömbölést hallatva elkezdett rohanni felém. Egyszerű medveként is elég félelmetesnek tűnt a hatalmas termetével, hát még így, felém rohanva, vicsorogva.
Gondolkodni nem volt időm a következő lépésen, már olyan közel került, hogy csak felugrani voltam képes. Tenyeremmel megérintettem feje tetejét és úgy löktem magam még magasabbra, a masszív hústornyot ez nem nagyon rázta meg. Leérkezésem előtt az állat egy pukkanás következtében köddé vált én pedig az ismét üres mezőre érkeztem. Féltérdre ereszkedtem és behunytam a szemem. Mit akart ezzel a medve? Csak el akart ijeszteni?
Nekem ennyi nem volt elég. Úgy döntöttem hogy szövetséget kötök az állattal. Ugyan nem volt a vérünk összekötve, nem tudtam milyen következményekkel járhat ha így próbálok megidézni egy állatot. Mivel elég sokáig tanulmányoztam korábban a technikát hogy megtudjam, milyen módon terjeszti ki egy ninja jártasságait, már eleget tudtam ahhoz hogy képes legyek magamhoz szólítani egy társat - már ha szövetségben állnék eggyel. Mégis, volt valami, nem hagyott nyugodni. Ahogy mindig ilyenkor, tudtam, hogy mesteremre most is számíthatom, így úgy döntöttem, inkább magamba folyton előbbi tervemet és felkeresem előtte.
Maon-sensei épp könyveit tanulmányozta -mily meglepő-, mikor beléptem a félhomályos, áporodott kecsketejszagban úszó szobába.
- Már vártalak - kezdte az rögtön.
- Igen? - tettettem a meglepettségem. Tudtam, hogy hazudik.
- Nem, nem igazán - jegyezte meg félszegen. - Mi járatban?
- Legutóbb az idéző technikáról beszélgettünk elég behatóan. De nem tudtam meg, hogy te ismered-e. Szerettél volna még közölni valamit?
Sötét árny futott végig a fiatal arcon, mintha már előre látta volna, hogy nem tiszta módszerekhez szeretnék folyamodni, vagy egy múltbeli sérelem tört volna elő.
- Szerintem láthatod hogy ez a hely niem a legalkamasabb képességeim fitoktatására. De elmondom, amit tudni szeretnél.
Megvetettem lábamat és egy bólintással jeleztem hogy készen állok tanulni.
- Ha jól sejtem, már elhatároztad magad, hogy kivel szeretnél szövetséget kötni. Ha mégsem úgy alakulna.. - itt szünetet tartott. - Nos, ott már nem védhetlek meg. De megtaníthatok mindent, ami ahhoz kell, hogy a lehető legbiztonságosabban érd el a célod.
A monológ hosszabbra sikeredett mint vártam és a célt sem érte el, amihez reményeimet fűztem. Ugyanazt mondta el, amit már addig is tudtam. Chakrakoncentráció, egyenlő chakra irányítása a kézpecsétekbe, a kézpecsétek jelentése. Talán ez lehetett a legfontosabb.
Disznó - A Yin jel irányítása és uralma. Kutya - gyorsaság, gyors aktvizáló energia. A megidézéshez szükséges. Madár - összesűríti a chakrát, stabilizálja a technikát. A Yang jel irányítása, valaminek az életre hívása. Majom - kontrollálja a technikát. Kos - a megidézendő állat érzékelése.
Többször átfuttattam agyamon a műveletet, elpróbáltam a különböző kézjelek elmutogatását, inkább húzni az időt, mint különösebben gyakorolni vele. Miután többször átvettem, mit is szeretnék, készen álltam a technika létrehozására. Visszasiettem az erdőbe, ahol először találkoztam az állattal és chakrámat és gondolataimat összeszedve belekezdtem a feladatba.
Alsó ajkamat harapva ujjammal töröltem le a vért, majd jöhettek a kézjelek. Disznó-Kutya-Madár-Majom-Kos. Kezemet a földre téve egy kisebb füst megidézését követően semmi nem történt. Ismét próbálkoztam. Disznó-Kutya-Madár-Majom-Kos. Igyekeztem megfelelő mennyiségű chakrát a technikába ölni, a korábbi tanulmányaim alapján. Egy kisebb húzóerőt éreztem a jobb kezem felől, de nem történt semmi. Csalódottan emelkedtem fel görnyedtségemből, sétálgatva gondolkodtam el ismét a kézjelek jelentésén. Újra megpróbálom. Kézjelek. Chakrairányítás. Rögzítés. A folyamatot befejezve rögtön rájöttem hogy ez egy rossz döntés volt. A föld nem mozgott, én mégis éreztem hogy rázkódik alattam, egyensúlyomat elvesztve kezdtem zuhanni a semmibe, látásomat elveszítve repültem amíg állam hideg sziklával való ütközése nem jelezte hogy földet értem - egy teljesen idegen helyen.
