Re: Ninja-akadémia

**Uchiha Kagami** Szer. Május 31 2017, 19:16

/Tomoe/

Odaértetek hát az Inuzukákhoz, bár az út meglehetősen hosszadalmasnak és fárasztónak tűnt számodra. Ott álltál a kapuban és hamarost bebocsátást is nyertél a híres állathasználó klán épületébe, a nő pedig bizony szúrós szemmel figyelt téged. Mikor nekiálltál magyarázni, hogy Erana-san bizonyára jobban tudja, akkor az Inuzuka hölgy a farkas felé fordult. Erana-san mielőtt még belefogott volna a magyarázatba, a jobb mellső lábával egy kicsit hátrébb tolt téged, mintegy védelmezve beállt eléd; lehet, hogy érzett valamit a levegőben, az is lehet, hogy ez tőle csak egy megszokott dolog volt... ezt nem tudhattad, mindazonáltal Erana-san téged védett valamitől. Mikor a farkas úgy érezte, hogy kellően eléd állt, csakis akkor szólalt meg: - Jinseinek odabent van baja, az életét adó nagysággal - ennyit közölt az Inuzukával, aki rögvest beljebb parancsolt titeket. A klánépület belülről tán még szebb volt, mint kívülről, s a nő természetesen nem felejtette el közölni veled, hogy vedd le a cipődet, hogyha elfelejtetted volna megtenni a hatalmas izgalomban.

Ha még mindig térdeltél volna, akkor rád parancsolt, hogy keljél fel és kövesd őt. Össze-vissza kacskaringózott a klánépületen belül, tolóajtó itt, tolóajtó ott, szinte kiismerhetetlen zegzug volt az egész. Néhány szobából kölyökkutyák vinnyogását hallhattad, ha volt időd benézni, akkor frissen leszületett almokat láthattál; az egész épületet természetesen belengte a kutyaszag, de nem az orrfacsaró fajta, hanem a kellemes, az orrodnak jól eső érzést adó illat. Persze... itt-ott azért vigyáznod kellett a lépéseidre, nehogy "aknára" lépjél, de ezeket egy fiatal Inuzuka srác, akit nem ismertél, azonnal fel is szedte és felmosta a helyét.

- Gyere! - szólt és bevezetett egy kis helyiségbe, ahol egy steril asztalt és mindenféle, állatgyógyászathoz való kelléket láthattál. Jinsei még mindig a kezedben kókadozott, az Inuzuka pedig felszólított, hogy tedd le az asztalra. Ha megtetted, a farkas felnyögött egy kicsit, de rögvest el is hallgatott. A nő meghallgatta a szívét, megkocogtatta egy kicsit itt-ott, majd nemsokára lesápadt. - Meg kell műteni. Szerencse, hogy most idézted meg, ifjú gyermek, mert ha egy napot is késlekedsz, akkor Jinsei már halott lenne. Most menj haza, egy hét múlva pedig gyere vissza, addigra, ha a műtét sikerül, fel fog épülni. Most mondom viszont, hogy nagy a kockázat... lehetséges, hogy nem éli túl, de minden tőlem telhetőt megteszek. Amikor visszajössz, engem, Inuzuka Keiko-t keresd! És... neked mi a neved? - tette fel a kérdést, ha pedig bemutatkoztál, akkor bólintott. - Rendben Tomoe-kun. Egy hét múlva gyere vissza. Saburo-kun majd kikísér! - ezzel el is köszönt tőled, és a fiatal Inuzuka fiú kikísért a klánépület elé.

Erana-san jelentőségteljesen nézett rád. - Megtettél minden tőled telhetőt, Ifjú Farkas! Most menj haza és pihenj, holnap dolgod van az Akadémián. Hazakísérünk. - Ha a farkasok tudtak mosolyogni, akkor Erana-san biztosan mosolygott. Hazafel megengedte, hogy a hátára tedd a kezed, és a fáradtságtól kimerülten róttátok Konoha utcáit; most jött ki belőled az, ami egész nap terhelt téged, s mire hazaértél, épphogy csak át tudtál lépni a küszöbön, kis híján már valószínűleg aludtál is. Nem hiába, legyél bár shinobi tanonc, fiatal szervezetedet fizikai és lelki trauma is érte. Ki kellett pihenned magad, ezt Erana-san is megmondta neked, mikor elköszönt tőled.

//A következő posztodban reagáld le ezt, majd ugorj a következő reggelre, ahol IV. évfolyamosként az első napodon veszel részt az Akadémián.//

**Tsuuzoku Tomoe** Szer. Május 31 2017, 22:47

    Az Inuzuka hölgy végig szúros, szinte a lelkembe döfő tekintettel mered rám, miközben én próbálom kipréselni magamból a szavakat. Érzem, hogy ha nem tudok egyértelmű választ adni neki Jinsei betegségéről akkor elég szépen felhúzom. Szerencsémre Erena-san elém áll majd átveszi tőlem a szót, melynek következtében még ha csak egy minimálisan is, de a a nő tekintete enyhülni látszik. Sietve beljebb tessékel minket, majd ott bent, a híres Inuzuka klánépületben vezet minket. Az előszobában magamtól kapom le gyors a cipőm, majd szorosabbra fűzve a fogást társamon megkezdem utazásom a lakásban. A labirintus szerű szoba elrendezés olyan, akárcsak egy nemesi lakás. Minden szobából legalább két másik szoba nyílik, ha egyedül kéne bemerészkednem ide minden bizonnyal eltévednék tíz másodperc alatt.
    Bár a látvány lenyűgöző, a nyöszörgő kölyök kutyák hangja szív melengető, a kellemes kutya szag jó érzéssel tölt el, valahogy mégsem bírok megnyugodni. Ezek a dolgok mind olyan szépen, a szívem zakatolása még mindig nem hagy alább. Ha egy fiatal fiú nem takarítaná előttem az utat már rég kutya ürülékes lábnyomokat hagynék. Jelen pillanatban sem az aranyos kutyákra, sem a gyönyörű beltérre, sem pedig az elém kerülő akadályokra nem tudok figyelni.
    Egy terembe érvén, mely feltételezhetőleg a végállomás, az Inuzuka hölgy szabaddá tesz egy asztalt, majd megkér… sokkal inkább rám parancsol, hogy rakjam Jinsei-t az asztalra. Hiába szeretném így tartani, attól, hogy én itt szorongatok nem lesz jobban, sőt lehet, hogy még az én testi épségem is veszélybe kerülne. Egy gyors vizsgálat után kijelenti, hogy műtétre szorul, majd közli, hogy egy hét múlva jöjjek vissza. Az igazat megvallva ennél sokkal többet mondott, de csak ennyi maradt meg. Szinte nem is figyelve rá, már-már reflex szerűen mutatkozom be neki.
-A nevem Tsuuzoku Tomoe, negyedik évfolyamos akadémista.

    A hazafelé vezető úton már kókadozik a fejem. Ha nem lenne itt Erena-san, már rég arcra estem volna és most valahol az utcán húznám a lóbőrt. Viszont ebből előre látható az, hogy amint elválok tőlük és belépek a küszöbön a testem elnehezedik, szemhéjam leereszkedik, fejem előre hátra dülöngél, mely lassacskán az egész testem belengeti, majd úgy esek előre mint egy zsák akármi. Nem fogok fel sokat jelenleg a körülöttem zajló eseményekből, de egy kezet érzek átnyúlni a hónom alatt. Ez a kéz ismerős, mégis idegen. Tudom, hogy már éreztem korában, de nem túl gyakran. Érzem, hogy közeli, mégis oly távoli. Érzem… sőt tudom, hogy ez a kéz megvéd.
-Pihenj Tomoe. Ügyes voltál. Most viszont jobb ha mihamarabb kipihened magad, hisz pár óra és bevetésed van.
Szól hozzám egy hang, mely szinte cirógatja dobhártyám és felmelengeti a szívem. eme hang megnyugvást hoz a lelkemnek, mely valahol még mindig Jinsei mellet agodalmaskodik.
~O-to-san*...~
Elmém végül teljesen kikapcsol, szinte olyan, mintha valaki előidézte volna ezt a teljes leállást. Egy biztos, ilyen mélyen még nem aludtam, mint most.

    Másnap reggel ugyan úgy kelek, mint bármely másik napon. Olyan mintha szokványosa, előző nap estéjén, időben feküdtem volna le. A tegnap esti események álomként, sokkal inkább rém álomként lebegnek szemem előtt. Mint azt az előbb említette, ugyan úgy kelek mint bármely más reggelek, anyám pontban ugyan akkor rúgja rám a szoba ajtót, majd a tőle megszokott, erényes, mégis kedvességgel teli hangon közli velem a már megszokott szöveget. Feltápászkodok az ágyból, felkapom a ruhám, amit épp akkor, találomra kapok ki a szekrényemből, végül egy kényelmes tempóban indulok el lefelé, az étkező irányába.

   A szokványos reggelhez hozzátartozik, hogy a házunktól nem mesze lévő ház tetőn várom a srácokat, majd együtt elindulva indulunk az Akadémiára. Azonban most az úton módfelett szótlan vagyok, részben az esti történtek miatt, részben pedig az izgalom miatt. Még Kato is, mintha kevesebbet beszélne a megszokottnál. Oda érve az akadémiára, már majdnem elindulok a régi osztályterem felé, mikor bevillan az agyamba, hogy már nem oda járunk. Pár volt osztálytárs, ismerős arcok épp befelé haladnak, hisz lassan kezdődik az óra, mi pedig kint állunk, hisz azt sem tudjuk, hogy mi hol merre hány méter.

*Apa

**Uchiha Kagami** Pént. Jún. 02 2017, 14:54

/Tomoe/

Bizony, a tegnapi nap minden szempontból megterhelő volt számodra. Fizikailag és lelkileg is oda kellett tenned magad, de apád ott állt és hangja megnyugtatóan zengett. Persze... valahol legbelül biztos aggódtál még Jinsei-ért, sőt... ha nem így tettél volna, nem lettél volna méltó a farkasokkal való szövetségkötésre. De annak bizonyultál, s Erana-san is kedvelt téged, Jinsei pedig, ha fel fog épülni, akkor állandó társaddá válik... már csak valahogy ki kellett várnod azt az egy hetet. Mindenesetre, dolgod volt, nem is kevés, hiszen az Akadémiai különbözeti vizsgád után felkerültél a negyedik évfolyamba, s jól tudtad, hogy a negyedikesek már a genin vizsgára készültek gőzerővel, annak ellenére is, hogy a tanév még javában az elejében járt. Az ő dolguk a tudásuk tovább csiszolása volt, s átmenni azon a vizsgán, amely minden akadémistának a legtöbbet jelentette... hogy shinobivá válhassanak, Konohagakure no Sato és a Tűz Országának szolgálatában.

Apád vajon büszke lesz rád, hogyha megkapod a fejpántodat? A fejpánt... úgy bizony, a konohai shinobik örök jelképe, a Tűz Akaratának külső megnyilvánulása. A Tűz Akarata... sokszor hallhattad ezt innen-onnan, még az öreg Sandaime Hokage mondogatta mindig állítólag, s gyerekfejjel ez keveset jelentett számotokra. Apád a Tűz Akaratának volt tán a követője? Más shinobik is? Olyan válaszok álltak előtted, amelyeket még meg kellett találnod, sőt... a magad számára kitaposandó ösvény rejtette őket. Ez az ösvény bizony tele volt leágazásokkal, hatalmas volt és nehezen járható, de erre léptél, amikor beiratkoztál az Akadémiára. Csak rajtad múlott, hogy végigjárod-e, viszont egy nagy lépést már tettél előre, amikor letted a különbözeti vizsgát, két másik társaddal együtt.

Megvártad a srácokat, akik néha irigykedve tekintettek rád, de nem adtak hangot annak, hogy te már negyedikes lettél. Sőt, még a fecsegők is keveset beszéltek most, még Kato és Nora sem, pedig nekik is sikerült a különbözeti vizsga. A szokásos úton, a szokásos időben, a szokásos metódussal mentetek, viszont, kis híján bementél a harmadik osztályba, ráadásul a többiekkel együtt. Az első évfolyam sensei-e megmutatta nektek, hogy merre kell mennetek, és hamarost ott álltatok a negyedik évfolyam nyitott ajtaja előtt... a terem ugyanolyan volt, ugyanazzal az elrendezéssel... ha bementél a többiekkel együtt, akkor bent már ott ültek a negyedikesek, sok ismerős arc a versenyről. A terem szinte tele volt, nem nagyon tudhattad, hogy ki mellé lenne érdemes leülni. Hamarost be is futott a versenyen már látott Mikage-sensei, aki odaintett magához titeket. Nemsokára megszólalt a csengő, mindenki bent ült és téged figyelt, Mikage-sensei pedig rátette a válladra a kezét. Hogy miért a tiédre, nem tudhattad. Mindhárman ott álltatok, három fiatal, akiknek sikerült a különbözeti vizsgával való továbbjutás.

- Bemutatom nektek Tsuuzoku Tomoe-t, Fukuka Norát és Mamori Kato-t. Ők hárman a harmadik évolyamba jártak, de képességeik miatt, mi sensei-ek úgy döntöttünk, hogy különbözeti vizsgának vetjük alá őket, amit sikeresen teljesítettek is. Tomoe, Nora és Kato mától kezdve az osztálytársaitok, bánjatok is velük úgy! Régebben már találkozhattatok velük a versenyen, viszont, szeretném, hogyha megkönnyítenétek nekik a beilleszkedést az osztályba. Én Sarutobi Mikage vagyok, az új sensei-etek az Akadémián. Most üljetek le - közölte veletek, Nora és Kato pedig rögvest elfoglalták a két szabad, alsó helyet. A sensei mosolyogva nézett rád. - Nos... ott fent, Ayumi mellett van még hely - mutatott az egyetlen szabad helyre, ha pedig felnéztél, akkor egy ismerős arcot láthattál.

Az Ayumi nevezetű lány azonnal elpirult, amikor ránéztél, és össze-vissza kezdte kapkodni a fejét. Ha leültél mellé, hallhattad, hogy mennyire szaporán lélegzik, végül, rá is jöhettél, hogy honnan volt ismerős; ő volt az a lány, akit megtaláltál a negyedik és a harmadik évfolyam közt rendezett versenyen, a bújócskánál. - Ueno... Ueno Ayumi... - mutatkozott be neked, hangja pedig furcsán, zavartan csengett. Nagy, kék szemeivel igyekezett nem rád nézni, ha elkaptad a tekintetét, akkor pedig - ha ez egyáltalán lehetséges volt - még jobban elpirult. Egyébiránt aranyos lány volt, kis angyalarcú, hosszú, barna hajú és kék szemű teremtés, akiről lerítt, hogy valószínűleg nem az a harcos fajta. Mindenesetre az óra elkezdődött, viszont a többiek még mindig téged néztek, hogy egyáltalán ki a fene vagy, annak ellenére, hogy Mikage-sensei bemutatott nekik.

- Rendben osztály, a mai órán a elméletet fogunk venni! - mondta a sensei, erre általános felzúdulás vette kezdetét, természetesen mindenki inkább csak gyakorolni akart. - Nem! Az elmélet fontos! A genin vizsgán is lesz elmélet, sőt... alapvetően úgy fog kinézni, hogy kitöltötök egy írásbeli tesztet, majd következik egy gyakorlati bemutatás, végül pedig páros harc. Bármit is mondtak nektek az előző évfolyamok végzettjei, mostanság más idők járnak, így szigorítanunk kellett a feltételeken. Csak az lehet shinobi, aki igazán bizonyítani tud, akiben megvan az a plusz, ami az egyszerű civiltől elválasztja őt. Nos... kezdjük akkor az Első Nagy Shinobi Háború történelmével.

**Tsuuzoku Tomoe** Vas. Jún. 04 2017, 22:10

///Uchiha Kagami- A kezdetek kezdete\\\

Úgy érzem magam, mint anno két évvel ezelőtt . Betoppanok egy szinte teljesen idegen osztályba, -persze miután sikerül megtalálni a helyes termet- ahol csupa ismeretlen arc fogad. Szúrós tekintetek, melyekből kiolvasható az “Ez meg ki a frász?!” kérdés. Ezúttal nem vágom magam haptákba, és nem hajolok meg előttük miközben a nevemet kiáltom, hogy felfigyeljenek rám, mint elsőben. Akkor valóban sikerült azzal a mutatvánnyal feltűnést keltenem, hisz Kato, Nora és Kendo alig pár percre rá a társaságomat kereste. Azonban erre itt most semmi szükség. A puszta megjelenésem elérte azt, hogy minden szem pár rám, és társaimra szegeződjön.

Végigmérve az új osztályom közel sem olyan ismeretlenek ezek az arcok, mint azt elsőre hittem. Nem volt olyan rég az a verseny, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy melyik évfolyam a jobb. Reménykedni tudok csak, hogy nem zabosak érte, hisz pár alsóbb éves tapasztaltatta meg velük a vereség ízét.
~Az a gyerek volt amelyik először kezdett minket provokálni.~ Gondolom magamban, miközben megpillantom a szóban forgó diákot. Nem tartom rajta túl sokáig a szemem, hisz a vér mérséklete nem épp alacsony, még a végén nekem ugrik itt. Folytatom hát az arcok pásztázását, mikor egy újabb ismerősnek tűnő személyt pillantok meg. Nagy kék szemei abban a pillanatban fordultak el tőlem, amint rájuk tekintettem. Barna, hosszú haja nagy ívben kilenget, mikor elkapta a fejét.
~Ő az a lány akit megtaláltam. Talán haragszik miatta, hogy így elfordul?~

Nem sok időm marad bámészkodni, hisz egy kéz landol a vállamon, majd egy ismerős hang csendül fel mögülem. Az osztály senseie, aki végig ott volt a versenyen. Bemutat minket az osztálynak, majd Ő maga is bemutatkozik, végezetül pedig mutat egy szabad helyet, fent az utolsó sorban.
-Figyeljetek a többiekre, nem tudhatjuk, hogy nincs-e bennük harag. Rossz előérzetem van.
Súgom oda halkan a srácoknak, majd megindulok az említett hely felé. Újfent megpróbálok a lány szemébe nézni, aki ismét elkapja rólam tekintetét. Arcán halvány pirosság látszik, mintha elpirult volna, de vajon mitől?

Rögtön azután, hogy két barátom is helyet foglal, Mikage-sensei megkezdi az órát. A helyzet nagyon úgy fest, hogy történelem óra lesz, a tananyag pedig az Első Nagy Shinobi Háború. Olvastam erről ezt azt, így tudok dolgokat, amiket talán most be is mutatok.
-Az Első Shinobi háború volt az első, tényleges konfiktus, amely a frissen megalakult nagy nemzetek, és a bennük létesült rejtett falvak között alakult ki. A főbb szemben álló felek természetesen Konohagakure no Sato és Kumogakure no Sato volt, akik bár most szoros szövetségben vannak, akkoriban igazán véres csatákat folytattak egymás ellen. A rengeteg harc után, mely mind az öt nemzetet megviselte, a háború egy béke szerződéssel ért véget. Azonban ezt a békét a Nidaime Hokage, Senju Tobirama már nem élhette meg, hisz a háborúban életét vesztette. Ezután került a falunk élére a Sandaime hokage, aki húsz évig békében védelmezte a falut, mikor is egy újabb háború vette kezdetét.

