Re: Kiképzőterep

Konan1 Hétf. Feb. 21 2011, 21:17

Amint kiértetek a kiképzőterepre, Mizore leült egy árnyékos helyre, majd felszólította újdonsült tanítványait, hogy beszéljenek magukról, mutatkozzanak be egymásnak. Ez a szokásos csapatépítő tréning kezdete, mely azt a célt szolgálta, hogy jobban megismerjék egymást és jobban viszonyuljanak önmagukhoz és csapatuk tagjaihoz. Persze ez cseppet sem rendeltetésszerűen zajlott, főleg Raiden miatt.
- Akkor összegezzük a dolgot. Mondta Mizore, ahogyan a kezét maga elé emelte és az ujjain számolta mindazt amit mondott. - Tehát akkor van, egy kardos hadonászásra vágyó árvánk, egy mindenkit lenéző nagyképű semmirekellőnk, valamint egy Tatsuta aki a jelek szerint könnyen fel tudja kapni a vizet... Fejezte be a mondatát és három ujját mutatta geninjeinek.
- Akkor még valami plusz információ magamról. Egy: nem szeretem a hepciáskodást, kettő: nem szeretem a fölényeskedőket és a nyalizókat, végül pedig amit szeretek az a csoki. Adott magáról még plusz információkat amelyek egyben jeleket is takartak a tanítványainak, de hogy mik azok a jelek, maguknak kell rájönniük. Ezek után a nő fölállt a földről, majd egy vérvörös kendőt vett elő az övtáskájából, majd a derekára kötötte. Amint ezzel elkészült, előhúzott még három kendőt, melyeknek sárga volt a szűnök és azt szétosztotta a geninek között.
- Elmondom a játékszabályokat. Akkor megy át valaki a vizsgámon, ha legalább két sárga kendőt tudhat a tulajdonában, vagy egy darab vöröset mely nálam van. Aki nem tud két kendőt szerezni, vagy ezt a vöröset, az megbukik és a fejpántját azonnal le kell adnia nekem, aminek a jelentőségét gondolom nem kell ecsetelnem. Három órátok van... három óra múlva lesz az összesítés, nem később és nem is hamarabb. Közölte veletek nagyvonalúan a lényeget, ahogyan a bal kezét a magasba emelte és ezzel megadta a jelet a kezdéshez.

**Tsihidoro Kazuki** Kedd Feb. 22 2011, 16:48

A sensei röviden összegzi az eddig hallottakat, Raiden meg megkapja a magáét. Kell neki, hogy ekkora legyen az egója... Aztán kapunk fejenként egy-egy sárga övet, az enyémet a derekamra kötöm. Érdekes játék, de nem hiszem, hogy lenne annyi hatalma ennek a nőnek, hogy elvetesse tőlünk a genin rangot. Látszik, hogy ez a játék arra megy ki, hogy tudunk-e csapatban dolgozni. Hiszen egyenlőek vagyunk harci tudásban, maximum a taktikánk különbözik egymástól, a senseiel szemben meg egyedül nem lenne esélyünk. Kérdés most már csak az, hogy megtudom-e győzni a két társamat. Raident talán a hiúságával tudnám megfogni, végülis elég nagy dicsőség, ha legyőzünk egy magasabb rangú shinobit, nem? Tatsuta... Őt nehezebb megfogni, alig beszél, viszont ha a genjutsuk irányában érdeklődök, akkor nem hiszem, hogy erős lenne, neki is egyszerűbb lenne, ha csapatban dolgoznánk. Megvárom, míg a sensei arrébb megy aztán megszólalok.

- Tudom, hogy már elegetek van a pattogásomból, de... Nem lenne könnyebb csapatban dolgozni? Raiden! Nem lenne neked hatalmas dicsőség, ha azzal dicsekedhetnél, hogy legyőzted Mizoret? Senkinek nem kell elárulnod, hogy volt melletted két másodhegedűs... Mindenkinek egyszerűbb lenne, ha összedolgoznánk. Valószínűleg ez a vizsga is erre megy ki. Egyedül kétlem, hogy bárki is eltudná lopni azt a vörös kendőt. Ha meg ketten összeálltok ellenem, akkor valószínű, hogy levertek engem, de akkor még mindig csak egy embernek van meg a két sárga öve és akkor egymás között is le kell rendeznetek a dolgot... Megéri ez? Egy harc csapatmunkával vagy két harc egymás ellen? - remélem ők is belátják, hogy igazam van.

Ha megtámadnak, akkor használom a Dainamikku Akushon jutsut, hogy hátrébb kerüljek, majd előhúzom a kardomat. Ha tovább támadnak, akkor a kard lapjával hárítom ütéseiket, egyenlőre nem akarok sebesülést okozni. Ha lesz rá lehetőségem, akkor megpróbálom elcsenni valakinek a kendőjét. Ha az enyém veszélybe kerül, akkor megint használom a dinamikus akciót, hogy hátrébb kerüljek.

**Tsihidoro Raiden** Kedd Feb. 22 2011, 17:05

Hm! A senseit Mizorenak hívják. Nem mintha érdekelne, az már viszont nem hagy nyugton, hogy kritizál! Minden, amit mondtam, igaz volt! Nem tűröm, hogy ez a némber rossz megjegyzéseket tegyen. Aztán elmondja a feladatot: ő egy vörös kendőt húz, mi pedig egy-egy sárgát kapunk. A sensei és Kazuki a derekukra húzzák fel. Mindjárt gondoltam! Nos, a Mizore nem mondott konkrét szabályzatot, így arra következtetek, hogy mindent szabad. Éppen ezért jön az első csel: megragadom a kendőt, és belerakom az alsógatyámba. Nem túl gusztusos, de így legalább nem vehetik el olyan könnyen. Ezután Kazuki szentbeszédet tart:

- Tudom, hogy már elegetek van a pattogásomból, de... Nem lenne könnyebb csapatban dolgozni? Raiden! Nem lenne neked hatalmas dicsőség, ha azzal dicsekedhetnél, hogy legyőzted Mizoret? Senkinek nem kell elárulnod, hogy volt melletted két másodhegedűs... Mindenkinek egyszerűbb lenne, ha összedolgoznánk. Valószínűleg ez a vizsga is erre megy ki. Egyedül kétlem, hogy bárki is eltudná lopni azt a vörös kendőt. Ha meg ketten összeálltok ellenem, akkor valószínű, hogy levertek engem, de akkor még mindig csak egy embernek van meg a két sárga öve és akkor egymás között is le kell rendeznetek a dolgot... Megéri ez? Egy harc csapatmunkával vagy két harc egymás ellen?