Mielőtt alkalmam jutott volna körbenézni fülsüketítő robaj ütötte meg a fülem és olyan erősen próbáltam befogni hogy a saját fejemet lapítottam már szinte össze. Körülöttem az összes medve egyszerre horkant fel és tett fenyegető lépéseket felém. Előttem egy hatalmas, a többi állatnál is magasabb vadállat foglalt helyet - merthogy ő a többiekkel ellentétben nem állt, hanem mellső lábait a karfán pihentetve ült. Sötétbarna, inkább rozsdás bundája volt és arca a kemény vonások ellenére is nyugalmat is árasztott. Hirtelen nem éreztem magam veszélyben. Mindez megváltozott mikor elfordította tekintetét és az előtte járőröző három monstrum egyszerre ugrott felém. Védekezni nem lett volna túl sok esélyem, csak bíztam benne hogy a meghallgatásom nélkül nem fognak megölni, behunytam a szemem és a következő pillanatban már éreztem is a csapást ami a földhöz vágott többszöri bukfencre késztetve. A csapás gazdája a hangok alapján szintén velem tartott és kinyitva a szemem láttam meg hogy nem egy mancstól, hanem egy teljes embertől származik. Valószínűleg a három vadállattól mentett meg, akik most értelmetlenül pislogtak maguk elő, ő pedig követett engem az utam során és szintén bukfencezve érkezett meg a földre.
Izmos és nagy termetű volt, arcát festések díszítették, válláról prém lógott a levegőbe. Felegyenesedve visszasétált oda ahol még az imént álltam és szembenézett a hatalmas rozsdás szőrű állattal.
- Ugye nem mondod komolyan Kundai hogy bántottad volna? Mi rosszat tett ő neked?
Az eddig nyugodt medve arcát most düh borította el.
- Ide jött azok után hogy egyértelműen megmondtuk neki hogy nem kívánunk szövetséget kötni a mocskos fajtájának egy tagjával.
Ez kissé letaglózott és kissé más perspektívába helyezte a dolgokat. Néha nehéz rájönni mik is vagyunk.
- Csak egy esélyt szeretett volna hogy bizonyítson. Eljött közétek ami szerintem bizonyítja...
- Elég! - szakította félbe az állat. - A fiú felelni fog. Gyere ide.
Bátortalanul lépdeltem a férfi mellé, aki néhány lépést tett hátra.
- Megszegted törvényeinket azzal, hogy idejöttél. Még jól is jártál, mert máshol is kiköthettél volna. Nem tiszteltél sem engem, sem a döntéseinket. Készen állsz hogy elfogadd a büntetésed?
- Igen.
Nem voltam benne biztos mi lett volna a büntetésem, de az már megnyugtatott hogy nem szerepelt a mondatban a "halál" szó.
- Akkor hát fogadd el.
Az időközben visszarendeződött hármas formáció felágaskodott, majd visszaereszkedve ismét rohanni kezdtek felém, a talpazatot elérve pedig rám vetették magukat. Lábamat hátravetettem, de nem mozdultam. Ha képes is lennék kitérni, ennyi medve közül nem juthatok ki élve. Mielőtt elértek a levegőben, hirtelen irányt váltottak és körém estek le, hárman közrefogva. Kérdő tekintettel néztem vissza a vezetőre.
- A medvék ritkán kötnek szövetséget shinobikkal - kezdte a vezér. - Ritkán közösködünk emberekkel, hogy megmaradjunk a magunk kis világában. - A körülöttem lévő medvék kuncogni kezdtek. - Azzal, hogy nem tértél ki a támadás elől, bizonyítottad bátorságodat és hogy méltó vagy a szövetségünkre.
A döbbenettől felvidult arccal előbb az engem megmentő férfire, majd ismét a medvére néztem. Mindkettő mosolyogva viszonozta pillantásom, előbbi még mintha valami büszkeségfélét is mutatott volna.
- Akkor hát ünnepeljünk! - kiáltotta el magát.
Azon az estén megkötöttük a vérszerződést és sikerült többet megtudnom az állatokról. Kiderült, hogy nem is olyan vérszomjasak, mint az emberek beállítják, sőt, nagyon is szeretnek szórakozni. Talán pont zord külsejük miatt szeretnék magukat ilyen módon jól érezni magukat. Még a vezetőjük is gyakran elsütött egy viccet, a többiek pedig apróbb csínytevésekkel ütötték el a napot. Elmondták hogy legtöbb idejüket így töltik és hogy ezért lett az erdő neve az Öröm Erdeje. Azt is megtudtam, hogy eredetileg a Tenger Országából érkeztek és hogy a vezető tészta iránti imádata miatt szeretne a Tészta Országába költözni, ezt persze nem gondolják komolyan. A nap végére kezdett az az érzés eluralkodni rajtam, hogy talán nekem nem kellett volna szövetséget kötnöm velük.
