Kiképzőterepek

// Jaken //


- Legközelebb akkor ébressz fel, ha a Hokage alsógatyában futkorászik a főtéren.
Mondta álomittas hangon a Sensei. Hatalmasat ásít, megvakarja a hasát, majd cseppet sem érdeklődő tekintettel szemléli végig, ahogyan előadod, a frissen elsajátított képességed. Miután a bemutató sikerrel zárult, és tested elnyelte az átláthatatlan lángtenger. Azo elnyomott egy mélyről jövő álmosságböfögést, majd csipás szemmel ismét feléd fordult.
- Na, jó… ez nem is annyira borzalmas. De valamit kihagytál töki. – Majd, mint derült égből villámcsapás, egy akkora füles csattan a tarkódon (mert igen egyes emberek a fülüket a tarkósukon hordják) hogy az csak csengett. Nem volt fájdalmas, de mégis atyai szigor vegyült belé.
- Pecsétek! Mit tanultál a rohadt akadémián? Mik a tűz elemű Jutsuk alap kézpecsétjei? Sárkány és Tigris! Te nekem ne Patkénykodjál mindenfele. Ha jobb chakrakoncentrációt akarsz elérni, akkor vésd észbe ezeket. Nem egyszer fogják kihúzni a formáshátsód egy forróbb helyzetből. Tigris, ha van időd, és fél tigris, ha nincs! Vésd az eszedbe! És most hadd lássam mind a két verziót.

A kért feladatok után, Azo már-már érdeklődő tekintettel mustrált téged.
- Oké. Így kell ezt. Ne felejts el gyakorolni, hogy bármikor akár ösztönszerűen is képes legyél pecsétet formázni. Nincs annál nagyobb mentsvár, és biztosítás, egy-egy technika létrehozásánál, mintsem a helyesen koncentrált Charkra. Menj haza és pihenj a nap hátralevő részében. Ha lesz valami szólok, addig is üdv Konohában Töki.

// A technikát sikeresen elsajátítottad mehet is az Adatlapra. És akkor most egy kis matek. A kaladn első részéért +15ch-t adok, a tanulásért +25Ch-t és a késéseimért +5-öt ^^ Ez így összesen +45 Chakra \o/
Köszönöm a játékot ^^ //

// Danzou //


Reggel 8:23-kor keltem, szokásosnál későbbi időben, elaludtam. De jólesett az alvás, és amúgysem lene feladatom, ami miatt ez probléma lenne. Hát jóreggelt! Felkelés után megtartottam a szokásos reggeli tusolást, ami mint mindig, most is felfrissített. Ezután természetesen elfogyasztottam a reggelimet amit nemrég találtam fel, mármint az új ételötletet: Palantotta. Palacsinta és rántotta keveréke. Nem is volt rossz...   ...bár egy kicsit fura íze volt a fahéjas rántotta daraboknak, de bejött. Hát jólindul a nap, egy új reggeli forma egy szokásos korai fürdés után, nincs is ennél jobb. Kivéve a lábmasszázst. Mivel hogy nincs más teendőm ezért elmosom a már két napja koszos étkészletet, ami beletelik egy időbe mert most használtam el az utlsó tiszta edényt tányért és poharat... Ezután kimosom a ruháimat és kiteregetem őket a napsütésben. Intézem kissebb nagyobb dolgaimat aztán valaki kopog az ajtómon. - Ki lehet az? - nemtudom, de majd megtudom. Kinyitottam az ajtót és egy futár állt mögötte.
- Üzenetet hoztam Rabada Genkou-nak, te vagy az?
- Igen. Én vagyok az.- mondtam.

- Remek. Üzenetet hoztam neked.- és átadott egy levelet.

Ezután elment. Becsuktam az ajtót és elkezdtem olvasni. Lényegében a kiképzőterepekre küldtek hogy ott találkozzak egy Itaria nevű személlyel aki tanítani fog egy ideig. Hát jó. Összeszedem a felszerelésemet és elindulok a kijelölt helyre. Vajon mit fogok most tanulni? Mindig jöhet meglepetés...