Jellemző! A gyenge szövetkezni akar, mert nem megy semmire egyedül. Még hogy dicsőség?! Hahh! Nem mozdulnék ki többet a szobámból, ha kitudódna, hogy összedolgoztam velük. Még a kendőjükre sincs szükségem. A sárga nem az én színem, nekem a piros kell, ezután elveszem tőlük is. Kazukira nézek, és nevetni kezdek:

- Én a saját erőmből akarok megerősödni, nem pedig bénák segítségével! Be kellene bizonyítanod, hogy érsz valamit, mielőtt csapatot szervezel. Úgyis tudjuk, hogy azért teszed, mert nem érsz semmit!

Ezután akcióba lendülök: Ledobok egy robbanójegyzetet, pont úgy, hogy Kazukitól és Tatsutától egyenlő távolságba legyen. Ezután egy senbont dobok Mizore felé, majd a katanámat előkapva a shunshin jutsuval próbálok a közéle kerülni. Kb. 5 méterrel előtte megállok, és aktiválom a robbanójegyzetemet. Ezután a drótommal próbálom kihúzni a sensei bal lábát. Ha sikerül, ha nem, leguggolok, és a kezeimet a térdemre helyezem, hogy megvédjem magam az ellentámadástól (?), de úgy, hogy lássam, hogy mit csinál az elsődleges ellenfelem!

**Tsihidoro Tatsuta** Kedd Feb. 22 2011, 20:47

Hmmm... remek, az egész forrófejű banda tökéletesen azt csinálja, amit én szeretnék. Illetve, ami elvárható tőlük valamilyen szinten. Igen, szomorú, hogy az emberek manapság ritkán tudnak meglepetést okozni. Persze nem azt mondom látom a jövőt, nem vagyok olyan öntelt, mint a kardos majom, egyszerűen csak ha sokat figyelsz másokat, észre veszed az apró viselkedési jellegzetességeket, amiknek alapján főbb csoportokba sorolhatóak az emberek.
A kezdeti káosz tökéletesen a kezemre játszik. Amikor Raiden jegyzete robban, hátrébb ugrok, amennyire sikerül, és kihasználva a robbanást és azt, hogy a forrófejű srác azonnal minden átgondolás nélkül a sensei-re támad, villámgyorsan felkötöm a kendőt a derekamra, majd létrehozok egy klónt. A gondolatok csak úgy cikáznak a fejemben, a terv egy pillanat alatt születik meg. A békésebb srác javaslatát elvetem, elvégre ketten nem lennénk elegek.
A bunshinom beküldöm a csata hevébe, megpróbálva elterelni a figyelmet, illetve inkább rá terelni. Én odafutok, ahová talán a sensei esni fog, illetve arra, amerre hátrálnia kéne és igyekszem keresni valamit, aminek a segítségével a Kakuremino no Jutsu-t használva beleolvadhatok a környezetembe. Ha Raiden dolgai véletlenül sikerülnének, igyekszem hamarabb megkaparintani a sensei kendőjét, mint ő. Ha nem sikerül neki, esetleg ha a klónomról kiderül, hogy nem az igazi, még rejtőzködöm, ha sikerül, és majd keresek egy újabb áldozatot, akitől elehetem a kendőjét. Esetleg ha a sensei csúfosan elveri a forrófejűt, de a bunshinom túléli, akkor a klónnal megpróbálom elvenni a védekező fiú kendőjét.
Minden esetre a saját kendőmön megpróbálom úgy használni a Kakuremino no Jutsu-t úgy, hogy a tárgyba vezetem a chakrám és őt rejtem el a környezet elől. Álcázás az álcázásban, ha minden sikerül. Elvileg rejtőzködöm én is, de rajtam a kendő is el van rejtve. Persze a klónomon még ott virít, és ő az, aki aktívan részt vesz a harcban, elvonva a figyelmet.

Konan1 Kedd Feb. 22 2011, 21:20

Kéz már a magasban volt és ezzel el is kezdődött az idővel való versenyfutás. Mizore pár méterrel hátrébb szökkent, hogy ne legyen túl közel a heves indulatokhoz, majd pediglen várakozott. Kazuki azonnal beszélni kezdett, nem is beszélni, sokkal inkább érvelni kezdett, hogy miért lenne nekik célszerű egy csapatban dolgozni. Azonban ezt a kis ötletecskét a többiek gyorsan levetették és saját magánakciójukba kezdtek. Míg a szónok típusú fiú védekező állásba helyezkedett, addig Raiden a nadrágjába gyűrte a kendőt amitől láthatóan Mizore is elundorodott. Ezt követően megindult a támadás, melynek célpontja a kunoichi volt, aki a vörös kendőt viselte. Raiden egy robbanó jegyzettel kezdett, amit csapattársai lábai mellé dobott, majd egy senbonnal támadott Mizorera. A senbont a nő minden gond nélkül egy gyors és kecses mozdulattal elkapta, majd egy gyors pillantást vetett rá. A heves fiú ezután tovább próbálkozott egy shunsinnal majd egy drótos trükköt bevetve sikerül levennie őt a lábairól, ahogyan dülni kezdett és a semmiből felbukkant Tatsuat, vagy legalábbis a klónja, ami a kendőért nyúlt, de mikor megérintette azt, egy kisebb pukkanás keretein belül eltűnt a leányzó klónja. Raidennek soha vissza nem térő alkalma volt arra, hogy elvegye a kendőt, amit egy gyors karmozdulattal sikeresen meg is tett. Ezen talán a legjobban saját maga lepődhetett meg a legjobban, hisz némi ellenállásra is számított amit nem kapott meg. Mindeközben Tatsuta sikeresen álcázta magát és a kendőjét, valamint tőle úgy tíz méterre ott állt Kazuki tétlenül. Raidennek már megvan a vörös kendő ami azt jelentette, hogy ő jelenleg genin marad, persze a többiek elcsenhetik tőle a könnyen szerzett tárgyat. Mizore pedig mindeközben a földön ült és hűvös tekintettel figyelte, hogy mi fog történni.

//Tatsuta: a Bunsin no jutsuval létrehozott klón nem képes tárgyakat megfogni, támadni vagy bonyolultabb mozdulatsorokat végrehajtani. Amire te jelen esetben gondoltál az az Árnyékklón jutsu (amit Naruto is használ) de az teljesen más technika ^^ erre figyelj majd oda.//

**Tsihidoro Kazuki** Szer. Feb. 23 2011, 18:52

Gondoltam... Egómanó egyből elveti az ötletemet, míg Tatsuta meg nem tudom mért nem szövetkezik velem, remélem nem akarja követni Raiden példáját. Raiden ugyanis egyből rávetette magát a senseire és sikerült is elcsennie a vörös kendőt, amit most gondolom diadalmasan fog lobogtatni, vagy egyből védekezni kezd. Tatsuta meg álcázza a kendőjét, azt hiszi nem látom, miközben álldogálok? Leleményes, de nem elég figyelmes. Jobb lesz megmutatni Gatyamacinak, hogy én is tudok görény lenni, ha azt hozza a szükség. Viszont jó lenne, ha a csapatjátékos látszatát kelteném. Hmm... már van is egy ötletem.

