Konoha kapuja

Jelzem: Az előző körben rejtett cselekvés történt játékosi részről. A történet elérkezett azokhoz a pontokhoz, amikor a karaktereitek élete fokozottan veszélyben forog. Törekedjetek a jellemhű játékra! A többség nagyon szépen csinálta eddig!









Osumi Hiroto
Állapot: 50% - Hirtelen erős fáradtság tört rád!
Chakratartalék: 87% - Sűrűn használod a Hari technikát, ezért már zsigerből alkotod és irányítod!





 












Chakratartalék: 85%

//Feltámasztott Istenek//
 
Az ellenfél sebessége szinte hihetetlen volt, és bár záporozták őt a támadások, látszólag, mind eredménytelen volt. Oyoki sokat várt a megfelelő pillanatra, hogy kivegye részét a harcból ám az csak nem tervezett eljönni. Egyik támadás sem volt olyan hatással az Akatsukisra, hogy védekezésre kényszerüljön esetleg felugorjon. Sőt jól láthatólag a könnyebb fizikai sérülések hidegen hagyták. A csapatott vezető jounin kunai késeit egyenesen engedte magába fúródni és mint aki észre sem vette folytatta rutin szerűen a feladatát. Mikor a csapat vezetője taijutsuval próbálkozott olyan gyors mozdulatokkal repítette el, hogy Oyo szinte felfogni sem volt képes. A csapatból volt, aki elmenekült, de a többség a saját szintjén támadásba kezdett, aminek eredménye csekély volt. Az eredetileg folytot Konohai srácot új alanyra cserélte le az ellenség és csak egy kérdése volt hozzá: Hol van a Kyuubi? A kérdést követően a testen kívüli chakrahalom helyett változtatott, de Oyoki ebből nem tudott túl sokat leszűrni. A Hyuuga nem igazán értette a kérdés lényegét. Halvány emlék foszlányai ugyan voltak, hogy volt mestere Hiien Ranaku mesélt neki a démonokról melyeket emberekbe pecsételtek. Azt is említette, hogy Konohanak is vagy egy ilyen démonizált embere, de őket akkor sokkal jobban érdekelte az a lény, ami mesterében volt. Hisz ő bele is volt zárva egy gonosz lélek. Oyonak cikáztak a képek a fejében. Emlékezett mestere az utolsó küldetésére, ahol a jutsetsu ereje kitör Hiien samaból és a hatalmat valahogy meglovagolva az Akatsukis Konnanhoz rohant majd magukat felrobbantotta, hogy védje szeretett társait. ~Hiien sama… ezek a vörös felhős figurák tehetnek arról, hogy már nem jársz közöttünk. Te az életed adtad, hogy megakadályozd őket, hogy megöljék a számodra fontos személyeket. S bár én ezeket az embereket nem ismerem, mégsem hátrálhatok meg. Hisz ebben a faluban él Akane, és sok más jó ember. Nem tudom mit akarnak a démonnal, de biztos, hogy azok sínylenék meg akik befogadtak miután nélküled árva lettem. Remélem nézel most engem, és büszkeséggel tölt el, hogy a nyomdokaidba lépek, és nem futamodok el. ~ Ha van, amihez a kis genin értett az a megfutamodás. Szüleit nem ismerte soha, magára hagyták csecsemőként és kölyök koráig szerzetesek nevelték. Majd egy vándor ninja fantáziát látott benne és mestere lett. Hiien tanította meg a shinobik alap tudására. A ninja apja helyett apja lett, de a Konnan elleni harcban életét vesztette, és a fájdalom, stressz előhozta Oyoki byakuganját. Ám magányában a klánja segítő kezét is eltolta és mikor a felelősség nőni kezdett a vállán elmenekült és remete életmódot választott. Sose vállalta a felelősséget. Sose tett túl nagy áldozatott másért, inkább csak hibáztatta az életét, mely nem volt kegyes hozzá. Ő, aki mindig a körülmények áldozata volt. Ám most, ha szemüvege nem takarta volna szemét, a környezete elszántságot vélhetett volna