Re: Kiképzőterepek

**Katsumi Mao** Kedd Márc. 27 2012, 08:59

//Jiraiya//

Csak sóhajtozni tudtam azon, hogy a fickó mennyire rámenős a témával kapcsolatban. Látszólag igencsak felkeltette az érdeklődését a kristályom, bár lehet csak azért, hogy pénzzé tudhassa majd váltani a képességemet. *Bár végül is miért ne?! Ha egyszer van egy ilyen ilyen adottságom, akkor ki kell azt használni amennyire csak lehet. Na majd Ichirakunál letesztelem, hogy mit szól az én kis drágaköveimhez.* Kuncogtam el halkan magam, ahogyan a férfira néztem aki közben öntötte magából a mondatokat, bár a felét sem hallottam meg, csak az derült ki számomra, hogy valami Yamamoto vagy mi a neve.
-A nővérem tud róla meg a Hokage-sama, ennyivel ki is fújt a létszám, bár most már a'szem te is eme piciny körbe tartozol Yamamoto-kun. A mondatom a tisztelettudat teljes hiányában hangzott el, bár én mindég is olyan voltam, hogy a Hokagen kívül senkit sem tisztelek mindaddig amíg le nem tesz valamit elém az asztalra. A férfi mondatán gondolkoztam egy kicsit, elvégre el kellett végre dönteni, hogy most ennyire rámenősen akar zaklatni engem, vagy tényleg segíteni akar. Pár percnyi töprengés után felkaptam a fejemet, ahogyan az esernyőmet is a földről, a kezemben lévő kristálykunait eltettem, majd ezúttal az esernyőt szegeztem Yamamotora csukott állapotban
- Rendben legyen! Mutasd meg, hogy mire lehetek még képes ezzel az adottságommal, de figyelmeztetlek, egyetlen perverz mozdulat, tekintet, gondolat, még ha csak véletlenül is történt... itt a mondatot hirtelen abbahagytam, ugyanis még jobb ötletem támadt ami talán amolyan apró biztosítékkal járhat a számomra. Az esernyőmet letettem a földre, majd egészen közel sétáltam Yamamotohoz, majd két kezem rátettem a mellkasára azt sugallva ezzel, "ölelj át", bár a fejemet nem tettem a mellkasára, ez az apró érintés elég volt ahhoz, hogy egy apró vérrögöt hozzak létre a férfi véráramában, melyet már maga is észre vehetett, ugyanis apró szúró fájdalommal kezdődik az ilyen, de akár kínkeserves halál is lehet belőle, ha bent hagyjuk a rögöt.
- Figyelj Yamamoto-kun, mert nem mondom el többször. Ha a nap végéig meg tudsz nekem tanítani valami hasznosat, akkor kiszedem a véráramodban létrehozott kristályt. Ez amolyan biztosíték számomra, hogy nem fogsz perverzkedni, na meg itt hagyni, hisz az életed függ tőlem... Jelentettem ki neki halálosan komolyan és meg is volt az okom rá, hisz már nem egyszer csalódtam a felszínes emberekben.

Hinata Kedd Márc. 27 2012, 12:33

Hiei Urameshi írta:Mindkét kezemet a zsebembe mélyesztve, a hokage utasításának ellentmondva, ráérős tempóban kerülgettem a konohai erdő hatalmas fáit. A nővérem halála óta, egyre gyakrabban meglátogatott helyszín, megannyi emléket juttatott eszembe, melyeket kivételesen hagytam eluralkodni, lévén egyéb feladatom nem volt. Hamarosan azonban ritkulni kezdtek körülöttem a fák, így, mint egy varázsütésre kitisztult a fejem, és így higgadtan, és teljes nyugalomban léptem ki a fák közül. Tettem pár lépést előre, majd megálltam, és körülnéztem a jounin állttal átadott üzenetben kijelölt helyszínen.
~Na s most?~
Kérdeztem magamtól, miközben szemem megakadt, az egyik fa alatt üldögélő pároson, miközben gúnyos mosoly jelent meg arcomon.

// Te és én + egy fő //

- Hogy is mondjam soha nem volt igazán semmi különös amit akartam. A dolgok ahogyan az emberek jönnek és mennek. Így soha nem láttam értelmét, hogy legyen egy magasztos célom egy ember akiért küzdjek. Ennyit erről és ha akarod most végig nézheted ahogy az új társadat meg szadizom. Vagy el mehetsz haza akár, a te döntésed csak Rajtad áll Shin.
Felállok a fa alól és nagyot nyújtózok közben lenézek a még üldögélő geninre.
- Ahhhh jobb ötletem van tudod mit szaladj el Mitarashi utca 4 szám alá és hozd el a táskát ami az előtérben van. Nem szabad ki bontanod csak hozd ide és kész.

A nő, akit látsz most a fa alatt ülni a számodra még idegen fiúval :

Nem lehet idősebb mint 23. Öltözetei elég furcsa ( lásd a képen ) nem sokat takar el testéből, de nincs is mit szégyellnie. Haja vörös izzó lángok ként omlik vállaira. Egy részét viszont fekete mintás szalaggal fogja fel. (hajviselet lásd a képen)
Oldalán pedig két nagyjából alkar hosszúságú penge pihen.