**Uchiha Kagami** Vas. Jún. 04 2017, 22:53

/Tomoe/

//Szeretném jelezni számodra, hogy a +1 bármilyen élménylehetőségedet, a jövőben bármelyik hónapban felhasználhatod, azonban, az adott élménynél mindenképpen jelezd, hogy jutalomlehetőséget élsz!//

Itt voltál hát, a negyedik évfolyamban. Minden idegen, minden új... vajon meg fogod állni a helyed? Szerencsére nem teljesen volt minden azonnal új, hiszen Nora és Kato veled voltak. Hárman voltatok hát itt, az új lehetőségek tárháza pedig kinyílt előttetek. A negyedik osztály... az utolsó hónapok a végső megpróbáltatás, a genin vizsga előtt. Való igaz, elég rendhagyó módon jutottatok ide, ezt még maga Mikage-sensei is megemlítette, amikor bemutatott benneteket. A furcsa tekintetek, amelyek rátok szegeződtek, mind azokat a kérdéseket tették fel, amelyek az egyszerű emberekben megfogalmazódtak ilyenkor: "Miért van itt?" "Én miért nem jöhettem így ide?" "Mit tudhatnak ezek?". És így tovább. Féltékenységet, dühöt, meglepődöttséget, elismerést, közömbösséget láthattál a negyedik évfolyam diákjainak arcain, viszont senki sem szólt egy szót sem; tán azért, mert Mikage-sensei-t tiszteletben tartották, de lehet, hogy azért, mert még nem jött el az ideje annak, hogy szóljanak. Már előre foghattad a fejed, hogy mi lesz itt szünetben...

Mikor jelezted Norának és Katonak, hogy figyeljenek oda a többiekre, csak bólintottak egyet. A helyüket elfoglalták, és odakerültél a szótlan lány mellé, aki dadogva mutatkozott be neked. El is gondolkoztál azon, hogy vajon haragszik-e rád, de végül... az óra ténylegesen megkezdődött. Mikage-sensei elmagyarázta a genin vizsga követelményrendszerét, és feltett egy kérdést, amelyre sok kéz lendült a magasba, de téged szólított fel. Vajon azért, hogy lássa, érdemleges volt letenned a különbözeti vizsgát? Vagy csak azért, hogy a többiek számára megmutassa, tényleg idevaló vagy? Netalántán azért, mert a te tudásodra volt kíváncsi, vagy csak mert a többieknek meg kellett mutatni, hogy veled sem kivételez, csak azért, mert különbözeti vizsgával jutottál ide? A kérdésre nem kaphattál választ, de az övét jól megválaszoltad.

Válaszodra komolyan bólintott egyet. - Pontosan. És azt esetleg tudod, hogy a Második Hokage miként vesztette az életét a háború folyamán? - tette fel a következő kérdést, és várt a válaszodra. Amennyiben helyesen válaszoltál, újfent megdicsért, ha nem, akkor mást szólított fel, méghozzá Norát, aki azonnal rávágta a helyes feleletet. Az egész óra így folyt tovább, azonban a csengő megszólalása előtt egy papírcetli landolt az asztalodon, a következő üzenettel: "Szünetben az udvaron, vakarcs". Ha hátranéztél, akkor - bár már sejthetted, hogy ki küldte - megláttad a bajnokságot kiprovokáló, agresszív kölyköt, aki komolyan méregetett téged. Hát... úgy nézett ki, mégsem lesz egyszerű napod, hiszen rögvest párbajra hívtak téged. Igaz... várható volt a dolog, ugyanis... ez a beavatás része volt... vagy valami olyasmi. De erre számíthattál.

Nemsokára megszólalt a csengő és mindenki kiment az udvarra; ha így tettél te is, akkor a negyedik osztály egy nagyobb kört alkotott közted és a srác között. - Na mi van, vakarcs? Azt hiszed, hogy csak így idejöhetsz az évfolyamunkba, és felvágóskodhatsz? Most mutasd meg, hogy mit tudsz! Na, gyerünk! Vagy elrohansz, mint egy igazi kis pisis? - próbált téged feltüzelni, közben össze-vissza körözgetett körülötted. Valahol oldalt megláttad a melletted ülő lányt, aki most megint elkapta a tekintetét, amikor ránéztél, de a szájáról még le tudtad olvasni, hogy "Hajrá, Tomoe-kun". - Na! Gyerünk, vakarcs! - ordítozta a kölyök és nemsokára előkapott egy valódi kunai-t a combtokjából. A többiek mind elhűltek, hiszen rájöttek, hogy itt most tényleg vérre ment a csata köztetek. Nora és Kato is oldalról figyeltek téged, hogy mit fogsz lépni erre.

**Tsuuzoku Tomoe** Vas. Jún. 04 2017, 23:39

///Tekintve, hogy Tomoe eléggé aggódik Jinse miatt, így egy kis átmeneti jellem változást próbálok kijátszani. Remélem sikerrel. Very Happy

///

    A válaszom helyes, azonban itt még nincs vége, újabb kérdés repült felém.
-A második Hokage egy visszavonulás folyamán vesztette életét, ahol az ellenséges területek mélyén végbehajtott küldetésből próbáltak meg vissza térni a Tűz országába. Azonban csapatát körbe zárták az ellenséges erők, így egy utolsó taktikai megbeszélést tartott, ahol kinevezte Sarutobi Hiruzent a Sandaime hokagévá, majd feláldozva magát biztosított egérutat csapatának, akik így biztonságban hazaértek.
Ha minden igaz, válaszomnak helyesnek kell lennie, viszont ha még sincs így, akkor sem dől össze a világ, hisz rontani emberi dolog. Az óra menete eltér az eddig tapasztaltakétól, hisz Shukaku-sensei csak mondta az anyagot és csak ritkán kérdezett, akkor is az alvókat célozta meg velük. Mikage-sensei más, Ő az egész órán kérdésekkel záporoz minket, melyek között akad jó néhány érdekes is.

    Az első óra végével kissé unott fejjel kezdek pakolászni, hogy még azelőtt elhagyjam a termet, mielőtt bármi történhetne. Sajna ez nem jön össze, hisz amint kicsöngettek és a Sensei egy pillanatra nem figyel, máris megkapom az üzenetet, miszerint menjek le az udvarra.
~Óóó… hát persze. Kigondolta volna. Van egy elég erőteljes tippem, hogy ki küldhette.~ Gondolom magamba, majd fejemet enyhén hátra fordítva lesem meg a kihívom. Az a srác volt az korábbról, akinek még a nevét sem tudom. Berakom könyveimet a padba, majd felkelve a székemből, most már ténylegesen hátrafordulva nézek bele osztály társam szemébe. Jobb kezembe veszem a papírt, majd miközben felemelem azt az arcom elé szépen két ujjam közé forgatom azt. Amikor magam elé emelem a papírt, olyan magasságba, hogy kettőnk arca között legyen, akkor egy kevés chakrát vezetek bele, majd egy mostanra már igen egyszerű művelettel lángra gyújtom azt. Elengedem az égő fecnit, miközben az még a levegőben hamuvá porlad végül pedig szétszóródik a földön. Mindezek közben végig a diák társam szemébe nézek, mintegy jelezve azt, hogy elfogadom a kihívását. Elindulok az ajtó felé, mire valószínűleg a fél osztály követni fog.

    Lesétálva az udvarra, az ellenfelemmel szembe állunk egymással, a nézők pedig körbe állnak minket, így jelölve ki a harc teret. Elég merész mutatvány rögtön az első óra után verekedésbe bonyolódni, pláne ekkora néző közönség előtt. Tisztára mint elsőben, akkor is egy zajlott az első napom. Egy laza testtartást veszek fel, de mégis készen állok arra, hogy bármikor megtámadjon. Támadás helyet, az idősebb fiú csak körbe körbe kezd ugrálgatni, miközben újabb provokációkkal próbálkozik. Körbetekintek az egybegyűlteken, itt van a negyedik évfolyam több mint fele, köztük a padtársam Ayumi-chan. Talán csak az adrenalin játszik a szememmel, de mintha látnék pár arcot a harmadik évfolyamból is. Lényegtelen kik vannak itt, nem zavarnak sok vizet.
-Abba hagyhatod az ugrálást. Zavarjuk le gyorsan, ezer jobb dolgom akad mint az, hogy itt játszadozzak veled. Ha nem bánod, komolyra veszem a szót. Ugyan mér is bánnád, hisz te magad hívtál ki.- kezdem el a saját monológom, miközben lehunyom a szemem -Megmutatom neked, hogy mivel vívtam ki azt, hogy átkerüljek ide.
Felemelem karjaim a mellkasom elé, majd lassan megformálom a kígyó jelét. Ha megpróbálna közbe lépni, azonnal a levegőbe ugrok egy felfelé irányuló Shnshinnal, azonban ha továbbra sem tesz semmit, akkor ugyan ilyen tempóban megformálom a kos jelét. Ha ez megvan, fölkapom tekintetem, kissé szúrós, de annál inkább magabiztosabb tekintettel ránézek ellenfelemre, majd egy erőteljes Shunshinnal ugrok a levegőbe. Ott fent, körülbelül öt méterre a talajtól gyorsan befejezem a pecsét sorozatot, miközben mély levegőt veszek. Villámgyors mozdulatokkal hajtom végre a majom, a vadkan, a ló, végül pedig a tigris jeleket. Rögtön ezután egy erőteljes fújással elkezdem folyamatosan kiengedni a chakrával vegyített levegőt, melyet az ajkaimnál begyújtok, ezzel végrehajtva a jutsut.
~Kotan: Goukakyuu no Jutsu!~

A tűzgolyóval úgy célzok, hogy a nézők egyáltalán ne kapjanak belőle, ellenfelem pedig csak annyit érezzen, hogy felforrósodik körülötte a levegő. Nem áll szándékomban eltalálni a technikával, de még arra is ügyelek, hogy a haját se gyújtsam fel. Ha netalántán megpróbál a levegőben csapást mérni rám, még mielőtt végrehajtanám a tűzgolyó technikát, akkor levédem a csapást -ha lebírom aztán sietve átcsoportosítom a chakrámat úgy, hogy a Housenka no jutsut vessem be a Goukakyuu helyett.

**Uchiha Kagami** Hétf. Jún. 05 2017, 01:08

/Tomoe/

Elkezdődött. Bizonyítanod kellett új osztályod számára, hogy nem hiábavalóságból kerültél ide. Az agresszív srác csak nevetett rajtad, amikor elmondtad a monológodat és látszott rajta, hogy eltökélte, legalább keresztül szúrja rajtad azt a kunai-t. Valaki oldalról kivágódott és berohant az Akadémia épületébe a dobókés láttán... azaz csak berohant volna, hogyha éppenséggel nem fogják le azonnal. Mindenhonnan takartak titeket, a kör azonban szerencsére kellően tág volt mindkettőtök számára; már a többi évfolyam is becsapódott, egyes kicsik próbáltak előrefurakodni, hogy láthassák a bunyót, de a nagyok természetesen rögvest hátrébb tolták őket. A régi osztályod, a harmadikosok is ott figyeltek téged, szurkoltak neked, bár sokakon láthattad az irigységet is... no persze, ez emberi reakció volt részükről, hiszen, te is valószínűleg minimum furcsálltad volna, hogyha rajtad kívül más kap egy különbözeti vizsgalehetőséget, de te nem. A kör egyre tágult, hogy mindenki jól rátok láthasson, újdonsült osztálytársad pediglen ott körözött körülötted, kunai-al a kezében.

- Na mi van, vakarcs? Csinálj valamit! Üss meg! Gyerünk, kölyök! - húzta az agyadat, amikor pedig felugrottál, feléd hajította a kunai-t, ami viszont centiméterekre elkerült téged, a fejed mellett zúgott el pont. A levegőben létrehoztad a kézpecséteket, mire ellenfeled kitágult szemekkel bámult téged. Megpróbált volna hátrébb húzódni, azonban a tömeg beljebb lökte őt, nehogy őket érje a tűzgolyó, ami felé száguldott. Bár jól céloztál, a rémület annyira úrrá lett rajta, hogy egyenesen beletalált volna, hacsak... - Sution: Suijinheki! - hallottad a kiáltást és a tűzgolyódat egy hatalmas vízáradat mosta félre, s mikor földet értél, a zuhanyból te is bőven kaptál, ahogy rajtad kívül, mindenki más is. - Mindenki menjen be, most! - hallottál egy ismerős hangot, a bőrig ázott kölykök pedig befutottak az Akadémia épületébe. Ha körülnéztél, akkor az éppen a cigarettáját gyújtogató Shugaku-sensei-t láthattad ott, karba tett kézzel. - Te nem. Gyere velem - intett magához, és ott sétálgattatok az Akadémia udvarán.

- Tomoe, megértem, hogy bizonyítanod kellett a többieknek, de ez a technika nem arra van, hogy a társaidon használd - kezdett bele a hegyi beszédbe Shugaku-sensei. - Jó látni, hogy ennyit fejlődtél, viszont, ígérd meg nekem, hogy konohai társaidon soha többet nem használod, hacsak arra parancsot nem kapsz! Most pedig... figyelj ide egy kicsit. Azzal, hogy feljebb léptél, lehet, hogy a képességeidet ismertük el. Viszont, ez azt jelenti, hogy hatalmas elvárásokat támasztunk feléd. Nemsokára genin leszel, és egy csapatban kell a kijelölt mestereddel együtt tevékenykedned. Bármennyire is erős vagy, bármennyire is úgy gondolod, hogy te le tudsz verni másokat, meg kell jegyezned, mindig lesz egy nagyobb hal a tengerben. Okos srác vagy te - mondta, és leguggolt melléd, kezét pedig a fejed tetejére helyezte, összeborzolva a hajadat. Égő cigije csípte a szemedet, de esze ágában sem volt eloltani. - Felelősség. Az hárult most rád, hogy eggyel feljebb léptél. Több felelősség magad iránt, a családod iránt, a társaid iránt és nem utolsó sorban, Konoha iránt. Mikage-sensei beszélni fog nektek a Tűz Akaratáról nemsokára, és szeretném, hogyha minden szavára odafigyelnél. Most pedig... menj, mindjárt megszólal a csengő.

Ezzel Shugaku sensei el is köszönt tőled, még egyszer megveregette a válladat. Nora és Kato integettek neked, hogy menj velük, ha pedig így tettél, akkor nemsokára a következő órán találtad magad. Ellenfeled ijedt arccal nézett téged, a többiek viszont büszkén bólogattak; az ő szemükben bizonyítottál. Néhányan barátian hátba veregettek, a pirulós kislány pedig, aki mellé újfent leültél, dadogva csak annyit mondott, hogy: - Gratulálok To...Tomoe-kun - és ezzel el is fordult tőled, lányos zavarában azt se tudta, hogy merre tekintse. Nemsokára Mikage-sensei is beért, és nem szólt egy szót sem az udvaron történt kis incidensről; valószínűleg Shugaku-sensei beszélgetett vele egy kicsit. - Rendben osztály. Most nem elméletezünk, de nem is gyakorlatozunk. Most a Tűz Akaratáról fogok beszélni nektek, amiről még nekem a Sandaime Hokage-sama tartott előadást, amikor abban a padban ültem, ahol most ti. Nyissátok ki és hegyezzétek a fületeket.

A Tűz Akarata. Sokszor hallhatjátok ezt a pár szót, itt Konohában. De mit is jelent valójában? A Tűz Akarata nem más, mint a faluban lakók összességének az akarata, a láng, amelyet generációról generációra örökítenek a shinobiknak. A Tűz Akarata nem egy élő személy, nem egy elvont fogalom... a Tűz Akarata, az akarat, amely Konohagakure táncoló leveleit élteti... Ti vagytok. Ezt az akaratot kell tovább vinnetek és megtanítanotok majd a jövő generációjának; most még gyerekek vagytok, egyszerű akadémisták, de hamarosan geninek lesztek, majd aztán chuuninok, rá nem sokra jouninok; akár még közületek is kikerülhet a Falu egy Hokagéja, ezt nem tudni még. Tudjátok, hogy felelősséggel tartoztok nem csak magatokért, nem csak a családotokért, hanem a falu minden lakójáért. Shinobiként, Konohai shinobiként a feladatotok a Tűz Akaratának továbbvitele lesz; ez a hitünk, ez a filozófiánk. Kérdések? - És Mikage-sensei tovább beszélt a felelősségtudatról, a Tűz Akaratáról, és minden másról. Az óra így telt a továbbiakban is, a következő szünetben pedig már semmi problémád nem volt; nem mondhatni, hogy rögvest beilleszkedtél, de a többiek elkezdtek veletek ismerkedni, és ez már egy jó szó volt az akadémisták között.

//A következő posztodban ennek a lereagálását kérem. Továbbá, ugorhatsz egy hetet, és a posztodat befejezheted ott, hogy Tomoe elindul Jinsei-ért. Amennyiben így tesz, akkor ott fejezd be, hogy az Inuzuka klánépület küszöbén áll, és vár a bebocsájtásra. Továbbá, az osztálytársak véleménye átlagosan Tomoe-ról most megfelelő, belevaló kissrácnak tartják, akinek helye van köztük, de a harmadikosok, a régi osztályod tagjai kifejezetten irigyek rád.//

**Tsuuzoku Tomoe** Hétf. Jún. 05 2017, 13:34

    ~Kígyó, kos, majom, vadkan, ló, tigris.~
Sorolom magamban a pecséteket, majd egy utolsó pillantást vetek ellenfelemre, aki próbálna menekülni. Rémült arc kifejezéséről lerí, hogy a legkevésbé sem számított erre. utolsó mentsváraként elhajítja felém a kezében tartott kunait, ami elszáguld mellettem.
~Chh… béna.~
Mikor ellövöm a nagy erejű tűzgolyót ellenfelem kővé dermed, ezzel pontosan beleállva a technikába. A jutsu már vészesen közeledik felé, szinte már-már pörköli az arcát, mikor egy hatalmas víz technika csapódik a Gaoukakyuumnak, ezzel kioltva azt. Mindenki, aki csak ott van, kap a vízből, majd a felszólításra azonnal berohan az Akadémia épületébe. Tudom mi lesz ebből, felismerem a hangot. Két éven át hallottam majdnem minden nap ezt a hangot. Mikor megfordulok megpillantom Shugaku-senseit, aki mint mindig, most is a gyújtójával babrál. Oda lépkedek elé, érezve, hogy megkapom a napi lecseszést. Szinte előre tudom, hogy miről lesz szó, felelősség, bajtársiasság, és a többi.