// Genkou //

Az ifjú ninja a levél kézbesítése után azonnal a kiképzőterepek felé veszi az útját. Mivel ez volt az utasítás, ezért ez nem kifejezetten meglepő lépés. A kérdés, hogy mi következik ezután. Mert a kapott információk közel sem elégségesek, ha azt nézzük, hogy egy szövetséges országban van és utasítást kapott, noha erre nem biztos, hogy van felhatalmazása a konohaiaknak, mert a levélven még csak a Hokage pecsétje sem díszelgett.
Itaria hamar megtalálja a fiút. Magas, bozontos hajú férfi, homlokán konoha fejpántjával. Zöldes-barnás öltözéke szedett-vedett, de valamiért illik hozzá. Hátán egy Zanbatot visel.
- Rabada Genkou! Örülök, hogy látlak. Itaria vagyok, Konohagakure no Satou Chunninja. Azért jöttem, hogy tanítsalak, de előbb kíváncsi vagyk, hogy milyen ember vagy valójában. Sok mindent kiderítettem már a papírjaidból, de most a szavaidat akarom hallani. Mesélj magadról és az eddigi életedről!

//Danzou//



Amikor megérkeztem köszöntem a senseinek. És miután végigmondta én is megszólaltam:

- Hát nincs sok mondanivalóm. Azt hiszem semmi különös nincs bennem. Sunagakurei vagyok mint azt gondolom tudod Itaria sensei, és... húha, elég nagy az a kard a hátadon. Nem mindennapi. Na mindegy, szóval átlagos gennin vagyok. Nincs allergiám, elég erős vagyok shinobinak, de ha összemérném az erőmet egy másik korombéli geninnel, nem biztos hogy én állnék jobban ilyen tekintetben. Apám...- ekkor egy kis szünetet tartottam - Nincsen! -mondtam hirtelen. - Édesanyám egyedül nevelt, és ő sem tudja hogyan, de csakúgy megfogantam benne. - nem akartam több szót ejteni az apámról aki elárult minket, elhagyott és majdnem meg is haltam miatta. De... ennek okán ismertem meg Hamizakit. És azt sosem fogom megbánni! - Édesanyám a kérésemre elég hamar edzett engem, ami nélkül ma nem lehetnék az aki most vagyok. Nincs sok barátom, ugyanis egy kicsit elzárkózom néha, de azért próbálkozom. Szóval barátaim kevesen vannak, nemszeretem a tömeget, elvagyok egyedül és nekem ennyi elég...  de lehet hogy egy kicsit többet mondtam mint amire kiváncsi voltál sensei. -Végeztem vele! Mármint az apámmal. Lemondok róla, nem segített ő soha. Amikor tanulgattam a járást baba koromban, amikor megtanultam írni. Amikor az első vizsgám volt... soha... soha többé nem kell hogy lássam!!!

// Genkou //

Itaria figyelmesen végighalgat, majd félhangosan, mintha magának mondaná, megjegyzi:
- Szóóóval... egy elég fura srác vagy. Sejthettem, mindig én kapom a selej...
Amint észreveszi, hogy gondolatait ki is mondta, azonnal másképpen folytatja, most kellemesebb tónusú hanggal és emeltebb hangszínnel:
- Konohagakure no Satou vendége vagy, igyekszünk hát tisztelettel bánni veled, annak ellenére, vagy éppen azért, mert sorsod hányattatott volt. Mivel azonban hazádat meghódították, elvárjuk majd, hogy ott legyél a felszabadító seregben. Ezért a képzésedet én fogom felügyelni. Három dologra vagyok kíváncsi: miben vagy a legerősebb, a leggyengébb és miért nincs önbizalmad. Amint ezeket megválaszolod, kezdhetjük is az edzést!