Kiképzőterepek - Page 21 Aya_da_Goth_Kunoichi_O_O

Kiképzőterepek - Page 21 Aya_da_Goth_Kunoichi_O_O

**Aokaze Shin** Kedd Márc. 27 2012, 17:21

// Te és én + egy fő //
Felcsillant a szemem az új társ kínzásának hallatára, egyre csak azt gondoltam hogy ki nem hagynám a szenvedésének látványát.
De a mesterem új feladatot adott, mégpedig egy táska elhozása. Nem volt hozzá kedvem, de kihagyni sem a nemsokára kezdődő műsort ezért inkább gyorsan elindultam. Ahogy csak tudtam futottam ellentétben a megszokott, lassú nyugodt lépteimmel ,kíváncsi voltam rá hogy milyen társat kapok és mire képes. Odaértem a Mitarashi utca 4 szám alá ahol a táska volt, egy sima ninja hátizsáknak látszott, de érdekelt hogy mi is lehet benne, már csak azért is mert a sensei megtiltotta. Nyúltam a táska felé és a kezem egyre kezdett elkalandozni , már épp nyitottam volna ki a táskát mikor becsuktam a szemem és magamra parancsoltam. Felvettem a hátizsákot és indultam is vissza a kiképzőterepekre, gondoltam úgy is megtudom mit tartalmaz. Hamar visszaértem, átadtam a nőnek a táskát, és kényelembe helyeztem magam egy fa árnyékában elnyújtózva várva a showt .

Jiraiya Szer. Márc. 28 2012, 16:26

// Mao-kun alias Vadállat Very Happy

//

~ Hogy a Hokage-sama tud róla?! És mind ez idáig titokban tartotta? Még is mik lehetnek még Konoha birtokában ~
Hát igen. A jó öreg Yamato. Mindent túlzásba visz.
- Kérlek szólíts Yamato-taichonak. Ezt a megszólítást jobban megszoktam...
Nem tudta tovább mondani a mondandóját, mivel balszerencséjére, a kis ártatlan Mao-kun csak holmi ciki-cukiságból létrehozott egy kristályrögöt a vérében. Shotonnál, ez rutin műveletnek számít. De könnyen ölni is lehet vele. Először az ember karja elzsibbad, majd nem érez semmit, és a végén szépen a szívecskéjébe jut a rögöcske és borzalmas kínok között elhalálozik. Elpirulva és leizzadva nézte nagy kerek szemeivel a lányt. Nem valami erős, de okos kis teremtés.
- De ezt így még is hogy?! Ilyet nem lehet! Mi van ha meghalok!? Különben is először tájékoztatni kell Hokage-samat is a dologról! Ki kell, hogy rendeljenek melléd.
Fakadt ki a férfi, majd falfehéren beletörődött a sorsába. Leült egy fa alá, majd kétségbe esetten gondolkozott.
~ Mit is taníthatnék neki? Áhh olyan régen volt már! De nem szabad kétségbe esnem. Muszáj erősnek lennem! ~
Aztán végül is a kedves kis Yamato-kun összeszedte magát. Feltápászkodik, majd mélyen a szemedbe nézett.
- Van egy technika, amire elég jól emlékszem. A lényegét tudom, de nem hiszem, hogy egy nap alatt el lehetne sajátítani. Tudod réges-régen, ami nem is volt olyan régen, küzdöttem egy Shoton használó ellen. Profi volt. Meg kell hogy mondjam, nem bírtam vele. A halála után, sikerült adatokat gyűjteni a technikáiról. Ezek a mai napig titkosak, de mivel Te lehetsz az aki tökélyre fejlesztheti ennek az elemnek a képességeit, ezért te tudomást szerezhetsz róla. A jutsu, amit tanítani fogok, az egy klóntechnika, ami a tükrödön alapszik. Miután a tükröt létrehoztad, klónokat tudsz a kristályból kiemelni. Gyakorlatilag, kristályból építed fel a klónokat, annyi különbséggel, hogy itt látod is amit le akarsz másolni. Így úgy tűnik, mint ha a tükörképed életre kelne. Gondolom, van tapasztalatod. A lényeg, hogy a kristálytükör anyagából állítsd elő a klónt. Tessék itt egy bot. - dobta oda neked - Ezt klónozd le. Lényegében, a tárgy körvonala már a tükrödben létrejön, neked már csak testet kell formáznod neki. Ha valami nem világos szólj. Én itt leszek valószínűleg.
Azzal Yamato, törökülésben, a fának dőlt és figyelt.

// Egy nagyjából 30 soros postot kérek az ág klónozásáról. Ha valami nem világos, akkor kérdezd csak meg. ^^ Ha ez megvan, akkor mondom a többit. Egy nap alatt nem lehet kristály embert alkotni Very Happy

//

**Hiei Urameshi** Csüt. Márc. 29 2012, 14:53

// Te és én + egy fő //

Miközben megjelent a gúnyos vigyor arcomon, melyet hamarosan ismét az érdektelenség váltott fel, lassú léptekkel elindultam a furcsa páros felé. Mindeközben, idejövetelem okáról el nem feledkezve, szemeimmel folyamatosan, a személyleírás hiányában általam fel nem ismerhető, leendő tanítómat kerestem. Az így történő nézelődésem közepette, tekintetem ismét a furcsa páros, immár álló, női tagjára, és az abban a pillanatban felpattanó gyerekre siklik.
~Ez igen.~
Állapítottam meg magamban, miközben alaposan végignéztem rajta, és nem éppen hétköznapi, viszont cseppet sem előnytelen viseletén. Megpillantva viseletének fém kiegészítőit, egy roppantul zavarba ejtő gondolat fogalmazódott meg bennem.
~Lehet ő az, akit kerestem.~
Húztam el a számat, miközben folytattam az utamat, az immár egy hátizsákkal kiegészült csapatocska felé.

