Re: Kiképzőterepek

Hinata Szer. Márc. 19 2014, 09:26

- Chhh az a lusta némber. Kint idétlenkedik valahol a vadonban és nekem kell geninekel helyette foglalkozni.
Morgolódok az orrom alatt miközben lábamim egymás után gyűrik le a métereket. Csak azért, hogy egy kezdőt istápoljak amíg a mestere vissza nem érkezik. Legalább nem nekem kell fel nevelnem ez egy plusz öröm.

Én is korán érkeztem, na de az plusz pont, hogy a genin még korábban érkezett. Nos úgy látszik még is elviselhető lesz ez a rövid időszak. A fákon, és az árnyak közt közlekedve közelítem meg. Aprócska termetű fiú, de nem minden a méret. Kitudja mi rejlik benne legbelül.

Közben a nap lassan kúszik fel az égbolton. Letaszítva trónjáról a holdat és csillagokat. Első meleg sugarak végig simítanak földanya arcán. Felvillanyozzák az ember napját is. Mert milyen szép is már verőfényes reggelen felébredni meleg napsugarak csiklandozására. Ilyenkor még a falu is alszik javában, csak a boltosok és a korán kelők mozgolódnak.

Akkor derítsük ki, hogy a fiú ijedőse. Gondolom én magamban és háta mögé lopakodva kaszám végét egy kavicshoz ütöm erősen. Reggeli csendben a koppanó hang mintha erősebb lenne. Plusz ott van még terep tárgyak miatt képződő visszhang is.

Ahogy megfordulsz meg pillantasz engem. Ki feketébe öltözve ott áll most előtted.
http://images.alphacoders.com/122/122961.jpg
( pontos kinézet a képen )

**Yagyuu Hyousuke** Vas. Márc. 23 2014, 14:18

//Hinata//

Megérte korábban idejönni, annak ellenére, hogy a kiképzőterep egyébként nem épp mondható nyugodt helynek, most olyan békésnek tűnt. Valahogy rám is kezdett átragadni ez az érzés, görcsösen ökölben tartott kezem kezd lazítani szorításán, légzésem lelassult, szívem egyenletesebben folytatta munkáját, s még a figyelmem is kezdett egyre inkább lankadni. Ez utóbbival biztosan nem én testsítettem meg az ideális shinobi képét, aki minden pillanatban résen van, de nehezen tudtam volna elképzelni, hogy történhet bármi is, ami miatt később megbánhatnám
figyelmetlenségem.
Nos, nem ez volt életem legbölcsebb cselekedete, hiszen szinte teljesen váratlanul hangos koppanás riasztott fel eddigi nyugodt állapotomból, majd' kiugrasztva szívem a helyéről. Tehát így jár az, aki figyelmetlen, végül is teljesen kiérdemeltem az enyhe szívrohamot vele. Ösztönösen, ugyanakkor rémülten fordultam hátra a hang irányába, nem is sejtve, ki, vagy mi lehetett annak forrása, viszont a kapkodó mozdulatsor végén úgy tűnt, talán meg is találtam a választ. Egy teljesen feketébe öltözött fiatal nő egy... kaszával. A fegyvere (legalábbis a megjelenése alapján annak tűnt, nehezebben képzeltem el, hogy mezőgazdasági munkát szokott végezni vele) nem nyújtott biztató látványt számomra, bár ez a legtöbb éles eszközzel így volt, de mivel a gazdája nőnemű egyén volt, a neveltetésem megkövetelte, hogy érzelmeim ellenére mosolyt erőszakoljak arcomra. Ugyanezen ok miatt még nagyobb erőt véve magamon rábírtam magam az üdvözlésére is, még ha igencsak vékony hangon sikerült kiejtenem a szavakat.
- Jó reggelt... uhm... mester? - Mivel rajtunk kívül nem igen volt más, bátorkodtam feltételezni, hogy valóban őt tisztelhetem személyében, ha pedig csak ténylegesen egy erre tévedt járókelőhöz van szerencsém, mivel kiképzőterepen vagyunk, nem tűnt annyira kínosnak az esetleges tévedésem.
- Yagyuu Hyousuke – hajoltam meg bemutatkozva előtte, néha-néha lopva a kaszájára pillantva.

Hinata Kedd Márc. 25 2014, 22:13

- Csak nem félsz kicsi halandó?
Nem mosolyogtam, csak folytattam a drámai előadást.
- Én vagyok a te végzeted, most ítéletet mondok feletted.
Kaszát felemelve és igen fél kézzel tartva egyenesen a geninre mutatok vele. Mi több a kasza pengéje mögéje kerül és egy mozdulattal magamhoz rántom. A penge nem vágja meg, nem mázli ez vagy más szerencse hókuszpókusz. A pengén van egy fekete védő csík, hisz az élét óvni kell ezért van kardoknak is hüvelye. Mikor magamhoz rántom egészen közel hajolok hozzá és szemeibe nézek.
- Yuunji vagyok a te senseid. Ez alatt a rövid idő alatt hozzám tartozol.

Majd az egész horrorba illő jelenetnek elvegyem az élét. Mosolygok és egy puszit nyomok a fiú arcára. Mi ért is ne, miért ne jutalmazhatnám így a bátor genint aki nem rohant el az első pillanatban?

Szóval az ismerkedés megtörtént hát és kissé egyedi. Nem hétköznapi rózsaszín baba zsúr volt ez.

- Lusta voltam elolvasni az aktád, mesélj magadról egy kicsit nekem.
A kaszával kettőt koppintottam majd az eltűnt egy kis fehér füst maradt csak a helyén. Majd az egyik fa tövébe heveredtem le a fiút figyelve.
- Majd kérdezhetsz te is, de előtte csiripelj.