A hozzászólást Hiroto Osumi összesen 4 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Jan. 19 2018, 21:10-kor.
Osumi Hiroto- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 1081
Elosztható Taijutsu Pontok : 10
Állóképesség : 600 (A)
Erő : 150 (C) - Súlyok Nélkül: 470 (B)
Gyorsaság : 150 (C) - Súlyok Nélkül: 420 (B)
Ügyesség/Reflex : 550 (A)
Pusztakezes Harc : 541 (A)
Adatlap
Szint: S
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 1054
Re: Hiroto Osumi
Jiraiya Pént. Nov. 06 2015, 18:59
Tehát, itt most a Szerződéskötést szeretnéd kijátszani?
Nos. Az új szabályok értelmében nem az idéző technikára, hanem a Szerződéskötésre kell engedély. Nem tudom, hogy mikori játékos vagy, (Nekem úgy rémlik, hogy régi O.o) ezért lenne egy olyan kérdésem, hogy engedélyt kaptál-e már valamikoris az Idézésre, vagy a Szerződéskötésre.
Ha nem, akkor ezt a Pályázatot teszem be szavazásra ^^ Meg ugye jól láttam, hogy új Ninjuu Kódexet írtál?
Edit: A SZABÁLYOK ÉRTELMÉBEN (Amiket elfelejtettem ^^""""") AZ ELSŐ SZERZŐDÉSKÖTÉS CSAK PÁLYÁZATHOZ VAN KÖTVE! A MÁSODIK MÁR ENGEDÉLYKÖTELES!
Nos. Az új szabályok értelmében nem az idéző technikára, hanem a Szerződéskötésre kell engedély. Nem tudom, hogy mikori játékos vagy, (Nekem úgy rémlik, hogy régi O.o) ezért lenne egy olyan kérdésem, hogy engedélyt kaptál-e már valamikoris az Idézésre, vagy a Szerződéskötésre.
Ha nem, akkor ezt a Pályázatot teszem be szavazásra ^^ Meg ugye jól láttam, hogy új Ninjuu Kódexet írtál?
Edit: A SZABÁLYOK ÉRTELMÉBEN (Amiket elfelejtettem ^^""""") AZ ELSŐ SZERZŐDÉSKÖTÉS CSAK PÁLYÁZATHOZ VAN KÖTVE! A MÁSODIK MÁR ENGEDÉLYKÖTELES!
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok
!! 
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Re: Hiroto Osumi
Osumi Hiroto Csüt. Júl. 21 2016, 23:47
Szerettem volna Jiraiya-samára bízni a pályázat elbírálását, de nem szeretnék további terheket ráróni, így megkérnék egy Staff tagot, hogy ellenőrizze az irományt. PM-ben megbeszéltük, a technika nem engedélyköteles, talán a Nin-juu kódexet kell csak berakni az NT-be.
Előre is köszönöm,
Osumi
Előre is köszönöm,
Osumi
Osumi Hiroto- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 1081
Elosztható Taijutsu Pontok : 10
Állóképesség : 600 (A)
Erő : 150 (C) - Súlyok Nélkül: 470 (B)
Gyorsaság : 150 (C) - Súlyok Nélkül: 420 (B)
Ügyesség/Reflex : 550 (A)
Pusztakezes Harc : 541 (A)
Adatlap
Szint: S
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 1054
Re: Hiroto Osumi
Jiraiya Pént. Szept. 16 2016, 17:25
Elfogadva, a kódex bekerül a listába! Szép munka!
Azonban egy javított változatot kérek ide tőled, mivel a szabályok értelmében MINDEN tag csak négy technikát birtokolhat! Vedd ki ahol több van és utána beteszem
Azonban egy javított változatot kérek ide tőled, mivel a szabályok értelmében MINDEN tag csak négy technikát birtokolhat! Vedd ki ahol több van és utána beteszem
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok
!!
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Re: Hiroto Osumi
Jiraiya Hétf. Jan. 22 2018, 11:49
Úgy tűnik, Jiraiya azt se tudta, hogy hol van akkor amikor ezeket értékelte... 
Durva. :DDD
Durva. :DDD Elfogadva! A kavarodásért pedig elnézést ^^' (Jutsuk száma, stb)
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok
!!
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Re: Hiroto Osumi
Osumi Hiroto Pént. Júl. 21 2023, 19:48
Teher
Pályázat célja: omorik megszerzése (20000 ryo), azokkal való edzés
- Akita-sensei a legjobb ember a világon.
- Akita-sensei a legjobb ember a világon.
- Örülök, hogy ő lehet a mesterem.
- Örülök, hogy ő lehet a mesterem.
- Mindent megteszek, hogy a lehető legjobban szolgáljam.
Hiroto meg sem nyikkant.
- Most már kinyithatod a szemed.
- Át is vehetem?
- Ha át tudod - kuncogott Akita.