Hinata Pént. Márc. 30 2012, 13:14

// Te és én + egy fő //

Meg fogtam a táskát ki nyitottam. Én már tudtam ki a közeledő, de talán ő még nem is sejti vagy talán már rá jött, hogy Jounin lenék?
Ah lényegtelen pfff másodlagos dolog. Táskából egy övet vettem elő és fel csatoltam. Az öv re rögzítve egy kunai tartó jobb oldalt. Elő vettem négy tekercset és egy tekercs tartót amit a lábamra szíjaztam. Majd 3 darab tekercset tartóba raktam és a negyediket feloldottam. Kis pukkanás keretében a kiterített papíron meg jelent pár holmi. Egy ujjatlan bőr kesztyű aminek tetején fém lap volt. Egy doboz energia tabletta és egy Zanbato. Kardra támaszkodtam épp amikor a füst eloszlott. Az energia tablettát Shin felé rúgtam a lábammal.
- Te sem maradsz ki a mókából kincsem.
Szemeimmel még mindig a közeledőt figyeltem.
- Azért egy kicsit siethetnél, nem illik meg váratni egy nőt nem tudtad?

A szél lassan lágyan fújt kellemes időt is varázsolt a szűk edzőtéré. Lehulo levelek lágyan táncoltak. Tiszta vihar előtti csend hangulat, ami magában hordoz valami feszültséget.

**Aokaze Shin** Pént. Márc. 30 2012, 14:51

// Te és én + egy fő //

A felém rúgott tablettákat amik a napon voltak, az árnyékba lassan behúztam és magamhoz vettem őket. Nem szóltam semmit csak a közeledő alakot néztem, sejtettem hogy ő az új társ de inkább csak a fa árnyékában megbújva lapultam. Visszahúztam a sálam az arcomra hogy takarja. A dolgok és a "készülődés" láttára elkomolyodtam, a sensei minden mozdulatát figyelemmel követtem. A nálam lévő energiatabletták nem sejtették a legjobbat, mintha egy kimerítő harcba kezdenénk, ezért éber voltam és kész arra hogy akármelyik percben támadjak. Míg a gyerek közeledett,jobban átgondoltam a dolgot.
* Nem lenne sok értelme rögtön csatázni, talán csak pár nehéz feladatot szab majd ki ránk Kara-sensei. Vagy előtte még megnézi hogy mire képes, pont mint nálam...*
Így csak ültem továbbra is, várva hogy történjenek az események vagy épp egy parancsra.

**Hiei Urameshi** Szomb. Márc. 31 2012, 14:29

//Te és én + egy fő//

Ráérős sétámat, mely hosszabbnak bizonyult, mint sejtettem, semmiféle közjáték nem zavarta meg, így zavarba ejtő gondolatom beigazolódni látszott. Ennek ellenére, a nőtől pár lépésnyi távolságra megálltam, majd ismét körülnéztem, az időközben megváltozott időjárású edzőtéren. Azonban ekkor, nem várt esemény vonta magára tekintetemet, és gyorsan a harcra készülő, és apró füstfelhőbe burkolózó kunoichi-re pillantottam.
~Hmm…
Hunyorítottam kicsit, majd a nő által mondott mondat hallatán, mely végérvényesen bebizonyította sejtésemet, nagyot sóhajtva megindultam a várakozó felé. Lassú léptekkel, és zsebre dugott kezekkel tettem meg a maradék néhány lépést, miközben végig az árnyékban bujkáló gyermeket figyeltem. Végül megálltam a támaszkodó nő előtt egy karnyújtásnyira, majd mélyen a szemébe néztem.
- A nevem Hiei Urameshi. – mondtam halkan.

**Hisao** Szomb. Márc. 31 2012, 20:33

// Orokana //

Yoh nem bánta hogy fogyasztasz pár falatot, erőgyűjtés végett, de persze önfejűséges egy újabb bizonyítékaként nem vártad meg a Jounin engedélyét erre.
~ Úgy látszik tényleg sok erejét elvette a kardos edzés. Valóban elég nagy súlya van a fegyvernek, de így felfognak gyorsulni a mozdulatai idővel és meg is fog erősödni.~
Gondolta magában a férfi, majd ő is leült, míg tanítványa falatozott, azonban ő nem fogyasztott semmit. Nem ő végezte el a munka nagy részét eddig, hanem Orokana. Pár perces halk csámcsogás után aztán ideje is visszatérni a munkához. -Na remélem kipihented magad. Próbáld meg újra, teljes erőbedobással! - Adta ki Yoh az utasítást, a fiú pedig bólintott, majd elkezdte rohamozni a mesterét. A Jounin megint könnyedén kitért az első pár vágás elől, már úgy tűnt nem történik előrelépés az ügyben, amikor a Genin egy váratlan gyors mozdulattal, ütemtelenül sújtott Yoh dereka felé. ~Mi a? ~ Csak ennyi ideje volt meglepődni hősünknek, ezután előrántotta Katanáját és kivédte a csapást. A két penge szikrázva csapott össze pár másodpercig, majd Orokana ereje elfogyott és hátra esett, kardja pedig pár méterre tőle landolt. Yoh odasétált tanítványához mosolyogva, majd megszólalt.
-Feladat teljesítve! Ideje jutsut tanulni! - Kezét pedig nyújtotta, hogy felsegítse a fiút.

**Arekkusu Orokana** Vas. Ápr. 01 2012, 14:24

A az esés után vette csak észre Oro, hogy mestere kezében a kardja feszül. Először nem értette a genin mit jelenthet ez majd hirtelen végiggondolta az egész helyzetet. Agyába hirtelen be is villant az esés előtti villanás majd csörrenés és apró szikrák sora. A sikerélménytől duzzadt a mellkasa büszke volt magára és teljesen elképesztő érzés futott át a testén. Majd miután mestere kijelentette, hogy megtanítja neki az első technikát még az a bizsergő és meleg érzés is kiszaladt belőle amit a dicséret miatt érzett. A kardról levette kezét majd feltápászkodott a földről és leporolta magát. -Máris kezdhetjük mester! Én készen állok. Mi az első feladat?- Orokana elkezdett örömében egy helyben ugrálni majd szinte észre se vette de kezét hátratéve egy 2-3 lépésnyi területen fel s alá kezdett járkálni. Eközben lefele hajtott fején egy megszállott arckifejezés rajzolódott ki. Szinte teljesen elgondolkozott.Hangja elgyengült és gondolatait mormolta de elharapva fél szavakkal hadarva sietve. Szavai kivehetetlenek és érthetetlenek voltak. De mindez csak az izgalom és a kíváncsiság amiatt történt vele. Szíve és agya csak úgy pörgött, hisz egy új és lenyűgöző technikával gazdagíthatja a tudástárát. Vajon melyik lesz az?