felfedezni tekintettében. Eldöntötte. Mesteréhez méltó shinobi lesz belőle. Agyában cikáztak a gondolatok, hogy miként veheti fel a versenyt egy ilyen ellenféllel szembe. ~A legtöbb technikám hasztalanok. Se a mérgező tűimet nem tudom használni sem pedig a mérgező füstjeimet mert azzal a többieknek is ártanék. A juken sem fog most segítségemre lenni, hisz jóval gyorsabb nálam. Nagy eséllyel egy csapást sem tudnék bevinni neki. Mégis mit kéne most tennem? ~ Oyo hirtelen ötlettő vezérelve vett elő két kunai kést. Egy igen érdekes kombinációval igyekszik most nagy károkat okozni ellenfelének. A kunai kések a genkaku nevű mérgével vannak átitatva, amik erős hallucinációkat okozhatnak az áldozatnak. Ennek a hatása sajnos kiszámíthatatlan, de mindenféleképpen előny, ha az ellenfél feje nem teljesen tiszta. A két késen használni igyekszik az emelkedő penge manipulálása jutsu. Mivel Oyo nem báb mester ezért, nem képes minden újából chakrafonalakat kibocsátania, hogy sok fegyvert tudjon irányítani, de kezeként egyre talán képes. Ezt követően a Hien stúlis formázás útját is beveti. Az elmélete az lenne, hogy a chakrafonalai közvetítik ezt a technikát. A Hien stílusnak hála az irányított kunai kések pengéje sokkal élesebb lesz és némileg a hossza is megnövekszik, hogy nagyobb eséllyel tudjon sebzést okozni. Ám a terv előkészületei itt még nem értek véget. Ha eddig mindent jól csinált két mérgezett kés van a kezében, amihez chakrafonalak kötik és a kések pengéje igencsak éles és meghosszabbítottak. Byakugan segítségével hamar letudja ellenőrizni, mind az emelkedő penge mind a Hiien stílus sikeres létrejöttét. Mielőtt viszont támadásba lendülne még, egy-egy robbanócetlit rögzít a kések markolatához. Eljött most a támadás ideje. Oyoki ha úgy ítéli meg, hogy valamelyik társa támadása jó figyelemelterelés neki akkor a támadásig még kivár, ám ha ilyen nem történik akkor rögvest támad. Kellő távolságból dobja el a két fegyvert az egyikkel a szívet míg a másikkal fejet célozva. Az eddigi tapasztalatok alapján arra számíthat, hogy a teste célzó fegyvert esetleg engedi betalálni, míg a feje felé menő elől nagy eséllyel elhajol. Azzal is számolnia kell, hogy esetleg egyik társát használja élő pajzsnak, ezért is vannak a chakra fonalak, hogy mind kitérés esetén mind pedig egy társa veszélybe kerülése esetén, manipulálhassa a kés útját. Viszont a megváltoztatott iránnyal is a célpont ugyan az marad a szív és a fej. A Hiien stílusnak hála, ha találatot ér akkor a kunai teljesen beletud hatolni az ellenfél szervezetébe és a chakrafonalakkal nem is fogja engedni, hogy esetleg áthaladjanak a testet. A fegyverek vágás vagy bejutás esetén már mérgeznek, de ha a szervezetbe kerülnek ennél nagyobb kárt is tudnak okozni, hisz akkor rögvest használva a robbanójegyzett aktiválása jutsut Oyoki megpróbálja szétrobbantani áldozatát. Nem könnyű kombináció, de ha sikerrel jár a fiú akkor övék a győzelem, és ha csak részben ját sikerrel akkor is jelentős károkat okozhat. Kicsit fél attól, hogy a robbanó jegyzett esetleg kárt tesz valamelyik szövetségesében, ezért csak testen belül robbantaná fel, hogy a test a külvilág felé visszavegyen a robbantás erejéből. Nagy eséllyel ezt a kombót a byakugan nélkül lehetetlen lenne ilyen körülmények között kivitelezni, mert most a fókuszában a tőle távol álló egyén minden mozdulatát figyelnie kell, és a társaira is muszály gondolnia.