**Yagyuu Hyousuke** Szomb. Márc. 29 2014, 16:40

„Halandó”? „Végzet”? Próbáltam nem kimutatni, mennyire összezavartak szavai, s mennyire nem voltam képben a helyzettel, így ugyanazzal a kényszeres mosollyal szemléltem, amint fegyverével felém mutat, majd pedig az mögém kerül, igencsak baljós érzést keltve bennem. Olyannyira erőset, hogy annak ellenére, átfutott egy röpke pillanatra az agyamon, talán jobb lenne lehajolni, vagy legalább tenni valamit, amivel elkerülhetném, képtelen voltam bármit is csinálni. Csupán vártam, hogy a penge kettészelje mind rövidke pályafutásom, mind pedig hasonlóan szerény méreteket öltött testem... mégsem történt semmi, leszámítva, hogy a nő közvetlen közelébe kerültem. Ledermedt állapotomból mindent tisztázó bemutatkozása indított el az felocsúdás útján. Tehát valóban ő volt a mellém kirendelt sensei. El kell ismernem, ért hozzá, hogyan tegye lóvá az embert, legalábbis ha az olyan bizonytalan a dolgában, mint én. Ennek ellenére nem az elismerés az, ami hirtelen kezdte fölváltani a sokkos érzést bennem, hanem a sértődöttség, melyet nem igazán lett volna a tudtára adnom, főleg, hogy megfogadtam, nem hagyom, az efféle érzelmeim tönkretegyék mind az eddigi munkám, mind pedig a jövőbelit. Végül mégsem eme elhatározásom fojtotta el kitörni készülő rossz énemet, hanem Yuunji mosolya, s teljesen váratlan puszija.
- Ö-örvendek – dadogtam a bemutatkozására viszonzásképp elvörösödő arccal, miközben kezem lassan oda vándorolt, ahol ajkaival érintett. Úgy tűnik, mostanra már tényleg elvesztettem a gesztusaim feletti irányítást.
A következő felszólítására számítani lehetett, hisz minden képzés alapja, hogy felmérjék, a képzés mely részére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, viszont a tény, hogy nem olvasta az aktámat, kicsit összezavart. A papírokon álló adatokra kíváncsi, vagy másra? Esetleg mindenre? Egyáltalán miket említenek benne? Ezen kérdéseken töprengve figyeltem, ahogy kényelembe helyezi magát az egyik fa tövében, mintha a bámulása segítene bármin is. Erőt véve magamon közelebb sétáltam hozzá, majd ösztönösen berögzült mozdulattal a sapkámat megigazítva hozzáláttam mindent megosztani magamról, ami hirtelen eszembe jutott.
- Nos, nemrég tettem le a genin vizsgát, így a D besorolásommal igencsak kezdőnek számítok. Nem igazán jeleskedem bármiben is, főleg nem erőnlétben – motyogtam el a végét az enyhe szégyenérzetem miatt, majd észbe kapva rendes hangerőre váltottam vissza –, de azért gyakorlással igyekszem kiküszöbölni a hibáimat. A célom... - akadtam el mondandóm közepén, mivel ezen még sosem gondolkodtam el annyira, hogy valóban el tudjam képzelni magam előtt a jövőbeli énem, melyre akkor talán büszke lehetnék. Na jó, a barátaim világuralmi terveit azért mégsem oszthattam meg, hisz gyerekes álomnak jó volt, viszont mostanra már ők sem gondolhatják komolyan... remélem. Hosszúnak tűnő pillanatok múltán sikerült csak kinyögnöm valamit – igazából nem is cél, csupán... szeretnék hasznára válni az országnak, hogy ne mondhassák, csak egy felesleges lakosa vagyok... valamint bebizonyítani, hogy hűséges vagyok hozzá, nem vagyok olyan, mint a szüle... - hirtelen haraptam el a mondat végét, későn döbbenve rá, hogy a megítélésem szempontjából nem teljesen előnyös, ha arról beszélek, szökevény felmenőkkel rendelkezem. Félve pillantottam rá, figyelve, hogy beéri e ennyi információval, vagy kíváncsi lenne e még valamire.

Hinata Kedd Ápr. 01 2014, 10:06

- Mindenki, aki csak egy szalma szálat is keresztbe tesz. Hasznos tagja a falunak, aki csak egy kicsit segítettbe a nagy egészbe. Így a civil polgárok is szintén akik nem rendelkeznek a chakra hatalmával. Mert a sok kicsi dologból születnek a nagy dolgok. Ezért ha nem volnának ezek a kis dolgok nem lennének nagyok sem.

Szóval semmi bosszú, egyéb nagyra törő cél. Végre valaki aki átlagos és nem eszement megalomániás. Akkor talán kezdjük el felőlem is a dolgokat.

- A nevemet már tudod. Más körökben kaszás ként emlegetnek, egy dologhoz értek igazán. Ami a gyilkolás, keresd meg és pusztítsd el a testem és külsőm ellenére. Nem ajánlom, hogy lebecsülj. Jegyezd meg és ez rád is érvényes, látszólag gyenge emberben is lapulhat hatalmas erő. Én csak ideiglenesen vagyok a mestered, Katsumi és az a másik lány most kint vannak a határon valahol.

Akkor csinálnunk is kellene valamit. Gyakorlás, vagy edzés mert nem mindegy. Esetleg tanulás, nos igen azért ezt is figyelembe kell venni.

- Legyen dönts te mi legyen akkor, tanulás vagy edzés?

**Kira** Szer. Ápr. 23 2014, 18:43

// Deidara //

Hikuro utasítását követve Kira pár nap pihenőt kapott, az első napot még kibírta, hiszen átaludta az egészet. A következő nap ki se mozdult a szobájából, nem ismert senkit se, azt a pár embert kivéve, akikkel a küldetésén találkozott. Bár nem igen akart kölykökkel bájcsevegni, leginkább az idősebbekkel érezné magát otthon, dehát nem ismer senkit se, őt se ismerik. Hikurot se akarta zavarni, így a falat bámulta és a kunait pörgette ujjai között.
- Csak tudnám, hogy hova pihenjek.
Szerencsére feltalálta magát, nem, nem állt neki főzni, azt szerencsére nem tud, így fekvőket, felüléseket, ütéseket ismételgette, majd ököllel a falba csapott, zavarta néhány dolog.
- Amíg élek, nem veszítek. Amíg el nem ismerem, hogy vesztettem, addig nem győzhetnek le!!! - majd az ablaka elé állt és a dolgaikat ügyködő embereket figyelte kissé dühösen, de ez az érzés nem az irántuk érzett harag volt, hanem még mindig a küldetés okozta vesztesége. Majd tekintete lecsillapodott és felöltözött, felkapta a táskáját, majd a lábbelit és elment. Megállt a Rámenesnél, hiszen üres gyomorral nem lehet semmit se csinálni, megevett egy tállal, fizetés után pedig távozott. Gyors léptekkel haladt az utcán, kerülgetve az embereket, tekintetével mintha keresett volna valakit, majd szaladni kezdett és besietett a Kiképzőterepre, majd komótos léptekkel haladt kedvenc helyére és közben figyelte az ott lévő fiatalok edzését. Majd egy fához sétállt, ledobta a táskáját és leült a fa tövébe és nekidőlve várt valakit, közben az edző kis ninjákat figyelte.
- Elvileg ma kezdődik az elemi kiképzésem, de lehet kicsit korai vagyok.