Hinata Hétf. Ápr. 02 2012, 19:13

//Te és én + egy fő//

Meg vártam míg Hiei közelebb ér és meg hallgattam a szűk szavú bemutatkozást. Nos biztos ilyen a stílusa. Ennyit elröl, de most én jövök.
- Kara vagyok. Sensei és egyéb jelzőket használhatod ha akarod de nem fontos. A teljes nevem Éjjeli Árny Kara.
Hüvelyk ujjammal hátra mutatok Shinre. Akiről talán már vágja, hogy a társa lesz.
- A jövendő belli társad aki ott lustálkodik.
Majd felemelem a kardot csak jobb kézzel tartva és Hieire mutatok vele. A mozdulat meg lepő lehet hisz nem egy ninjatot tartok, hanem egy zanbatot.
- Első szabály Nincs lazsálás és nyafogás.
- Második Akár küldetés van akár nem mindig maximumot várom el.
- Soha ne merj fel bosszantani és meg szegni a szabályokat, ki véve ha meg szeretnél halni.
Következő mozdulattal a Zanbato elrepül és Shin feje fölött áll a fába Elég mélyen. Viszont nem elégé, hogy kidöntse a vastag törzsű fát.
- Szerintem egyértelmű volt. Vedd be a tablettákat.
Meg fordulok és a kardra nézek.
- A melyikőtök ki tudja húzni az meg kapja ennek a tekercsnek a tartalmát!

**Aokaze Shin** Hétf. Ápr. 02 2012, 19:38

//Te és én + egy fő//
A sálam alatt csak vigyorogtam a sensei bemutatkozásának hallatára. Meredten bámultam a semmi és hallgattam a beszélgetést.
* Nincs lazsálás? Óóó hát persze, előbb mondta hogy itt lustálkodok... akkor ezek szerint kivételezik velem vagy mi? Hmm... Nem hiszem.*
A következő percben már elcsodálkoztam a mesterem fizikai erején, csak félkézzel hadonászni azzal a lószeletelővel. Azonban pár másodperc múlva még a vér is elhűlt bennem, a fejem fölé vágta a zanbatot.
* Jó ég! Ez a nő megőrült vagy csak menőzésből csinálja ezt?!... Úgy látszik ez a büntetésem a lustálkodás miatt.*
Eléggé megijedtem hirtelen,de ki nem tette volna kezdő genin létére? Minden esetre próbáltam nem kimutatni semmiféle érzelmet. Így tehát látszólag halál nyugodtan el mentem a kard alól és felálltam. Levettem az arcomról a sálat és ránéztem Hiei-re, egyenesen a szemébe.
-Ha már a bemutatkozásnál tartunk, én Aokaze Shin vagyok. Örvendek.-
Ekkor már érkezett is Karatól a "parancs". Ahogy kérte előszedtem a zsebemből a tablettákat és biztos ami biztos alapon egy szemet be is vettem. Úgy éreztem hogy ismét van erőm a fán járás után, de persze gondoltam magamban hogy ez csak fizikailag tölti fel az embert, nem pedig a chakráját.

**Hiei Urameshi** Kedd Ápr. 03 2012, 17:02

//Te és én + egy fő//

Halk, s ily módon csak nehezen érthető bemutatkozásom alatt, mindvégig a velem szemben álló nő, nyugodt, és semmit mondó szemeibe néztem. Kezeimet továbbra is a zsebeimben tartva, tanítóm bemutatkozása alatt sem fordultam el, mindössze pislogtam egyet. A teljes nevét hallva, elmosolyodtam, majd alig észrevehetően, a Kara által mutatott, eléggé csenevésznek látszó fiúra néztem, majd gyorsan végignéztem rajta.
- Aha.
Mondtam a bemutatkozáskor hallott halk hangomon, majd hirtelen ismét a kuonichire, pontosabban a kezében mozgásba lendülő kardra meredtem. Izmaim reflexszerűen megfeszültek, ám ugrás helyett, számat kissé elhúzva hátráltam egy lépést, miközben bal szemöldököm a homlokomig szaladt.
~Mi az ördög?~
Kérdeztem magamtól, miközben nagyokat nyelve, immár ismét nyugodt arccal végig hallgattam a monológot, majd az elhárult veszély okán teljesen megnyugodva, a feltápászkodó fiúra, illetve a szemébe néztem.
- Gondolom, de most állj félre az útból, öcsi!
Mondtam a gyereknek, immár normál hangerővel, és faképnél hagyva a kardhoz léptem, majd végig nézve rajta, a fából hosszabban kiálló végéhez léptem. Kivettem a kezeimet a zsebemből, majd rövid koncentrálás után, mialatt chakrát irányítottam karomba, nekifeszültem a kard tolásának, remélve, hogy a fémdarab kifordul a fából.