A jobb kezembe veszek egy kunai kést és a Dainamikku Akushon jutsuval Raiden elé megyek. Egyszerre próbálom felvágni a nadrágját a lábai között, nagyjából ott ahova dugta azt a kendőt és kikapni a vörös kendőt a kezéből, majd leejtem a kunait és megpróbálom megfejelni és kikapni a sárga kendőt a nadrágjából, nem törődve az őt érő károkkal. Megint a dinamikus akció jutsuhoz nyúlok és Tatsuta előtt tűnök fel, de csak akkor ha nálam van mindkét kendő. Ha nálam van a vörös és a sárga kendő, akkor Tatsuta elé ledobom a sárga kendőt, aztán próbálok biztos távolságra kerülni két "csapattársamtól".

Ha csak az egyik kendőt sikerült megszereznem, akkor nem bocsátkozok közelharcba, hanem a jutsut használva létrehozok két klónt és azokkal terelem a többiek figyelmét.

Ha engem támadnak meg akkor a Dainamikku Akushon jutsut védekezésre használom, majd ellentámadásba megyek át. Ha Raiden támad, akkor megpróbálom egy kunaial felvágni a nadrágját és ellopni onnan a sárga kendőt, majd egy senbont próbálok a térdkalácsába szúrni. Ha Tatsuta támad, akkor simán elmenekülök előle, de azért néhány senbont (2-3) megpróbálok a térdeibe juttatni.

**Tsihidoro Raiden** Szer. Feb. 23 2011, 19:01

A senseitől egyből megszereztem a vörös kendőt. Nyilvánvaló volt, hogy sikerülni fog, hiszen sokkal jobb vagyok nála, de elég gyanús, hogy nem próbált védekezni! Túl könnyű! Kazuki gyors, számítottam rá, meg is lepett, amikor megtámadott. De ez nem zavarhat meg, ugyanis van egy tervem. Közelharcba nem bocsátkozom ezzel a fickóval, inkább a shunshin no jutsuval hátrálok, és keresek egy házat, aminek a tetejére fel tudok ugrani. Ezután viszonylag erősen pofán vágom magam, és megszorítom a kendőt. Félek, hogy Mizore gunjutsut használt, a fájdalom kizökkent a genjutsuból, ha pedig a kendő sem igazi, hanem mondjuk álcázott, akkor így ki tudom deríteni, hogy tényleg elcsentem- e a kendőt. Ha minden oké, akkor összegyűröm, és benyomom a számba. Ezután ügyelek az ellenfelek támadásaira, nem akarok harcolni, próbálok menekülni, de az egyik szemem a senseien tartom, mert van egy rossz megérzésem: valamiben sántikál!

**Tsihidoro Tatsuta** Szer. Feb. 23 2011, 19:55

Először teljesen megdöbbenek, az egész hihetetlennek tűnik... hogy forrófej úr megszerezte a vörös kendőt. Annyira szürreális az egész. Állok, a láthatatlanság köntösébe burkolózva és a tökéletes tervem a szemem láttára omlik porrá. Shijun dühösen morrant fel a lábam mellett, de nem pillantok rá, igyekszem valahogy kihasználni a láthatatlanságom.

Látom, amikor Kazuki Raidenre támad, és megpróbálom én is a magam hasznára fordítani. Az álcázásból néhány senbont dobok el, megcélozva Raiden a vörös kendőt tartó kezét, hogy amíg Kazuki eltereli a figyelmét, hátha sikerül az apró tűkkel elég sérülést okoznom ahhoz, hogy elejtse.
Azonban az egész még így is furcsa, a beképzelt fiú túl egyszerűen győzött. Miután eldobom a senbonokat, a legnyilvánvalóbb dolog jut eszembe, hogy lehet, hogy pont nekem nem tűnt fel eddig ez a lehetőség! Használom a Genjutsu Kai-t, minden eshetőséget végigpróbálva. Várom hogy fellebbenjen a függöny az illúzióról, vagy hogy a senbonok elérjenek valamilyen hatást.

Közelharcba nem fogok tudni bocsátkozni, de ha a senbonok eltalálják Raiden kezét megpróbálok odafutni és felkapni a kendőt, ha elejti, persze csak akkor, ha ki nem derül erről az egész helyzetről, hogy egy jól, illetve majdnem jól megszerkesztett illúzióvilág csak.

Konan1 Pént. Feb. 25 2011, 15:02

Raiden volt előnyben pillanatnyilag a többiekkel szemben, hisz már nála volt a vörös kendő amit Mizoretől lopott el kissé már túl könnyen is. Ezt a helyzetet a finak pusztán pár pillanata volt kiélvezni hisz Kazuki és Tatsuta már akcióba is lendültek. Kazuki egy ügyes mozdulattal Raiden közelébe kerül ami láthatóan meg is lepte őt, majd egy kunaial akarta felvágni a nadrágját, hogy megszerezze annak "tartalmát", bár ez nem teljesen úgy sült el ahogyan ő azt akarta. A fiú egy shunshinnal menekülni próbált minél messzebbre, de szerencsétlenül járt. Kazuki keze lendült már amikor ő alkalmazta a technikát és így a fiú nadrágja helyett Raiden lábán keletkezett egy komolyabb vágás. Nem volt túl mély a seb, de annyira igen, hogy valamelyest hátráltathassa a későbbiekben őt a mozgásban. Azonban ezzel még nem ért véget a fiú pechsorozata, mert Tatsuta is támadást indított a rejtekéből pár senbon személyében, ami sikeresen el is találta a fiú kezét amitől a vörös kendő a földre zuhant. Hogy pontosan hol ért földet? Egészen pontosan egyenlő távolságra van mind Tatsutától, mind Kazukitól. Mindeközben a csapat kunoichije megállapította, hogy nem genjutsuval van dolguk, mert a kézpecsét felmutatása után semmi sem változott meg. A kendő a földön volt és csak arra várt, hogy valakié legyen, de még mielőtt mindketten megindultatok volna eme "nemes tárgy" felé, Mizore felállt a földről és még mielőtt észbe kaphattatok volna, két robbanójegyzettel ellátott kunai landolt a földben a kendő körül és Mizore a kezét már a jól ismert állásba helyezte. Már csak el kellett volna kiáltania magát és robbannak is a kunaiok, de kíváncsi volt, hogy mit eszelnek ki a geninek erre az esetre. Kíváncsi volt, hogy ki tudják e szedni valahogyan úgy a kendőt, hogy ne sérüljenek meg a robanás következtében.