Hiroto kétkedve nézett a kézben tartott csomagra, majd vissza a férfi arcára - már kezdte meg is bánni a mondottakat. A férfi arca elkínzott volt az erőlködéstől és Hirotot szórakoztatta, hogy lassan nyújtja ki az ajándékért a kezeit. A férfi türelme lassan csökkent, álmosolya lassan lehervadt. Mikor ezt észrevette és észbe kapott, Hiroto gyorsan megszabadította a súlyoktól és végre megértette mi okozta a fejtörést.
A csomagban súlyok voltak, legalább 30 kiló darabonként, amit alig-alig bírtak a kisebb súlyokhoz szokott karjai. Kérdőn nézett mesterére, aki a vállát veregetve nevetett. A súlyok majdnem kiestek a fiatal kezéből.
- Tudtam, hogy gyenge vagy. Itt az ideje ezen változtatni.
- Azzal, hogy megaláznak?
- Megalázni? - nézett ártatlanul a sensei. - Nem, nem, nem, ezzel nem megalázunk, hanem orvosoljuk a problémát.
- Azzal, hogy leszakítod a karom?
- Ugyan, ugyan. Ha ezeket a súlyokat felveszed seperc alatt nagy shinobi válhat belőled.
- Felvenni ezeket?
- A részletek nem fontosak. Gyere, segítek.
A felszerelést felrakni is tíz percbe telt, hogy mindennel egyezzen és Hiroto soha korábban nem érzett fájdalmat észlelt minden zsigerében.
- Én is ilyeneket használok - magyarázta Akita mielőtt a fiúnak elment volna a kedve.
- Soha többé nem ismételtetsz el velem semmit.
- Ha ezeket minden körülmény között magadon tartod, az erőd hamarost igencsak megnövekszik - folytatta, mintha meg sem hallotta volna.
- Várjunk, minden körülmény között?
- Edzéskor, evéskor, hóban, harcban. Mindig.
- Nem akarom minden percemet ezekben tölteni.
- Vannak a shinobi életében olyan pillanatok, mikor hátrahagyhatja súlyait... - mondta komolyan.
- Perverz.
- ... De azokon kívül érdemes ezeket használni. Tudom mennyit gyakorolsz. Gondolj erre is gyakorlásként. Halljam: előre! - verte fel az erdőt a hangjával és sietősen előremasírozott.
A derűs hanghordozással kontrasztban a kiképzés kegyetlen volt. Először a szokásos edzéseket kellett elvégezni a földrehúzó súlyokkal: fekvőtámasz, felhúzások. Aztán jöttek az összetettebb mozdulatsorok, amik jóval nagyobb kondíciót igényeltek: ugrókötelezés, testfacsaró edzések. Akita többször további súlyokat helyezett a fiúra, miközben az az egyensúlyát próbálta megtartani (ami az egyik legnehezebb feladatnak bizonyult az egész tortúra során). Bár nem történt baleset, Hiroto minden grammot megérzett. Nemhogy a kedve ment el a szocializálódástól, de energiája sem volt az egész herce-hurcához. Mikor eddig a szintg jutott, Akita éppen az Akadémia mellett futtatta ugrókötéllel, pár focizó tanuló pedig gúnyos tekintettel szemlélte a botladozó, túlidős diákot. Hiroto túl fáradt volt, hogy bármit is mondjon, ám Akita vidáman intett nekik és megkérdezte, hogy beszállhatnak-e. Az ifjú hitetlenkedve nézett rá, ám mestere azt mondta neki, hogy muszáj "élesben" is kipróbálni a kisajtolt erőt. Az is motiválta, hogy a sensei ígérete szerint győzelem esetén három napig súlyok nélkül edzhet.
A kezdőrúgást követően Hiroto a gyermekektől lemaradva előrefutott és -saját meglepetésére- teljesen szabadon találta magát. Hamarosan érkezett is a passz, amit a lábát viszonylag könnyedén hátrahajlítva tervezett elrúgni, ám már a felkészülés ideje alatt elrúgták előle a játékszert, ő pedig sikeresen belerúgott egy buckába, a kisebbek nevetését kiváltva mikor rangjához méltatlanul elesett. Akita kegyetlen volt: minden megszerzett labda előtt egy pillanat alatt ott termett és elhappolta előle. Egyszer Hirotonak elege lett belőle és egy gyors fordulás után dekázva átemelte fölötte a labdát, még elrúgnia is sikerült. Majdnem betalált a hálóba, ám neki már az is elég dicsőséget jelentett, hogy sikerült kicseleznie mesterét. Néhány percnyi felszabadult örömjáték után Akita odament hozzá és a vállára tette a kezét.
- Itt az ideje, hogy levedd a súlyokat.
- De hát... - ellenkezett volna Hiroto, ám Akita egy kézmozulattal elhallgattatta.
- A súlyok nagyon fontosak, hogy felhúzzuk a kondíciódat. Ám az is mérhetetlenül fontos, hogy megtanulj nélkülük mozogni; az egésznek a lényege tulajdonképlen az, hogy képes legyél vész esetén hatalmas erőtartalékokat felszabadítani. Ezt fogjuk most tenni.