// Genkou //

Itaria-sensei könnyed, sőt hanyag testtartással nekidől egy fának. Látszik rajta, hogy elgondolkodott. Hogy min, az persze nem derül ki az arckifejezéséből, de ez számodra talán nem is olyan fontos, hiszen valószínűleg úgy is megtudod majd. Hirtelen mintha a hideg rázta volna ki, összerezzen. Kiegyenesedik, beletúr a zsebébe és egy fehér papírt vesz elő. Majd Genkou felé nyújtja.
- Kiderítjük, hogy mi az elsődleges elemed. Vezesd bele a chakrád ebbe a papírlapba és kiderül. Ez nem közönséges papírfecni, hanem egy chakrával nevelt fából készül. Ha elporlad, akkor elemed a föld. A tűznél meggyullad, a víznél átázik. Kettészakad, ha a szél illik hozzád és összegyűrődik, ha a villám. Ne izgulj, koncentrálj és sikerülni fog.
Elnyom egy ásítást, majd folytatja a szónoklatot:
- A legritkább elem a Szél, nálatok Sunagakuréban mégis viszonylag gyakori. Mifelén sokan a Tűz jegyében születnek, de a Föld sem ritka. A Szél elem, vagyis a Fuuton rendkívül erős, ám kimerítő támadásokra képes, a Tűzzel főleg gyengébb és erősebb támadásokat lehet végrehajtani. A Víz és a Föld sokoldalú, de nem mindenhol lehet őket használni és nagyon nagy képzettséget ígényelnek az erős támadójutsuik. A Villám pedig... nos, talán az a legnagyobb tapasztalatot igénylő elem. Mielőtt belevezeted a chakrád, mond el, hogy Te melyik elemet érzed magadhoz közel!

//Danzou//

- Hát sensei bevallom ezen még nemigazán gondolkodtam - naponta több ezer gondolatom forog a fejemben de hasznos bezzeg nem megy át a fogaskerekeim között - talán... hát talán a szél, habááár... inkább a... - nem jön szó -........
szavamra nem tudom! Tényleg nem gondolkodtam még ezen - egy kis szünetet tartok - viszont mindig is szerettem a viharokat... ezért vagy a szél vagy a villám lehetne hozzám közel álló. - hát igen. Mondjuk az a homok-vihar nem tettszett ami akkor jött pár éve, mikor apám után mentem, de mégis csak jó hogy elkapott, hiszen Hamizakit így ismertem meg.  -persze ez csak elmélet, eddig még nem jelentkezett az elemem. De megpróbálom! - megfogom a papírost és koncentrálok reá. Nem tudom hogy mit kéne konkrétan érezni, de ha megpróbálom hasonlítani egy ismert jutsu-hoz, ami még megy is nekem, nagyobb a siker esélye, legalábbis remélem... Sóhajtok egyet - Sensei! Mindent beleadok! - Milyen jutsu kell ide? Persze azok közül amiket ismerek... Tekercselés nem, klón sem. Robbanó jegyzet sem, ha bummolok egyet az nem segít.  Megvan! Az Írisz madár teknika! Ott a drótba, itt a papírba vezetem a chakrámat. Így kell cselekednem. Így is teszem! Írisz madár saját verzió: papírba chakra! Fókusz... energia... jutsu! Hajrá Genkou!

// Rabada Genkou //

Itaria-sensei álmatag tekintettel bámul. Hiába, Konohagakure no Satou chunninja nem tűnik a legpihentebbnek. Ámbátor mindezek ellenére odafigyel geninjére, aki éppen a papírral viaskodik. Figyeli, amint Genkou erősen koncentrál. Eltelik néhány perc, majd pedig a papíros... összegyűrődik. Mintha hirtelen megöregedett volna, így friss és életerős papíros helyett már egy vénember bőrére emlékeztet.
- Raiton! Micsoda váratlan fordulat! Bevallom, azt hittem, hogy Doton, vagy Fuuton chakrával rendelkezel, ez meglepett. No, de sebaj, sőt, még előnyös is.
Itaria megpaskolja a válladat, majd pedig hirtelen egy kisebb szúrást érzel a válladon. Itaria-sensei hozzádérintette a mutatóujját, amiből kékes szikra pattan ki. Érzed, amint összerándulsz a váratlan "támadástól".
- Most, hogy tudjuk milyen elemmel rendelkezel, elő kell azt csalogatnunk. Láttad és érezted, hogy mire képes, ha egy kis villámot generálok. Ugyanez a feladatod, sok sikert hozzá.
Nekidől a fának, leguggol és hamarosan elnyomja az álom. Itt az idő, hogy előcsalogasd a chakrád villám affinitását!