//Raiden: a kiképzőterepen nincsenek házak... Very Happy

tehát úgy vettem, hogy te távolabb landoltál a többiektől a földön.

**Tsihidoro Kazuki** Pént. Feb. 25 2011, 15:37

Fenébe... Nem akartam megvágni Raident, remélhetőleg nem veszi zokon és akar kinyírni egyből. Gyors támadó taktikám nem járt sikerrel, Tatsuta Senbonjai viszont eltalálták Raiden csuklóját, így a vörös kendő a földön landolt Tatsuta és köztem. Mielőtt kihasználhattam volna gyorsaságomat Mizore kendő köré dob két kunai, amiken robbanójegyzetek vannak. Kínos helyzet, mit ne mondjak. Valahogy úgy kéne mozognom, hogy a sensei ne lássa, hogy elvettem a kendőt. Egyedül ez lehetetlen feladat, de senki sem akar velem szövetkezni, akkor magamtól kell megoldanom.

Létrehozok kettő klónt és a kendő felé ugrok velük, mikor Mizore aktiválja a jegyzeteket Dainamikku Akushon jutsuval hátrébb megyek, így elkerülve a robbanást. Remélem működni fog a dolog.

**Tsihidoro Raiden** Pént. Feb. 25 2011, 16:09

//Bocsi, erről megfeledkeztem Sad

//

Erre nem számítottam! Kazuki és Tatsuta elvették tőlem a kendőt. Pontosabban nem vették el, hiszen nem tudták megszerezni, Mizore gyorsabb volt. A lábam fáj, de nem vészes. Sokkal rosszabb érzés, hogy figyelmen kívül hagytam a senseit. A robbanójegyzet nem játék, de ezt Kazuki nem tudja! Megérdemelné, hogy a lábai cafatokra robbanjanak, de nem hagyom. Az imént kellemesen csalódtam benne: tökös volt, meg mert sebezni, gondolom így akarta a tudtomra adni, hogy ne játszadozzak vele. A véleményem nem sokat változott, amióta elkezdődött a harc, de már megbántam, hogy ok nélkül szidtam őket! Meg kéne ismernem őket, itt a remek alkalom! Nyilván Mizore is a csapatmunkára kiváncsi. Előkapom a drótomat, és rátekerem Kazukira, majd visszarántom:

-Megvesztél?! Ilyen primitív technikával nem fogod átverni! Várj!

Mondom neki, majd kiveszem a gatyámból a sárga kendőt, és odadobom Kazukinak. Ezután megállok, és egy fuuma shurikent dobok Mizore felé, kb gyomormagasságban. Azért így, mert így a legnehezebb elhajolni előle, vagy átugrani. Amint elmozdul/ elhajol a drótommal megpróbálom megragadni a piros kendőt. Ha nem sikerül, mert nem olyan helyzetben van, akkor Kazukira nézek, kacsintok, majd a shunshint használva elélépek, és ellököm, a robbanójegyzetekkel ellentétes irányba. Ezután előkapok egy füstbombát, majd Mizore felé dobom. Nem várom, még robban, elhajítom a másik fuuma shurikenem is. Ha már füst van, a bunshin no jutsuval ott hagyok egy klónt, majd ismét a shunshint használom, aminek segítségével, halk léptekkel megkerülöm a füstöt.

**Tsihidoro Tatsuta** Pént. Feb. 25 2011, 20:21

A menedékből nézem, ahogy az akcióm sikerül, ahogy a vörös kendő a földre hull, majd ahogy a mester újra tönkreteszi az egészet. Shijun a lábamnak dörgölőzik, és hirtelen annyira semmi értelmét nem látom az egésznek. Most miért aggódok ezen? Ha nem leszek genin tovább hát nem leszek az! Mégis kit érdekel?? Annyira nem számít az egész! A genjutsukon amúgy is fogok dolgozni, maximum megoldom valahogy! Az élet abból áll, hogy legyőzzük a kihívásokat! Hát akkor kezdődjön a játék!
Levetem az álcát és odasétálok a két fiúhoz, azt hiszem talán kicsit táncos léptekkel, az arcomon sugárzó mosollyal. Úgy nézem kissé meglepődnek, ebből azt vonom le, még nem hallottak rólam. Hangulatember vagyok, egyszerűen nem tehetek róla. Leoldom a kendőt a derekamról, ami láthatóvá válik és odahajítom a két fiú közé, majd a szemem a vörös kendőre függesztem.
- Nos, részemről nem vagyok hajlandó egy ilyen apróságon emészteni magam. Ha van valami ötletetek szerezzük meg azt a kendőt is, aztán minden lesz, ahogy lesz, az élet lényege, hogy legyőzzük a kihívásokat. - Aztán játékosan megfenyegetem az ujjammal Raident.
- Jah, de ha teszel még valami megjegyzést az intelligenciánkra, akkor nem leszünk jóban!
Csípőre tett kézzel bámulom őket, közben azért én is gondolkozom, hogyan oldhatnánk meg a helyzetet.
- Nos, valami javaslat uraim? - Aztán a sensei felé fordulok.
- Esetleg nem akar nekünk segíteni sensei? Elvégre fő a csapatmunka, nem? - kérdem sugárzó mosollyal, és felváltva pillantok mindenkire, várva a reakciókat. A kendőmre is vetek egy megvető pillantást, de csak vállat vonok, most nem tud érdekelni, csak szeretném megoldani ezt a helyzetet, esetleg valahogy kijönni belőle jól, de az sem baj, ha nem sikerül. Az élet úgyis csak az illúzió, én pedig azért sem fogok úgy viselkedni, ahogy a genjutsumester akarja!