Deidara Pént. Ápr. 25 2014, 19:09

Némi várakozás után Takumi is megjelent a kiképzőterepen, egészen pontosan Kirához igen közel. A fiú talán túlságosan a gondolataiba merült, vagy csak nem figyelt környezetére, de a sensei is igen csendesen tudott közlekedni.
- Üdv, Kira! Végre valaki, akire nem kell várni - jegyezte meg, majd együtt kerestek egy helyet, ahol elég területük volt. - Tehát a szél elemű chakra használatát akarjuk kicsikarni belőled. Nos, tudnod kell, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Lehet, hogy holnap vagy további napokon is el kell jönnöd, de gondolom ez nem zavar. Ahogy láthattad a küldetés során, a széltechnikák igen hasznosak lehetnek. Még ha jó is vagy a közelharcban, egyes ellenfeleket akkor sem jó ötlet közel engedni magadhoz. Vagy éppen valaki vagy valami máshoz, ha olyan a feladat.
Egy tiszta terepen helyezkedtek el, jó néhány méterre semmi sem volt tőlük, itt-ott csorgott csupán egy-két fa.
- Kezdj egy lazább fizikai edzéssel, hogy a véred kellő sebességgel folyjon! - adta utasításba a fiatal jounin - Ezt követően néhány légzőgyakorlatot végezz. A chakrahálózat ugyan kicsit más tészta, de könnyebb mozgásra bírni az elemi chakrád, ha a véred, és az oxigénellátásod megfelelő. Rendben van, most figyelj egy kicsit ide. Honnan tudod, hogy szél elemű vagy? Úgy értem, hogyan állapítottad meg, emlékszel rá? Ha jól sejtem, egy különleges cetlit használtál hozzá, igaz?

A küldetésért 22 chakrát szereztél.

**Kira** Pént. Ápr. 25 2014, 20:59

Kumogakure Törpe ninjája a fa tövében kémlelte a gyerekek edzéseit, ügyes- bajos munkálkodásaikat.
- Érthetetlen számomra, hogy miért kell nekik bohóckodni?! - gondolatmenetéből Takumi- sensei zökkentette ki, aki mellette állt, ki tudja mióta. Üdvözölte a fiút, amire felkelt és a jounin felé fordult.
- Mióta ácsoroghat már itt? Reggelt... sensei?
Végül követte a férfit, szerencsére nem a hangoskodó kölyköket kell túlkiabálnia, hanem távolabbra sétálltak és úgy hallgatta a jounin magyarázatait. Takumi elméletet tanított "új tanítványának" , aki zsebre tett kézzel haladt mellette, de figyelmes hallgatónak bizonyult.
- Csak nyugi, sensei. Egy bizonyos pontig igen türelmes vagyok. Jó munkához idő kell. Nem? Addig nem nyugszom, míg nem tudom használni. Ha egy teljes hónapig tart, akkor addig csinálom.
A hely ahová érkeztek nyugis volt, csak néhány fa zavarta a kilátást, Takumi - sensei edzésbe küldte a fiút, aki kissé rideg lett annak hallatán, de nem tanúsított túl sok figyelmet a gondolataira, csak teljesítette azt.
- Egy laza edzés? Rendben! - egy nagy levegőt vett, majd 6 fekvőtámaszt és 6 kézenállást csinált, lazának elég laza volt, folytatásként a légzőgyakorlattal folytatta. Levegő ki és levegő be. Orron be és szájon ki, ezt tízszer.
Végül Takumi rákérdezett egy fontos dologra a szél elemmel kapcsolatban.
- Emlékszem, persze. Az öreg régen egy papirt nyomott a kezembe, azt mondta, hogy a különböző chakrák más - más hatást keltenek a papiron. Az enyémnél kettészakadt.

Deidara Szomb. Ápr. 26 2014, 21:22

- Így van - helyeselt Takumi - Az egy chakraérzékeny papír volt. A csakrád, amit beletöltöttél, szél elemű volt, egy kis részben, így a papír szétszakadt. Ahhoz, hogy szél elemű technikákat használj, sokkal több szél elemű chakrát kell tudnod felszabadítani.
Előhúzott egy jó adag papírköteget, majd a legfelsőt Kira kezébe adta.
- Ez közönséges papír, de kellő mennyiségű szélchakrával ezt is el tudod szakítani. Később akár keményebb dolgokat is. Csak vezesd bele a chakrád, egészen még szét nem szakad. Koncentrálj arra, hogy vágni, szakítani szeretnél a chakráddal. Utána a többi papírral folytatjuk. A szervezeted készletei hamar ki fognak merülni, de pont ez a cél. Azzal, hogy fogy a chakrád, arra leszel kényszerítve, hogy minél inkább a szél elemedre támaszkodj. Tessék, gyakorolj! - nyújtotta át a papírköteget végül.