Sai Kedd Ápr. 03 2012, 21:48

Ayami Remiyu írta:

A ledöbbent arc amit vágtam hihetetlen volt még bájosabbak és védtelenebbnek tűntem.
- Én.. nem .... én nem vagyok... könyvbe illő lány.
Aztán viszont még is elhatározom magam végül is pár betű nem ártót még senkinek sem. Felállok de kínosan ügyelek, hogy ne villanjon ki semmi sem.
- Rendben de kössünk akkor alkut. Cserébe én is kérek valamit a Ero senintöl.
Igen és jeleztem, hogy mit is hiszek az előttem állóról. Már ha jól sejtem akkor ő a három Sanin egyike, és most pont velem beszélget, sőt meg kért legyek a könyvében.
- Először is ez nálam marad, hisz váltás ruháért még sem mehetek haza meztelenül.
Jelentem ki ellent mondást nem tűrően. Igen Ilyen is tudok lenni, végül is igazam van. Ki tudja milyen perverz alakokba botlanék. Akik mindenféle dolgokra kényszerítenének.

[Ayami]

Először szerénykedsz, de mire a vén kecske - aki bizony nagyon nyalná azt a bizonyos sót - ellenvethette volna, hogy egy könyvben bármilyen szereplő megél, nem kell szerénykedni, addigra elhatározod magad. Arcára azonnal fülig érő mosoly rajzolódik, és már a tekintetéből kiolvasható a rengetek perverz gondolat, amit legalább ero-könyveiben tenni fog veled.
- Áll az alku! - hogyne állna, még több időt tölthet egy igen dekoratív, fiatal lány társaságában, hát címeres ökör lenne nemet mondani. Hogy kicsit "dolgozni" kell, volt, amikor még ilyen fizetség sem jutott neki, mert mitugrász kisfiúkat kellett képeznie, szóval mondhatni, ő is tök jól jár.
Mikor felvillantod, hogy hazamennél, felajánlja, hogy elkísér, de végül visszautasítod, van egy olyan érzésed, ki nem robbantanád a lakásból, ha egyszer bevackolja magát. Végül, mivel a felsőjét magaddal viszed, így van oka felbukkanni, belemegy, hogy megvár, hogy teljesíthesse minden vágyad.

//Gondolom, visszaérve szeretnéd előadni, mit is szeretnél tőle, úgyhogy, ha ilyen jellegű szándékaid vannak, ne fogd vissza magad, pár ajánlatot úgyis kapsz xP xD//

Darui Pént. Ápr. 06 2012, 19:20

//Yoh és Orokana//

A két férfi egy egészen elképesztő edzést folytatott le az elmúlt néhány órában. A módszer kicsit rendhagyó, de ennek ellenére teljes mértékben eredményes volt, így nemcsoda, hogy Orokana fejlődött, de még a sokat tapasztalt Yoh is gazdagodott némi tudással. A dou éppen a következő edzésre tért volna rá amikor hirtelen az őket körülvevő erdőből hat darab apró állatka suhant ki villámsebesen és közrezárták Yoht valamint Orokanat. Az apró lények, miután megalkották szimmetrikus körüket, mivolta kiderült. Menyétek voltak azok, de nem az a hétköznapi fajta, mindegyik talpig fekete volt, csak a hasuknál volt egy fehér sáv és ezzel egy olyan összképet teremtettek, mintha mindannyian öltönyt viselnének. Az egyik menyét hirtelen a füléhez kapott, majd megszólalt, de láthatóan nem hozzátok beszélt, egyenlőre.
- Megtaláltuk őket Seijin-sama! Felkészülünk az akcióra és pillanatokon belül ott leszünk! Jelentette ki érthetően az állat, ahogyan a mellette lévő másik öt menyét mindegyike egy pecsétet hozott létre a földön, mely kísértetiesen hasonlított az idéző technika pecsétjéhez. - Üdvözlöm önöket. Ha nem tévedek Asaya Yoh-sanhoz és tanítványához Arekkusu Orokana-sanhoz van szerencsém. Régóta figyeljük önöket és ténykedésüket. Sokat tudunk magukról, de még ennél is többet a tetteikről. A vezetőnk kiválasztotta önöket egy nemes feladatra, mely minden bizonnyal érdekelni fogja önöket. Részleteket később közlünk, most húzzák be a hasukat és kapaszkodjanak a gatyájukba mert rázós utuk lesz! Monda vigyorogva, ahogyan bólintott a többi menyétnek, majd mire reagálhattatok volna, egy elképesztő, még sosem tapasztalt utazásban volt részük egy fordított idézés keretén belül. Már érezhetően szilárd talaj volt mindkettőtök lába alatt, de a gyomrotok mintha egy turmixgép lett volna, úgy kavargott a nemrég elfogyasztott étel, ami pedig a látást illeti, mindketten csak homályosan láttatok, de az mindkettőtök számára leeshetett, hogy már régen nem Konoha, vagy akár a Tűz országa területén vagytok. - Nemsokára jobban lesztek és majd idővel hozzászoktok. Az első idézés elég felkavaró tud lenni. Mondta az a menyét aki beszélt nektek még a kiképzőterepen, majd megvárta, hogy valamelyest magatokhoz térjetek és reagálni tudjatok.

//Következő post mennyen a További nemzetek->Fák országa->Menyétek faluja->Falut körülölelő erdőbe//

Hinata Csüt. Ápr. 19 2012, 20:13

//Te és én + egy fő//

Igazán mulatságos látni ahogy Hiei próbálkozik. Csak rángatja a kardot de az meg sem moccan. Hiába kevés hozzá, hogy ki húzza onnan.
Ha ketten vagy hárman élnének egy testben akkor talán lenne esélye. Én csak ott állok és figyelek. Nem moccanok és nem szólók egy szót sem. Had szenvedjetek mind a ketten a kardal. Azt már most látom a másik geninem stílusa kissé nyers és szűk szavú. Míg Shin inkább barátságos és szeret beszélgetni. Az biztos, hogy érdekes dolgok fognak még itt történni a két genin közt.
- Oh pajtás azt hittem egyből kirántod még a fát is. Tudjátok néha az erő csak egy mellékes tényező, egy apróság semmi több.
Ki tudja talán rá jönnek majd a titok nyitjára, vagy nem minden esetre hagyom, hogy szenvedjenek a feladattal. Ezalatt a legközelebbi fa árnyékából figyelem őket.