Konan1 Szomb. Feb. 26 2011, 21:12

Meglepő fordulatok követték egymást a harc során. Nem lehet az mondani, hogy ez a nap szegény az akcióban, hisz olybá tűnik Raiden is tanult ma valami fontosat, bár lehet hogy ez látszólag igaz. A fiú nadrágjából elővette sárga kendőjét, majd a földre dobta, nem sokkal utána Tatsuta is megmutatta magát és úgyszintén elvetette magától sárga kendőjét és így csak Kazukinál maradt egy. A srácok kezdték felfogni, hogy nem egymás ellenségei, nem egymást kell vagdosni, hogy megszerezzék a kendőt, hanem a legelejétől fogva a pirosra kellett volna koncentrálnia mindenkinek. Igaz Raiden ezt meg is tette, de egyedül és ezért pórul is járt valamelyest.
- Látom kezditek megérteni! Hangzott el Mizore hangja, azonban valami nem stimmelt egészen. A nő veletek szemben állt, azonban a hangja nem felőle jött, hanem teljesen más irányból. Olyan volt, mintha ő maga is ott lett volna a geninek között, azonban jól láthatóan távol volt. Tatsuta már megállapította, hogy nem Genjutsuval van dolgok, de akkor felvetődet a kérdés, hogy mégis mivel? A kérdésre a geninek csakhamar meg is kapták a választ, Raiden kis akciója miatt. Egy Fuuma Shurikent dobott el a nő irányába ami egészen pontosan derékmagasságban repült. A nő nem reagált semmit a felé közeledő veszélyre, egyszerűen elnevette magát, majd a Fuuma Shuriken eltalálta őt. Mizore nem tért ki előle, ezért a fegyver pontosan a hasánál kettévágta őt, majd tovább repült. Egy ilyen sérülésbe bárki azonnal belehalt volna, azonban Mizore még megforgatta a fejét.
- Ennyi a csapatmunka? Ez kevés lesz! Kiáltotta el magát, majd nemes egyszerűséggel darabjaira tört. A nő nemmásból volt mint jégből, ami széttörése után egyből eltűnt. De volt valami ami még ennél is fontosabb volt, a kendő. Az ott maradt a helyén a két kunaial együtt valamint a robbanó jegyzetekkel. Innentől a Geninek döntése az, hogy mit fognak csinálni.

**Tsihidoro Kazuki** Szomb. Feb. 26 2011, 22:00

- Jövök neked eggyel Raiden! - mondom neki, ahogy én is bedobom a kendőt a közös kupacba. - Itt az ideje, hogy megszerezzük azt a vörös kendőt! Raiden próbáld meg a drótoddal kiszedni a kendőt, míg én a kunaiokat próbálom kipattintani a földből. Tatsute, te próbáld megtalálni Mizoret! Idegesít, hogy nincs a szemünk előtt az a nő! - halkan beszélek, remélem, hogy Mizore nem hallja meg a tervünket, a kendőkre pillantok. - Talán ezeket jobb lenne magunkon tartani.

Felveszem az előbb ledobott kendőmet. Végighallgatom a társaimat, csak azután kezdem el akciót, miután mindannyian belegyeztünk, hogy mit akartunk. Ha nem változik a terv akkor én a Shushin jutsut használva kipattintom a kunaiokat a földből a kardommal.

Végre rájöttem, hogy csapatban kéne dolgozni. Ezt a sensei is észrevette és valami elismerés felét is megeresztett felénk. Viszont meglepett, hogy valamilyen fajta klónt használt, amit Raiden szétvágott. Vajon hol lehet a sensei? Igazam volt a célját illetően, de a módszere felettébb különös. Rossz érzésem van azzal kapcsolatban, hogy csak így eltűnt.

**Tsihidoro Raiden** Szomb. Feb. 26 2011, 22:39

- Nem kell viszonozni! Mint mondtam, a saját erőmből küzdök, ám jelen esetben összejátszom veletek! Jó ötlet, benne vagyok!

Mondom, majd a drótommal megpróbálom kiszedni a kendőt. Remélem, hogy nem robbantja be a drótom, mert egyenlőre nincs több! Ha túlélem, kell vennem még. Ha sikerül, ha nem odasúgom Kazukinak:

-Ugye tudod, hogy nem minket fog támadni, nagy valószínűséggel Tatsutára hajt, mert ő leggyengébb! Mint látod, azt próbálja megnézni, hogy mennyire tudunk csapatban dolgozni! Figyeljünk egymásra, mert ez a némber veszélyes!

Ezután megvárom, míg Kazuki cselekszik. Nem tetszik nekem ez az ötlet, a csaj simán berobbanthatja a jegyzeteket. A szememet Kazukin tartom, ha baj lenne, a shunshin no jutsuval eléugrok, és a nagy tekercsemet kihúzva próbálom védeni az én testem, és az övét. Ha minden jól megy, akkor ezután Tatsutához megyek, és őt védem. Közben körülnézek, és hangosan ezt mondom:

-Hangkivetítő technika! Jobbat nem tud felmutatni, sensei? Dícséretnek veszem, hogy bujkál, ebből arra következtetek, hogy erősebb vagyok, mint maga, és fél harcolni velem!

Valószínűleg ezzel magamra haragítom, és most engem próbál majd elkapni, de nem számolt vele, hogy sokkal jobb vagyok, mint mások. A hátamat Tatsutáénak támasztom, remélem veszi a célzást...

**Tsihidoro Tatsuta** Vas. Feb. 27 2011, 11:46

Keresni, keresni, keresni....
- Miért is ne? - mondom könnyedén és azonnal ráállok a tervre. Shijun idegesen mászkál a lábamnál, rója a köröket, akár egy megvadult óra. Figyelem amit a fiúk csinálnak, közben valamilyen terven agyalok. Szóval a sensei klónokat használt... hmmm...
Amikor Raiden nekem veti a hátát, kicsit arrébb ugrok és létrehozok nyolc klónt. Az egyiket visszaküldöm Raidenhez, persze nem a legtökéletesebb, elvégre ha a sensei eléggé rám összpontosított, még tudhatja melyik vagyok, de remélem a többiek kendőszerző akciója eléggé elterelte a figyelmét. Az egyik klónt tehát a fiúkkal hagyom, a többiekkel pedig nekiállok átfésülni a terepet, hátha megtalálom valahol a rejtőzködő nőt. Igyekszem valami szabálytalanságot, esetleg idegen chakrát, vagy valami ellenségest keresni. Ha valamelyik klónomra rátámad, már az is félsiker, mert legalább valamilyen viszonyítási alapom lesz, hogy merrefelé van...
Keresés közben pörög az agyam, próbálok valamit összerakni. A sensei jégklónja nagyon furcsa, én még nem hallottam olyan sivatagiról, aki jeget használt volna. Persze nem ismerem az összes ninját, de akkor is, a jég és a sivatagi nap elég különös párosítás. Aztán még valami apróság eszembe jut, amin leginkább csak jót derülök. Az egyik klónom hirtelen megáll és elkiáltja magát.
- Hmm sensei, mi lenne, ha abbahagyná a bujkálást és előjönne, a harc után ha akarja meghívjuk egy kis csokoládéra. - Tökéletes, a klón mosolya nem kihívó, inkább csak semleges. Majdnem elnevetem magam, de ott állok a fal mellett, nem messze a többi klóntól, tökéletesen egyként velük. A fiúknál hagyott klónnal is rákontrázok.
- Így van sensei, ha előjönne, nem kéne se fölényes megjegyzésekkel előcsalnunk, se nyaliznunk, hogy esetleg kudarc esetén is átengedjen minket. Nem, úgy folytathatnánk végre a harcot. Meg persze ihatnánk közösen egy finom forrócsokoládét...
Remélem erre legalább reagál valamit, ha annyira nem szereti a csokit, hogy ezt jónak látta megemlíteni. Közben leások a tudatomban információk után, próbálom felépíteni az egészet, valahogy kirakni a kirakós darabkáit, meg persze várok... várom hogy történjen valami.