    Miután Shugaku-sensei végzett a fejmosásommal, egy utolsó vállba verést, majd tovább áll. Bár megdorgálásnak indult, valahogy mégis tele volt dicsérő szavakkal, ami jól esett nekem. Megfordulok, hogy vissza menjek az osztályba, melynek bejárata előtt Nora és Kato vár. Felsétálva a helyemre megpillantom a srác rémült, már-már remegő arc kifejezését, valamint a többiek elismerő bólogatásait. Padtársam, Ayumi-chan halkan, szinte jelentéktelenül gratulál, hangja a mondat végére elcsuklik, valamint amikor ránézek megint elfordítja tekintetét.

    Az óra elkezdődik, Mikage-sensei totál természetesen jön be, mintha semmit nem tudna a dologról… hát persze, Shugaku-sensei keze munkája van ebben. Egész órán a tűz akaratáról van szó, melyről pár szót olvastam már. Eddig csak annyit tudtam, hogy a Sandaime tanította ezt a filozófiát, mely mostanra az egész falut átjárja. Az összetartás jelképe… a tűz akarata.

    Eltelik egy esemény dús hét, mely alatt sokat tanulok és sok mindent tapasztalok meg. Egyre többet társalgok az osztállyal, egyre inkább érzem azt, hogy kezdenek befogadni hármunkat. Nagyon úgy fest, hogy a kis mutatványom pozitív hatást gyakorolt a helyzetünkre. Azóta nem volt egy konfliktus se, ami valljuk be, elég jó dolog ahhoz képest, hogy miként indult ez az egész átkerülés. Azonban most nem az akadémia a lényeg, sokkal fontosabb dolog van jelenleg annál, hogy mi történik az iskola padban. Ma van az a nap, amikor tanítás után végre visszamehetek az Inuzukákhoz. Amint kicsöngetnek az utolsó óráról, azonnal összekapom a dolgaim. Nyitva hagytam a hozzám legközelebb fellelhető ablakot, melyet most használni is fogok. Amint elpakoltam azonnal az ablakpárkányra ugrok, majd onnan le az udvarra, mit sem törődve a mögöttem elhangzó Tomoe szavakra. Villámgyors ugrásokkal haladok a háztetőkön, egyenest az Inuzuka klánépület felé.

Mikor oda érek az épület elé, mely nappal még inkább szemet gyönyörködtető mint este, azonnal kopogni kezdek az ajtón.

-Jónapot kívánok. Tsuuzoku Tomoe vagyok és Inuzuka Keiko-t keresem. -mondom el a szándékomat, amikor ajtót nyitnak.

**Uchiha Kagami** Hétf. Jún. 05 2017, 14:52

/Tomoe/

A fejmosással egybekötött dicséretet megkaptad, és hamarost a Tűz Akaratáról tartott neked Mikage-sensei egy kisebb előadást. Olvastál már róla, hallottál már róla, de igazán tán csak most értetted meg a dolgot. Bár... Mikage-sensei órazáró szavai ott csengettek a füledben végig: "Most még ezt nem foghatjátok fel igazán. De akkor, amikor eljön az ideje, hogy gyakorlatban is láthassátok, tudni fogjátok, hogy mi is a Tűz Akarata". Ezek voltak az óra utolsó szavai, minekutána kicsengettek, és kimentetek szünetre. A többiek hozzáállása értelemszerűen megváltozott, beszélgettek veletek, ismerkedtek. Kezdhetted úgy érezni, hogy tán igazán kezdesz beilleszkedni ide, de az idő... az a fránya idő bizony sokat számított. Lehet, hogy bizonyítottál a többiek szemében, mindazonáltal innentől kezdve ez lesz a tőled elvárt szint mindenkitől. Tsuuzoku Tomoe, a furcsa negyedikes, aki harmadikból lépett fel, tűzgolyókat dobál. Páran megkértek, hogy ugyan, mutasd már lehetőleg újra a technikát, de remélhetőleg nem tetted meg, hiszen Shugaku-sensei egyértelműen elmondta neked, hogy nem szabad megtenned. Ezt követően a következő egy hét bizony nagyon eseménydús volt, ti hárman egyre jobban kezdtetek beilleszkedni, nemsokára pedig már úgy bántak veletek, mintha ezer éve oda jártatok volna.

Eltelt az egy hét, és rohantál Jinsei-ért, egy percet sem akartál késlekedni. Bekopogtál, bemutatkoztál, az előzőleg látott Inuzuka kissrác pedig beengedett és hátravitt téged arra a helyre, ahol Jinsei-t műtötték. Keiko ott állt, kezében a kis farkassal. - Gondoltam, hogy másodpercre pontosan fogsz érkezni, Tomoe-kun - mondta, és óvatosan a kezedbe rakta a farkaskölyköt, aki azonnal ficánkolni kezdett, és nedves orrát az arcodhoz nyomkodta, kifejezve irántad való szeretetét. - Bánj vele úgy, mintha a legjobb barátod és a testvéred lenne. Jinsei szeret téged, szeresd te is úgy. Most már minden rendben lesz vele, kioperáltam belőle a szíve köré nőtt cisztát. Ne aggódj, jól lesz. Vigyázz rá, ifjú gyermek, mert, ha még egyszer ide kell jönnötök, akkor nem leszek jó kedvemben - mondta mosolyogva Keiko és megpaskolta Jinsei fejét. - Menjetek, és nem tartozol semmivel. Ez a dolgom - közölte veled, elejét véve annak, hogy pénzt vagy valami mást ajánljál fel. - Azaz... de. Egy valamivel tartozol. Azzal, amit az előbb elmondtam. És azt a tartozásodat be fogom hajtani rajtad, ha nem rónád le. - Az utolsó intésével útnak bocsájtott benneteket, a pedig már ismert fiú kikísért titeket.

Odakint Jinsei elvakkantotta magát és leugrott a kezedből a földre, közben nekiállt a lábadhoz dörgölni magát, mint egy macska... ami csak azért volt furcsa, mert farkas volt, de hát... oda se neki. - Köszönöm, Tomoe-neechan! Köszönöm! Most mennem kell, már aggódnak értem! Hívj, és jönni fogok! - köszönt el tőled, és egy pukkanással egy kis füst keretében eltűnt. Hamar elment, de érthető volt, hiszen Erana-san és más farkasok is aggódhattak érte. Életed egy fontos szakasza indult hát meg most; volt egy állandó társad, aki kedvelt téged, új osztályba kerültél, közelgett a Genin Vizsga... de nem tudhattad, még nem is sejthetted, hogy a jövő mit fog hozni, ha pedig tudtad volna, lehet máshogy tekintesz a közelgő fellegekre, amelyek a fejed fölött gyülekeztek és vihart ígértek. De... egyelőre a boldog gyerekkorodat kellett megélned, a szerető családoddal, az osztálytársaiddal és Jinsei-el.

//Szóval. Most az fog történni, hogy ugrunk az időben. Tomoe számára elérkezik a Genin Vizsga időszaka, amit azonban, rendhagyó módon a tanév vége előtt egy hónappal fognak megtartani. Az időugrással Tomoe felzárkózik a játéktéren a Gundan mostani idővonalához, szóval ki fog törni a háború. Egy bővítményben majd írd meg a tanév további részeit. A következő posztodat az alábbiak mentén építsed fel:

Amik történnek a hónapok alatt:

- Megalakul a Tűz és Víz Szövetsége

- Kitör a IV. Nagy Shinobi Háború

- Shimura Danzou lesz a Rokudaime Hokage, Tsunade kómába esik

- Tomoe apját behívják, mint ANBU olyan küldetéseket kell teljesítenie, amelyeknek Tomoe a meglétéről sem tudhat. Apját hónapokig otthon sem látják, ha hazajön, akkor is gondterhelt, szótlan.

- A legtöbb diáktársad szülei háborúba mennek, apádhoz hasonlóan. Nora apja elesik a fronton. Nora emiatt szótlan lesz, csak a gyakorlást tartja szem előtt a továbbiakban

- Titeket Akadémistákat egyre erősebben ösztökélnek a munkára, a vízen járás és a függőleges terepen való megmaradás tökéletesedik mindenkinél

- Danzou kiadja az ukászt, hogy hamarabb vizsgáztassanak le benneteket, mivel szükség van az utánpótlásra, tehát rettegtek attól, hogy a frontra kell mennetek, mivel Danzou-tól kitelik, hogy kivezényeljen benneteket egy szó nélkül

- Néhány osztálytársad meg akarja bosszulni a szülei halálát, viselkedésük ehhez mérten alakul

- Kendo teljesen eltűnik, egyszer még látjátok messziről, a Háború kitörése előtt, de rátok sem bagózik

A Genin Vizsga fagyos hangulatban kezdődik el, nem Iruka-sensei tartja, hanem egy teljesen ismeretlen férfi. Beterelnek titeket a terembe, ráadásul alkonyatkor. Mindenki fél, de izgultok is. Posztodat ott fejezd be, hogy a vizsgáztató megérkezik.//

**Tsuuzoku Tomoe** Kedd Jún. 06 2017, 08:53

///Uchiha Kagami - A Kezdetek kezdete, záró akkord///

    Rendhagyó reggelre sütnek rá a nap hajnali fényei. Ma van az a nap, mikor bizonyítani kell, hogy képes leszek megállni a helyem shinobiként. Bizonyítanom kell azt a tudást amit az elmúlt négy… jobban mondva három év alatt szereztem magamnak. Nincsenek bennem félelmek a vizsgával kapcsolatban, hisz bízom a tudásomban. Egyedül attól félek, hogy amint a kezembe adják a fejpántot azonnal kis is küldenek valamelyik frontra. Ha ez megtörténik, feltehetőleg kumogakuréba kell mennem, hisz a szóbeszédek szerint oda bőven el kél az utánpótlás. Ha még mindig Tsunade-sama lenne a hokage, akkor nem kéne ettől tartanunk, hisz Ő sohasem küldene ki frissen végzett akadémiásokat. Danzou más… Danzou képes volt arra, hogy előrébb hozza a vizsgánkat, hogy mihamarabb végezzünk, ennél fogva jogos a félelmünk a fronttól. A háború hideg szele még ide, a fronttól távol eső Konohagakure no Satoba is elér. A falu fele a harctéren van, a negyede az utánpótlást szállítja, a maradék pedig a falu csekély védelmét szolgálja. Személy szerint találkoztam már a háború szelével, hisz az a képzés, melyen pár hónapja vettem részt, pont a háború előszele miatt volt hivatott. Bárcsak vége lenne már. Mi értelme van ennek az egésznek? Nem tapasztalta még meg a shinobi világ, hogy ezzel csak saját magukat roncsolják? Mindkét oldalról hatalmas veszteségek vannak, mind ember, mind terület szempontjából. Nora apja már elesett a harcok során, aztán kitudja még, hogy hány osztálytársam rokona jutott hasonló sorsra, melyről nem tudunk. Az osztályban, sőt az egész akadémiában, a károsult diákok bosszúra szomjaznak. Viselkedésük agresszív lett, míg mások teljesen magukba zárkóztak. Felteszem hát még egyszer a kérdést, van bármi értelme ennek? Szerintem nincs.

    Miután felöltözök és magamhoz veszem felszerelésem megállok egy percre a tükör előtt, mely a szekrényem ajtajának belső részén foglal helyet.
~Már csak egyetlen dolog hiányzik… a falu jelével ellátott Shinobi fejpánt. Ez fogja jelképezni azt, hogy érett genin vagyok. Feljogosít arra, hogy küldetéseket hajtsak végre egy négyfős csoportban, ezzel szemben viszont lojalitást és hűséget fognak tőlem elvárni miatta.~
Lesétálok a lépcsőn, így jutva a konyhába, ahol anyán, mint mindig, most is a reggeli elkészítésével fáradozik. Sokat sejtő pillantást vet rám mikor leérek, majd megrázza a fejét. Szóval apámról semmi hír. Titkon reménykedtem, hogy talán haza bír jönni a vizsgámra, de ez csak egy álom marad. A Konohai ANBU Taktikai Alakulat tagjaként nagyok az elvárások, így nem fog tudni hazajönni. Leülök az asztalhoz, hogy elfogyasszam a már kikészített ételt, majd gyors elmosva a tányért megindulok az ajtó felé.
-Elmentem anya, vigyázz magadra.
-Tomoe! -kiállt utánam anyám gyengéden, jelezve, hogy várjak egy picit. Hátra fordulok, hogy megnézzem mit szeretne, de addigra már ott áll előttem. Mindkét kezével átkarolja fejemet, majd legugolva elém néz bele a szemembe. Látszik rajta, hogy fél, fél attól, hogy én is a frontra jutok a képességeim miatt. Hisz már egy osztályt ugrottam, ennél fogva nincs kizárva a frontra való kivezénylésem.
-Szeretlek anya. Ne izgulj, minden rendben lesz.
-Én is Tomoe. Sok szerencsét.
Búcsúzkodunk el egymástól, majd én az ajtón távozva jutok ki az utcára. Becsukva magam után a bejárati ajtót egy nagy ugrással lendítem át magam a szemközti háztetőre.

    Mikor beérek a terembe egy hangos köszönéssel üdvözlöm a srácokat, kik remélhetőleg valami üdvözlés féleséget dobnak majd vissza. Végignézve rajtuk látszik, hogy mindannyian rettegnek a fronttól. A hangulat fagyos, az alap járaton szó fosó emberek most csendben vannak. Felsétálok a helyemre, ahol Ayumi-chan már remélhetőleg ott ül, ha ez így van akkor külön köszönök neki, majd megpróbálok szóba elegyedni vele.
-Ohayo Ayumi-chan. Hogy vagy? Félsz a vizsgától?

Feszülten várjuk a vizsgáztatót, aki bár időben érkezik, egyáltalán nem az, akire vártam. Egy számomra teljesen ismeretlen férfi toppant be az ajtón. Ki lehet ez, és hol van Iruka-sensei?

///Így a vizsga kezdetére elértem az ötvenedik Akadémiai posztom. Csak egy kis érdekesség. Very Happy

///

**Uchiha Kagami** Kedd Jún. 06 2017, 21:49

/Tomoe/

//No, akkor ezzel most felzárkózott Tomoe a Gundan Idővonalához, tehát innentől kezdve a karakter a játéktéren is a rendes idővonal szerint halad//

Elérkezett a nagy nap, a Genin Vizsga napja. Az utóbbi hónapok bizony nehezek voltak mindannyiótok számára. Kitört a háború, Tsunade-sama helyét Danzou-sama vette át, akit a beiktatáson kívül egyszer sem láttatok. A háborús helyzet mindenkitől a maximumot kívánta meg, s bár Konohagakure no Sato nem került a frontvonalba, a hírek néha rémisztőek voltak. Sunagakure no Sato elesett, menekültek jelentek meg nálatok; néha meg fel is kértek titeket, hogy segítsetek a menekülttáborban a segélyosztást elvégezni. Szomorú embereket, veled egykorú, anyjukat-apjukat elvesztett árva gyermekeket, széttört álmokat, derékba tört karriereket láthattál, ha ott voltál... és ez még csak a hab volt a tortán. Osztálytársaid közül sokaknak hunytak el a szülei a fronton, egyesek bosszút esküdtek, mások csendben magukba fordultak, néhányan, Norához hasonlóan a folyamatos gyakorlásba menekültek. Nem kevés temetést tartottak, sokat zárt koporsóban... Ha ott voltál Nora apjának a temetésén, akkor jöhettél rá igazán, hogy shinobinak lenni mit is jelentett; a temetést végző Jounin hosszú szónoklatot tartott arról, hogy mi egy shinobi valódi kötelessége... végül leeresztették a zárt koporsót, és feltették Nora apjának arcképét a többi mellé. És ekkor vághatott beléd élesen az, hogy ennyi is lenne egy shinobi; egy név és egy arckép. A sok kép mellett Nora édesapjának képmása szinte elveszett, egy volt a tömegből, abból a tömegből, akik közül minden egyén az életét áldozta Konoháért, a Tűz Szövetségéért, a gyerekeikért... érted. Merthogy ők érted is feláldozták az életüket.

A Genin Vizsga napján esett, mintha az ég is megsiratta volna a nemsokára levizsgázandó jelölteket. Nem tudhattátok, hogy mi fog várni rátok, hogy mi következik, miután megkapjátok a fejpántot, amely egyszerre elismerés és felelősség számotokra. A fagyos hangulat mindenkire átterjedt, tekintve, hogy a Rokudaime Hokage egyértelmű parancsa volt a vizsga hamarabb történő elindítása. Nem sokkal, csak néhány héttel, de ez a néhány hét bizony nektek plusz felkészülési idő lett volna. Mikage-sensei az elmúlt időben már nem tartott hangzatos szónoklatokat a Tűz Akaratáról, hanem folyamatosan és állandóan csak gyakoroltatok és tanultatok, mintha az élet csakis ebből állt volna. Az alap technikák tökéletesítése, a fára mászás, a vízen járás... elmélet elmélet hátán... játszani már nem is volt időtök, és nem is tudtatok volna, hiszen folyamatosan tanulnotok kellett. Elköszöntél édesanyádtól, búslakodtál, hogy apád nem tudott elszabadulni... és elindultál. A szitáló esőben nemsokára odaértél, s a teremben már mindenki ott ült... persze Kendo nem volt itt.

- Ohayo... Tomoe-kun... - köszönt neked vissza a még mindig zavarban lévő Ayumi-chan; ahányszor csak meglátott téged, elpirult, de már nem kapta el a tekintetét. - Én... én... nagyon izgulok... te? - kérdezte tőled dadogva, és közben nekiállt a padot vizslatni. Nem sok időtök volt beszélgetni, ugyanis hamarost beérkezett az ismeretlen férfi, de nemsokára utána maga Mikage-sensei is. Az ismeretlen alak marcona tekintettel figyelt benneteket, majd hamarost megszólalt, a hangsúlya viszont félelemkeltő volt; bariton tónusa nem kellemesen simogatta a fületeket, hanem minden szőrszálat felállított a testeteken. - Ishida Kaito vagyok, a Genin Vizsga kihelyezett felügyelője, Kaito-sannak szólíthattok. Hokage-sama akarata alapján én fogom felügyelni a vizsgátokat, teljes egészében. Mikage-sensei vezényli le a vizsgát, azonban én végig itt leszek és figyelni fogok - ezt olyan hangsúllyal mondta, hogy mindannyiótok megremegett egy kicsit. - Mielőtt megkapnátok a feladatotokat, ismeretem veletek azt. A Genin Vizsga három körből fog állni. Először ki kell töltenetek egy írásbeli tesztet, amelyen tíz pont érhető el. Az elérhető tíz pontból legalább hat pontot kell teljesítenetek, máskülönben osztályismétlésre lesztek kötelezve. Amennyiben ez sikerült, jön a második kör, ahol az eddig tanult, gyakorlati dolgokat kell bemutatnotok, méghozzá egyenként behívva. Az utolsó kör pedig páros harc lesz, a harcoló feleket én állítom össze. Aki sikeresen teljesítette a vizsgát, megkapja a fejpántját, két nap múlva pedig visszajön ide csapatbeosztásra. Ennyi. Mikage-sensei, ha megkérhetlek, oszd ki a feladatlapokat. A megkapott papírokat ne fordítsátok meg, csak akkor, amikor jelzünk, hogy megtehetitek!