Mind eközben az idő továbbra is változatlan. Lágy szellő borzolja a fák lombját. Néha egy-egy madár vidám éneke is fel csendül. A hely és a idő járás teljesen meg felelne egy kis piknikezéshez, a családdal vagy barátokkal. Most itt és most két genin küzd és izzad, hogy végre hajtsák a feladatot mi látszólag pofon egyszerű.

**Aokaze Shin** Csüt. Ápr. 19 2012, 20:38

//Te és én + egy fő//

A bemutatkozásom az új genin könnyűszerrel lekezelte, és öcsinek is hívott. Látszott rajta hogy öntelt, és ahogy nekiugrott a fába állt kardnak is ezt tükrözte.
* Mit képzel ez magáról? Rá se hederít másra, csak megy a saját feje után meg be nem üti. Na mindegy hadd menjen. Tudom hogy Kara nem hiába adta ezt a feladatot, nem gondolhatja komolyan ez a srác hogy kihúzza majd egymaga azt a zanbatot. * Mélyültem el a gondolataimban miközben a társam erőlködött. Körbenéztem alaposabban hogy mit is idézett meg a jounin, ott volt még egy fém "védőlapos" kesztyű is. A kezemet a fejemhez tettem eltakarva az egyik szememet, ránéztem az egyik fa árnyékában pihenő mesterünkre, és egyszerűen elkezdtem nevetni.
*Szóval ez volt a terved? Nem vitás, elég jó. Csak rá kell jönni. *
Látván hogy Hiei próbálkozásai semmit sem érnek, odamentem hozzá majd a vállára tettem a kezem.
-Nem tudom mi bajod van hogy egyedül próbálod megoldani a dolgokat, de ez így nem fog menni, egy pillantást se vetsz az idézett tárgyakra. De hallgass rám, össze kell dolgoznunk, a tárgyakat is úgy kaptuk meg. Ott van az a kesztyű - ekkor elvettem a válláról a kezem és rámutattam - fel kell hogy vedd és a fém részével told meg a kard élét, én pedig a nyelét fogom húzni, így összedolgozva talán jutunk valamire.

**Ayami Remiyu** Pént. Ápr. 20 2012, 20:27

Sai írta:
Ayami Remiyu írta:

A ledöbbent arc amit vágtam hihetetlen volt még bájosabbak és védtelenebbnek tűntem.
- Én.. nem .... én nem vagyok... könyvbe illő lány.
Aztán viszont még is elhatározom magam végül is pár betű nem ártót még senkinek sem. Felállok de kínosan ügyelek, hogy ne villanjon ki semmi sem.
- Rendben de kössünk akkor alkut. Cserébe én is kérek valamit a Ero senintöl.
Igen és jeleztem, hogy mit is hiszek az előttem állóról. Már ha jól sejtem akkor ő a három Sanin egyike, és most pont velem beszélget, sőt meg kért legyek a könyvében.
- Először is ez nálam marad, hisz váltás ruháért még sem mehetek haza meztelenül.
Jelentem ki ellent mondást nem tűrően. Igen Ilyen is tudok lenni, végül is igazam van. Ki tudja milyen perverz alakokba botlanék. Akik mindenféle dolgokra kényszerítenének.

[Ayami]

Először szerénykedsz, de mire a vén kecske - aki bizony nagyon nyalná azt a bizonyos sót - ellenvethette volna, hogy egy könyvben bármilyen szereplő megél, nem kell szerénykedni, addigra elhatározod magad. Arcára azonnal fülig érő mosoly rajzolódik, és már a tekintetéből kiolvasható a rengetek perverz gondolat, amit legalább ero-könyveiben tenni fog veled.
- Áll az alku! - hogyne állna, még több időt tölthet egy igen dekoratív, fiatal lány társaságában, hát címeres ökör lenne nemet mondani. Hogy kicsit "dolgozni" kell, volt, amikor még ilyen fizetség sem jutott neki, mert mitugrász kisfiúkat kellett képeznie, szóval mondhatni, ő is tök jól jár.
Mikor felvillantod, hogy hazamennél, felajánlja, hogy elkísér, de végül visszautasítod, van egy olyan érzésed, ki nem robbantanád a lakásból, ha egyszer bevackolja magát. Végül, mivel a felsőjét magaddal viszed, így van oka felbukkanni, belemegy, hogy megvár, hogy teljesíthesse minden vágyad.

//Gondolom, visszaérve szeretnéd előadni, mit is szeretnél tőle, úgyhogy, ha ilyen jellegű szándékaid vannak, ne fogd vissza magad, pár ajánlatot úgyis kapsz xP xD//

Át öltöztem és mivel tudtam, hogy mi fog következni ezért pár dolgot magamhoz vettem. Mint a láncinget a láb súlyokat illetve az alkarvédőket. És természetesen az azokhoz illő ruhát, nadrág és egy felső. A nadrág talán egy kicsit túlzótan is testhez álló. Nem a divatosságát és szabását nézem sose egyetlen ruhának. Inkább a hasznosságát, praktikusságát. Az oldalamon pedig a kunai tartó meg tömve mindennel ami jó. Nem telik bele kis idő és meg jelenek újra, akárcsak ha épp küldetésre indulnék.
- Engedelmével a felsőjét eltenném emlékbe, hogy ha nem is látnám még egyszer a híres Ero senint, emlékeztessen valami már mindig.
**
Ha még sem engedélyezné a perverz remete és minden kép kérné, hát egy ezüst szélű tekercset nyújtanák át neki.
- Ebbe a tekercsbe pecsételtem, hogy megóvjam a ruha darabot.
**
Majd ha minden lezajlott én csak álok ott némán, mintha épp mint aki mondani szeretne valamit. A szó a mondat sehogy se akar elő bújni. Újra felöltöttem a szégyenlős félénk formát. Ami most így felszerelkezve igen csak furcsa. Lehet, hogy csak én találom furának kitudja egy perverzből mit vált ki.
- Én.. én izéé... szeretnék tanulni, egy idé... szóval idézést akarok tanulni és szerződést kötni.
A mondat végét egy szuszra hadartam el és utána a földet néztem ahol épp egy kavicsot böködtem a lábammal.