Hiroto mosolyogva szabadult meg súlyaitól és újult erővel, elszánt tekintettel pillantott fel a suhancokra, akik... éppen kisebb súlyaiktól szabadultak és maró gúnnyal mosolyogtak vissza rá. Az elsápadt fiú gyorsan kirázta fejéből a hitetlenkedve szitkozódó gondolatokat, hogy felszabadult erejével megpróbálja kamatoztatni az eddigi fáradalmakat. Súlyok nélkül futni már teljesen máshogy hatott, mint korábban; többször meg kellett állnia, hogy egyensúlyát megtartsa és az első lendületváltáskor el is esett. Mégis sokkal könnyedebbé és simábbá vált a mozgása, mintha egész eddig az eget tartotta volna, hogy le ne szakadjon.
Két góllal zárta rögtönzött pályafutását, ami így sem volt elég a három napos szünet eléréséhez, így egy fájdalmas sóhajjal belenyugodva a sorsába visszavette a súlyokat magára. Akita még egyszer körbejáratta a falu körül, míg végül egy pataknál el nem váltak útjaik. A fiút a megérkezés óta végig zavarta valami, ám nem tudta volna megmondani az okát. Érzékei annyira zsibbadtak voltak, hogy még csak gondolkodni sem tudott a megoldáson, így csak reménykedhetett benne, hogy nem Juro egyik újabb cselszövéséről van szó. Akkor ugyanis remény nélkül feladta volna... ám ami történt, az mégis további mozgásra sarkallta. Egy fulladozó kutya ugatott kétségbeesetten a számára túl mély patakban sodródva.
Gondolkodás nélkül ő is a veszélybe vetette magát és elnagyolt karcsapásokkal a kutya felé igyekezett. Szeme előtt csak a cél lebegett és bár súlyok folyamatosan húzták le, ő mindig felülemelkedett a kínokon és sajàt magán. Minden egyes mozdulat fájt és egyre nehezebbé vált, de ő nem adta fel, nem adhatta fel. Azzal nem csak a kutyát, hanem saját magát is cserbenhagyta volna, bár ez utóbbi miatt aggódott a legkevésbé.
Végül sikerült kimenteni a kutyát, aki hálásan megnyalogatta az ujjait, mielőtt elszaladt volna a sűrű erdőbe. Hiroto égő tagokkal indult hazafelé és minden lépésnél erősen kellett koncentrálnia, hogy ébren maradjon.
Másnap minden korábbinál fáradtabban jelent meg a megbeszélt találkahelyen, ahol Akitát pillantotta meg egy kutyával játszani. A kutyával játszani. A tegnapi kutyával játszani. Dühében majdnem arcon ütötte, ám haragját visszafogva sikerült érzelemmentesen közölnie, hogy nem normális, amiért az edzés nevében majdnem a fulladását okozta.
Akita értetlenül nézett rá.
- Tegnap találtam rá bőrig ázva - magyarázta. - Nem tudom mi történt vele, de úgy döntöttem, befogadom. Sokszor láttam már arra kóborolni, szerintem jó kabala lenne belőle.
Hiroto dühe nem párolgott el nyomtalanul, ám már inkább magára irányult. Elmondta mi történt előző este, mire Akita hitetlenül csóválta a fejét.
- Súlyokkal együtt ugrottál be?
- Nem volt időm levenni őket. Féltem, hogy vízen sétálva csak lehúznának és akkor még nehezebb lenne feljönni.
- Akkor ideje lenne elnevezni szegény jószágot - mondta derűs kedvvel Akita. - Mit szólnál az Unseihez?
- Nem örülnék neki. És szerintem amúgy sem illik egy kutyához.
- Akkor ez eldőlt, Magaii lesz a neve. Készen állsz?
Hármasban elmentek az edzőterepekre, ahol Akita mindenféle kutyás feladatot adott neki, amikre a kutya boldog ugatással felelt, Hiroto pedig vért izzadva ugyan, de végrehajtotta a feladatokat. A kondícióján rengeteg javulást vélt felfedezni és már az egy kézen állás sem okozott különösebb nehézséget, ahogy így átugrani a kutyán sem. Bár a korábbiak miatt még mindig keserédes emlékei voltak erről az edzésről, már végre láthatta az eredményét; súlyok nélkül mintha szárnyalt volna. Ilyenkor mindig eszébe jutott nevének jelentése és hogy kiktől kapta azt. A családja, az öröksége.. ha van neki. Borongósan, de folytatta az edzést. Ezt kellett tennie, pont az ilyen gondolatok miatt. Meg persze amúgy is "repülő" akart lenni kiskorában. Minden nap felvette a súlyokat és csak ritkán gyakorolt nélkülük, hogy ne történjen meg az, ami az Akadémián. Küldetésekre is ezzel járt és szinte egyáltalán nem is hátráltatták őt - még a fizikai munkában sem. Végül már annyira hozzászokott a plusz súlyhoz, hogy nem is vette észre a "felesleget".