// A tanulásról 15 sort kérek, a következő jutsut kell elsajátítanod: Raiton Kaitou // Villám Elem Feloldás Link hozzá:ITT, elméleti segítség pedig:ITT, ITT ÉS ITT. Hajrá! //

// Genkou //

Inkább a külső segítségre helyezted a hangsúlyt, mint hogy a chakrádat használd. Biztosan gyakorolnod kell majd még a chakrafelszabadítás ezen módját, azonban az általad használt rásegítéssel sikerült a talpadon egy apró elektromosságot generálnod, amivel "megcsípted" magad és emiatt elesel. Ennek ellenére elégedett lehetsz. Elsajátítottad az alapokat, a jövőben majd még tovább tudod fejleszteni a képességeid.
- Kiváló Genkou, kiváló! Ráadásul milyen jót aludtam. De itt az ideje, hogy éles helyzetben is felmérjük a képességeidet.
Itaria-sensei szavai kedvesek, de határozottak. Időközben azonban feltűnhet Neked, hogy nem kettesben vagytok. Ott van egy másik srác, aki veled lehet egykorú. Kicsit magasabb nálad, fekete kimonot visel, amin zöld minták vannak. Oldalán katana, fején Konohagakure no Satou fejpántja. Obiján - Öv - több fegyvertáska van.
- Szia! A nevem Hozoin. Itaria-sensei öccse vagyok.
- Valóban. Szeretném, ha egy edzőmérkőzés keretében kiismernétek egymás képességeit. Ha szükséges lesz, majd közbelépek.
- Sok sikert, Genkou, adj bele mindent!
Hozoin futni kezd feléd, miközben bal kezével egy kunait hajít el. A kunai szélsebesen közeledik feléd, miközben Hozoin is a nyomában van. Ez kettős támadás, alaposan figyelned kell, ha azt akarod, hogy ne veszíts már most.

// Írd fel a technikát, ezt a tanulósdit majd még gyakoroljuk, legközelebb több konkrét chakrahasználatot szeretnék kérni. ^^ Az eddigiekre, főleg mert kellett rám várni, +12 chakrát adok. Így tovább, érzem a fejlődést a játékodban és már ki is alakítottad a karaktered stílusát. //

//Danzou//

Miii??? Máris kezd- De látszólag nincs idő dumálni. A kunai szélsebesen hasít felém és ez nem tetszik. Elugrok a fegyver elől balra, és előrántom Katanámat, hogy kardpárbajban vívjak meg Hozoinnal. Két kézzel forgatom és nem használok jutsut. Na lássuk hogy mit érek el vele. Amint a sensei testvére elér hozzám hárítom a pengét-pengével, majd mikor a két fém
X-ben áll, megdőltöm a kardmarkolatot ellenfelem gyomra felé, hogy ilyen mód mérjek ütést az érzékeny helyre. Ha sikerült megpróbálom elbuktatni lábbal, ha viszont nem jött össze a gyomros, a lábait veszem célba a kardommal. Bármi történjék is, igyekszem elkerülni azokat a helyzeteket amikor az erő kap fő szerepet, és az érzékenyebb pontjait / mint például a gyomorszáj, nyak, térd, boka stb. / támadom. Ha plusz fegyvert vesz elő vagy jutsut használ elugrok előle hogy a helyzetet elemezve mérjem rá a következő támadási hullámot. Ám amikor tétovázik óvatosabban támadok, hiszen nem szándékszom túlzott magabiztosságomban csapdába esni. És figyelek a környezetre is, kerülöm az esés veszélyes terepet.

// Genkou - arra kérlek, hogy a harci helyzeteket feltételes módban írd, mert azok sikerességét minden esetben a mesélő dönti el. Köszönöm! ^^ //