**Hiei Urameshi** Szer. Ápr. 25 2012, 15:17

//Te és én + egy fő//

Testem összes izma megfeszült, miközben az erőlködéstől eltorzult arccal, és egymásra tett kezekkel, tolva próbáltam mozgásra bírni a fa törzsét csaknem kettészelő zanbatot.
~Gyerünk Urameshi!~
Futott át az agyamon, miközben a kard kihúzásának abszolválása érdekében, időnként a penge kézre eső nyelétől történő húzását is bevetettem, melytől logikát nem nélkülöző próbálkozásom, esztelen rángatásnak tűnhetett. Hasztalan erőlködésem kezdett egyre kínosabbá válni, melyet a kuonichi gúnyos szavai még inkább azzá tettek. A nő szavai által megtört csendet kihasználva, félbehagytam az eddigieket, majd a nyelet erőtlenül markolva, a mögöttem álldogáló Shin-re sandítottam.
- Te meg mit nevetsz kisgyerek?
Kérdeztem kissé ingerülten, majd szúrós pillantással a vállamra helyezett kezét kezdtem figyelni, majd újra Shin-re.
- Ez nem is akkora baromság.
Közöltem halkan, majd elengedve a kardot, a mutatott kesztyű irányába indultam, amit felkapva, fel is húztam kezemre. Ezt követően vissza tértem faladatunk tárgyához, majd megkerülve azt, a veszélyesebbik feléhez álltam, majd a pengéhez illesztettem a fém lapot, és tolni kezdtem azt.

Hinata Csüt. Ápr. 26 2012, 10:19

//Te és én + egy fő//

Hm végre valami eredmény. Talán kezdik belátni, hogy egységben az erő. Mindenesetre legalább meg próbálnak együtt dolgozni.
Ti talán most azt hiszitek, hogy az árnyékban lustálkodok, de a félszemem rajtatok tartom. Hagyom, hogy erőlködjetek még egy kicsit nem sokat csak annyit amennyit szükségesnek vélek. Majd felállok és mögéjük sétálok. Épp amikor a kard kapcsán eredményt értek el sikerült meg mozdítani és kijjebb húzni. Szép lassan ahogy mozgatták és rángatták milliméteröl-milliméterre moccant egy keveset.
- Most már remélem értitek, hogy egységben az erő. Egyedül egyikőtök sem lenne képes meg mozdítani. Viszont ha csapatban dolgoztok erőiteket egyesítve rajtatok túl mutató feladatokra is képesek lehetek.
Ahogy húzzák a kardot én is meg fogom és húzni kezdem ami szép lassan hármunk hatására ki jön a helyéről.
- Ezt a leckét jól jegyezzétek meg hisz lehet egyszer majd az életetek fog múlni rajta. Most pedig pihenés kép egy újabb feladat.
A népszerű és eddig jól bevált csengős feladat.
Oldalamra kötöttem két apró csengőt ami eddig kicsi nadrágom zsebében lapult.
- Ha ezt el tudjátok venni, vagy meg érinteni meg jutalmazlak benneteket.

**Aokaze Shin** Csüt. Ápr. 26 2012, 16:05

//Te és én + egy fő//

Erőlködtünk a kard kihúzásával, de a csapatmunka meghozta az eredményét, az eddig mozdíthatatlan zanbato most elkezdett mozogni.
Szép lassan mozgattuk kifelé a fatörzsből a kardot, majd a másik fánál henyélő mesterünk is odajött és velünk együtt kihúzta.
Ekkor felcsillant a szemem hogy az ígért jutalmat majd megkapjuk, de ez el lett halasztva a szinte már szokássá vált csengős módszer miatt.
*Két darab csengő? Szerencse hogy nem egy,akkor benne lennénk a szószban és valamelyikünk húzhatna vissza az akadémiára....Nem szeretnék vissza kerülni semmi pénzért...De milyen kedvező feltétel, elég hogyha csak megérintjük. Fog ez menni talán fegyver nélkül is.*
Ekkor ránéztem Hiei-re és így szóltam hozzá:
-Na Urameshi? Dolgozunk együtt?
A fejemben az a terv született meg hogy ketten egyszerre egy gyors,robbanásszerű támadást intézünk a sensei ellen, nagy valószínűséggel kivédi őket és csak a csengőket sikerül megérintenünk. Vártam hogy Kara valamilyen jelt ad hogy támadhatunk, én már készen álltam egy bizonyos technika aktiválására amivel kivitelezhető a tervem.