Osumi Hiroto- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 1081
Elosztható Taijutsu Pontok : 10
Állóképesség : 600 (A)
Erő : 150 (C) - Súlyok Nélkül: 470 (B)
Gyorsaság : 150 (C) - Súlyok Nélkül: 420 (B)
Ügyesség/Reflex : 550 (A)
Pusztakezes Harc : 541 (A)
Adatlap
Szint: S
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 1054
Re: Hiroto Osumi
Gamabunta Pént. Nov. 03 2023, 03:41
Üdv Hiroto!
A pályázatod minősége és hossza megfelelő, azonban tartalmilag megjegyezni valónak ideírnám, hogy attól függően, hogy egy napra felveszel egy súlyt, nem fogsz semmilyen erőnléti javulást elérni, mivel ezek hosszútávon érik el a kívánt hatást. Ezen kívül a hirtelen nehéz súlyhoz hozzászokás sokkal nehezebb és kevésbé hatékonyabb is, mint folyamatosan hozzászoktatni az embert. Annak ellenére azonban, hogy bár többször írtál róla, hogy a súlyok lekerülése után megnőtt a teljesítményed azonban nem volt vele komolyabb gondom. Bár gondolkodtam, hogy ezeken a részeken átírást kérjek, de a hosszú elfogadási időre tekintettel léve, megkegyelmezek. Jutalmad +5 chakra és tjp, illetve maximum 50-200 kg közötti értéknyi súlyok.
A pályázatod minősége és hossza megfelelő, azonban tartalmilag megjegyezni valónak ideírnám, hogy attól függően, hogy egy napra felveszel egy súlyt, nem fogsz semmilyen erőnléti javulást elérni, mivel ezek hosszútávon érik el a kívánt hatást. Ezen kívül a hirtelen nehéz súlyhoz hozzászokás sokkal nehezebb és kevésbé hatékonyabb is, mint folyamatosan hozzászoktatni az embert. Annak ellenére azonban, hogy bár többször írtál róla, hogy a súlyok lekerülése után megnőtt a teljesítményed azonban nem volt vele komolyabb gondom. Bár gondolkodtam, hogy ezeken a részeken átírást kérjek, de a hosszú elfogadási időre tekintettel léve, megkegyelmezek. Jutalmad +5 chakra és tjp, illetve maximum 50-200 kg közötti értéknyi súlyok.
~Gamabunta
_________________
Meséléseim:
- Mellékszálkaland felügyelet - Zauki és Karu
- Katsumi Kawachi - Az Árulás Mocsarában
- Kamizuru Misaki
- Ginoo Yukizaki
- Skarlát Hegység
Gamabunta- Adminisztrátor
Adatlap
Szint: S
Rang: Békafőnök
Chakraszint: 667
Re: Hiroto Osumi
Osumi Hiroto Csüt. Jan. 25 2024, 18:31
Törésről törésre
//Harmadik elem tanulására az engedély megkapva, Gamabunta engedélyezte a pályázatban való elsajátítást.//
Doton Kaitou // Föld elem Feloldás
[url=https://servimg.com/r/3318174535/doton_10.jpg]
[/url]
[/url]
Alapvető Föld Elem feloldás, melynek segítségével létrehozható a Föld Chakra. A föld elemmel rendelkező ninják, képesek a kisebb köveket, talajdarabok mozgatására, valamint a talaj meglazítására. Ezeken kívül a személy fizikai tulajdonságai is kis mértékben változhatnak: Masszívabb termetet és erősebb ütéseket eredményez.
Chakraszint: 100
Besorolás: E
Megjegyzés: Alap feltétel bármely Doton Ninjutsu elsajátítása előtt!
Hiroto éppen szabadnapját ünnepelte nagyapja nalpójának olvasásával, amikor mozgást érzékelt az ablak felől. Nem érezvén késztetést a fárasztó modulatra úgy tett, mintha nem is hallana semmit ám hamarosan Akita jellegzetes hangja ütötte meg a fülét - végig tudta, hogy ő az.
- Hogy vagy? - kérdezte nem túl feltűnően aggódva.
- Próbálok nem gondolni rá - felelte Hiroto félig igazat szólva; tudta, hogy mestere őszinteséget vár el.
- Sokat gondolkodtam... - Nem volt egyedül. - Tudom, hogy megpróbálsz minden eshetőségre felkészülni, de a lehetőségeid tárháza olykor... éppen önmagad miatt beszűkülnek. - Hagyott némi időt, hogy a fiú emésztgesse szavait. - A te esetedben az egyetlen megoldás talán az lehet, ha bővíted a lehetőségeid tárházát.
- Juro azt mondta...
- Ne foglalkozz Juroval! Te a saját utadat járod, nem az ő bábja vagy többé.