Konan1 Hétf. Feb. 28 2011, 20:33

A három genin egymáshoz közel állt, szinte tökéletes célpontot nyújtva Mizorena. A geninek nem tartották be a ninják legalapvetőbb szabályát, mely kimondja: Mindég legyél elrejtőzve. Túlon túl közel voltak egymáshoz, pusztán egy robbanó jegyzet kellett volna közéjük és már mind apró darabokban lennének, azonban semmi sem történt idáig. Mizore még mindég rejtőzködött, ahogyan a többiek egy tervet eszeltek ki, hogy megszerezzék a kendőt. Kazuki elég merész ötletet eszelt ki, hogy hatástalanítsa a robbanó jegyzeteket, azonban nagyon is pórul járt, hiába figyelt rá csapattársa. Amikor a fiú megközelítette az első jegyzetet, már lehetett is hallani a jellegzetes hangot.
- Katsu! Hangzott el a mondat, ahogyan a robbanó jegyzetek aktiválódtak és egyből robbantak. Kazukinak nagy szerencséje volt, hogy nem volt elég közel hozzájuk, és így csak a bal lába és bal keze szenvedett enyhébb égési sérüléseket. Raiden hiába figyelte csapattársát, mire meghallotta a Katsut, nem volt ideje reagálni, hisz egyből robbant. A terv innentől befuccsolt, mivel a vörös kendő elégett a robbanást követően, azonban ezzel Mizore nem fedte még fel magát, tehát a kiképzés még mindég folyt.
Kazuki a földön feküdt körülbelül hét méterre társaitől, Raidentől és Tatsutától akik még egymás hátát támasztották amikor hirtelen Mizore egy pukkanás következtében megjelent előttük. Jól láthatóan addig az egyik sárga kendőnek álcázta magát egy egyszerű Hengével, pontosabban annak amelyik Tatsutának lett adva. Amint a nő megjelent a két genin előtt, egyből egy kirúgta mindkettő lábát, így a Tatsuta és Raiden a földre került miközben Mizore őket bámulta.
- Szóval Némber mi? Kérdezte idegesen, ahogyan a két diák hirtelen megfagyott a nő puszta jelenléte miatt, hisz a kisugárzása hirtelen megváltozott. Az eddigi hideg, hűvös kisugárzást felváltotta a kegyetlen gyilkolási szándék amitől a földön fekvők megfagytak és a félelemtől mozdulni sem tudtak.

**Tsihidoro Kazuki** Kedd Márc. 01 2011, 13:19

Fenébe... ez nem úgy sült el ahogy akartuk... Hagyján, hogy én megsérültem, de most a többiekre is veszélyt jelent az a nő! Sejthettük volna, hogy valaminek álcázta magát, miután a klónja elpusztult. Fáj a kezem és a lábam, de valamit tennem kell a többiekért! Óvatosan felállok és egy senbont dobok Mizore gerince felé, ezt amolyan tesztnek szánom, hátha ez is egy klón, de ha nem és betalál, akkor lehetséges, hogy elégé eltereli a figyelmet, hogy a többiek kereket oldjanak.

- Héjj! Mizore!!! Velem még nem végeztél! Ők már a földön vannak, velük később is ráérsz foglalkozni! - üvöltöm a sensei felé és a dinamikus akciót használva kardommal a kezemben elé ugrok.

Srácok legyen eszetek és meneküljetek el ez elől a nő elől! Szemeiben látom, hogy tuti kinyírni minket, ha látja, hogy esetlenek vagyunk. Remélem megéri kockáztatni a bőrömet értük, mert ha ezt túlélem, akkor nemhogy elvesztem a genin rangomat, de még a faluból is száműznek, mert tiszteletlen voltam egy magasabb rangú shinobival.

Egyenlőre még csak védekezni próbálok, az esetleges ütések hárítom a kardommal, vagy egyszerűen kitérek előlük. Próbálom folyamatosan mozgásban tartani a sensei-t, a lényeg, hogy legyen idejük a többieknek elmenekülni, vagy megtámadni Mizoret.

**Tsihidoro Raiden** Kedd Márc. 01 2011, 15:34

Hát ember, ez nem igaz! Egy csodálatos tervet eszeltem ki, ám semmi sem sikerült. Emiatt pedig Kazukinak esett baja! Ez nem jó, amint elvertem ennek a pofátlan nőnek a száját, valamivel kiengesztelem... Ez a Mizore! Tatsuta SÁRGA kendőjének álcázta magát... Nem értem, hogy akkor hol van az igazi kendő, de ez nem lényeg, már nem is érdekel! Nincs joga, hogy szórakozzon velem! Nem rakhat vissza az Akadémiára! Ki ő, hogy ilyet tegyen?! Ha most abbahagynám a harcot, akkor is genin maradhatnék... de nem teszem! Nem, mert nem vagyok olyan! Kazukiban kellemeset csalódtam: nem törődik vele, hogy miattam megsérült, tovább folytatja a küzdelmet, hogy megvédjen minket... Először a félelemtől nem tudtam mozogni.. Olyan volt, mint amikor megölték az apámat! Aljas ninjutsu, és csak még mérgesebb leszek tőle!

De aztán mindennek vége: ismét tudok mozogni. Nyilván azért, mert már volt halálfélelmem. Hallottam már erről a technikáról, sőt, terveztem, hogy megtanulom! Ez a lehető legjobb: Mizore lefogadom, hogy mit sem sejt arról, hogy én újra mozoghatok - bár ezt nála nem lehet tudni! Mindenesetre ezúttal nem tudom, hogy mit tegyek...