Mikage-sensei körbejárt a teremben, és mindenki elé letett egy lapot, méghozzá az üres felével. Amint az összes genin jelölt ott volt a feladatlap, Kaito-san leült a tanári asztal mellett kihelyezett székre, és Mikage-sensei vette át a szót. - Másfél órátok lesz megírni a tesztet, csalni nem lehet. Evés-ivás megengedett, akinek van étele vagy itala, az hozza ki ellenőrzésre, aztán kezdünk. Beszélgetni ugyanígy tilos. A táskákat, és minden mást rakjátok ki oldalra, csakis egy íróeszköz lehet nálatok, vagy az ellenőrzésen átengedett étel és ital. - Ezek után sokan kivitték a náluk lévő élelmiszereket, mindenkinek gond nélkül megengedték, hogy megtartsa. Amint az ülésrenddel is megvoltatok - ugyanúgy Ayumi-chan mellett voltál - Kaito-san rácsapott az órára, ami elkezdett visszafelé számolni; ez egy jel is volt, hogy megfordíthatjátok a lapot, ha megtetted, akkor ezt láthattad magad előtt:

Genin Vizsga Írásbeli Teszt

Tisztelt Geninjelölt!

Előtted most a Genin Vizsga első részlete, az írásbeli teszt látható. Ezen az írásbeli teszten legalább 6 pontot kell elérned az elérhető 10-ből, hogy átmenj rajta. Tíz kérdés lesz, minden kérdésre egy pontot kaphatsz. Minden kérdésre válaszolj és ne csalj! Ha csalsz, a felügyelő sensei-ed elveszi a vizsgalapodat és újra kell járnod a IV. Évfolyamot. A kitöltésre másfél órád van, a jelzés után fejezd be az írást! Evés-ivás megengedett, de minden ételt és italt a felügyelő sensei a kitöltés megkezdése előtt ellenőrizni fog!

Sok sikert kívánok Neked!
Sarutobi Mikage sensei

Nevezd meg Konohagakure no Sato két alapító klánját! (1p)
Nevezz meg három nagy klánt Konohagakure no Sato-ból! (1p)
Nevezd meg Konohagakure no Sato minden Hokagéját sorrendben! (1p)
Írj le mindent, amit Konohagakure no Sato előző Hokagéiről tudsz! (1p)
Írd le a többi Nagy Nemzet nevét, Rejtett Falvaik nevét és a többi Nagy Nemzet rejtett falvainak vezetőinek titulusának megnevezését! (1p)
Írd le, hogy mit tudsz a chakráról! (1p)
Írd le, hogy mit tudsz a Ninjutsu-ról! (1p)
Írd le, hogy mit tudsz a Genjutsu-ról! (1p)
Írd le, hogy mit tudsz a Taijutsu-ról! (1p)
Fejtsd ki az általad ismert, hét alap technika minden fontos tulajdonságát! (1p)

Ezek voltak hát a kérdések. Most már csak meg kellett őket válaszolnod, és legalább hat pontot elérned ahhoz, hogy átmenj az írásbelin, és ne kötelezzenek osztályismétlésre... téged, aki alapból különbözeti vizsgával került fel a negyedik évfolyamba. Ha körülnéztél, akkor láthattad, amint néhányan azonnal nekiálltak írni, megint mások a fejüket vakarták, egyesek pedig lesni próbáltak, amiért egyelőre nem szóltak, de, ami késett... nos, nem múlott. Vajon át fogsz menni? Most minden elméleti tudásodat latba kellett vetned az elkövetkezendő másfél órában.

//Az írásbeli tesztet a következő posztodban dolgozd ki úgy, mintha tényleg egy dolgozatot írnál. Írd le a kérdést, alá pedig a választ, amelyet Tomoe írna rá. Posztodat ott fejezd be, hogy letelik a másfél óra és Tomoe leteszi a tollat. Megkérlek még arra is, hogy bár az oldalról való információszerzés határozottan megengedett, kérlek, semmit ne másolj ki a leírásokból, ezzel is elkerülve az OOC-ből eredő gondokat! Sok sikert és ügyesen! ^^//

**Tsuuzoku Tomoe** Pént. Jún. 09 2017, 19:26

-Ne izgulj, minden rendben lesz. sikerülni fog neked is, nekem is.
Válaszolok Ayuma-channak még mielőtt a vizsgáztató belépne az ajtón. A bemutatkozást követően azonnal a lényegre tér, a szabályok ismertetésére. Természetesen a puskázás tilos, enni inni lehet, ha ellenőrzik ezeket a dolgokat. Na várjunk csak… ellenőrzik? Mi ez, valami vicc? Tényleg azt feltételezik, hogy valaki a csokis sütijére írta a puskát? A részemről ez lényegtelen, hisz semmi hasonlót nem hoztam magammal. Egy dolog amit fontos lehet kiemelni, hogy tíz darab kérdésre másfél órát adtak. Ez vagy azt jelenti, hogy komoly, kifejtést kívánó feladatok lesznek, vagy azt, hogy ennyire hülyének tartanak bennünket. Az ülés renden is változtatnak, ami számomra megint csak értelmetlen, hisz ugyan úgy Ayumi-chan mellet ülök. Miután mindkét sensei elmondja azt, amit el szeretett volna, az ismeretlen férfi rácsap azt előtte lévő órára, jelezvén ezzel azt, hogy megfordíthatjuk a lapokat. A határozott mozdulat nagy zajt csapot, melytől mintha padtársam kissé megrémült volna. Akár így volt, akár nem, egy gyengéd mozdulattal ráhelyezem kezem a csuklójára és bátorítóan rámosolygok. Csak is ezt követően fordítom meg a lapot, melyen sietve elolvasom a kis bevezető szöveget. Nagyjából ugyan azt írják le, amit az előbb elmondtak.

Térjünk rá a lényegi részére eme lapnak, a feladatokra. Az első kérdés igen egyszerű, Konohagakure no Sato, azaz a mi falunk két alapító klánját kéne megnevezni.
~Pfff… könnyű. Legalább három könyvben olvastam erről.~
“ 1->Senju és Uchiha.”
A második kérdés sem nehezebb, hisz ismét a falunk szerepel benne. Ezúttal három klánt kell megnevezni, amelyek nagyobb hírnévnek örvendenek.
~Na hát az Inuzukákkat már fel is írhatom, velük már volt szerencsém találkozni. Nem lesz nehéz hozzácsapni még kettőt.~
“2->Inuzuka, Hyuuga, Nara.”
A harmadik feladathoz már többet kell írni, azonban ez sem jelent kihívást, hisz az eddigi hokagék mindig is érdekeltek.
~Rengeteget olvastam már róluk. Könnyű.~
“3->Shodaime Hokage - Senju Hashirama / Nidaime Hokage - Senju Tobirama / Sandaime Hokage - Sarutobi Hiruzen / Youndaime Hokage - Namikaze Minato / Godaime Hokage - Senju Tsunade / Rokudaime Hokage Shimura Danzou”
Ezek után egyből térhetünk is rá a negyedik kérdésre, ami ismét a Hokagékkal foglalkozik.
~Összetettebb kérdés, de még mindig könnyű.~
“4->Senju Hashirama alapította falunkat, majd öccsére, Tobiramára hagyta a jelképként szolgáló kalapot. Tobirama egy küldetés során vesztette életét, ahol feltételezhetően szembekerült a Ginkaku-Kinkaku testvérekkel. Őt követte falunk harmadik hokagéja, Sarutobi Hiruzen, akit Professzornak is neveznek. Az a legenda járja róla, hogy minden Konohában fellelhető technikát ismert. Ő volt a később Legendává váló Sanninok mestere. Még életében kinevezte utódját, a Sárga villanásként híressé és hírhedté vált Namikaze Minatot. A Youndaime a falu védelme során vesztette életét igen fiatalon, melynek következtében az öreg Sandaime-nak kellet visszajönnie és irányítani a falut. Konoha megtámadásakor életét vesztette, ezért egykori tanítványát, Senju Tsunadét kérték fel a hokage pozícióra. Tsunade-hime egyike a Legendás sanninoknak, valamint mestere az orvosi ninjutsunak. Tsunade-hime sajnálatos kómába esése miatt Danzou-sama vette át tőle a már fentebb említett kalapot, hogy a falunkat védje a háborúban.”
Az ötödik kérdés már a falunkon túlra is elnyúl, hisz az öt nagy nemzetet, az azokban megtalálható rejtett faluk, valamint a rejtett faluk vezetőinek nevét kell leírni.
“5->Tűz Országa - Konohagakura no Sato(Levelek közt rejtőző falu) - Hokage / Szél Országa - Sunagakure no Sato(Homokban rejtőző falu) - Kazekage / Villámok Országa - Kumogakure no Sato(Felhők közt rejtőző falu) - Raikage / Föld országa - Iwagakure no Sato(Sziklák közt rejtőző falu) - Tsuchikage / Víz Országa - Kirigakure no Sato(Kődben rejtőző falu) - Mizukage
A következő négy kérdés nem más, mint a Chakra, a Ninjutsu, a Genjutsu, Valamint a Taijutsu fogalma.
~Színtiszta elmélet. Ha minden igaz jól kell tudnom.~
“6->A Chakra elemi életenergia, melyet a testünk termel. Ezen energia segítségével hajthatjuk végre technikáinkat, serkenthetjük izmaink, testrészeink működését. A Chakra minden élőlény testében megtalálható, de nem mindenki tudja használni azt. Szellemi és fizikai edzéssel nővelhetjük chakránk mennyiségét testünkben, valamit ilyen tevékenységekkel indíthatjuk el a chakra keringésünket, mely az első lépés a Shinobivá váláshoz.”
“7->A ninjutsu olyan chakrairányítási művelet, melyek hatást fejtenek ki a környezetünkre. Ilyneek példának okáért az elemi ninjutsuk.”
“8->A genjutsu használatakor chakránk segítségével rákapcsolodunk az áldozat érzékszerveire, majd azokra hatást gyakorolva halucinációkat idézünk elő. Ezt elérhetjük hallás, látás, vagy akár egyszerűen a tenketsu pontokon keresztül is.”
“9->A taijustu a pusztakezes harcnak felel meg. Bár használata nem igényel komolyabb chakra irányítást, mégis a chakránk tudatos vezérlésével fokozhatjuk mozdulataink hatékonyságát.”
Az utolsó kérdés a legbonyolultban és egyben a leghosszadalmasabb is. Le kell vezetni mind a hét alap technika működését, jobb ha hozzá is látok.
“10->#1 - Shunshin no Jutsu. A technika segítségével egy gyors, egyirányú mozgásra vagyunk képesek, mely pár méteres hatótávval rendelkezik. A technika alapja a chakra testen belüli irányítása, vagyis jelen esetben az, hogy chakránkat a lábunkba koncentráljuk, ezzel serkentve izmaink működését. #2-Henge no jutsu. Ezen jutsu segítségével tetszőleges alakot vehetünk fel olyan módon, hogy chakránkat a test felületünkre terjesztjük. #3-Kakuremino no jutsu. Ezzel a technikával képesek lehetünk elrejtőzni oly módon, hogy chakránkat egy a testünkön kívülre eső tárgyba vezetjük, például egy köpenybe. #4-Kugutsu no jutsu. Ennél a jutsunál, chakránkkal képesek lehetünk a testünkön kívülre eső tárgyat irányítani chakrafonalak segítségével. Ez a technika a Sunagakurében elterjedt bábtechnika alapja. #5-Bunshin no jutsu. A klón technika alapja a chakra testen kívüli önálló irányítása. Magyarán szólva chakránkat a testünkön kívülre vezetjük és ott alakot adva neki megalkotjuk belőle saját képmásunk. #6-Tobutoku no jutsu. Ezen technika segítségével képesek vagyunk chakránkkal egy idegen tárgyat átalakítani. Például fegyvereket pecsételni egy tekercsbe úgy, hogy chakrává alakítjuk őket. Ezen technika egyik ága a Jibaku Fuda:Kassei, mely ugyan úgy a Chakra testen kívüli önálló átalakítását igényli. Gondolom erre a technikára gondoltak hetediként. Tény, hogy külön technika, de a chakrairányítási művelet, melyet használnak hozzá megegyezik a hatodikéval”

Miután megválaszolom az utolsó kérdést is leteszem a tollam és felnézek az órára. Tíz perc van még hátra a megadott időből. Végül a sejtésem bejött, miszerint hosszadalmas, kifejtős feladatok lesznek. Nincs más hátra mint várni, amíg letelik az idő.

///Szokás szerint a ~ jelek közt Tomoe gondolatai vannak. Azonban a kérdésekre a válaszok “... “ jelek közt vannak feltüntetve. Minden válasz elején megtalálható a sorszám.///

**Uchiha Kagami** Pént. Jún. 09 2017, 20:46

/Tomoe/

Az idő letelt, s le kellett raknod a tollat, bár tíz perccel hamarabb végeztél, mint a többiek; a melletted ülő Ayumi-chan nagyjából veled egy időben végzett, s nemsokára hallhattad, amint Mikage-sensei felszólított mindenki az íróeszközök letételére. Körbejárt és beszedte az összes lapot, majd Kaito-sannal együtt nekiálltak kijavítani, amit nektek fegyelmezetten és csendben kellett megvárnotok. Majd' két óra volt, mire az összessel végeztek, innen pedig nem tudtad megállapítani, hogy melyik teszt a tiéd, ugyanis nehéz volt rálátni a tanári padra, ahol javították, tekintve, hogy Mikage-sensei háttal ült nektek és Kaito-sannal egymással szemben javították az írásbelijeiteket; gyakorlatilag takarta a padot, és ezzel kivehetetlen volt, hogy kinek a lapjait javították éppen. Persze ez is néminemű pszichológiai hatást keltett bennetek, hiszen az elkövetkezendő két órában gyakorlatilag fegyelmezetten, csendben kellett ülnötök, és azon gondolkoznotok, hogy sikerült-e a teszt. Persze, voltak néhányan, akik szimplán hátradőltek, megint mások pedig a körmüket rágták az izgalomtól. Nemsokára a két óra letelt, és Mikage-sensei elrakta a tesztjeiteket; ha azt vártátok volna, hogy ki fogja osztani, akkor csalódnotok kellett. Megköszörülte a torkát, majd elmosolyodott és kétszer összecsapta a tenyerét. - Gratulálok, az írásbeli teszten mindenki átment! - közölte vigyorogva és megvárta, amíg mindenki kiörömködte magát, aztán átadta a szót Kaito-sannak, aki nem mosolygott, sőt, morózus arccal figyelt benneteket; egyértelművé tette, hogy ez volt az elvárt minimum felétek.

- Rendben, következik a genin vizsga kettes fázisa. Mikage-sensei és én kimegyünk az udvarra, Saburo-san itt marad, és egyenként fog szólítani benneteket. Kint az udvaron részletesen fogjuk ismertetni a követelményeket, továbbá megnézhetitek a kijavított tesztjeiteket is. Várjatok csendben - közölte veletek, és Mikage-senseiel együtt elhagyták a termet; a Saburo nevezetű, chuunin férfi beállt az ajtóba, és az órájára nézve, elkezdett titeket egyesével szólítani, méghozzá névsor szerint, tehát tudtad, hogy rád később fog sor kerülni. Majd egy óra volt, mire végre kimondta, hogy: - Tsuuzoku Tomoe! - és elindulhattál ki az udvarra. Persze Kato és Nora már előbb kimentek, hiszen előbb is következtek a névsorban; odakint minden ugyanúgy nézett ki, ahogy eddig, kivéve annyiban, hogy a végzettek oldalt ültek, Mikage-sensei pedig Kaito-sannal egy, az épületből kihozott padnál ülve várták téged. Intettek, hogy menj oda hozzájuk, s, ha úgy tettél, akkor lerakták eléd a tesztedet a padra. - Nem volt rossz, tízből kilenc pontot értél el. A szigorú osztályozás mellett is, a 90%-os teljesítményhez csak gratulálni tudok, az évfolyam egyik legjobb tesztjét produkáltad. Nézd át, majd add vissza - közölte veled Mikage-sensei, s ha átnézted a tesztet, akkor a következőt láthattad:

Genin Vizsga Írásbeli Teszt

Tsuuzoku Tomoe

Nevezd meg Konohagakure no Sato két alapító klánját! (1/1)
Senju, Uchia

Nevezz meg három nagy klánt Konohagakure no Sato-ból! (1/1)
Inuzuka, Hyuuga, Nara

Nevezd meg Konohagakure no Sato minden Hokagéját sorrendben! (1/1)
Shodaime Hokage - Senju Hashirama
Nidaime Hokage - Senju Tobirama
Sandaime Hokage - Sarutobi Hiruzen
Youndaime Hokage - Namikaze Minato
Godaime Hokage - Senju Tsunade
Rokudaime Hokage - Shimura Danzou

Írj le mindent, amit Konohagakure no Sato előző Hokagéiről tudsz! (1/1)
Senju Hashirama alapította falunkat, majd öccsére, Tobiramára hagyta a jelképként szolgáló kalapot. Tobirama egy küldetés során vesztette életét, ahol feltételezhetően szembekerült a Ginkaku-Kinkaku testvérekkel. Őt követte falunk harmadik Hokagéja, Sarutobi Hiruzen, akit Professzornak is neveznek. Az a legenda járja róla, hogy minden Konohában fellelhető technikát ismert. Ő volt a később Legendává váló Sanninok mestere. Még életében kinevezte utódját, a Sárga villanásként híressé és hírhedté vált Namikaze Minatot. A Youndaime a falu védelme során vesztette életét igen fiatalon, melynek következtében az öreg Sandaime-nak kellet visszajönnie és irányítani a falut. Konoha megtámadásakor életét vesztette, ezért egykori tanítványát, Senju Tsunadét kérték fel a Hokage pozícióra. Tsunade-hime egyike a Legendás sanninoknak, valamint mestere az orvosi ninjutsunak. Tsunade-hime sajnálatos kómába esése miatt Danzou-sama vette át tőle a már fentebb említett kalapot, hogy a falunkat védje a háborúban.