Hiroto lesütötte a szemét. Sosem gondolt magára bábként, mégis mintha egész életében irányították volna. Feltornázta magát az ágyon és nyújtózott.
- Gondolom ez egy újabb edzést von magával.
- Gyorsan tanulsz! Gyere.
- Mit fogunk tanulni?
- Hogy mi? Mi semmit. Csak te. Úgy hiszem, rejlik még benned kiaknázatlan erő, csak rá kell jönni mi az és hogy hozzuk elő. Éppen ezért hadd mutassam be... Atai!
- Szevasz gecó! - lépett elő az egyik fa mögül egy szakadt ruhájú, tetőtől-talpig sáros fiú. Zsíros haja legalább három hete nem volt megmosva és ez az állapot meglátszott rajta mindenhol.
- Akkor én most itt is hagylak titeket - hátrált el gyorsan a Jounin.
- Azt hittem tőled fogok tanulni! - tiltakozott hevesen Hiroto.
- Én most elfoglalt vagyok. Atai a szél elemet próbálja meg felébreszteni benned. Ha nem sikerül, akkor megpróbálok majd rád időt szakítani. - Egy pukkanás kíséretében eltűnt.
Hiroto nem is próbálta leplezni csalódottságát. A legutóbbi küldetés után inkább a föld elemet szerette volna elsajátítani, azt is inkább Akitával... Ehelyett rásóztak egy kétes megjelenésű Genint, aki... igen, éppen az orrát túrta.
- Ne aggódj gecó - bökte oldalba, sáros könyökével bepiszkítva Hiroto ruháját -, seperc alatt megtanítalak a fúvásra meg a szívásra. - Hiroto különösen a másodikban volt biztos. - Ha meg nem, a sensei majd átveszi. Kezdjük is el...
Nem bírta tovább. Késő este hagyták abba az edzést, miután semmiféle affinitást nem mutatott a szél elem használatára. Atai nem átallott csalódottságának hangot adni, Hiroto pedig azt hitte, egész másnap a "gecó" szó fog csilingelni a fülében. Többször gondolt a szökésre, de túl szerény volt ahhoz, hogy megbántsa a fiút... még ha az folyamatosan degradálta is.
Akita, görnyedt testtartását látva, rosszallóan csóválta a fejét és bár eleinte kibúvókat keresett, végül beadta a derekát és elkezdte tanítani a fiút.
- Emlékszel még, hogyan szabadítottad fel a tűz elemet, ugye? - kérdezte, jól tudván milyen körülmények között volt ezt kénytelen megtenni. - A metódus tulajdonképpen ugyanaz, csak itt a földet kell az uralmad alá hajtanod. Kezdhetnéd mondjuk azzal, hogy összetörsz egy követ a fizikai erőd nélkül.
Hiroto mélyet sóhajtott, keresett egy követ amit nem sajnált és elkezdte fókuszálni a chakráját. Lassan szedte össze szunnyadó erejét, hogy egy cseppnyit se vesztegessen el feleslegesen, bár ha őszinte akart lenni, valójában azért tette, hogy lenyűgözze mesterét. Ha akkor haza tudtak volna menni, minden bizonnyal még hálás is lett volna, a büszkeségen túl.
De nem így történt. Hosszú-hosszú órák végeláthatatlan kínszenvedése következett. Akárhogy is próbálkozott -még fizikai kapcsolatot is létrehozott-, nem sikerült rábírnia a kődarabot a törésre. Egy idő után oda jutott, hogy a kőben kezdte el keresni a hibát, nem sajnálva a szitokszavakat a felmenőjének gondolt sziklára. A gond az volt, hogy túlságosan berögzült már a másik elem használata, túlságosan hozzászokott azok feloldásához. Ezt Akita is észrevette, este fejcsóválva húzta el Hiroto remegő kezét a kő fölül.
- Túlságosan ragaszkodsz a régi módszerekhez. Emlékezz, hogy oldottad fel a tűz elemet; hogy mit csináltál.
- De az én elsődleges elemem a tűz - riadt meg a fiú; nem akart másképp gondolkodni egy ilyen egyszerű dolog elsajátítása miatt.
- Nincs olyan nehéz dolgod. Csak képzeld el, hogy ez az első elemed. Csináld azt, amit a tűz és a villám elem feloldásakor!
Hiroto hitetlenkedve meresztette a szemét mesterére, aztán visszatérve feladatához újra a követ kezdte "bűvölni". Ezúttal úgy állt hozzá, mintha csak az első elemét szeretné feloldani; elképzelte, hogy teste kőkemény, hogy láthatatlan sújtása nyomán a kő szétporlad. Minden erejével azon igyekezett, hogy akár a legkisebb kis nyomát lássa sikerének. Három órányi könnyfakasztó gyakorlást követően semmit nem vett észre.