A kunai tőr repül, méghozzá szélsebesen. Genkou sikeresen félreugrik előle, mert figyelemmel követte a röptét. Sajnos azonban így Hozoin lépéselőnybe került, mert Neki nem kellett semmi másra figyelnie, csak Genkou mozgására. Mire az ifjú Sunagakurei Genin észbe kap, ellenfele előtte áll, félig guggoló helyzetben, ráadásul megpördül a tengelye körül, majd a lába kisöpri Genkou lábait.
Genkou tehát elesik. Helyzete így már annyira nem fényes, ám közel sincs még a bukás. Tervében alapvetően nem volt hiba, azt leszámítva, hogy elfelejtette: ellenfele lépéselőnyt teremtett önmagának. Stratégia kérdése az egész. Hozoin most ott áll, kezében karddal. Genkou jelenleg a háta mögött van, de a fiú éppen megfordulni készül, miközben Katanáját előre szegezi. Amennyiben Genkou nem cselekszik elég gyorsan, Hozoin a mellkasához szorítja a kardját, így elérve, hogy nagyjából mozdulni se tudjon. Ám addig van néhány másodpercnyi ideje cselekedni. Hogyan tovább, Genkou-san? Kihasználod a cselekvési időt, vagy beletörődsz a vereségbe?


Genkou:
Állapot: 83% ( Esés, lábsöprés és a tanulás alatt szerzett sérülések)
Chakra:80% (Tanulás miatti fáradtság)

// Genkou - A sensei öccse, nem a báttya. ^^ //

Genkou hamar észbekap és kihasználja, hogy ellenfele trükkje nem vált be teljesen. Legalábbis annyi biztos, hogy a helyzet nem úgy alakult, ahogyan azt Hozoin tervezte. Sikerül kirúgni a srác térdét, Ő azonban a másik lábával még ellöki magát, hogy ne legyen kard-távolságon belül, így elkerülve egy végső csapás benyelését. Genkou is arrébb ugrik, hogy legyen ideje összeszedni magát. Most megint szemtől szemben állnak a felek, miközben van köztük tíz-tízenöt méter távolság. Sunagakure no Satou geninje is előrántja kardját.
- Nem volt rossz, de még egyszer nem lesz ekkora mázlid! - mondja Neked szinte mosolyogva Hozoin.
Hogy mit gondolsz erről, azt nyílván meg fogja tudni majd a harc további szakaszaiban, mindenesetre van legalább két másodperced, hogy előállj valami válasszal, ha akarsz.
Legyen bárhogy is, újabb kunait hajít feléd, ami mögött szintén számíthatsz az érkezésére, mint ahogyan számitottál is rá. Ennek következtében, félreütöd a kunait katanáddal, majd pedig az előtted termő Hozoint teljes lendületből megfejeled...
Egy pillanatra táncolni kezd az egész világegyetem. A következő pillanatban hátraesel. Jó trükk, csak nem vagy hozzáedződve az ilyesmihez, de sebaj, legközelebb tudni fogod. Ám hatástalannak mondani erős túlzás lenne, ugyanis amikor felpillantasz, láthatd, hogy Hozoin szintén a hátán fekszik és Ő is tápászkodik. Orrából ömlik a vér. Mosolyának most már nyoma sincsen, az arcát inkább amolyan vörös paradicsomleveshez lehetne hasonlítani. Természetesen nem csak a vér miatt...
Amint felpattan, kézpecséteket formál és öt másolat (Bunshin) jelenik meg mellette. Így összesen hat Hozoin van előtted. Mind a hat el is kezd feléd rohanni annak rendje és módja szerint, de elméletileg tudod, hogy melyikük az igazi. Ravasz csel, vagy csak nem figyelt rá dühében, hogy a megtévesztés hatásos is legyen?

Genkou:
Állapot: 72% ( Esés, lábsöprés és a tanulás alatt szerzett sérülések, fejelés miatt vérzik a kobakod egy picit, de csak éppenhogy)
Chakra: 80% (Tanulás miatti fáradtság)