Írd le a többi Nagy Nemzet nevét, Rejtett Falvaik nevét és a többi Nagy Nemzet rejtett falvainak vezetőinek titulusának megnevezését! (1/1)
Tűz Országa - Konohagakura no Sato (Levelek közt rejtőző falu) - Hokage
Szél Országa - Sunagakure no Sato (Homokban rejtőző falu) - Kazekage
Villámok Országa - Kumogakure no Sato (Felhők közt rejtőző falu) - Raikage
Föld országa - Iwagakure no Sato (Sziklák közt rejtőző falu) -Tsuchikage
Víz Országa - Kirigakure no Sato (Ködben rejtőző falu) - Mizukage

Írd le, hogy mit tudsz a chakráról! (1/1)
A Chakra elemi életenergia, melyet a testünk termel. Ezen energia segítségével hajthatjuk végre technikáinkat, serkenthetjük izmaink, testrészeink működését. A Chakra minden élőlény testében megtalálható, de nem mindenki tudja használni azt. Szellemi és fizikai edzéssel nővelhetjük chakránk mennyiségét testünkben, valamit ilyen tevékenységekkel indíthatjuk el a chakra keringésünket, mely az első lépés a Shinobivá váláshoz.

Írd le, hogy mit tudsz a Ninjutsu-ról! (1/1)
A ninjutsu olyan chakrairányítási művelet, melyek hatást fejtenek ki a környezetünkre. Ilyenek példának okáért az elemi ninjutsuk.

Írd le, hogy mit tudsz a Genjutsu-ról! (1/1)
A genjutsu használatakor chakránk segítségével rákapcsolodunk az áldozat érzékszerveire, majd azokra hatást gyakorolva hallucinációkat idézünk elő. Ezt elérhetjük hallás, látás, vagy akár egyszerűen a tenketsu pontokon keresztül is.

Írd le, hogy mit tudsz a Taijutsu-ról! (1/0) X
A taijustu a pusztakezes harcnak felel meg. Bár használata nem igényel komolyabb chakra irányítást, mégis a chakránk tudatos vezérlésével fokozhatjuk mozdulataink hatékonyságát.

Értékelő megjegyzése: Válaszod alapjaiban véve helyes, azonban lényeges információkat hagytál ki, így válaszod nem fogadható el. A következő információknak kellett volna szerepelnie még a válaszodban: "olyan chakrahasználati mód, ami nem követeli meg a chakra felszabadítását, hanem szimplán testi gyakorlattal eléri, hogy a testben tárolódó energia közvetlenül áramoljon a felhasználás helyére, így megerősítve, feljavítva a test biológiailag adott képességeit"

Fejtsd ki az általad ismert, hét alap technika minden fontos tulajdonságát! (1/1)
1 - Shunshin no Jutsu. A technika segítségével egy gyors, egyirányú mozgásra vagyunk képesek, mely pár méteres hatótávval rendelkezik. A technika alapja a chakra testen belüli irányítása, vagyis jelen esetben az, hogy chakránkat a lábunkba koncentráljuk, ezzel serkentve izmaink működését.

2 - Henge no jutsu. Ezen jutsu segítségével tetszőleges alakot vehetünk fel olyan módon, hogy chakránkat a test felületünkre terjesztjük.

3 - Kakuremino no jutsu. Ezzel a technikával képesek lehetünk elrejtőzni oly módon, hogy chakránkat egy a testünkön kívülre eső tárgyba vezetjük, például egy köpenybe.

4 - Kugutsu no jutsu. Ennél a jutsunál, chakránkkal képesek lehetünk a testünkön kívülre eső tárgyat irányítani chakrafonalak segítségével. Ez a technika a Sunagakurében elterjedt bábtechnika alapja.

5 - Bunshin no jutsu. A klón technika alapja a chakra testen kívüli önálló irányítása. Magyarán szólva chakránkat a testünkön kívülre vezetjük és ott alakot adva neki megalkotjuk belőle saját képmásunk.

6 - Tobidogu no jutsu. Ezen technika segítségével képesek vagyunk chakránkkal egy idegen tárgyat átalakítani. Például fegyvereket pecsételni egy tekercsbe úgy, hogy chakrává alakítjuk őket. Ezen technika egyik ága a Jibaku Fuda:Kassei, mely ugyan úgy a Chakra testen kívüli önálló átalakítását igényli. Gondolom erre a technikára gondoltak hetediként. Tény, hogy külön technika, de a chakrairányítási művelet, melyet használnak hozzá megegyezik a hatodikéval.

Maximum pontszám: 10
Elért pontszám: 9
Elért százalék: 90%
Érdemjegy: Jeles
Értékelő: Ishida Kaito Vizsgafelügyelő
Egyéb megjegyzés: Tsuuzoku Tomoe megkezdheti a Genin Vizsga második részét

Ahogy átnézted és visszaadtad a papírt Mikage-sensei-nek, rögvest bele is kezdett a következő kör ismertetésébe. - Gratulálok még egyszer. Nos, ebben a körben be kell mutatnod a gyakorlati tudásodat. Első sorban a hét alap technikát kell megmutatnod nekünk, továbbá az egyéb technikai tudásodat, majd pedig a taijutsu és fegyveres tudásodat, végezetül pedig a chakrakontrollodra leszünk kíváncsiak - mondta, és Kaito-san vette át a szót. - Egyéb technikai tudás alatt azt értjük, hogy be kell mutatnod, hogy milyen más technikákkal bírsz még. Tudomásom szerint felszabadítottad az elsődleges elemedet, szóval szeretném, hogy lenyűgöznél minket. Ahhoz, hogy tisztában legyél a pontos követelményekkel, itt az értékelő lapod, amelyre vezetni fogjuk az elért pontszámodat. Ötven pontot érhetsz el maximálisan, legalább harmincat teljesítened kell ahhoz, hogy átmenj a teszten és megkezdhesd a harmadik és egyben az utolsó felét a vizsgádnak, hogy aztán megkaphasd a fejpántodat - ezzel Kaito-san átadott neked egy lapot áttanulmányozásra, amelyen nevek és rublikák voltak. - Ahogy átnézted, add vissza nekünk és kezdj bele a gyakorlatok elvégzésébe.

Genin Vizsga Gyakorlati Teszt
Értékelő lap

Tsuuzoku Tomoe

Tisztelt Genin Jelölt! Ez az értékelő lapod. Kérlek, alaposan tanulmányozd át, mivel a vizsgafelügyelők ezen követelmények alapján fogják kiszámítani a gyakorlati vizsgán megejtett pontjaidat. Áttanulmányozás után add vissza a felügyelőnek, és kezdj bele a gyakorlatokba! Sok sikert!

Első modul - Gyakorlati technikai tudás (40/ )

Shunshin no Jutsu (5p)
Henge no Jutsu (5p)
Bunshin no Jutsu (5p)
Kakuremino no Jutsu (5p)
Tobidogu no Jutsu (5p)
Jibaku Fuuda: Kassei (5p)
Kawarimi no Jutsu (5p)
Egyéb technikai tudás (5p)

Második modul - Taijutsu és fegyveres tudás (5/ )

Taijutsu (2,5p)
Fegyveres tudás (2,5p)

Harmadik modul - Chakrakontroll (5/ )

Függőleges terepen való megmaradás (2,5p)
Vízen járás (2,5p)

Maximális pontszám: 50 pont
Elért pontszám:
Elért százalék:
Érdemjegy:
Értékelő:
Egyéb megjegyzés:

Ahogy visszaadtad az átnézés után a lapot, Mikage-sensei lerakott eléd öt kunai-t, öt shurikent és egy robbajójegyzetet. - Ezeket használhatod a fegyveres tudás bemutatásánál. A robbanójegyzet bemutatására ott a kijelölt hely - mutatott egy földfalra az udvar másik oldalán, amelyet valószínűleg Doton technikával húzhattak fel oda - A ninjutsukat itt kell bemutatnod előttünk, a fegyveres tudásodat és a taijutsudat pedig ott, annál a gyakorlóbábunál. A chakrakontrollodnál a függőleges terepen való megmaradást az Akadémia falán, a vízen járást pedig azon a kis tavon. Sok sikert!

//A következő reagodban a gyakorlati vizsga kidolgozását kérem általad. A követelményeket ismered, szóval... hajrá! ^^ A többiek oldalt figyelnek téged, posztodat ott fejezd be, hogy végeztél a dolgok bemutatásával, és újfent a pad előtt állsz, várva az értékelést! //

**Tsuuzoku Tomoe** Szomb. Jún. 10 2017, 17:39

    Tíz perccel azután, hogy végeztem mindenkit felszólítanak a teszt befejezésére, majd Mikage-sensei szedi őket össze. Miután leviszi a papírokat a tanári asztalhoz leül nekünk háttal, Kaiton-sannal pedig szembe. Együttes erővel kezdtek neki a dolgozatok kijavításának, amiből semmit nem láthattunk, hisz Mikage-sensei takarta az egész folyamatot. Egy gyors körbetekintést végzek az osztályon, látom, hogy egyesek halálra izguljak magukat, mások próbálnak lazának tűnni és hátradőlni. Egy biztos, senki sem beszélt, és ez betudható annak, hogy mindenki izgult valamilyen szinten, továbbá senki sem merte kihúzni a gyufát a vizsga biztosnál. Mindkét kezemet a tarkómra teszem és így kezdek hintázni a székemmel, hogy legalább kényelembe helyezzem magam.

    Az esemény mentes két órát követően, mely a tesztek kijavításához kellet, mindkét shinobi megáll az osztállyal szemben, majd Mikage-sensei boldog arc kifejezéssel közli: Mindenki átment. Ezt követően a teszteket nem osztják ki, hanem majd csak később lesznek megtekinthetők. Számomra újabb egy órányi unatkozás következik, hisz eléggé hátul vagyok a névsorban, így soká kerülök sorra.

    Mikor végre meghallom a nevem, akkor megkönnyebbülök egy kicsit, hogy én következek, de mégis rám tőr az izgulás. Lesétálva az udvarra oda lépek a Senseiek elé, hogy megtudhassam a második forduló részleteit. Azonban mielőtt még erre rátérne, először is gratulál az eredményemhez, majd a kezembe adja a kijavított lapomat. Kilencven százalék, eléggé kiemelkedő eredmény, így büszke vagyok magamra, de bánt egy picit, hogy nem lett meg a száz százalék. A következő lap amit a kezembe adnak, az a második forduló követelményeit írja le. Sietve memorizálok a dolgokat, majd a visszaadást követően egyből neki is kezdek.

    Egy kisebb ugrással eltávolodom a Senseiek közeléből, hogy jobb rálátást biztosítsak nekik a dolgokra. Összecsapom magam előtt a két kezem, ezzel megformálva a kos jelét. Chakrámat a test felületemre irányítom, majd egy utolsó pillantást vetek az előttem ülő Mikage-senseire.
-Henge!
Kiáltom el magam, miközben chakrámat utasítom, mégpedig nem másra, mint arra, hogy testem vegye fel Mikage-sensei alakját. A technika sikeresen végbe megy, amelyet egy kisebb füst felhő jelez. Mielött még ez a füst teljesen eloszolhatna, sietve lábaimba kezdem gyűjteni a chakrám, hogy felkészüljek a következő technika alkalmazására. Mikor úgy érzem, hogy összegyűlt a kellő mennyiség, akkor jobb lábammal egy erőteljes elrugaszkodást hajtok végbe, melyet az ott összegyűjtött chakrámmal erősítek fel. Pár méterrel odébb, az előbbi helyzetemtől jobbra átlósan, jelenek meg újra, ahonnan szinte alig, hogy megérkeztem, már ugrok is tovább egy újabb Shunshinnal. Ezúttal a bal lábammal rugaszkodok el ugyan olyan módon, mint ahogy azt az imént tettem. Most a tanárok előtt állok meg, ahol kézjelek formázásába kezdek. Chakrámat magamon kívülre vezérlem, majd ott adva neki alakot megalkotok kettő darabot a saját képmásomból.
-Bunshin no jutsu!
Két klónommal az oldalamon állok Mikage-sensei és Kaito-san előtt. A klónok létrehozása után elindulok az akadémia épülete felé. Futás közben elkezdem talpamba koncentrálni a chakrám, így képes vagyok felszaladni az épület falán mikor oda érek. Stabilan megállok az ablak párkányban, ahol előkapom egy köpenyt, melybe chakrát vezetek. Chakrám segítségével átformálom a köpenyt úgy, hogy az bele olvadjon a mögöttem lévő környezetbe, így létre hozva a Kakuremino no jutsut. Miután ezzel megvagyok leugrok az egyik közeli kő mellé és elkezdem kiterjeszteni a chakrámat a kőre. A chakrakiterjesztést a saját alakomra formálom, így létre hozva a kawarimit, mellyel sietve oda is ugrok a Senseiek elé. Amikor egy kevés idő eltelik, akkor én egy határozott mozdulattal a kawarimim mögé termek, ahol egyetlen ütéssel szétoszlatom a technikát. Az igazat megvallva fura érzés volt saját magamnak behúzni egyet, de így legalább észrevehették, hogy ez csak egy kawarimi. A következő mozdulatom nem pecsétek formázása, hanem egy egyszerű tekercs elővétele, melybe belepecsételek egyet, a Mikage-sensei által adott kunaikból. Egyre több technikát teljesítek a listából, már csak pár darab maradt. Bármiféle szünet tartása nélkül, felkapok egy kunait a maradék négyből, valamint a robbanó jegyzetet, amit rá is tekerek a fegyverre. Elhajítom a robbanó jegyzettel ellátott kunait, látszólag úgy, hogy az a föld fal mellet menjen el. Mielőtt még ez bekövetkezne, felkapok egy újabb kunait, majd egy gyors hely változtatást követően elhajítom ezt a fegyvert is. A második pont úgy repül, hogy neki ütközve az elsőnek, kitérítse azt, így a robbanó cetlis penge egyenesen a fal felé halad tovább. Még mielőtt neki ütközne felemelem magam elé jobb kezem, hogy láthatóan megformáljam a fél kos jelét. Chakrámat felhasználva aktiválom a cetlit, amely a fal előtt pár centivel fel is robban. Lassan érzem, hogy ez a sok technika kezd fárasztani, pláne, hogy gyors egymásutánban hajtom őket végre. Azonban továbbra sincs megállás. Elkezdek a tő felé futna, miközben chakrámat a talpamba gyűjtöm. Mikor oda érek a vízhez, megállás nélkül futok tovább, mikor pedig rálépek a vízfelszinre, akkor a talpamba gyűjtött chakrát folyamatos kiáramoltatásra kényszerítem, ezzel fennmaradva a víz felszínén. Megállva a tó közepén szusszanok egy pár másodpercet, amit azért teszek, hogy a senseiek, lássák, képes vagyok megtartani magam a vizen. Mielőtt még tovább haladnék, újfent megformálom jobb kezemmel a fél kos jelét, melynek következtében a korábban csinált két klónom egy-egy pukkanás kíséretében eloszlik. Miután ezzel végeztem, egy nagyobb ugrást eszközölök, így kerülve a víz fölé. Ott fent gyors megformálom a szükséges kézjeleket, majd egy mély levegő vételt követően chakrámmal kezdem vegyíteni azt.
~Katon:Goukakyuu no jutsu!~
Mondom magamban, miközben kifújom a levegőt, melyet berobbantva létre hozom a technikát. Egyenesen a vízre célzok, mely talán ezen okból párologni kezd. Miután kifújtam az összes levegőt, újabb lélegzet vételhez folyamodok, valamint újabb kézjeleket alkotok.
~Katon: Housenka no jutsu!~
Négy darab tűzgolyót lövök bele a vízbe, melynek következtében kisebb pára keletkezik. Mikor leérkezek a földre, belenyúlok ővtáskámba, melyből négy darab Shurikent veszek elő.Egy határozott fordulással biztosítok elég lendületet a dobás teljes sikeréhez. Mikor kezem a céltábla irányába néz elengedem a shurikeneket, melyek remélhetőleg egytől egyig találnak. Végezetül nem maradt más, mint a taijutsu tudásom szemléltetése. Oda ugrok a bábuhoz, melyre azonnal egy jobb kezes ütést mérek fejmagasságban. A második ütésem gyomor környékére megy, melyet egy jobb könyökös követ a fejre. A könyökös után ismét a jobb kezemmel támadok, alkarommal mérve ütést a torok környékére. Utolsó mozdulatom pedig egy hátra szaltóval egybekötött jobb lábas fejbe rúgás.

    Oda sétálok ismét a senseiek elé, kihúzom magam, lihegésem próbálom a lehető legjobban visszafogni. Várom az eredményem, mely remélhetőleg az előzőhöz hasonlóan kitűnő lesz.

**Uchiha Kagami** Vas. Jún. 11 2017, 17:58

/Tomoe/

Áttanulmányoztad az értékelőlapot, s, ahogy azt kellően memorizáltad, nekiálltál teljesíteni a követelményeket. Gyors egymás utánban hajtottad végre a feladatokat, egyiket a másik után, folyamatosan, szünet nélkül. Mikage-sensei és Kaito-san nem szóltak egy szót sem, nem akartak téged megzavarni, továbbá semmi jelét nem adták annak, hogy jól csináltad-e, amit csináltál... csak ültek és figyeltek. Persze a többiek oldalt szurkoltak neked, hogy "Csak így tovább", de Kaito-san pillantására hamar csendben maradtak, nehogy megzavarjanak téged a koncentrációban, ami most nagyon kellett. Először a Henge no Jutsu-t, majd a Shunshin no Jutsu-t, utána pedig a Bunshin no Jutsu-t mutattad be, a Kakuremino no Jutsu-t a függőleges terepen való megmaradással kombináltad. Persze már kezdtél fáradni a gyors egymásutánban kivitelezett technikáktól, de még hátra volt nem kevés, szóval igyekezned kellett, és tudtad, hogy az igyekezetednek meglesz a gyümölcse, ha ugyanígy folytatod. A saját Kawarimidet kiiktattad, a fegyver lepecsételését és a robbanójegyzet aktiválását egy szép dobással együtt mutattad be, amellyel letudtad a fegyveres tudás követelményét, majd következett a vízen járás, ahol engedtél magadnak némi szusszanási időt, de ezzel is csak azt kívántad megmutatni, hogy képes vagy megtartanod magad a vízen, viszont folytatnod kellett. A klónok eltüntetését követően következett a két elemi technika bemutatása, s igazán ez vette ki belőled a legtöbb erőt, de a többiek tapsa tartotta benned a lelket, hogy be tudd mutatni a taijutsu tudásodat is a gyakorlóbábun. Néhány ütés, néhány rúgás és végeztél is, nemsokára pedig ott álltál újfent a sensei-ek előtt.