jutsuk, mérgek, felszerelés:

// Fórumkaland - Feltámasztott Istenek //

//Jiraiya - da team vs Shuradō//

Eljött hát a nagy nap... Igaz, hogy nem itt születtem és csak később lettem a shinobi társadalom tagja, de most már évek óta mondhatom azt, hogy Konoha az otthonom. Most pedig eljött a napja, hogy a véremet adjam érte. Az egyértelmű, hogy az ellenfél nagyon erős. Az viszont meglep, hogy az egyik társam könnyedén a közelébe jut. A támadása az mondjuk eléggé fura, hiszen mindent beborított a hajával. Ez kicsit megnehezíti majd a támadást, de majd megoldjuk valahogy.

Idő közben az Akimichi klán tagjai össze szedik magukat és elárulnak némi plusz információt. Sajnos még mindig túl nagy a bizonytalanság, ezért kénytelenek leszünk menet közben rögtönözni. Majd Chōji jelzi, hogy baj van. Óvatosan kinézek a fedezék mögül, így látom, hogy Osumi nagy bajban van, az ellen fojtogatja. Pillanatok múlva Misage is támadásba lendül és veszetten csapkodni kezdi a fickót. Az ütések meglehetősen hatásosak, hisz az ellenfél teste valósággal szétnyílik, így láthatóvá válik valódi mivolta. Nem egy közönséges bábbal harcolunk, ez valami sokkal rosszabb. Amikor szétnyílik a feje, már tudom, hogy ebből baj lesz.
Azonnal megalkotok néhány kézpecsétet, majd a talajból létrehozok két másolatot magamból. A két tsuchi bunshin viszont csak nagyjából fog hasonlítani rám: kinézetre olyanok, mintha sárból lennének. Ez viszont azért van, mert a tökéletes megformázás helyett a tartósságukba fektetem a chakrámat. A másolatok azonnal elhagyják a fedezéket és két oldalról közelítik meg az ellenfelet. Közben folytatom a kézpecsétek megformálását, majd aktiválok egy újabb technikát: Doton - Iwa no Yoroi. A testem ezáltal sokkal ellenállóbb lesz.
- Taichō, engedjék meg, hogy én foglaljam le. Nem tudom meddig bírom lekötni őt, de nagyon remélem, hogy ameddig bírom, addig a csapat lezúzza őt! Konoháért és a Tűz Akaratáért!
Szavaim után nem várok választ, meglódulok a klónjaim után. Egyenesen az ellenfél irányába rohanok, majd amikor nagyjából két méter a távolság közöttünk, megtorpanok és újra kézpecséteket hozok létre. Eközben a klónjaim felugranak a levegőbe.
- El onnan! - kiáltok Misage-nak, majd befejezem az újabb technikámat. - Doton: Retsudo Tenshō!
Ekkor dobbantok egyet, aminek a hatására hirtelen megreped előttem a föld, majd körbeveszi az Akatsukist. Ezután egyszerűen beszakad alatta a talaj. Nagyon remélem, hogy így elengedi Osumi-t.
Amint a föld felszakadozik, az egyik klónom megragadja a másikat, megpörgeti, majd lényegében az ellenfélhez vágja. Ezt követően én is felugrok a levegőbe, egyenesen a zuhnaó másolatom irányába. Menet közben előveszek egy robbanócetlit, amit a találkozásnál rátapasztok a klónomra. Végül a másolatot az ellenfélhez hajítom.
Igaz, hogy így védtelen vagyok, hisz nem tudom irányítani a zuhanásomat, de ha szerencsém van, akkor a társaim kihasználják a helyzetet és ők is támadásba lendülnek. Úgy számolom, elintézi a másolataimat, de a beléjük ölt chakra miatt azok egyszer újra össze tudnak majd állni. Akkor pedig közre fogják a célpontot. Ha a társaim nincsenek a közelében, akkor felrobbantom a robbanócetlit és reménykedek, hátha sikerül benne kárt okozni