**Kira** Vas. Ápr. 27 2014, 10:57

A sensei magyarázatát követően jó néhány papirt vett elő, egyet Kirának nyújtott, aki lassan el is vette azt, majd felnézett a jouninra és hallgatta a további beszámolót a chakráról.
- Szóval, csak ketté kell szelnem. Ennél bővebb magyarázatot nem is adhatott volna. Na lássuk a medvét. - egy mosolyt követően a papirt 2 ujja közé helyzte, de aztán hamar meggondolta a dolgot és tenyerei közé helyezte azt.
- A levelet nem tudtam azzal a módszerrel elvágni, így egy újabb próbálkozást teszek egy másik módszerrel. Ahogy a mottóm is mondja, adj bele mindent, vagy halj meg! RAJTA!!!
Chakrát szabadított fel, nem sokat, hisz egyetlen egy papir volt tenyerei között, amit chakrájával akart ketté szabni. Jó néhány perc telt el, majd megnézte, hogy mit is alkotott, a feladaton egy karcolás sem esett, így ezen egy kicsit felhúzta magát. Összegyűrte a papirt és eldobta.
- Francba! - ezzel egy újabb papirt vett kezei közé, kifújta a levegôt a higadtabb koncentrálás érdekében. Chakrát koncentrált, majd vett egy nagy levegőt és a vágásra összpontosított.
- Vágd el. Mint egy kard a húst. Szeld ketté!!!
A percek pörögtek, de semmi sem történt, így felemelte bal kezébe a lapot fejével egy szintbe, végig nézte, majd előrántott egy kunait, megpörgette ujjai közt és megvakarta vele fejét.
- Hát ez így gyenge. Valamit biztos elcsesztem, vagy csak egyszerűen a türelmemmel van valami gebasz?! Várjunk csak! - eltette a fegyvert, végül tenyerei közé tette a feladatát és lehunyta szemét.
- Csak légy türelemmel. Hisz én mondtam, hogyha hónapokig is tart ez az egész, akkor is megcsinálom.
Chakrát szabadított fel, hogy ketté szabjon valamit, érezte, hogy egyre jobban kimerül, de folytatta és elemi chakrát is adott bele, bár csak 1% -ot tudott felszabadítani, amit arra koncentrált, hogy elvágjon valamit.
- Meg tudom csinálni. Már majdnem megvan.
Végül érzett valamit, amit nem tudott hova tenni, de megnézte a lapot, volt rajta egy 3-5 mm- es vágás, ezért felkapta és a sensei felé mutatta, hogy ő is lássa.
- Ennyire elég, vagy teljesen ketté? - felesleges kérdés volt, hiszen tudta a választ, lassan mosolyra húzta száját és ismét a feladatra fókuszált, ismét chakrát engedett ki, hogy ketté szeljen egy papirt az elemi chakra segítségével. Arra összpontosított leginkább, hogy kettévágja, ne csak megvágja, hiszen ennek segítségével valami mást is el tud vágni. Egy újabb próba alá vette magát, erősebb koncentrációval és több chakra bele adásával. Az idő meg csak pörgött, amit a fiatal genin észre se vett, nem azzal foglalkozott, hanem azzal az egy lap kettévágásával, ami jóval több mindent igényel, mint egy csettintés és már meg is van oldva minden. A lapot ismét megnézte, most már volt rajta nagyobb vágás, de még nem teljes volt a dolog, így folytatta addig, míg teljesen el nem tépődött. Amint azzal végzett, folytatta a következővel a tanultak betartásával, hisz sok minden múlik az alapok elsajátításával és nem pedig egyből a közepébe belecsapni.
A második, mármint a harmadik lapot hamarabb ketté tépte a chakra segítségével, mint az előzőt, de el is fáradt, ami nem érdekelte, hiszen volt még bőven feladata.

Deidara Kedd Ápr. 29 2014, 17:00

- Rendben van - bólintott Takumi - Ezt a későbbiekben is tudod majd gyakorolni, egyedül. Most próbáljunk valami mást. Fegyverbe, konkrétan kunaiba fogjuk vezetni a szélchakrádat, majd célba dobni vele. Azt a sziklát. Azt nyilván tudod, hogy egy egyszerű kunai nem sok kárt képes tenni egy sziklába, azonban ha chakrát töltünk a pengébe, már egészen más a helyzet. Ha pedig eljutunk az elemi chakráig, akkor a legpusztítóbb, illetve legspeciálisabb hatásokat is elérhetjük.
Be is mutatta ezt egy kunaijal. Az egyszerű dobásnál a penge egyszerűen lepattant a kőről, ám miután chakrát vezetett bele, és a kéken izzó fegyvert hajította a sziklába, az beleállt. a szikla pedig rendesen megrepedt. Amikor pedig nem közönséges, hanem szél chakrát használt, a fegyver körüli chakra megváltozott, a sziklán pedig hihetetlen károk keletkeztek. Kira nem is gondolta volna, hogy fegyverrel és némi chakrával ilyen pusztítást véghez lehet vinni.
- Akármilyen fegyverrel persze ez nem működik - magyarázta Takumi - Kizárólag speciális, chakraérzékeny fegyverekkel. A mai gyakorláshoz ezt a kunait fogod használni - ezzel átnyújtotta fegyverét az apró geninnek, majd kiválasztottak egy szűz sziklát, melyen gyakorolhatnak.

**Kira** Szer. Ápr. 30 2014, 16:46

A papirvágás már ment, ezt Takumi- sensei is észre vette, így egy másik edzéssel folytatta, mégpedig a fegyverbe vezetett chakra és annak ható erejével. A fiú bemutatta gyakorlatban az elméletét, mindnél különböző hatást ért el egy sziklán. Az utolsó dobás a sziklát majdnem megsemmisítette, a kunai egy chakra érzékeny fegyver volt.
- Akkor, ez egy különleges fémből készült kunai? Úgy értem, hogy felszívja a használó chakráját és reagál annak a természetére? - érdeklődött, majd elvette a felé nyújtott "speckós" kunait, megszemlélte, előhúzta saját fegyverét is, megpróbálkozott azzal, amit a sensei is csinált. Bal kézbe vette Takumi chakra érzékeny fegyverét, majd maga elé emelte a sajátját és koncentrált. Kicsit hosszúra sikeredett, mire a chakra oda áramlott ahova kellett, majd elhajította a sziklának, de az lepattant róla.
- Hát... az enyém nem úgy néz ki, mint a tiéd. - pörgette meg a másik kunait, majd harci pózba állt, ezután lassan kifújta a levegőt és felegyenesedett. Felemelte a fegyvert és áramoltatni kezdte chakráját, de ehhez többre volt szüksége, több koncentrációra. Végig a fegyveren tartotta tekintetét, hol ridegen, hol higgadtan.
- Vékony és éles. Mint egy penge. - koncentrált, majd elhajította a fegyvert, de az csak a sziklába állt bele, egy csöppnyi repedést mellékelve hozzá. Odasétállt, felvette a lepattant kunait a földről, zsebre tette, a másikat a sziklából kivette és visszasétállt helyére, majd újból neki kezdett.
- Mikor két egyforma erejű ninja pengéje összecsap, mindig az fog nyerni, akinek élesebb a fegyvere. Jól mondom sensei?
A chakrát ismét a fegyverbe áramoltatta, kis idő elteltével pedig elhajította, de a hatás ugyan az maradt, semmi se változott. Kira zsebre tette kezét, a fegyverhez sétállt és kiszedte onnan, majd a senseihez ment, legalábbis mellé, háttal állt a sziklának és lehunyta szemét. Koncentrált, hisz több időre volt szüksége ehhez. Most sokkal több chakrával próbálkozott, gyors megfordulva elhajította a fegyvert, vajon a várt hatás ismét elmarad?