Mikage-sensei elismerően bólogatott, Kaito-san pedig összehúzott szemöldökkel figyelt téged, majd elkezdte kitölteni a lapodat; úgy nézett ki, hogy valamiért mindig őt fogtad ki. Reménykedtél benne, hogy kiváló lesz ez is, viszont Kaito-san nagyon szigorúan vett mindent, ráadásul azt mondta neked a bemutatás előtt, hogy nyűgözd le őt, s valamiért érezted, hogy ezt a férfit nem lehetett csak úgy lenyűgözni; egyszerűen sütött belőle, hogy már csak a kora miatt is jóval többet látott, mint bárki más... lehet, hogy a háborúból jöhetett vissza? Netalántán azért volt ilyen, mert a Hokage közelségében dolgozott? Ezt nem tudhattad, viszont nemsokára eléd tette az értékelőlapot, amit, ha átfutottál, akkor azt láthattad, hogy minden rublikába maximum pont volt odaírva, a végére pedig az elérhető ötvenből ötvenet teljesítettél, száz százalékos eredménnyel, jeles osztályzattal és a vizsga következő és egyben utolsó körébe való lépés lehetőségével. - Ha áttanulmányoztad, add vissza nekünk. Az utolsó kör után ezt és a tesztet is meg fogjátok kapni, hogy otthon a szülők láthassák az eredményeteket - mondta Mikage-sensei és elvette a lapodat, majd leültetett téged a többiekhez. Nora és Kato természetesen szorítottak maguk mellett helyet, és gratuláltak neked, majd tudomásodra hozták, hogy nekik is száz százalékos teljesítménnyel ment a vizsga második része, az írásbelin pedig Nora szintén 90%-ot, Kato pedig 80%-ot ért el.

A következő nem volt más, mint Ueno Ayumi. A lány integetett neked, amikor kiért, és nemsokára bele is kezdett a feladatokba, amelyeket az értékelőlap szerinti sorrendben hajtott végre. Egyéb technikai tudásként a Nawanuke no Jutsu-t mutatta be a sensei-eknek, végül pedig 90%-os eredménnyel ült le hozzátok. Persze hátra voltak még néhányan, de ezt az akadályt is mindenki sikeresen teljesítette, így a Genin Vizsga második köre is lezárult. - Ígéretes fiatalokat látok magam előtt - szólalt meg Kaito-san, miközben Mikage-sensei az udvaron egy nagy kört húzott ki. - Gondolom mindenki fáradt, de még hátra van a harmadik, és egyben az utolsó kör, ami nem más lesz, mint párharc. Előre szólok: nem a nyertes megy át, és nem a vesztes bukik meg. A harc minőségétől függően fogunk titeket értékelni, az értékelési menetet pedig ezúttal nem hozzuk a tudomásotokra. Most, hogy igénybe vettétek testeteket és lelketeket, itt az idő, hogy ezt a kettőt kombinálva mutassátok be nekünk a párharc alatt. Becsületes küzdelmet kérek, s bár a sérülések elkerülhetetlenek, még véletlenül sem lehet halálos baleset! Ahogy mindenki végzett, kihirdetjük a csapatokat és megkapjátok a fejpántotokat, amihez majd vissza kell mennetek a terembe.

Kaito-san végzett a kisebb monológjával, Mikage-sensei pedig kihúzta az első páros nevét. Gyors küzdelmet mutattak be, ahogy tették a többiek is; Nora és Kato természetesen megnyerték a maguk körét, s nemsokára rád került a sor. - Tsuuzoku Tomoe és Ueno Ayumi - mondta Mikage-sensei és Ayumi-chan arca hirtelen lobot vetett, de beállt a körbe, ahogy remélhetőleg te is tetted. Ott voltatok a kör két szélén, egymást figyelve, s vártatok az indítójelre. - A küzdelem addig megy, amíg valaki harcképtelen lesz, vagy le nem állítjuk. Hajime! - ahogy Mikage-sensei megadta a jelet, Ayumi-chan két kunai-t hajított feléd, s, amíg azt megpróbáltad kivédeni, három klónnal indult feléd; láthatólag eltökélt szándéka volt, hogy megmutatja neked az erejét.

//A következő posztodban írd le, hogy mit reagálsz a harcban, továbbá, hogy milyen tervet eszelsz ki Ayumi-chan legyőzésére. Posztodat hagyd függővégben és feltételes módban írd a harcodat, hogy a következő körben a mesélői reagálásban legyen kidolgozva az eredményessége. Sok sikert!//

**Tsuuzoku Tomoe** Vas. Jún. 11 2017, 18:51

    A vizsga biztos morcos tekintettel kezdi el kitölteni az értékelő lapom, melyet át is nyújtanak amint végeztek vele. Jeles eredménnyel végeztem, száz százalékot értem el. Az őszintét megvallva csalódott lennék ha nem így lenne. Miután vissza adom az értékelő lapot leülök Kato és Nora közé. Nora teljesen ugyan azt az eredményt érte el mint én, Katonak csupán tíz százalékkal lett rosszabb az írásbelije. A kis harmadikosok tarolnak eddig. Most már helyet engedhetek lihegésemnek, hisz nem engem figyelnek a tanárok. Nincs mit tagadni, a két Katon technika rendesen kivett az erőmből. Ki kell használnom a rendelkezésre álló időm, amíg sorra nem kerülök a párharcra. Azonban még mielőtt elkezdeném visszagyűjteni az erőm, szurkolok egy kicsit Ayumi-channak, hisz utánam Ő következik. Miután Ő is átment lehunyom a szemem, hogy minnél nagyobb mértékben tudjak koncentrálni a chakrám visszanyerésére, valamint a testem pihentetésére.

    Elkezdődnek hát a küzdelmek. Kato és Nora ismét előttem van, természetesen mindketten nyernek. Egyre csak fogynak az emberek, ezzel párhuzamosan pedig egyre nő az esélye annak, hogy én következek. Ez hamarosan be is következik, az ellenfelem pedig nem más mint Ayumi-chan. Mikor felállunk egymással szemben, tekintete másmilyen mint eddig. Ezelőtt mindig elpirult ha bármiféle kontaktusba került velem, azonban most lerí róla, hogy bizonyítani akar. Bizonyítani a Senseiek-nek, az osztálynak… nekem. Sértés lenne a részemről, ha nem a teljes erőmet és tudásomat vetném be ellene. Egy percre sem becsülőm le Őt, hisz Ő is erős a maga módján.

    A “Hajime” szó elhangozta után, Ayumi-chan egy másodpercet sem habozik. Azonnal dobó fegyvereket küld felém, majd klónok készítésébe kezd. A kunaikat egyszerűen kikerülöm azzal, hogy leguggolok, ezzel egy időben pedig chakrát kezdek gyűjteni a lábaimba. Mikor a kunaik elszáguldanak fölöttem egy Shunshinnal termek, remélhetőleg az igazi Ayumi-chan előtt. Jobb kezemmel próbálok meg ütést mérni a fejére, ha pedig ez sikerül, továbbá az igazit találtam el, akkor bal kezemmel sietve hátra nyúlok ővtáskámba, hogy egy robbanó cetlit vegyek elő. Ha ezzel végeztem egy jobbra irányuló forgásba kezdek, mely közben a bal kezemben tartott jegyzetet Ayumi-chan hasára ragasztom, majd mikor háttal vagyok neki, akkor jobb lábammal megpróbálom őt elrúgni. Ha mindezek sikerültek, akkor befejezvén a teljes fordulatot felemelem magam elő jobb kezem, mellyel a fél kos jelét formálom meg, így fegyverezve le őt. Ha netán valahol elakadna a folyamat, akkor egy nagy ugrással próbálok meg távolságot teremteni, hogy megfigyelhessem a következő lépését.

///Ha sikerülnek a dolgok, akkor Ayumi-chan jópár méterre lenne tőlem, hasán a robbanó cetlivel. A fél kos jele annyit tesz, hogy bármikor felrobantható a cetli, ami persze távol álljon a szándékoktól. Ennek csupán annyi a léynege, hogy Ayumi-chan le van fegyverezve, így nem képes folytatni a harcot.///

**Uchiha Kagami** Vas. Jún. 11 2017, 20:25

/Tomoe - Kezdetek Kezdete - Végjáték/

Elindult a harc, ami szerencsére nem tartott túl sokáig, köszönhetően jó felkészülésednek és annak, hogy Te magad is bizonyítani akartál. Gyors lefolyású párharcnak voltak szemtanúi a sensei-ek, mind a ketten beleadtatok apait, anyait. A dobófegyvereket ki tudtad kerülni, és Ayumi-chant megütve, ráhelyeztél egy robbanócetlit, majd félrerúgtad. Mikor fél kost mutattál, de nem gyűjtötted a chakrádat, hogy berobbantsd a jegyzetet, akkor Ayumi-chan leporolta magát és mosolyogva feltartotta a kezét. - Feladom - mondta ki, a sensei-ek pedig leállították a mérkőzéseteket és kihirdették a győztes nevét. Nora és Kato vigyorogva intettek, hogy ülj le melléjük, Ayumi-chan szintén veletek volt. - Gratulálok, Tomoe-kun! - mondta ki, és ezúttal egyáltalán nem pirult el, amikor rád nézett, hanem szívélyesen mosolygott. Hamarost a többi kör is lement, nemsokára mindenki ott ült, de Mikage-sensei hamar beterelt titeket a terembe, ahol az előző ülésrend szerint kellett ülnötök. Gyorsan megírták a párharc értékelőlapjait, pontokat adtak és vontak le, majd pedig behozták a fejpántokat. - Rendben, jól teljesített az évfolyam. Mindenki átment, azonban... a lényeg, hogy mindenki átment, és ez volt a minimum, amit elvártunk tőletek. Most ki fogom hirdetni a csapatokat - mondta Mikage-sensei és elővett egy lapot. - A csapatokban három fő lesz összesen, ez azt jelenti, hogy hárman fogtok egy felügyelő jounin kezei alatt tanulni, mint genin. Az a csapat, akit épp aktuálisan kihirdetek, jöjjön ki és vegye át minden tag a fejpántját, majd üljön vissza, ezzel megvárva a ceremónia végét.

Mikage-sensei elkezdte olvasni a neveket, néhol pedig örömködést, máshol felzúdulást halhattál. Kaito-san ölbe tett kézzel ült és várta, amint véget ér ez az egész; nem hiába, hiszen ő "csak" kihelyezett felügyelő volt itt, olyan személy, akinek a dolga annyi volt, hogy figyeljen és értékeljen benneteket; a csapatok kiosztását már evidensen Mikage-sensei-nek kellett végeznie. Ayumi-chan két másik osztálytársaddal került egy csapatba, majd nemsokára rád került a sor. - Tsuuzoku Tomoe, Mamori Kato és Fukuka Nora. Gyertek ki, és vegyétek át a fejpántotokat - mondta, mire Kato és Nora örömmel nyugtázták, hogy ti hárman egy csapatba kerültetek. Ahogy kimentetek, átadták nektek a fejpántot, továbbá mindannyian megkaptátok a kitöltött és kijavított tesztetek másolatait, és a két értékelőlap másolatait egy borítékban, melyre ráírták a szüleitek nevét; Norának érthető módon csak az édesanyja neve szerepelt rajta. Mikage-sensei megkért rá, hogy üljetek vissza, amíg a többiek is sorra kerültek.

Ahogy mindenki végzett, Kaito-san megkért benneteket, hogy álljatok fel. - Rendben. Most következik az eskü. Mától kezdve hivatásos shinobik vagytok, geninek a Falu és a Tűz Szövetségének szolgálatában. Az esküt én fogom levezényelni, mondjátok utánam, természetesen a saját nevetekkel. Helyezzétek a jobb kezeteket a szívetekre, mondom a szöveget:

Én, Ishida Kaito, esküszöm, hogy értékes shinobija leszek Konohagakure no Sato-nak és a Tűz Szövetségének. Mindig betartom azokat a törvényeket, amelyek kötik a kezemet, tisztelni fogok feljebbvalóimat, segítek az alattam lévőknek. Méltó leszek a falu szimbólumával ellátott fejpánthoz, méltó leszek a shinobi névre. Hűséget fogadok Konohagakure no Sato-nak és Shimura Danzou Rokudaime Hokage-samának. Esküszöm, hogy nem mondok ellent a parancsoknak, esküszöm, hogy jó shinobi leszek. Esküm megszegése következményeként sújtson engem a lehető legnagyobb büntetés, amelyet kiszabhatnak rám.

Az eskü elmondását követően Mikage-sensei vette át a szót. - Az eskü elmondásával ténylegesen shinobivá váltatok. Megkérlek titeket, hogy holnap délre gyertek vissza ide, hogy találkozzatok kijelölt jounin felügyelőtökkel! Sok sikert nektek a további életetekhez! Az ajtóm bármikor nyitva áll számotokra, ha szeretnétek velem beszélgetni. Bár hiányozni fogtok, most léptetek át egy hatalmas mérföldkövet az életetekben, amely ajtók tucatjait, százait nyitotta meg előttetek. Rajtatok áll, hogy mit is fogtok igazán tenni, hogy mivé lesztek. De tartsátok észben, a Tűz Akarata örök! - ezek voltak Mikage-sensei búcsúszavai hozzátok, és a mai napon nem volt hát más dolgotok, mint ünnepelni és jól érezni magatokat.

//Tomoe akkor ezzel befejezte az Akadémiát! Gratulálok hozzá, szépen és gyorsan játszottál. Már csak az értékelés maradt hátra, amely a következők szerint épül fel:

- Gyorsan, szinte villámjáték szerint pörgettük le a dolgot

- Posztjaid tartalma megfelelő volt, itt-ott ingadozó, de alapvetően jól játszottál

- Posztjaid hossza a tartalmukhoz hasonlóan jó volt, ingadozó, de jó, látszik a fejlődés ezen a téren is
- Nem léptél ki Tomoe jelleméből

- Szintednek megfelelően kezelted a dolgokat

- A kezdetektől számítva sokat fejlődtél az írásban, de az elütésekre, plusz a ragokra azért ügyelj, de ezen dolgozni fogunk a továbbiakban mindenképpen

Jutalmad +25 chakra (350 így a chakraszinted jelenleg). No meg a Genin rang! És egy kis plusz jutalom, amelyet a többiekkel való megbeszélés alapján, az Akadémia kijárásáért kapsz:

- Nawanuke no Jutsu

- Ayatsuito no Jutsu

Ezt a két D szintű technikát felírhatod az adatlapodra, de a megírandó bővítéményedben említsd meg, hogy mikor kerítettél sort a megtanulásukra!

Kérek tőled még egy záróposztot, amiben lereagálod ezt, továbbá Tomoe apja most otthon lesz, szóval eldicsekedhet neki a fejpánttal! A következő kalandod elkezdéséhez a záróposztod egyben lehet egy nyitóposzt is, ha így teszel, akkor tüntesd fel, hogy másnap délre visszamész Norával és Kato-val az Akadémiára, ahol egy teremben ülve várjátok kijelölt sensei-eteket!//

**Tsuuzoku Tomoe** Vas. Jún. 11 2017, 21:21

///Uchiha Kagami\\\

///A kezdetek kezdete - 53. ZÁRÓ Poszt.\\\

///Az Őrület Mezsgyéin - Kezdő Poszt.\\\

-Miután a Senseiek lefújták a mérközésem oda léptem Ayumi-chanhoz, hogy felsegítsem, majd leültünk a többiek mellé. Ayumi-chan gratulált nekem, mely közben -csodával határos módon- nem pirult el. Kedvesen vissza mosolyogtam rá, majd megragadtam a hozzám közelebb eső kezét és magam is gratuláltam neki. Az összes párharc végeztével újfent besétáltunk az akadémiára. Mikage-sensei közölte, hogy mindenki átment, majd elkezdte felolvasni a csoportok beosztását. Nem meglepő módon Katoval és Noraval kerültem egy csoportba. Mikor kisétáltunk és átvettük a fejpántjainkat egy közös ölelésben örömködtük ki magunkat. Szerintem mindhárman ugyan azt éreztük. Boldogok voltunk és büszkék, hisz egy év különbséggel végeztük el az akadémiát. Ugyan akkor szomorúak is, hisz Kendo nem lehetett velünk. Sok időt vett igénybe mire minden csoportot elmondtak, hisz mindenki reagált rá valahogy, amit Mikage-sensei végig várt mindig. Csak is a teljes beosztás felolvasása után jött az eskü, mely így hangzik: “Rendben. Most következik az eskü. Mától kezdve hivatásos shinobik vagytok, geninek a Falu és a Tűz Szövetségének szolgálatában. Az esküt én fogom levezényelni, mondjátok utánam, természetesen a saját nevetekkel. Helyezzétek a jobb kezeteket a szívetekre, mondom a szöveget: Én, Tsuuzoku Tomoe esküszöm, hogy értékes shinobija leszek Konohagakure no Sato-nak és a Tűz Szövetségének. Mindig betartom azokat a törvényeket, amelyek kötik a kezemet, tisztelni fogok feljebbvalóimat, segítek az alattam lévőknek. Méltó leszek a falu szimbólumával ellátott fejpánthoz, méltó leszek a shinobi névre. Hűséget fogadok Konohagakure no Sato-nak és Shimura Danzou Rokudaime Hokage-samának. Esküszöm, hogy nem mondok ellent a parancsoknak, esküszöm, hogy jó shinobi leszek. Esküm megszegése következményeként sújtson engem a lehető legnagyobb büntetés, amelyet kiszabhatnak rám.” Ez után mindenki haza sietett és lám, itt vagyok. Tessék, itt vannak az értékelő lapok. A párharcét még én sem néztem meg.
Átnyújtom a borítékot, majd közelebb hajolok, hogy magam is rálássak.
-Gratulálok Tomoe. Sajnálom, hogy csak most tudtam haza jönni.

-=/$Másnap reggel$\=-

A házunkkal szemközti ház tetején állok, mint ahogy minden reggel. Kezemben a teljesen friss és csillogó fejpántom, mely jelzi mindenkinek, teljes jogú Konohagakurei Shinobi vagyok. Felkötöm a derekamra, majd megindulok az akadémia épülete felé. Hogy miért pont a derekamra? Tegnap este próbálgattuk a szüleimmel és hát… itt néz ki a legnormálisabban. Szinte száguldok a már jól bejáratott úton. Nem mondom, hogy utoljára jövök ide, hisz biztos, hogy vissza fogok még ide nézni. Azonban az is biztos, hogy jóval másabb érzés most itt haladni, mint tegnap. Tegnap még úgy jöttem ezen az úton, mint az Akadémia negyedik évfolyamos tanulója. Leugorván az akadémia bejárata elé felemelem kezem, hogy intsek társaimnak, akik feltételezhetően már itt várnak.
-Yo! Srácok tudjátok mire gondoltam? Illene tennünk egy látogatást, hisz van egy személy, akinek nagyban köszönhetjük azt, hogy ezek -teszem rá a kezem a fejpántomra- nálunk lehetnek. Tudjátok kire gondolok nem?

Nézek Katora és Norara kérdőm, ha netán pedig nem esne le nekik, amit kétlek, akkor közlöm velük, hogy Shugaku-senseire céloztam. Ha ők is benne vannak, akkor bemegyünk a volt osztályunkba, hogy tisztelet látogatást tegyünk, majd csak is kizárólag ez után megyünk be a jelenlegi termünkbe. Ha pedig nem támogatják az ötletet, akkor értelem szerűen azonnal a várakozó helyre megyünk.