- Túlságosan a sikerre fókuszálsz. Nem látod a lényeget. - Akita egy kis repedésre mutatott a megviselt kő felszínén. Hiroto ámulva figyelte, aztán lassan nevetésben tört ki, mely hamarosan átcsapott őrült vihogásba. Az arra járók minden bizonnyal másik utat kerestek volna, ha hallják, ám fáradtsága és a diadalának látható nyomának okán nem tudott uralkodni magán. Rövidesen ráhajolt a gyér fűtakaróra és lassan álomba merült. Akita megértően mosolygott és hazavitte a kifáradt fiút, aki véleménye szerint megérdemelt egy kis pihenést.
Másnap korán ért oda a kiképzőterepre, ám Hiroto így is megelőzte; már rég ott gyakorolt, egyre nagyobb sikereket érve el a különböző méretű és formájú köveken; a földet pásztázva Akita egy teljesen törött kődarabot is látott.
- Állj! - állította meg hirtelen az edzésbe túlságosan belemerült fiút. - Ezt mikor csináltad?
- Azt hiszem, ráültem - sajnálkozott tanítványa.
- Szerintem pedig nem. Ezt a törést nem fizikai behatás okozta - magyarázta. - Gondolj vissza arra, hogy törted össze ezt a követ; az elemet már sikeresen feloldottad. Csupán arra kell rájönnöd, hogyan tetted ezt és bármikor képes leszel használni - adta át a kő két darabját.
Hiroto a tenyerében heverő két kődarabra meredt. Próbálta felidézni mikor és hogy történt, de ötlete sem volt. Sejtése szerint egy-két órával a sensei megérkezte előtt történhetett, ezért jobb ötlet híján elkezdte azokat a gyakorlatokat végezni, amikkel egy-két órával azelőtt próbálkozott. Egyszer már sikerült... Készen állt, az elemet feloldotta... Ha rájön, hogyan, újra sikerülni fog. Valami sokkal radikálisabbra határozta el magát. Körülbelül meditatív állapotban újra elismételte az összes kő-törni-akaró gyakorlatát, sorban végighaladva az összes módszeren. Elképzelte... Nézte... Ütötte... Ám az egyértelműen gyenge próbálkozások után a szél egy fúvásakor ő maga is mintha erővel telt volna meg... belső erő volt az, ami mégis egy sziklát lett volna képes kettétörni. Abban a pillanatban tudta, mit kell tennie. De nem volt elég érezni. Nézte, ahogy először egy-egy törmelék pattan le a nagyobb testről, majd lassan a kő szétreped és két részre szakad... Sikerrel járt. Örömkönnyek szöktek a szemébe, meleg, nedves boldogság.
Akita addigra már rég távozott; most azon volt a sor, hogy örömittas mámorban fürödve megkeresse. Kezdeti lelkesedése egyre inkább alábbhagyott, ahogy újabb és újabb kudarcok kísérték útját. Egyik helyen sem találta, ahol amúgy elképzelései szerint lehetett volna. Örömujjongása miatt a világ lekicsinyedett, így csak az egyszerű megoldásokat lelte fel, később már ez sem volt jellemző; kezdett kétségbe esni. Végül -a kimerítő edzést követő még kimerítőbb hajkurászás után- a senseit ott találta meg, ahol először találkozott Ataival. Épp egy botot fújdogált -mindenféle látszólagos magyarázat nélkül- tüzesen, amikor észrevette. Integetett neki, Atai pedig odarohant.
- Gratulálok gecó!
Hiroto döbben ábrázatára Akita is megszólalt: - Az arcod mindent elmond; sikerült feloldanod a harmadik elemedet.
- Vajon mikor kerül sorra a szél? - mélázott el a másik fiú. Rövidesen -mindem kétséget kizáróan sajnálkozva- magára hagyta a tanítvány-mester párost, hogy átbestélhessék a továbbiakat.
Hiroto ahhoz is fáradt volt, hogy bármi mást csináljon aznap, nemhogy tovább folytassa valamiféle alap technika megtanulásával, ahogy Akita javasolta... még ha ez is volt a bevett szokás ilyenkor. Majd valamikor. Máskor. Bármikor, csak nem most. Nem volt talán túl etikus, de képtelen lett volna bármilyen produktív dologra is... Csak egy dolog járt a fejében.
- Örülök, hogy nem kellett megtanulnom a fúvást meg a szívást - mondta bágyadtan.
- Hogy micsoda?
- Semmi, semmi - rázta le magáról a dolgot; mindketten nevettek.
Osumi Hiroto- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 1081
Elosztható Taijutsu Pontok : 10
Állóképesség : 600 (A)
Erő : 150 (C) - Súlyok Nélkül: 470 (B)
Gyorsaság : 150 (C) - Súlyok Nélkül: 420 (B)
Ügyesség/Reflex : 550 (A)
Pusztakezes Harc : 541 (A)
Adatlap
Szint: S
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 1054
Naruto Gundan :: Karakter készítés :: Élmények :: Pályázatok
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.