Deidara Csüt. Május 01 2014, 13:46

A kitartó próbálkozásokat siker koronázta, és Kirának is sikerült chakráját a kunaiba vezetnie. Noha olyan hatásokat nem ért el, mint Takumi, egyértelműen komolyabb pusztítást okozott a sziklában, mint amit közönséges pengedobással elérhetett volna.
- Remek, kezdesz ráérezni - dicsérte meg Takumi - A chakraérzékeny kunait visszaveszem, de papírokkal bármikor gyakorolhatsz - mondta az edzés végeztével, majd megegyeztek, hogy néha még összefutnak itt, a kiképzőterepeken - Mi több, azt kell mondjam, hamarosan arra a szintre is eljutsz, hogy széltechnikákat tanulhass. Most már tisztában vagy az alapokkal, a chakrád is elegendőnek tűnik, szóval semmi akadálya, hogy ilyen irányba fejlődj. Én most lelépek, de biztosan találkozunk még - köszönt el végül, majd elnyelte a környező házrengeteg.

//Elsajátítottad a technikát (szél elem feloldás). A tanulást az előző hónaphoz számoljuk, tehát tanulhatsz ebben a hónapban is. Ide még kérek egy befejezőposztot tőled is. A tanulásért kaptál 2 chakrapontot.

**Kira** Csüt. Május 01 2014, 19:24

Próbálkozást próbálkozás követte, de a fiú megkapta méltó jutalmát. Igaz ami igaz, sokkal nagyobb pusztítást akart, mint amit Takumi is csinált, de ennyivel kellett beérnie. Egyenlőre.
Visszaadta Takuminak a fegyverét, majd meghajolt, furcsa mód, de megköszönte.
- Köszönöm, hogy bemutattad mindezt. Bámulatos erő. - majd felegyenesedett és figyelte ahogy a jounin eltávolodik, majd előhúzott egy papirt, tenyere közé tette és a chakrájával ketté szelte, majd összepakolt és elindult egy ráment enni.

/// Köszönöm a küldetést és a kiképzést is Smile

///

**Kira** Vas. Május 04 2014, 14:57

/// Deidara ///

Napok napokat követett, Kira elsajátította a papír vágás művészetét, csupán csak chakra használatával. Mivel az elmúlt napokban küldetést nem kapott, így ezt a képességét gyakorolta, edzett. Kissé ráért, teendője nem igen volt.
Egy nagy levegővétel, 3 papír egymáson a 2 tenyér között, majd egy hang, aminek jelentése, ketté szelte a lapokat. Meg is nézte, valóban eltépődtek a lapok. Majd azokat egymásra téve, újból neki állt. Mivel vastagabb volt az előzőnél, így erősebb koncentrációval és több chakrát is adott bele ebbe az egészbe, míg végül azt is sikerült elvágni.
- Sikerült! - mosolyodott el végül, majd felkapta a táskáját és a lábbelijét, ezután elhagyta a házát, útközben is gyakorolta, azokkal amiket már eltépett, minél vastagabb, annál nehezebb. Nem nagyon foglalkozott azzal, hogy az utcát járva csinálja ezt a kis edzést, talán megbámulják, neki ez fontos dolog volt. Egyrészt mert Fuuton elemű volt, másrészt pedig erősebb akar lenni.
Kicsivel később megállt a kiképző terepnél és benézett, majd besétált. Figyelte az ott lévőket és keresett valakit, a papírokkal a kezében ment beljebb, majd eltette a táskába a szeletelt papír darabokat.
- Készen állok egy alapos edzésre. Sensei.

Deidara Kedd Május 06 2014, 15:11

Kira ritka eseménynek lehetett szemtanúja, a kiképzőterepen ismerősöket talált. Takumi sensei és tanítványai edzettek éppen. Kira felismerte Natsumit, kivel nemrégiben küldetésen volt együtt, a másik srácot viszont még bizonyosan soha nem látta. Ő lehetett a csapatuk harmadik tagja, ki arról a küldetésről pont távol maradt, ha jól emlékszik, valamiféle sérülésből gyógyult ki. Kira szerencséjére már az edzés vége felé jártak, és Takumira amúgy sem volt túl nagy szükségük éppen, így az ifjú jouni őrá is szánhatott időt.
- Áh, Kira! Látom, te rendszeres vendég vagy itt, a kiképzőtereken. Mi újság, hogy haladsz a szél elemed feloldásával?

**Kira** Kedd Május 06 2014, 18:08

Először észre sem vette a jounint, akit keresett, pedig figyelte az ott lévőket, keresve őt. Csak kicsivel később figyelt fel egy ismerős arcra, majd egy másikra. Natsumi és a jouninja, Takumi voltak azok, meg egy ismeretlen kölyök, edzettek, vagy épp befejezték a dolgokat, nem tudni. A fiú kissé közelebb ment hozzájuk, bólintott Natsuminak, most nem volt kedve a megszokott béke köszöntéshez, majd az ismeretlen fiút figyelte.
- Hát, ő tutira nem Kaito. Akkor ő lehet a kis csapat harmadik tagja? Nagy a valószínűsége.
Takumira pillantott, aki jókedvűen üdvözölte a törpét, aki hirtelen nem is tudta mit mondjon, majd valahol elkezdte.
- "Reggelt" Sensei. - ezzel zavarában megvakarta tarkóját, ami nem szokása, illetve zavarban lenni nem szokott, így folytatta.
- Mivel nincs semmi egyéb dolgom és muszáj fittnek, na meg üdének maradnom, így eljövök ide koránjába, vagy ki a faluból, kedvtől függően. Ha a napot lopnám, úgy sosem leszek erősebb. - felelte a jounin tekintetét figyelve, majd előszedett néhány papírlapot a táskájából és bemutatta az előzőleg tanultakat. 4 lapot tett tenyerei közé, chakrát szabadított fel, ugyan még kellett némi koncentráció és kis idő, de az eredmény sikeres volt. Meg is mutatta azt a jouninnak.
- Ezt egymásra pakolva még eltudom vágni, csak több idő telik el az eredmény teljes sikeréhez. De ami ebből marad, azzal meg még nem próbálkoztam. - tette el a dolgokat a tatyójába, majd egy apró dolog jutott eszébe, így nem halogatta tovább a dolgot, megkérdezte.
- Már kérdezni akartam, de valahogy mindig elsiklottam felette. Milyen technikát használtál a "tűesőnél" a küldetéskor?