**Uchiha Kagami** Vas. Jún. 11 2017, 22:33

/Tomoe - Az Őrület Mezsgyéin/

Megkaptad a fejpántodat és hazamentél hát. Apád otthon volt, igaz később, mint azt ő akarta volna, de gratulált neked, ahogy anyád is. Az este további része izgalomban telhetett számodra, de hamar eljött a másnap, majd Norával és Kato-val együtt mentetek be az Akadémiára, természetesen beleegyeztek abba, hogy Shugaku sensei-t meglátogassátok. Éppen becsöngettek volna a harmadik évfolyamnak, a volt osztályotoknak, akiknek még két hete volt hátra a tanévből, amikor a lusta, láncdohányos Nara meglátott titeket. Mosolyogva nézett benneteket, ha pedig odamentetek hozzá, akkor mindegyikőtöknek megpaskolta a homlokvédős fejét. - Gratulálok, fiúk! Egy csapatba kerültetek, no de... ez várható volt... mondjuk úgy - kacsintott rátok. - Menjetek a hatos terembe, ott lesz majd a sensei-etek, aki... nos, nem mondhatok semmit, majd meglátjátok. Vigyázzatok magatokra a továbbiakban, a többiek ne hiába legyenek rátok irigyek - mondta nektek, s a többiek tényleg azok voltak, mindenki szemében azt láthattátok, hogy irigyek voltak rátok, de örültek is a sikereteknek. - Elkezdődött a shinobi életetek. Minden, amit tanítottam, remélem eszetekbe fog jutni a továbbiakban. Sok sikert srácok! - köszönt el tőletek és bement az osztályba órát tartani; nemsokára megszólalt a második csengő is, és konstatáltátok magatokban, hogy már a hatos teremben kellett volna lennetek! Nora és Kato azonnal elkezdtek futni, remélhetőleg te is, mikor pedig beértetek, akkor a többiek már ott ültek és várták a mestereket.

A tiéteknek egyelőre nem akaródzott jönnie, gyakorlatilag utolsónak maradtatok ott. Ha jól emlékeztetek az információkra, akkor legkésőbb délután egyig kellett odaérnie, szerencsére ebben még benne volt, szóval nem késlekedett... de már csak egy perce volt beérni. Ott üldögéltetek egyedül a nagy teremben, az óra pedig ütött... és abban a pillanatban nyílt is az ajtó. Egy magas, fiatal, fekete hajú és barna szemű, jóképű férfi nyitott be, természetesen taktikai mellényt viselve, talpig felszerelésben. - Tsuuzoku Tomoe, Fukuku Nora és Mamori Kato? - kérdezte, ha pedig bólintottatok, akkor leült mellétek, méghozzá egyenesen a padra; csak úgy sütött belőle a lazaság, főleg akkor, amikor rágyújtott egy szál cigire, ott a terem kellős közepén. - Morita Kaito vagyok, a kijelölt jounin felügyelőtök. Jó, hogy megismerhetlek titeket. Szeretném, hogyha mindent elmondanátok magatokról, afféle... bemutatkozást ejtenétek meg. Mit szerettek, mit nem, kit szerettek, kit nem..., mit akartok elérni az életben... csak a szokásos. Kezdhetitek - mondta, mire Nora és Kato azonnal elmondták a maguk szövegét, már csak rajtad volt a sor.

- Nagyszerű! Nos, rólam annyit, hogy sok mindent szeretek, keveset nem. Ti vagytok az első geninek, akiket felügyelnem kell, szóval egy nagyszerű, jó kis csapatot kell alkotnunk. Ha sikerül a próba, amit tervezek nektek, akkor Konoha huszonhármas számú csapata leszünk. Gyertek velem - mutatkozott be ő is, majd pedig elindult kifelé az Akadémiából, közben pedig Konoha utcáin vitt benneteket folyamatosan, mígnem elértetek a konohai tóhoz, az átlagos találkozóhelyhez, ahol most érdekes módon, alig voltak emberek, sőt... szinte egy sem. Kaito-sensei két Kage Bunshint hozott létre, majd szétválasztott benneteket; Nora és Kato vele mentek, az igazi teste pedig itt maradt. - Nos, a próbátok három részből fog állni. Először egy akadályt kell teljesítenetek, utána visszaszereznetek valami értékeset, végül pedig találkozhattok életetek legnagyobb ellenségével és le kell győznötök őt. Az első akadályra itt fog sor kerülni - mondta, és rámutatott maga mögött egy... nos, egy izzó parázsmezőre, ami eddig valamiért elkerülte a figyelmedet. - Sétálj át rajta, anélkül, hogy jelentősen megégetnéd a lábadat. Természetesen mezítláb - közölte veled a feladatodat, és hátrébb állt.

//Következő posztodat ide kattintva, a tóparthoz írd. Lereagálhatod ott, hogy mi történt itt, tehát nem probléma, hogyha oda írod meg a teljes posztra a reagot. Tomoe-nak át kell gyalogolnia a parázson, ne legalább kétszer meg fogja égetni magát enyhén. Sok sikert! ^^

**Senshi Jakoutsu** Szer. Aug. 02 2017, 16:44

Egy újabb nap, egy újabb kihívás. Korán kelek ma fel, mivel megkezdődött az amire mindig is vágytam. Megtettem az első lépést az álmom felé, hogy Jakurával és Otakeval együtt sikeres shinobik legyünk, és együtt, egy csapatként harcolhassunk majd Konoháért. Az első lépést, ami a tegnapi napi évnyitó volt. Kicsit rossz visszagondolni a tegnap történtekre, mivel elég kellemetlen volt a tömeg közepén állni és a tarkómat vakargatva magyarázkodni, hogy mi is történt igazán. Tegnap az évnyitó előtt Raikatsu és barátai arról beszélgettek, hogy megleckéztetik az öcsémet, és én ezt nem hagytam. ~"Előbb velem kell elbánnotok."~ Ugrik be az emlékkép, már felülve az ágyamon. Kiálltam az öcsémért, megvédtem őt, és az ő kis "kiskirályi" címét, és minderről ő semmit sem tud. ~Ajj de kellemetlen. ~ Mélyesztem arcomat a tenyereimbe, aztán megdörzsölöm a szemem. ~Azt hiszem ideje lassan indulni. ~ Jegyzem meg magamba, majd a földön heverő ruházatomra nézek. ~Ahh. ~ Nehezemre esik még felébredni, de kiülök az ágyam oldalára. Kihúzva a tv alatti fiókot kiveszek egy tiszta alsóneműt, majd felveszem a földön heverő fekete nadrágom, majd a rövid ujjúmat, és végül a pulóveremet, felcsatolom az övtáskám, és végül a shuriken tartómat is.
-Jakoutsu elkésel! - kiabál fel édesanyám.
-Megyek! - Kiabálok le az emeletről, a szobámból kilépve, majd szépen leballagok a lépcsőn. Dai a kisöcsém, már ébren van, sőt a haverjai már kint várják, hogy együtt induljanak bandázni.
-Igyekezz, mert elkésel! - Szól rám anyám, amire én már a cipőmet veszem. -Jól van. - Válaszolok vissza kicsit erélyesebben, amire csak egyszúrós tekintettel válaszol, jelezve, hogy kezdem átlépni a szemtelenség, és neveletlenség határait.
-Mi van dagi elaludtál? - Szól oda nevetve Dai, aki nála jóval vékonyabb alkatú.
-Maradj már csöndbe kis girnyó. - Szólok vissza öcsémnek, mire anyánk csak megint szúrósan néz, hogy már megint miért veszekszünk és kezdjük el cukkolni a másikat, és erre bizony mind a ketten csöndbe maradtunk.
- Itt van az uzsonnád. - Adja oda anyám a táskámat, amit egyből a hátamra is veszek. Szépen lassan sétálok az akadémiára, egyáltalán nem vagyok késésben, hiába gondolják úgy anyámék. Tegnap lemértem nagyjából mennyi idő gyalog az akadémia, így rájöttem, hogy bőven elég csöngetés előtt félórával indulnom, hogy kényelmesen az akadémiára érjek. Útközben tegnap a falut néztem, és ma is ezt teszem. Az lakosok kissé feszültek a háborútól, de félelmet nem látni rajtuk. Végzik minden napi teendőiket és bíznak a Hokage, Danzo, politikájába, és abba, hogy megtudja őket védeni. Hiú ábránd lenne még azt gondolnom, hogy majd én megvédem Konohát, hisz még csak egy Akadémiai Tanuló vagyok, még abból is az első éves fajta, aki a második tanítási napján, csak annyit tud, amit Jakurától és Otakétól a legjobb barátjaitól tanult, ami egy minimális shuriken technika és némi taijutsu. ~Sikeres shinobi leszek Jakurával és Otakéval együtt. ~ Ezt már bátran gondolhatom, hisz elég távlati tervek, vagy inkább csak álmok, de hiába nevezik az akadémiát iskolának, akkor is katonának készülünk. Konoha legbecsesebb eszközének, olyan shinobiknak akik mindhalálig kitartanak egymás mellett, hisz ahogy mondogatják ez a Tűz akarata. ~ A tűz akarata. ~ Gondolkodom el a kifejezésen, hogy vajon mit is jelenthet valójában, de lenyugtázom magamban annyiban, hogy majd az iskolában megtanítják. Az akadémiához érve, kellemes érzéssel tölt el, hogy tele látom még az akadémia előtti udvart. Mondhatni a diákok klikkekbe tömörülve beszélgetnek egymással, és én is megtalálom a sajátomat Jakura és Otake személyében.
-Sziasztok. - Köszönöm oda a többieknek, és integetve feléjük, és ők is vissza köszönnek.
-Egyre többen beszélik, hogy elverted Raikatsut. - Mosolyog Jakura, és én csak a tarkómat vakargatom.
-Hát ami igaz, az igaz...- Mosolygok. -...De nem szeretném szegényt megalázó helyzetbe hozni. - Fogok át a táskám pántjára.
-Az teljesen mindegy. Az egész akadémia tudja már, de nem cikizik érte, mivel te tagadod. Azt hiszem most majd senki nem mer kötözködni veled. - Mondja nevetve Otake, és beszélgetésünket a figyelmeztető csengő szakítja félbe.
-Azt hiszem ideje találkoznom az osztályommal. - Mondom mosolyogva, majd elköszönök Jakurától és Otakétől. Az akadémia folyosóinak új látványa csodálatos. Az évnyitó alkalmával, csak az udvaron voltunk, így azt már volt szerencsém felfedezni, de az akadémia hangulata belülről is megigéző. A diáknak kedve támad edzeni, és tanulni, bár ez lehet csak annak tudható be, hogy számomra még új a környezet. Megkeresve a tantermemet, belépek a terembe. Jó páran már a padokban ülnek és ismerkednek egymással, de sokan vannak olyanok is akik még félnek megnyíni mások előtt. Számomra is kicsit kellemetlen, és zavarba ejtő a hirtelen rászegeződő megannyi szempár, ahogyan érkezésemet fogadják. Páran már pusmognak is a tegnap történtekről. Én a harmadik padsorban foglalok helyet, ahol egyenlőre még senki nem ül, de ez nem marad így sokáig. Érkeznek még páran, akinek szint úgy már csak itt van hely, és kénytelenek beülni mellém. Ők pont ismerik egymást, és úgy beszélgetnek mint ha én ott sem lennénk. Kifejezetten kellemetlen érzés. Szerencsére hamar érkezik a vigasz. A káoszba torkolló hangok egycsapásra megszűnnek a csengő hallatán, és mindenki, köztük én is, feszülten várják a Sensei, az osztályfőnök érkezését, mert kiléte mindenki számára ismeretlen.

Orochimaru Hétf. Aug. 07 2017, 16:10

Az iskola az ember életének meghatározó szakasza. Pláne egy ninjának. A falvak kiemelt hangsúlyt fektetnek az Akadémiáik felügyeletére és fejlesztésre, hiszen a jó alapok elengedhetetlenek a megfelelő ninja képzéshez, ami meghatározza az adott falu ninja haderejének minőségét. A Kagék és igazgatók igyekszenek a leginkább megfelelő embereket alkalmazni tanárként, így az egy osztály élére való kijelölés a személy képességének mércéje. Mindezeket figyelembe véve felmerül a kérdés, vajon Jakoutsu osztályának osztályfőnöke mégis milyen ember lehet?

A csengő után az osztály zsivaja elhalkult, mindenki a helyére ment, és az izgalomtól fűtve várta tanára érkezését. Még a Jakoutsu mellett ülő szőke fiú is abbahagyta, amit csinált, és csöndben meredt az ajtóra, csak néha kacsintgatott össze a másik oldalán ülő barátjával. Majdnem egy perc telt el a csengő óta, és az osztály duruzsolása, a kétkedő, bizonytalan kérdések hangereje egyre magasabb lett. Egyszer csak résnyire nyílt a tolóajtó, és egy kéz nyúlt be rajta. Megkapaszkodott az ajtófélfában, majd a végtagot egy fej is követte. Az első sorban ülők döbbenten riadtak hátra, és mindenki igencsak meglepődött. A férfi végül teljes egészében befurakodott az ajtón, majd teli torokból elkiáltotta magát.

- KAI! - amint ez elhangzott, füstfelhő borította be és takarta el a gyerekek szeme elől, majd a füstből egy fiatal, szőke személy bukkant elő, kezeit a háta mögött tartotta, és résnyire nyitott szemmel figyelte az osztályát. - Yumoa Daikichi vagyok, az új osztályfőnökötök. Az első órára különleges játékkal készültem nektek. Most megismerkedünk...

Egymással? Ilyenkor általában ez szokott következni. Nem árt, ha az ember ismeri az osztálytársait, egy ilyen gyors bemutatkozás gyorsan összehozhatná a társaságot, és esélyt adna a háttérbe szorult egyéneknek, hogy egy kicsit a figyelem középpontjában lehessenek, barátokat szerezhessenek. Daikichi-sensei folytatta beszédét.

- ...Pindur Pannival és Pandúr Artúrral! - rántott elő egy rózsaszín, és egy kék zoknibábot, majd elvékonyított hangon kezdte beszéltetni a - feltehetőleg - női figurát.
- Artúr! Mi az a fogamzásgátlás?
- Nos, Panni, lassan eléred azt a kort, amikor már... - kezdte el hosszú és érthetetlen monológját Daikichi ezúttal Pandúrt játszva. - ... Így születtetek tehát többek között ti is.
Beszéde lesokkolta a társaságot, ugyanakkor...egész sokat tanulhattak belőle. Időközben egyre közelebb jártak a kicsöngőhöz is.
- Köszönjük ezt a hasznos leckét, Pandúr. És most térjünk rá a tényleges feladatunkra! Itt van az idei tantervetek kivonata, a szünetben mindenki menjen el a könyvtárba a tankönyvekért, és ismerkedjetek meg először a padtársaitokkal, aztán mindenki mással! Becsöngőre mindenki érjen vissza a terembe, és jegyezzétek meg, hol ültök most, mert innentől kezdve ott fogtok ülni. - mire ezzel végzett, elérkezett az óra vége, és az utolsó szó után közvetlenül kicsöngettek.

**Senshi Jakoutsu** Kedd Aug. 08 2017, 18:10

A feszült várakozásban, és a merengő egyedül létben, már én sem tudtam mit kezdeni magammal, így padtársamat és az ő társaságát figyeltem, mikor egy vaskos kéz látványa tárult elém, amit padtársam is észre vett és cselekvéseit félbehagyva figyelt. Én elkuncogtam magam a látványon, ahogy a két ceruza vámpírfogként állt ki az orra lyukából. Hát igen. A többiek megnevettetése nem az én erősségem, de úgy tűnik ebben az osztályban lesz aki ezt megtegye. ~ Remélem jóba leszek mindenkivel. ~ Gondolom, magamba. Nem szeretném, ha csupán Jakura és Otake lennének az egyetlen barátaim az akadémián, főleg, hogy ők már felettem járnak és nem az osztálytársaim. Túlságosan meghatározó lenne számomra, ha négy évet úgy kéne töltenem, hogy méla csendben ülök a padban, mind az órán, mind a szünetekben. Na de mindegy is. Vissza térve a cselekményekhez és nem csupán, béna gyermekiesen elfuserált gondolataimmal törődve, a vaskos kéz után egy meglehetősen mogorva arc tárul elénk. Úgy tűnik nem csak előttem, hanem a többiek előtt is lepergett eddigi rövidke kis élete.
~Atya úr isten! ~ Lepődök meg az arcon, és igen. Minden diák számára meghatározó az osztályfőnök, akinek nem csupán kiváló shinobinak kell lennie, ezzel fejlődési példát mutatva a diákoknak, hanem olyan személyiségnek is aki elbír ennyi nyüzgő,idegesítő, szemtelen, faragatlan, neveletlen kis ficsúrral. Megjegyezném ezek a diákok mi vagyunk. Vagy még sem? Elvégre mindenki döbbenten figyel.
-Kai! - Hangzik el a feloldás szava, és mindenkiről, mint ha egy szikla esett volna le, annyira megkönnyebbül a szöszi sensei láttán.
- Yumoa Daikichi vagyok, az új osztályfőnökötök. Az első órára különleges játékkal készültem nektek. Most megismerkedünk...- Mutatkozik be illedelmesen a sensei, és vázolja a programot.
~ Nem is tűnik vészesnek. ~ Gondolom magamban, miközben tetőtől talpig felmérem újdonsült osztályfőnököm.
~Remélem nem én leszek az első. ~ Jegyzem meg magamban. Félre értés ne essék, örülök a megismerkedős programnak, csupán annak örülnék a legjobban, ha előttem páran felszólalnának, ezzel feltudnám mérni kik az osztály nagydumás alakjai, és némi mintával szolgálhatnának a saját bemutatkozó monológomhoz.
- ...Pindur Pannival és Pandúr Artúrral! - Szemeim teljességgel kidüllednek a két, szakadt, mocskos zokni bábu láttán.
~ Vissza szívom, amit gondoltam. Ez nem normális. ~ Erre csak még inkább rájátszik az utána következő, hosszas beszélgetés a két külön nemű bábu között, ami a fogamzás gátlás és a szexuális élet teljes körű rejtelmeibe vezet bele, minket, hangsúlyozom NYOLC, még egyszer hangsúlyozom NYOLC éves diákokat. A hosszú monológ alatt, amiből én semmit sem értettem szinte. De annyi megragadt bennem, és talán már kezdem kapiskálni, hogy édesapám miért örül annyinak, hogyha mind a ketten elmegyünk otthonról.
- Köszönjük ezt a hasznos leckét, Pandúr. És most térjünk rá a tényleges feladatunkra! Itt van az idei tantervetek kivonata, a szünetben mindenki menjen el a könyvtárba a tankönyvekért, és ismerkedjetek meg először a padtársaitokkal, aztán mindenki mással! Becsöngőre mindenki érjen vissza a terembe, és jegyezzétek meg, hol ültök most, mert innentől kezdve ott fogtok ülni. - Fejezi be Daikichi-sensei a mondandóját, és ezzel végre vége a perverz monológnak.