Ha Mizore rátámad Kazukira, akkor először segítek neki azzal, hogy a drótommal lefogom a hozzám közelebb lévő kezét (egészen pontosan a vállát célozom meg) . Ha megvan, akkor előkapok egy kunait, és a mester lábába dobom. Ha betalál, ha nem, a dróttal a kezemben odarohanok Tatsutához, és megrázom, megpofozom, hogy "felébredjen" . Akármi történik, én mellette maradok, vigyázok rá, de közben a mestert próbálom visszatartani... remélem Kazukinak lesz annyi esze, hogy támadja, amíg az egyik karját fogom...

**Tsihidoro Tatsuta** Szer. Márc. 02 2011, 17:35

Mielőtt bármit is tehetnék az a szerencsétlen némber megjelenik előttük, pedig már konkrét tervek kezdtek körvonalazódni előttem...
A földön találom magam és valami megdermeszti az ereimben a vért. Egyszerűen nem tudok megmozdulni. Látom a nő szemében megjelenő gyűlöletet, a gyilkolni vágyat. Szép lassan kitölti a tudatom ez az érzés, érzem ahogy szinte átszivárog rám a pillantásából...

A félelem nem múlik el, inkább összekapcsolódik az ellenség érzelmeivel.. mindig nagyon érzékeny voltam a környezetem kedélyállapotára, ez most is így vagy... Hirtelen nem is harcolni akarok, egyszerűen csak ölni, elnézném, ahogy ennek a nőnek a vére borítja be a padlót... látom magam előtt a festményt, azt a csodás tájat, amit a saját véremmel festettem még gyermekkoromban. Azt hiszem sokkal szebb lenne valaki más vérével festve...
Shijun megjelenik mellettem és a hasamra ül, ha egy róka tudna vigyorogni, én most azt látnám az arcán, így csak a szeme különös csillogása tűnik fel, ami az enyém tükörképe.

Nem mozdulok, elvégre képtelen vagyok rá, de tudom, szép lassan az én arcomon is különösen elkeverik a félelem a gyűlölettel és a gyilkolási vággyal... Ez a nő nem normális, de had játszon csak velünk, engem nem érdekel, talán egyszer majd az ő vérével fest valaki új világot a falra...

Konan1 Csüt. Márc. 03 2011, 11:22

A geninek igencsak szorult helyzetbe jutottak hála Mizorenak. Raiden és Tatsuta a földön ült megdermedve a félelemtől míg a harmadik csapattag sérülten, kicsit távolatt a többiektől nézte, hogy mi történt és egy tervet dolgozott ki. A nő odasétál a földön ülő tanítványaihoz és így alig egy karnyújtásnyira voltak tőle, majd mosolygott egy szépet a genin párosra. Kazuki eközben eldobott egy senbont mely némán repült és egyre közelebb ért a célpontjával, azonban a nő egy gyors karmozdulatának hála, nem a hátát találta el a fegyver, hanem a tenyerét. A fájdalom nem látszott Mizore arcán, nem lehetett kivenni, hogy mit is érez pontosan, de abból, hogy a sebéből vér kezdett el szivárogni, lehetett tudni, hogy ő az igazi. Kazukinak nem is kellett több, technikájával azonnal nekirontott a nőnek, ám ellenfele sem volt tétlen. Gyorsan előkapta fegyvertartóját, majd annak tartalmát kiszórta a földre, egyenesen maga alá. Körülbelül hat kunai, hat shuriken és két füstbomba hevert a nő alatt. Az események nagyonis beindultak, hisz Raiden kiszabadult fogágából és le tudta kötni Mizore bal kezét, ezzel ő magát is meglepve. Ekkor már Kazuki kartávolságban volt ellenfelétől, azonban támadásra nem volt lehetősége. Mizore jobb tenyerét nekicsapta a másik, lefogott tenyerének amit hirtelen jég borított kerül, majd felkiáltott.
- Suiton:Suirou no Jutsu//Vízbörtön Jutsu! Mihelyst kimondta, mindkét kezén kialakult jég vízzé alakult és ennek köszönhetően Raident és Kazukit fogságba tudta ejteni a technikával. Immáron mindenki mozgásképtelen volt, azonban Tatsuta kissé megváltozott az őt ért hatások miatt. Ő nem félt a nő technikája miatt, nem rettegett, sokkal inkább neki is feléledt gyilkolási vágya, így a technika nem tartotta sokáig fogságban és újra képes volt mozogni.
- Ez érdekes... Nem gondoltam volna, hogy ki tudtok szabadulni a félelem fogságából, de ezek szerint tévedtem. Tatsuta! Kiáltott rá a lányra, miközben mindkét kezét lefoglalta a két vízbörtön fenntartása. - Ha képes vagy kiszabadítani társaidat, akkor elismerlek titeket és nem küldök vissza az akadémiára senkit! Tehát fontold meg mit csinálsz, most rajtad múlik minden, de siess mert a fiúk levegője sem tart örökké! Közölte vele Mizore és ezzel megadta az esélyt Tatsutának, hogy "az ő vérével fessen tájképet", viszont vigyáznia kellett, mert lehet nem véletlenül vannak a fegyverek a nő lába alatt. Mindeközben a két fiú egyenlőre még kapott levegőt, hála a fejük körül létrehozott kis légbuboréknak, mely talán öt percig kitart náluk ha nem kapkodnak eszeveszettül a levegő után.

**Tsihidoro Kazuki** Csüt. Márc. 03 2011, 16:06

Mizore: geninek 2:0, ha jól számolom, de legalább tudom, hogy ez az igazi Mizore és nem jégklónt látunk már megint. Ez a vízbörtön egyszerűen zseniális húzás volt, az a kár, hogy én vergődök benne és nem a sensei. Vagyis csak vergődnék benne, de nem tudok mozogni és a levegő is gyorsan elfog fogyni ebben a kis kalitkában. Legnagyobb meglepetésemre Raiden is ugyanolyan helyzetben van, mint én. Jobb lesz spórolnom a levegővel, mert ha elfogy csúnya halálnak fogok elébe néznie.

- Nem akarok kötekedni, de muszáj ezt? Üljünk be egy étterembe és egy tál gőzölgő leves felett megdumálhatnánk a dolgokat. Nincs szükség ezekre a börtönökre, meg klónokra. Leülünk, eszünk, beszélünk. Szerintem jól hangzik. - igyekszik elterelni Mizore figyelmét, habár ez a levegő tartalékom rovására megy.

Tatsuta remélem kitalálsz valami hatásosat, lehetőleg két percen belül, mert megdöglünk, ha ez így megy tovább. Raiden remélem te is betudsz szállni az elterelésbe, mert egyedül nem sokat ér a szövegem...