Deidara Szomb. Május 10 2014, 12:03

Takumi végigmérte Kirát, és készségesen válaszolt kérdéseire.
- A Fuuton Reppusho nevű jutsut alkalmaztam. Ennek lényege, hogy a kezeidet használva küldesz légáramlatot. Ez viszonylag egyszerű jutsu, geninek is tanulhatják. Én persze igen sok chakrát beleöltem abba a technikába, ezért volt olyan hatásos. Az ilyesmihez sok gyakorlásra és chakrára van szükség, de egyáltalán nem lehetetlen.
Ezután befejezte két tanítványa edzését, majd elküldte őket valami falun belüli küldetésre, olyasmire, melytől Kira igyekezett messze kerülni, nem tartotta ugyanis túl hasznosnak az efféle gagyi feladatokat.
- Nos, akkor visszatérve rád... úgy látom, a papírvágás már egész jól megy. Ezzel persze még sok mit nem lehet alkotni egy csatában, de valahol el kell kezdeni. Milyen irányba szeretnéd fejleszteni a szél elemed? Tudod, számos lehetőség van. Vannak, akik speciális legyezőket használnak, mások chakraérzékeny fegyvereket, mint mi múltkor, de sok más módszer és technika is van. Melyik érdekelne jelenleg?

**Kira** Szomb. Május 10 2014, 17:00

Takumi válaszolt a fiúnak, aki végig is hallgatta őt, kissé gondolkodóba is esett a jól csengő technika néven.
- Repuusho?
Végül Takumi egy pillanat erejére visszafordult 2 tanítványához és kiosztott nekik valami kisebb, egyszerűbb feladatot. Kira végig figyelte tekintetével, ahogy azok ketten elmentek a helyről, majd visszaterelte a figyelmét a Sensei szavaira.
- Azt mindjárt gondoltam, hogy a papírvágással semmire se megyek majd... - ezután ledöbbenten hallgatta a különböző lehetőségek tárházát, amit Takumi- sensei sorolt fel számára.
- Hogy milyen irányba? A helyzet az, hogy erről még nem gondolkodtam. Van egy nagy vaslegyezőm, Shukketsu, bár a súlya miatt későbbre akarom tenni a vele való edzéseket. - felelte kissé ridegen, majd levette a táskáját és a fa tövéhez tette, jól látható helyre, majd folytatta a beszédet és közben megropogtatta nyakát és ujjai csontjait.
- Valami hasonló technika érdekelne, mint ez a... Repuusho. Kéz használatot említettél, igaz? Lehet még más hasonló Fuuton elemhez is a kezet használni?

Deidara Szer. Május 14 2014, 12:40

- Persze, hogy lehet! - lelkendezett Takumi, majd kissé gondolkodóba esett - Bár lényegesen gyakoribb szájjal, legyezővel vagy más fegyverekkel alkalmazni a szél chakrát, sokan hagyatkoznak a kezeikre. Lássuk csak... A te szinteden talán még a Senpuuken jöhet szóba. Ez amolyan ökölcsapás, szél elemű chakrával. Az öklöd körül hoz létre némi örvénylést. Mindjárt megmutatom.
Kira erre átment megfigyelő módba, a sensei azonban igencsak meglepte, amikor a jutsut nem szimplán a levegőben, hanem ő rajta mutatta be. Kétség kívül így jobban látható, mit tesz egy emberrel a technika, Kirát mindenesetre felkészületlenül érte a támadás. Nem véletlenül emlegették a geninek Takumi tanítási stílusát. Persze az ifjú jounin nem adott olyan erőt a támadásba, hogy az különösebb károkat okozzon, ez amúgy is egy alacsonyabb szintű technika volt, amennyire Kira meg tudta állapítani. Akárhogy is, jó néhány métert repült a legközelebbi fáig, majd morcosan hallgathatta tovább Takumi magyarázatát.
- Kifejezetten közelre való technika, azt hiszem, neked tetszene. Nyilván ezer hátránya van, de hát melyik közelharci módszernek nem. A Szél feloldás után nem lesz kis falat, de már bőven elég chakrád kell legyen hozzá, ha meg akarod tanulni.

**Kira** Szer. Május 14 2014, 18:40

- Szóval lehet. Ezt jó hallani. - mosolyodott el a genin, majd Takumi gondolatmenetét hallgatta végig, majd felemelte jobb öklét és felhúzott szemöldökkel nézte.
- Senpuuken? Örvény és ököl. - a jouninra felpillantva leeresztette karját, hiszen azt mondta a férfi, hogy bemutatja a technikát. Látni akarta... erre megérezte, hiszen Takumi bemutatta, csak Kira nem számított arra, hogy ő lesz enne az erőnek a célpontja.
- Mégis milyen tanítási módszer ez?! Ezt nálunk is be kellene vezetni. A célpont nem a nagy semmi, hanem maga a tanuló diák. De legalább fütyült volna... - ezzel neki is csapódott egy fának, majd lecsusszant ülésbe annak tövébe és fújt egyet.
- Igaz ami igaz. Az ellenség se fütyül, ha egy támadást akar indítani. Barom! Legalább nem kell sokat gyalogolnom vissza. - motyogta, miközben azt a kis távot figyelte kettejük közt, majd felkelt, leporolta a hátsóját, visszabattyogott a jounin elé, aki aztán tovább magyarázott.
- Még hogy tetszik?! Ez egy tökéletes technika számomra. - mosolyodott el kissé gúnyosan, majd hamar eltűnt arcáról a vigyor és megvakarta fejét, hangosan gondolkodni kezdett.
- A Shikyaku no Jutsu- nak is van 1- 2 hátránya, bár az a része sose érdekelt.
Újra megfigyelte a távolságot, amit a jounin technikája lökött rajta, majd vett egy kisebb levegőt és beszédébe kezdett.
- Már csak két kérdésem van ezzel kapcsolatban. - majd kezét Takumi felé emelte, ökle a férfitől 2-3 cm-re állt meg, mélyen a szemébe nézett és tovább érdeklődött, szokásos mód, Kira stílusban.
- Tegyük fel. Valamilyen módon ilyen közel kerülsz az ellenfeledhez és majdnem minden erődet beleadod ebbe a támadásba... milyen károkat okozol vele az ellenfélnek? Ha okozol. - amint a sensei belekezd a dolog magyarázásába, Kira leereszti kezét és hátrébb lépve zsebre teszi azt és érdeklődve figyel, a magyarázat végén felteszi utolsó kérdését is, kissé zavartan, hiszen senki se zseninek születik.
- Kérhetek még egy bemutatót és egy röpke magyarázatot mellé? Aztán bele kezdek én is.