A sensei még a teremben van // Nem írtad, hogy elhagyja a termet. Smile

//, és a diákok sorra a sensei előtt mennek ki a teremből.
~ Azt hiszem sodródnom kéne az árral.. ~ Megjegyzésem nagyon helyén való lehet, mivel árva fingom sincs arról, hogy hol lehet az akadémia könyvtára, de az osztály legjava olyan magabiztosan közlekedik, hogy ők biztost tudják hol van. Padtársamat követem és az ő társaságát, majd velük együtt vegyülök bele az osztályseregletbe. Kiérve a hosszú padból feltűnik, hogy a tömeg hátul lévő része megáll és beenged. A mögé kerülő kölyök szemébe, némi ijedtséget véltem felfedezni. ~Biztos tudják már. ~ Nem foglalkozva a kérdéses tekintettel megindulok a tömegben egyenesen ki az ajtón.
~ Mi...? ~ Döbben meg, hogy amint kiértem egy csapat fiú várt kint az osztályból.
-Te vagy Jakoutsu? Te verted meg Raikatsut? Mi történt? - Hangzanak el sorba kérdések ezrei, én pedig szokásosan a tarkómat vakargatva mosolygok.
- Hát az úgy volt, hogy...- A többiek nem is engedik, hogy megszólaljak annyira beszélnek.
- Jössz velünk a könyvtárba? - Szólal meg az egyik srác, aki csak keresztbe font karokkal áll, és amikor megszólalt mindenki elhallgatott.
- Te ki vagy? - Veszem le tarkómról a kezem, és nézek rá kicsit szigorúan. A többiek egyenesen be vannak tojva.
- Látom benned nem fagy meg a vér. Suitachi vagyok. - Mondja mosolyogva, de továbbra is határozottan. Magamnak sem ismerem be, de tetszik a srác határozottsága, és vezető egyénisége.
-Gyertek skacok menjünk. - Szól oda a barátainak, akik szó nélkül követik.
-Várjatok...- Szólok oda utánuk, és Suitachi csak vissza mosolyog. -... Én is veletek tartanék. - Fejezem be mondandómat. Sokkal jobban szeretek egy társasághoz tartozni, mint egyedül lenni, ráadásul halvány lila fingom sincs merre van az akadémia könyvtára.
-Gyere csak. - Int felém Suitachi és a többiekkel együtt megyünk a könyvtárba, ahol átvesszük a vadonat új borítású tankönyveinket, majd szintén együtt megyünk vissza a tanterembe is. Útközben a társaság többi tagjai is bemutatkoztak és én is. Mivel sokat kérdezősködtek a köztem és Raikatsu közötti verekedésről, így elmondtam nekik az igazságot. Talán túl büszkén is. Nem akarom, hogy az első nap lenézzenek az akadémián, na meg amúgy is! Igen is legyőztem Raikatsut, egy nálam idősebb akadémistát, és erre büszke lehetek, és remélhetőleg ezért a későbbiekben sem fognak belém kötni. Suitachinak is nagy hírneve lehet, és úgy érzem a társaságába is előnyös lesz tartozni.
A tanteremben Sutiachiék társasága az első padsorban ül. Ebből is látszik, mennyire magabiztosak és határozottak na és hogy felvállalják hírnevüket. Remélhetőleg Daikachi-sensei nem jegyezte meg hol ültem, és nem lesz gond abból, ha mostantól itt Suitachi mellett ülnék, Úgy tűnik bírja az arcom, és engem is magával vonz a vezető egyénisége.

Orochimaru Pént. Aug. 18 2017, 16:54

A sensei vitathatatlanul egy utánozhatatlan személyiség volt, de ki is akarná őt utánozni... Mindenesetre megtette az első lépést a kölykök genin vizsgája felé. A gyereksereg egy tömbként hömpölygött a könyvtár felé, Jakoutsu pedig követte őket. Odafelé azonban érdekes viselkedést tapasztalt osztálytársai felől, főleg egy Suitachi nevű fiú részéről. Különös jelenet játszódott le Jakoutsu, és a másik srác társasága között, majd hősünk csatlakozott hozzájuk.

- Tényleg a saját öklével verted szét Raikatsut? - szegezte a kérdést menet közben Jakoutsunak újdonsült barátja. - Azt beszélik, eltörtél a hátán egy padot, aztán fejjel lefelé belenyomtad egy kukába. Mit gondolsz, miért néznek rád annyira rémülten egyesek? Én persze nem hittem el a történetet. Nem tűnsz akkora vadállatnak, hogy így kezeljenek. Persze Raikatsu megérdemelte volna, de ez nem ok arra, hogy kívülálló legyél. Ugye? - csevegett Suitachi. Úgy tűnt, biztos abban, amit mond, de a társaság még mindig egy kicsit bátortalanul fogadta Jakoutsu jelenlétét.
Vajon mit fog most tenni a legtöbb pletyka tárgya? Bevallja, hogy nem volt ennyire a brutális a harcuk, vagy még rá is játszik egy kicsit?

A könyvtárban egy fel-alá sürgő-forgó nénike adogatta az érkezőknek a csomagokat. Miután a diákok átvették azt, és ellenőrizték, minden megvan-e, alá kellett írniuk egy papírt, aztán mehettek vissza. A szünet elég rövid volt ahhoz, hogy mindannyian időben végezzenek, de Jakoutsu társasága kényelmesen visszaért még a becsöngő előtt Daikichi-senseihez. A sensei ugyanúgy állt ott, mint ahogy otthagyták őt. Résnyire nyitott szemhéjai mögül sandán végigmért minden belépőt, mintha a vacsoráját vizslatná. Tuti nem volt normális, talán valaha frontharcos volt, de bekattant. Fizikailag harcképesnek tűnt, mégis a harcoktól távol a biztonságos faluban gyerekcsőszködött. Mi lehet az oka? A diákok lassan szállingóztak vissza a terembe, még öt perccel a csengőszó után is vártak az utolsókra. Egyeseknek talán problémájuk akadt a tankönyvcsomaggal.

- Megvárjuk őket, bőven ráérünk. A tanítási módszereim, Panna, és Artúr segítségével hamarabb fogjátok megtanulni a tananyagot, mint akármelyik évfolyam világszerte, amely nem az én kezem alatt edződik. - motyogta Daikichi, látszólag észre se vette, hogy Jakoutsu átült. Időközben mindenki megérkezett, így elkezdődhetett az óra. - Bizonyára nem is gondoltátok volna, de mindannyiótok reakcióját figyeltem az előző óra alatt. Ez alapján két részre osztottam az osztályt, szerencsére pont 2:1 arányban, de erről most csak ennyit kívánnék beszélni. Engedélyt kaptam egy új tanterv bevezetésére, hogy erősebb ninjákat képezzek, lényegében ti vagytok az én kísérleti bárányaim. Most, hogy megkaptátok a tankönyveket, nem feltétlenül van szükség az elméleti oktatásra, de ettől az igazgató úr nem volt hajlandó megválni... - itt kicsit lelombozottnak tűnt a sensei - ...mindazonáltal nagy reményeket fűzök hozzátok. Kezdjünk is hozzá. Hármas csoportokat állítottam össze, melyek mindig egy napig vannak együtt, utána újra elosztom a tagokat. Előfordulhat, hogy többször lesztek ugyanazzal a személlyel, de az is, hogy csak egyetlen egyszer. Lássuk is a neveket. - ezután gyorsan ledarálta a listát. Jakoutsu egészen véletlenül pont Suitachival, és a korábban mellette ülő ceruzás fiúval, a névsor szerint Yumoa Daikimivel került össze. Miután mindenkit elosztott, a sensei egy kézjelet mutatott, és elkiáltotta magát.

- Tajuu Kage Bunshin no Jutsu - mire több füstfelhő jelent meg, és a sensei pontos másai bukkantak elő belőlük. A másolatokkal együtt pontosan annyi sensei állt a teremben, ahány csoport alakult. Minden csoporthoz odament egyikük, és elmondta ugyanazt a szöveget. - Most mindannyian kimegyünk az udvarra, ahol csapatonként elkülönülünk. Hozzátok a könyveiteket is!

Odakint egymástól távol helyezkedtek el a négyesek, a ninjapalánták körbeülték, körülállták a nekik kiosztott senseit, aki a legtöbb helyen élénken magyarázott. Jakoutsu-éknek is elkezdte mondani a sensei az információkat.

- Könnyebb rendet tartani három ember, mint egy egész osztály között, ráadásul ebben a formában megismeritek egymást, megtanultok ismeretlenül is együtt dolgozni, és felkészültök a genin vizsga utáni csoportos munkára. Az első feladatotok az lesz, hogy megtanuljátok a ninja történelem könyvetek első leckéjét, majd készítsetek belőle egy plakátos prezentációt! Elmehettek a falu könyvtárába is további forrásért. Természetesen a feladat jegyre megy. Négy órátok van a feladatra. - magyarázott. - Óra indul!

// Az első leckében a Kaguya-Rikudou Sennin legenda szerepel (a chakra születése, meg ilyesmik), az oldalon, és az interneten sok mindent találsz róla, de persze nem szükséges ténylegesen utánanézned, vagy megtanulnod. Egyelőre csak reagáld le a történteket, a könyvtár felé tartós részt még cicomázhatod, ott szabad kezet kapsz. Viszont szeretnélek megkérni, hogy az NJK-k irányítását egyelőre bízd rám, amennyiben ez megfelel neked. ^^ //

**Senshi Jakoutsu** Vas. Ápr. 08 2018, 20:35

Daikichi sensei kijelentette, hogy mindenkit megvár. Suitachi társasága, vagy is már a társaságom és én is nagy izgalommal vártuk az első tényleges óra kezdetét. az előző órán a perverz monológból nem sikerült túl sokat tanulnunk, azon kívűl, hogy megtudtuk, hogy születnek a kis ninja csemeték, és hogy rájöhettem miért örülnek a szüleim, ha se én, sem az öcsém nincs otthon. Magamban, mosollyal nyugtázom a dolgot, aztán megérkeznek a többiek is, majd a sensei el is kezdi bemutatni az új tantervet. Mindenki arcára némi szomorúság és csalódottság ül ki annak hallatán, hogy az elméleti tananyag nem kerül kihagyásra a háború miatt, bár biztos van aki fontosnak tartja az igazgatón kívül is. ~Aztaaa!~ Csodálkozom el a sensei technikáján, amivel több másolatot is készített magáról. ~Csodálatos!~ Talán a meglepődöttség túlságosan is kiült az arcomra, de ez egyáltalán nem érdekel. Sutiachi is morgott valamit az orra alatt, de nem különösen lepte meg a dolog, ahogy látom rajta.
-Most mindannyian kimegyünk az udvarra, ahol csapatonként elkülönülünk. Hozzátok a könyveiteket is! - Hangzik el az utasítás, majd a kis sereg megindul az udvarba, ahol a kiosztás szerint hármas csoportokra oszlunk.
- Könnyebb rendet tartani három ember, mint egy egész osztály között, ráadásul ebben a formában megismeritek egymást, megtanultok ismeretlenül is együtt dolgozni, és felkészültök a genin vizsga utáni csoportos munkára. Az első feladatotok az lesz, hogy megtanuljátok a ninja történelem könyvetek első leckéjét, majd készítsetek belőle egy plakátos prezentációt! Elmehettek a falu könyvtárába is további forrásért. Természetesen a feladat jegyre megy. Négy órátok van a feladatra. - Adja ki a sensei a feladatot. Nem igazán jöttem rá, hogy most mi a teendő, de úgy tűnik társaim annál inkább rátermettebbek. Suitachi egyből kiadja a feladatokat.
- Daikimi okos gyereknek látszol. Mi lenne ha az akadémia könyvtárába kutakodnál a lecke után?- Mondja határozottan, de a srác csak a fejét vakargatja. - Nem igazán van hozzá kedvem, és amúgy se találom jó ötletnek, hogy szétváljunk. - Jegyzi meg Daikimi, amire Sutiachinak szigorúbbra vált a tekintete. - Senshi te a falu könyvtárába mész kutatni. - Én csak bólintok egyet. Valahogy nem szeretnék rögtön az első nap ellentétbe kerülni Suitachival, és amúgy is ő a társaság vezető egyénisége. -Te nem hallottad amit mondtam?- Szólal meg ismét Daikimi, mire Suitachi csak rámered. - Úgy tűnik nem veszed a lapot. Maga a lecke tanulása idézőjelben "tanulmányozása" egy felderítő küldetésnek felel meg. A legnagyobb "terepet"...- Mutatja az idéző jelet Suitachi. -...úgy vizsgálhatjuk át ha szétszóródunk és utána közösen kitalálunk egy "taktikát" -Mutatja ismét, mire Daikimi már csak bólint rá egyet. -Akkor indulhatunk?- Teszem fel a kérdést. -Menjetek én a saját tankönyvünket nézem át, és beszerzem a kellékeket ami kell a plakáthoz. 2 óra múlva itt találkozunk. - Mindenki csak bólint, aztán el is indulunk a feladatunkra. ~ Nem térhetek vissza üres kézzel. ~ Jegyzem meg mosollyal az arcomon, és már az egyik háztetején is vagyok. ~Akkor indulás ~ A tetőkön ugrálva közelítem meg a Falu Könyvtára felé. Belépve a hatalmas könyvtárba rögtön egy könyvtároshoz megyek. -Ba-chan kell az összes Rikodu-Kaguya legendáról szóló könyv. - Mondom izgatottam, mire az öreg asszony szúrósan tekint rám. -Gyere te faragatlan taknyos.- Kicsit sikerült elszégyenlem magam, hogy csak így köszönés nélkül neki estem szegénynek. -Bocsánat. - Hajtom le a fejem, mire az öregasszony mosolyog egyet, majd megsimogatja a buksimat, aztán elvezett oda ahova kértem. -Parancsolj úrfi ez a sor végig az.- Nevet fel, majd magamra hagy. -Dee...- ~Azt hittem segít.~ Fejezem be magamba, majd a hosszú sorra nézek. Valahol a közepén leveszek egy könyvet és leülve belelapozgatok. ~Tiszta unalmas.~ Jegyzem meg magamban, de találtam egy a chakráról szóló könyvet, melyben a chakra születése, természete van leírva. Több mást könyvet is átolvasgattam, de sajnos lejárt a feladatra szánt időm, így vissza kellett indulnom az akadémiára. Oda érve a többiek már ott vártak. -Na mit tudtál meg?- Kérdezte Daikimi. -Hát elég sok mindent.- Jelentem ki, majd előadom azt amit megtudtam. Daikimi, majd Suitachi és előadja amit megtudott. Daikimi valamivel több információval szolgált. -És akkor most mi legyen a plakát? - Teszem fel a kérdést a többieknek. - Szerintem csak írjuk rá, amit megtudunk.- Jelentette ki Daikimi. - Szerintem meg rajzoljunk.- Mondja Sutiachi. -Na de mit? Egy ekkora témát nem tudsz egyetlen rajzzal lefedni. - Vitatkozik vele továbbra is Daikimi. -Srácok...- Szólalok meg kicsit félősebben. A Sensei klónjának tekintete is rám szegeződik. - ...Mi lenne, ha gondolat térképet csinálnánk? Kaguyatól indulna, ketté ágazva a két gyerek felé és onnan még inkább szétszóródva, minden gondolatot egy-egy apróbb rajzzal megspékelve. - A többiek egyet értettek velem, és a maradék 2 óra majdhogynem kevésnek bizonyult erre a feladat részre, de elvégeztük és eladtuk a senseinek várva a reakcióját.

Hyuuga Hanabi Csüt. Ápr. 12 2018, 15:30

// Senshi Jakoutsu- Az első lépés mindig nehéz..//
// A kalandodat ezennel átvettem.//

Miután elkészültetek a plakáttal s átadtátok azt a sensei egyik klónjának, ő kifejezéstelen arccal átvette azt majd szemével pár pillanat alatt végig is pörgette azt.
- Hmm...hmm.. jól van.- jelentette ki hümmögve, majd kezetekbe nyomott egy papírlapot, rajta a kettes számmal. - Menjetek vissza a tanterembe. - mondta, majd egy kézjelet megformálva fel is oldotta a jutsut és egy kisebb füstfelhő keretében el is tűnt.
Ideiglenes csapattársaid azonnal el is indultak, remélve, hogy mész majd velük te is. Miután visszamentetek a terembe már több osztálytársatok ott volt, páran meg csupán utánatok érkeztek. Miután azonban mindenki leült a helyébe, mesteretek a tábla elé állt, s beszédbe kezdett.
- Most jön a kiselőadás része. Egyes csapat, ide! - szólt, s három diák azonnal fel is állt. Plakátjukat a táblára csíptették, majd hadarva, dadogva, motyogva, de belekezdtek a beszédbe. Az osztályfőnök hümmögve, fejét fogva hallgatta mindezt végig. Tenyerével megtámasztotta álmosan előre esni kívánó koponyáját, majd mikor a diákok befejezték mondandójukat, kicsit riadtan, -mint akit éjjel riasztottak fel - kapta fej tekintetét. Pár szót motyogott orra alatt, végül pedig ítéletet hirdetett. - négyes. - mondta nyafkán. - mehettek helyetekre. -intett egyik kezével, közben a másikkal lejegyezte a naplójába a diákok jegyét. - Kettes csapat! - szólított benneteket, majd várt.
Sutiachi, akinél a plakát volt, azonnal megindult, mellette pedig Daikimi is azonnal útnak eredt, és intett neked is, hogy menjetek. Sutiachi szépen felcsíptette az álltalatok készített tablót a táblára, majd a Senseire nézett. Amaz biccentett, jelezvén, hogy kezdhetitek. Daikimi erre, alig láthatóan oldalba bökött téged könyökével, majd odasúgta.
-Jakoutsu... kezdenéd te? - ha ránézel, láthatod, hogy szemeivel ténylegesen kérlel, hogy kezdj bele a beszédbe.
Nos, rajtad a világ...mármint az osztályod szeme. Az első jegyed, s a rólad alkotott legelső kép, benyomás múlik most ezen. Jól fontold meg, mit mondasz.

// írd le, miképp reagál a karakter, mit érez eme jelentőségteljes helyzetben. mennyire ideges, lámpalázas..vagy épp mennyire nem érdelni, hogy ennyien figyelik. Eztán kérlek írd le, mit mondd a kiselőadás alatt, s mikor adja át a szót társainak. Az ő irányításukat pedig kérlek hagyd rám^^//

Ajánlott tartalom