// Genkou //

A Shunshin no Jutsut használod, így konkrétan kirobbansz onnan, ahol éppen tartózkodsz. Át is  rohansz az egyik bunshinon, ami lévén mindössze illúzió, meg is szűnik létezni. Hozoin ütésnek véli a cseledet, ezért nem veszi észre a trükköt, pláne, hogy túl gyorsan mozogsz, még ha csak egyenes írányban is.  Fordult a kocka, most Te vagy a támadó fél. Felé hajítod a kardodat, ezt nem tudja mire vélni, majd amikor elmondod, hogy mi a helyzet, arcáról lefagy a mosoly...
- De... de ez... hogyan? - kérdi megszeppenve.
Nem is olyan messziről felhangzik Itaria-sensei kacagása. Mintha tapsolna, erre már mind a ketten odanéztek. Mosolyog.
- Szép volt Genkou, Hozoin forrófejűségét hamar kihasználtad, méghozzá eredménnyel, ami nem kis szó!
Közelebb sétál hozzátok, leszedi öccséről a robbanójegyzetet és visszadja neked. Újra feléd fordul, de a szavait most már egyedül hozzád intézi:
- Itt az ideje, hogy induljunk. Fel akartam mérni a képességeidet, ami sikerült is. Küldetést kaptunk a Hokage-samától. Nem tűnik nehéznek, elvégre C szintű, ám ezekben a háborús időkben sosem lehet biztos az ember semmiben. Egy kisebb élelmiszer szállítmányt és az utasait kell elkisérnünk. Olyan helyre, amelyet jól ismersz. A Szél országa az úti célunk, ezért bármelyik pillanatban B szintűvé válhat a küldetés. Utunk végigvezet a Folyó országán, amely ugyan semleges terület, de nem is óhajt túl sokáig engedni senkit sem a földjére, szerencsére nekünk erre van felhatalmazásunk, azért nem árt majd vigyázni. Hozoin is velünk tart, ám Ő már ismeri a küldetés részleteit. Induljunk, a szállítmány már vár ránk.
A sensei ez utóbbi parancsa egyértelműen nem tűr ellentmondást. Meg is indul a trió. Beértek a faluba, majd onnan egyenesen a főkapuhoz mentek, ahol most a szokásosnál is nagyobb a tömeg. Tíz nagyobb szekér van megpakolva, de minden árú le van fedve egy pányvával, így nem látni, hogy mit szállítotok pontosan. Minden szekeret négy teve hajt, ami meglepő, mert ilyet még nem nagyon láthattak ebben a faluban, vagy nem sokszor. Könnyedén meg tudod figyelni, hogy a szekerek mindegyikén van egy hajtó és egy katona. A hajtók könnyedebb ruhákat viselnek, egyszerű embereknek tűnnek, de jól látható, hogy mindegyiküknél van valamiféle fegyver. Kihegyezett husáng, apró tőr, vagy hasonlók. A hajtók mellett ülő katonák egyenruhát viselnek, Katana van az oldalukra kötve. Egyenruhájuk vörös és a Tűz Daimiyojának jelét viselik. Több helyen fém, illetve bőr páncélzat van erősítve a ruházatukra, mintegy extra védelmet biztosítva nekik. Ezen felül még legalább húsz katona, akik hasonlóképpen néznek ki, sétál a szekerek mellett, mintegy extra védelmet jelentve. Van egy tizenegyedik szekér is, ezt azonban lovak hajtják és a sor végén áll. Valószínűleg nem árút, hanem utasokat szállít. Komor, egyenruhár viselő férfi lép oda hozzátok, Ő nem csak egy, hanem két kardot hord. Egy katanát és egy wakizashit.
- Itaria-san! Kiadtam az indulási parancsot, remélem nem bánja. Szorít az idő és még messze a cél, az pedig nem jó, ha elkésünk.
- Nem, éppen kérni is akartam erre Hangara kapitány! Itt az ideje, hogy meginduljon a karaván, különben sosem érjük el a célt.
Hangara ezután tovább áll, noha még vet egy pillantást a kettő geninre, azaz Genkoura és Hozoinra.
- Genkou, Hozoin! Keressetek magatoknak egy helyet a szekereken, hosszú az út, egyelőre azonban egyáltalán nem vagyunk veszélyben. És... ne legyeteke túl kíváncsiak!
Itaria-sensei ezután fogja magát és tovább áll. Ha Genkou utánanéz, akkor láthatja, hogy az utolsó szekérhez megy, ahol mintha beszélgetnek azzal, vagy azokkal a szeméyekkel, akik bent tartózkodnak. Azonban nincs idő bámészkodni, mert a karaván megindult.



// A harcra adok +5 ch-t, szép volt! Következő poszt Konoha főkapujához menjen! //