Deidara Hétf. Május 19 2014, 20:23

- Nos, annyira közel nem egyszerű kerülni, de természetesen ilyenkor komoly károkra számíthat a célpont - magyarázta Takumi Kira első kérdésére - Könnyedén felsértheted a bőrét, szem, illetve dobhártya közelében pedig maradandó sérüléseket is lehet okozni. Magával a széllel nem fogod tudni megölni, de ha sikerül nekilöknöd így valami keménynek, vagy hegyesnek, az mindjárt más. Sokszor szokták más technikákkal együtt is alkalmazni ezt, például tűz elemmel, az sokkal pusztítóbbá teszi.
Ezután a genin kérésére Takumi még egyszer bemutatta a technikát, ekkor már csak a levegőben, hogy a fiú figyelni is tudjon.
- Csak a kezeidet használod ezúttal is. Ki kell engedned a chakrát magadból, a szél elemű chakrát, épp, mint legutóbb, de sokkal többet, és nem egy tárgyba, hanem a levegőbe. Legyen ez az első lépés. A chakra vezérlését akkor, ha ez már nagyjából megy. Ekkor az ökleid, alkarod körül kell áramoljon a levegő, amolyan spirál alakban. Az ütés sok erőt ad a technikához, de a jutsu alapjainak elsajátításához nincs szükség ütlegelésre. Kezdj neki, áramoltass ki szél elemű chakrát a kézfejedből. Ha segít, helyezz a bőrödre némi papírt, hogy a múltkori tapasztalatokból indulhass ki. Én eszem valamit - ezzel pedig leült, és figyelte Kirát, miközben elővett magának egy doboz még gőzölgő ételt.

**Kira** Kedd Május 20 2014, 19:04

Takumi válaszolt a fiúnak, aki nem erre számított ugyan, de már túlzottan is feltüzelte magát ahhoz, hogy most itt megálljon.
- Tűz elemmel kombinálva pusztító?! De honnan szerzek... tűz elemet? - tette fel magának ezt a felesleges kérdést, miközben még mindig a jounint figyelte, Takumi ismét bemutatta a technikát, most a levegőben, közben pedig magyarázta a mit mikor hogyan merre dolgot, így Kira is neki eshetett a dolognak. Takumi leült és falatozni kezdett, de le se vette tekintetét a geninről, aki kissé meglepetten figyelte őt, habár hamarabb vált ridegé, még mielőtt Takumi lenyelte volna az első falatját.
- Engedjek ki chakrát a karomból? Mint mikor a papírt szeltem el? - emelte fel maga elé karját, amit aztán ökölbe szorított, majd rá lehelt és koncentrálni kezdett, farkasszemet nézett öklével, hosszú másodpercen keresztül, ám eltelt az a bizonyos egy perc és ami történt az a nagy semmi volt csak, így kissé gúnyosan elmosolyodott saját magán. Lassan lehunyta szemét, koncentrált ismét, agya körül most csak az ökle lebegett, papír nélkül akarta megnyerni ezt a csatát, bár a háború még odébb van.
- Mutasd meg a világnak mi rejlik benned! - ösztönözte magát egy cseppet, majd felizzította chakráját és alakított rajta. Elemi chakra keringett benne, de ennél sokkal többre lenne szüksége. Keze felé koncentrálta a mennyiséget, azonban szétrebbent, újra és újra, akárhogy próbálkozott, mindig sikertelen volt.
- Hm. Ez gáz. Csődöt mondtam és még be se melegítettem.
Elővett táskájából néhány papírt, ahogy Takumi is tanácsolta, ráfektette azokat karjára és kézfejére, kicsit hátrahúzta oldalához, tovább koncentrált, azonban ez ismét felsült, másik kezét is felemelte, tenyerét az ökle elé 5 cm-re helyezte a biztosabb koncentrálás érdekében. A chakra ismét felbolydult, irányítása alá vonta azt, arra koncentrált, hogy mindet a karjába összpontosítsa, szép lassan egyengette a helyes útra elemi chakráját, a célt ugyan elérte, már csak teljesen ki kellett adnia, hogy elvágja azt a pár papírost. Azonban ez már nem volt könnyű, a papír nem a kézfejénél vágódott el, hanem az ellenkező oldalról, amit a felkar hajlatjához helyezett. Azonban ez elég lassú művelet volt, Kira pedig felhergelte magát, a chakra kontroll pedig felmondta a szolgálatot, kezdhette elölről, de most már tudta hogyan induljon ki belőle. A koncentrálást ismételten megkezdte, most már csak néhány másodperc telt el míg a karba vezette a chakráját, majd egyre többet kellett neki, hogy a felszínre is eljuttassa ezt.
- Már csak egy kicsi kell... - morogta, ezzel a Fuuton chakra felszabadult a felszínre, megmozgatta a lapokat, azonban nem vágta el őket és nem úgy mozgott, ahogy a sensei-nek. Leeresztette a másik karját, miközben figyelme alatt tartotta a furcsa mozgású chakrát, majd kifújta a levegőt, megkönnyebbülésképp, ekkor pedig minden leállt.
- Ez sokkal nehezebb mint gondoltam. Mégsem úgy megy, mint egy csettintés, pikk- pakk és kész is. - egy nagy levegőt vett, karját ismét hátrahúzta, másik kezét, illetve csak a tenyerét az öklétől 5 cm- re helyezte és figyelte annak közepét és áramoltatni kezdte a chakráját a karjába, így összpontosított, azonban az elemi chakra nem spirálisan keringett, inkább összevissza, nem sikerült az, ahogy a jounin csinálta azt az örvényt.
- Nem megy a mozgása úgy ahogy a tiéd. Kialakul majd, vagy azt is nekem kell kialakítanom? - érdelkődött, miközben izzadságcseppek értek talajt, Kira újból ökölbe szorította kezét, a chakrát újból a kézfeje felé koncentrálta, a másik kezével visszahelyezett rá egy papírlapot, azonban az lassan, de eltépődött. Talán ez jelentette most a legtöbbet számára, hogy folytassa a tanulmányát. Bár a spirál alak még mindig nem spirál volt.
- Remélem jól mulatsz sensei. Mert én remekül. - felelte Takuminak, miközben rápillantott. - Mi a következő lépés? Jól csináltam eddig egyáltalán, vagy elba...szúrtam az egészet?