**Hiei Urameshi** Hétf. Ápr. 30 2012, 15:59

//Te és én + egy fő//

Mint az iménti próbálkozásom alkalmával, most is karomba összpontosítottam a chakrámat, miközben az erőlködéstől megfeszült izomzattal kezdtem tolni a fémdarabot. Noha feladatomat a penge veszélyes felén végeztem, a kezemen lévő kesztyű fémlapja, az időnként jelentkező apróbb csúszások ellenére is végezte feladatát, és megóvta kezemet a vér kicsordulásától. Végül erőlködésemet siker koronázta, és a hatalmas gyilkoló eszköz megmozdult, melyben állítólag Shin is jelentős szerepet játszott.
~Na persze.~
Futott át az agyamon, miközben kényszeredett mosoly jelent meg arcomon, és segítséggel ugyan, de kihúztuk a fegyvert, a szinte kettévágott fa törzséből. Amint a kard halkan a lágy fűbe huppant, lassú mozdulattal a kuonichire pillantottam, aki már a következő feladat előkészületeit végezte.
~Már vártam ezt.~
Gondoltam, miközben a nyakamban lógó kristály medálhoz nyúltam, és egy mozdulattal a ruhám alá rejtettem. Ezt követően a mellettem álló fiúra pillantok, majd bármiféle reakció nélkül, előveszek egy füstbombát, majd elhajítom a kuonichi közvetlen közelébe. Ezzel egy időben kissé előhajolva rohanni kezdtem a nő felé, megpróbálva elérni, vagy jobb esetben letépni a csengettyűk valamelyikét, majd a közeli fa lombjai közé ugrani.

Sai Kedd Május 01 2012, 14:17

[Ayami]

Látszólagos ártatlanságod és naivságod remek fegyvered a vén perverz ellen, aki teljesen beájult a kis "elkérem a felsőjét ereklyének" hadműveletednek, s így lekenyerezted a szívét teljesen - persze nem állítható, hogy örök hűséget fogadott-e ifjúonti szépségednek, mert mint ismerjük, perverzünk hűsége addig tart, míg szembe nem jön egy másik préda. Na de te sem adtad ingyen odaadásod, máris előadtad szerény kérésed, miszerint szerződést szeretnél kötni és idézést tanulni.
A vén perverz szemei kissé összeszűkültek, és különös - bár tőle lassan semmi sem különös - fény gyúlt tekintetében.
- Hmm, szóval az idézést - tetteti a mélyen elgondolkodót. - Ahhoz sok minden kell ám - néz rád nagy komolyan, amit csak az a bizonyos fény árnyékol be, és ront hitelességén. - Először is, fontos, hogy milyen fajjal akarsz szerződést kötni, mert minden fajnak megvannak a maga speciális igényei, amelyek teljesítésével elérheted, hogy engedelmeskedjenek neked. Bár, ha jól sejtem, mivel hozzám fordultál, nyilván a békák ragadták meg a figyelmed. Nos, ők igen egyszerű lények, persze minél nagyobbak, annál több az igényük, de hogy felkeltsd a figyelmük, csak fel kell venned valami keveset takaró kis bikinicsodát, és egy tóba állva kell vidáman pancsikázva kelletni magad, és brekegni közben.
Ha kételkednél szavaiban, hát bizony annál komolyabban fog majd róla győzködni, hogy ez így van.

**Ayami Remiyu** Szer. Május 02 2012, 11:34

( Sai )

OH hát sikerült volna? Bele egyezik, hogy tanítson? Komoly örömteli pillanat amit a következő pár monda meg zavar.
ÉN BIKINIBEN?! Micsoda egy perverz népség ez a béka társaság. Nem vagyok én béka, hogy.......
- Öh izé szóval biztos? Nincs valami más mód rá?
Nagyot sóhajtok és nyúlnák is a felsőmért, hogy ledobjam. Kezeim megállnak a levegöben egy régi emlék kép idéződik fel bennem. Mikor Tomoko Sensei próbálta meg ruhám az utca közepén le ráncigálni rólam.
- Szóval.. vagy is... nekem ez nem megy..... nincs bikinim...... Se más fürdő ruhám amit fel vehetnék.
Elpirulva halkan ismerem be a tényt, hogy nincs ilyen ruhám. Már szinte el is síróm magam. Tudom nincs bikini nincs idézés sem. Most isteni szikra csillant fejemben. Talán mással meg tudom győzni a vén perverzt és a békáit.
- Naibun neko jutsu.
Meg formálom a szükséges kéz jeleket majd fehér színű felhő és halk pukkanás. Az egész folyamat nem több mint 15 másod perc. Ezalatt történik meg ami régebben egy percet is igénybe vett. Halkan lehet hallani a porcok roppanását és egy halk sóhajt ami elégedettséget tükröz.
Mikor a fehér felhő eloszlik egy teljesen más Ayami áll az ero senin előtt.
https://www.youtube.com/watch?v=EErc1Jd00SY&feature=related
( pont mint a videóban csak fekete hajjal és más ruhában )
Ott álok majd az öreghez ugrok.
- Naaa kérem tanítson meg rá. Kérem szépen beszélje meg velük, hogy szerződjenek.
És közben ugyan azt csinálom mint egy cica amikor hízeleg.

Hinata Szer. Május 02 2012, 19:00

//Te és én + egy fő//

Aha ahogyan azt az útszéli kis cica elképzelte. Ennyivel nem fognak lekenyerezni. Ha meg akarják érinteni...... ennyitől nem fogok hasra esni és hagyni, hogy hozzá érjenek. Füst bomba ide vagy oda, de én is felkészültem. A füstöt előnyömre fordítom és Hiei egy fadarabnak ütközik. A kawarimi volt mit használtam és az egész eseményt egy fa ágán ülve néztem végig. Vajon meddig meneküljek majd és mikor kezdjek el védekezni? Az egy dolog, hogy meg ismerem a harci képességeiket. Vajon rejtőzni is fognak tudni és csendben meg közelíteni valakit?
Ezekre mint választ kell majd kapnom most vagy a közeljövőben. Nos mindenek előtt talán itt az ideje, hogy vissza támadjak, de elötte még meg várom Shin reakcióját is.

Ajánlott tartalom