**Tsihidoro Raiden** Csüt. Márc. 03 2011, 16:17

Most már aztán tényleg elég volt! Kellemetlen, hogy én, a falu egyik legerősebb ninjája csak úgy csapdába esek! Ez a Mizore nem rossz, de nem elég jó! Ilyenkor adok hálát a sorsnak, hogy a ninják hármas csoportokban harcolnak... Még az sem számít, hogy Tatsuta egy semmirekellő szerencsétlen, még ő is el tud bánni egy nővel, aki képtelen használni a kezét! A biztonság kedvéért azonban nem árt, ha elterelem... a lehető legbugyutább módon:

-Egy icipici pók felmászott az ereszen,
És jött egy nyári zápor, lemosta hirtelen,
De kisütött a nap, és minden felszáradt,
Így az icipici pók felmászott az ereszen.

Énekelem, szokatlanul nőies, magas hangon. Ha erre nem figyel fel a némber, akkor semmire! Gyerünk, Tatsuta!

**Tsihidoro Tatsuta** Csüt. Márc. 03 2011, 16:39

Amikor a többiek börtönbe esnek, szép lassan fölállok. A félelem tovatűnt, teljesen átadta a helyét az őrülettel határos gyűlöletnek. Gyűlöltem, ahogy ez a nő ránk néz, ahogy semmibe vesz minket. Gyűlöltem, hogy próbára tesz, hogy elzárja az esélyünk, hogy itt kell szenvednem ahelyett, hogy valami értelmeset tanulhatnék... Az egész egybe olvadt és átcsapott a fejem fölött. Shijun vicsorogva támadásra készen kuporgott a lábamnál.
Tettem egy lépést a különös trió felé, közben a gyűlölet elmúlt szép lassan. Olyan gyorsan ahogy jött. Mindig hajlamos voltam a tökéletes szélsőségekre, most pedig hideg fejre volt szükségem. A mosolyom ennek ellenére nem lett kevésbé hideg, amikor viszonylag távol megálltam a senseitől.
Belenyúlok a táskámba, hogy néhány senbonnal valahogyan eltereljem a figyelmét, amikor az övtáskámban valami jobbra bukkanok. Eszembe jut a tervem, amit az előbb meghiúsított és mosolyogva veszem elő a csokimaradványokat, én ugyanis szintén imádtam. A sensei felé nyújtottam a csomagot majd egy gyors mozdulattal elhajítom. A csoki kettőbe volt törve, az egyiket a fegyvereire dobtam, a másikat pedig egyenesen felé, reméltem szereti annyira, hogy legalább valami reakciót kivált belőle. Aztán a biztonság kedvéért nem sokkal azután, hogy a csokit eldobtam elővettem néhány senbont és egyet-egyet a karjaira, egyet pedig a mellkasa felé dobtam, hogy mindenképpen megzavarjam valahogy.
Aztán amikor már az összes elterelés és minden egyéb megindult felé, előhúzom a Tantomat, majd létrehozok két klónt és felé vetem magam, három pár kézzel lendítve a fegyvert. Tudtam, hogy erő szempontjából nem állok a legjobban, de most nem is ez számított, csak hogy valahogyan megzavarjam, hogy a fiúk kiszabadulhassanak, a többi nem számított. A sebek begyógyulnak, én pedig most minden áron győzni akartam, megmutatni ennek a nőnek, hogy én is érek valamit... ugyanis gondolom azért engem hagyott kint, mert úgy gondolta én vagyok a legesélytelenebb, na de majd meglátja...
Azonban a józan eszem nem ment elegy idő után lefékeztem, a háta mögött, és létre hoztam magam helyett egy másik klónt. Én nem mentem a közelébe, épp ellenkezőleg, távolodtam, de a közben létrehozott klón helyettem is támadt. Kettő a két keze felől, a harmadik pedig helyettem hátulról.

Konan1 Pént. Márc. 04 2011, 18:52

Mizore fogságba tartotta két geninjét a vízbörtönbe, ahogyan a harmadik leányzóra hárult az a feladat, hogy megküzdjön a nővel és emellett kiszabadítson mindenkit. Talán a lány javára szól az, hogy Mizorenak egyik keze sem szabad, így majdhogynem védtelen az esetleges támadások ellen. Tatsuta elmosolyodott, majd a felszerelései között kezdett el turkálni amikor is láthatóan talált valamit. Mindeközben a két fiú folyamatosan beszélt, hogy ezzel is idegesítse Mizoret, azonban mintha minden szó, vagy éppen elszavalt versike lepattant volna róla. Semmi kétség, igazi Jounin akinek a figyelmét nem lehet csak úgy elterelni. Ez a kis elterelő mozdulat a két fiú kárára vált, hisz a levegő vészesen fogyott minden egyes kiejtett szó után, azonban nem ez volt az egyetlen meglepő dolog. A két fiú, de főleg Kazuki, érezték, hogy a testükbe visszaáramlik a chakra amit eddig elhasználtak és az eddig szerzett sebük sem fáj már annyira mint eddig. Ezek mind a furcsaság rovására írhatóak, de majd a későbbiekben ki fog derülni, hogy mi miért történik.
Tatsuta miután megtalálta azt amit keresett, megmutatta mesterének hogy mi is az falójában, majd eldobta őket, pontosan úgy hogy a csoki egyik része a lábai felé repült míg a másik magasan a feje fölött. A nőnek azonnal megcsillant a szeme, majd a két fiút elengedve a börtön fogságából, először a lába felé repülő csokidarabért nyúlt, majd azt követően a levegőbe ugrott, hogy a másikat is elkaphassa. További ellenállásra, vagy támadásra nem volt szükség azonban Tatsuta a tantojával mégiscsak támadott, és egy vágást intézett alulról, de Mizore eme vágás elől könnyen kitért, majd kezét rátette a lány fejére.
- Elég lesz Tatsuta! Most már vége van. Szólalt meg kedves hangnembe, majd a másik kezével az egyik csokidarabot a lány felé nyújtotta. - Kiérdemelted, hogy ne semmirekellőnek tartsalak téged és a csapatodat. Mondta a nő, majd egy erőteljeset sóhajtott és a fiúk felé lépett, de közben még mindég a lányhoz beszélt. - De ha egyszerűen megkérsz arra, hogy engedjem el őket, akkor megtettem volna. Közölte, majd ezután mindenkihez szólva beszélt tovább. - Hisz ne feledjétek, az alázatosság is a shinobi lét velejárója! Jelentette ki, majd a könnyen szerzett csokit be is gyűrte apró szájába és gyorsan el is "pusztította" azt.
- Azonban még egy utolsó feladatotok van! El kell mondanotok a véleményeteket, a véleményeteket hogy miben hibáztatok és miben voltatok jók, valamint azt is közöljétek velem amit itt és most tanultatok!

Ajánlott tartalom