Deidara Csüt. Május 22 2014, 08:47

Takumi csendesen figyelte Kira próbálkozásait, csak itt-ott szólt hozzá bármit is. Miután elfogyasztotta elemózsiáját, egy könyvre váltott át, ahonnan hébe-hóba feltekintett és válaszolt a genin kérdéseire.
- Igen, eddig nagyon jó. Láthatóan elég chakrával rendelkezel a technikához, csak az irányítását kell gyakorolni. A továbbiakat próbáld ütés közben. Szerzünk valami gyakorlóbábut...
Végül egy faágra akasztott zsákot használtak, mely a kiképzőterepek másik végén foglalt helyet. Kira azonban nem üthette a zsákot, ami igen csak bosszantónak tűnt más edzéseihez képest. Kizárólag a zsák mellett ütögethetett, és a feladat akkor számított teljesítettnek, amennyiben a zsák külső rétege felszakadt a szél elemű chakrától.
- Ne csak kiereszd a chakrát most már, hanem próbáld irányítani a karod körül. Gondolj a vágásra, mint legutóbb és az örvényre, pörgésre. Ha kell, mozgasd a karod is, ahogy könnyebb. Ne egyszerűen pumpáld ki, mintha elvéreznél, hanem áramoltasd, közel a testedhez. Hasonló módszer ez, mint amire az akadémiai henge no jutsu épít, a test felületén, illetve ahhoz közel áramoltatott chakrához. Ha kell, gyakorold egy kicsit azt a jutsut, hogy felidézd a módszert. Óh, éhes vagy? Maradt még egy kicsi. Nem árt meg az extra energia, amikor új technikát tanul az ember.

**Kira** Csüt. Május 22 2014, 18:33

Kérdése után a sensei-re nézett, aki épp egy könyv mögül pillantott rá, majd aztán válaszolt neki, eddig remekül helyt állt.
- Király! - végig pillantott a könyvön, mit is olvashat ez a Jounin, perverz avagy más regényszerűt, vagy "tanulós" könyvet. Különösebben nem érdekelte, hiszen ő nem szeret olvasni, régen egy "Kedves Ninja" című könyvet olvasott el, a főszereplő lett akkoriban a példaképe, mára már egy szőke Jounin. Amikor Takumi kiejtette azt a szót, hogy gyakorlóbábu, Kira tekintete rideg lett, nála a bábu élő embert jelentett, halálra ítéltet. Kicsit odébb ballagtak, Kira kereste azt a bizonyos élő bábut, de csak egy kitömött zsák lógott a fáról. A fiú végighallgatta a sensei magyarázatát, miképpen folytassa a tanulását.
- Nem jártam ninja akadémiára... de, valamit konyítok a Henge no jutsuhoz... de rég volt, mikor utoljára használtam. - kis ideig figyelte a zsákot, majd a levelek mozgását, majd Takumi-ra pillantott.
- Éhes? Ilyenkor nem tudnék egy falatot se lenyelni... - azzal a lendülettel ugrott egyet és egy pörgő rúgást mért a bábura, majd még egyet a másik oldalára, majd a jounin-nal szembe fordult.
- Amúgy.. hol van a halálra ítélt? Vagy ezt a mozdulatlant kellene használnom ehhez?! Abban mi az élvezet? - gyors a bábu felé fordult és bemosott annak ököllel, majd még egyet kérdezett, amiből aztán nem derül ki, hogy komolyan gondolta, vagy csupán poénból, bár őt ismerve tuti nem az utolsó.
- Miért nem te vagy a "gyakorlóbábu" ' sensei? - egy ideig a bábut figyelte, majd előhúzott egy kunait zsebéből és megvakarta hegyével a fejét. Akármi is a válasz, az a része már hidegen hagyta őt, inkább a feladatára koncentrált.
- Henge? Test befolyásolás... nem történik változás a testen, csupán... a testfelszínen irányított chakra ér el valamilyen formai hatást. És ez itt is működni fog? Akkor most térjünk rá az irányításra. - a kezét ökölbe szorította és felemelte, majd oldalához húzta, egy forgó kereket képzelt el, ami az úton döcögött, amire formálnia kell a technikát, azonban a formalitás elmaradt, számára ez elég gyatra feladatnak tűnt, de amit meg kell tenni, hát azt elkel végezni. Lehunyta szemét és az örvényre fókuszált, alakította a chakra formáját, de mivel megszokta, hogy elsőre semmi sem sikerülhet, így nem fektetett sok energiát arra, hogy nyugtalankodjon miatta, inkább csak összpontosított tovább. A forma kicsit lassabban alakult ki, de legalább már forgott, igaz inkább egy kissé részeges forgáshoz hasonlítható, mint formának, ezért tovább koncentrált arra a forgó kerékre. Ahogy kialakult lassacskán a forgás, úgy adott bele többet, hogy valamilyen hatással legyen legalább arra az élettelen bábura.
Kinyitotta szemeit, amik a zsákra vetültek, majd lassan mellé ütött, nem finomkodott, néhány másodpercig tartotta ott, majd visszahúzta, végül újból nekiesett a dolognak, hiszen az előző ütése a levegőbe csak megmozdította a bábut, így még többet adott bele, mind chakrá-ból és haragból. Valami történt ugyan, de még mindig kevésnek bizonyult, izzadságcseppek folytak a fiún végig, ő azonban nem hátrált meg, csak ütötte a levegőt a logó bábu mellett, hogy felnyársalhassa az "ellenfelét". Az újabb ütések felkarcolták a "fickót", azonban nem annyira, mint azt Kira akarta, hiszen ez még kevés, ennél hosszabb és talán mélyebb vágás kell, ezért az örvényt megélesítette, a chakrát pengeként való használatához. Akarata nem gyengült meg egy pillanat erejére se, hiszen elakarta teljesen vágni a teszt alanyt, pedig csak a felszín elég kellene, hogy legyen, csak ő akart többet, újból hátra húzta kezét és vett egy nagyobb levegőt és lecsapott, a chakra pengeként hasított bele a zsákba, ami rongybabaként végezte, ez lett Kira áldozata. Vajon elég, hogy a következő fokozatra lépjen?

Ajánlott tartalom