//A Spoiler-ben lesznek a technikák, de valamiért össze vissza színezte a betűket....//

[color=black]Technikák[color=black]:

/Jiraiya- Feltásztott Istenek//

Érzem, ahogy chakrám hagyja el a testem, bár megpróbálom még használni, de már nem "élem mega  harc kimenetelét, mert a túlzott chakraveszteség miatt elájulok. Talán még az utolsó emlékem a korábban furcsának vélt fiú, aki közvetlenül mellettem állt és valami számomra ismeretlen technikát vet be. Megmenekültem.
A következő emlékem, hogy egy kórterembe ülöktársaimmal körbevéve. A fejem még forog és a gyomrom sincs túl jól, de nincs hányingerem, legalábbis egyelőre. Próbálom összeszedni magam, miközben érkezik a kérdés a nevem felöl.
- Yamato.- Mondom elég gyengén a nagy chakraveszteség hatására. És próbálok nem elájulni megint.
Egy Kenji nevű konohai vesz kezelésbe és miközben vizsgál kérdez. Lassan sikerül összeszednem magam és már valamivel bátrabban tudok válaszolni neki, plusz a segítsége is nagyban javít az állapotomon. Bár a terem szükőssége és az ahhoz mért tömeg miatt némi légszomjam alakul ki, de ez is elmúlik gyorsan.
- Egy kicsit fáj a fejem, szédülök, néha egy kicsit homályosan látok.
Mondom el mindent, amit érzek, vagyis majdnem mindent, mert gondolom nem csak én vagyok dühös ezekre a fehér szörnyekre, de magamra is, mert nem reagáltam le a támadást.
- 3 vagy 4 ilyen fehér lény körbeáll és próbáltam használni valami technikát, de nem sikerült, majd egy konohai használt valami technikát, amivel kiütötte ezeket a lányeket. A támadás részletei homályosak, nem igazán emlékszem rájuk. Nem ismerem a chakra elszívó technikákat.- Azt nem teszem hozzá, hogy a chakra működéséről is sokkal kevesebb fogalmam van, mint kéne legyen mostanra.- Annyi talán, ahogy elszívták a chakrámat az egyik ilyen lény az én alakomat vette fel.
Közben tovább vizsgál és keresi az elváltozásokat, miközben egy utolsó kérdést tesz fel, amivel talán kezdeni kellett. Bár fáj a fejem és szédülök, de az emlékeimet nem vesztettem el.
- Kajiwara Yusuke avagy Yamato, konoha egyik kórtermében lehetek és talán a faluk kiírtásának vizsgálatáról?
Kutakodok a fejembe pár másodpercig, hogy honnan ismerem a srácot, de beugrik.

Naoki meglepetésére ellenfele jóval kevesebb ellenállást tanúsított, mint amire emlékezett a chunnin vizsgáról; minden megerőltetés nélkül sikerült végezni vele. Persze az is lehet, hogy csak ő vállt erősebbé az eltelt idő alatt. Akárhogy is, ezen nem most kellett filozofálnia, figyelembe véve az őt körülvevő káoszt. Szeme újra megakadt a már korábban észrevett geninen, aki sikeresen életben maradt idáig, ami azt jelentette, hogy lehet rá valamennyire számítani. Illetve az is nyilvánvaló volt, hogy nem alakváltóról van szó, tehát igyekezett a közelében maradni, miközben hárította az esetlegesen őt érő támadásokat.
Ahogy telt az idő, szép lassan mintha elkezdtek volna fogyatkozni az ellenfelek, Naokin is kezdett enyhülni a nyomás, de ez még nem azt jelentette, hogy mindenkivel végeztek volna. Ami nem volt egyszerű dolog, mivel nem tudhatták ki van velük és ki ellenük.
- Kage Shibari no Jutsu! - hallatszott fejük felül hirtelen többször is szinkronban, mire árnyékcsíkok kezdtek el cikázni közöttük és mindenkit pillanatok alatt gúzsba kötöttek.

Naoki érezte, hogy mozdulni sem tud. Szerencsére pont rálátott a tetőre, ahol a technika használója állt, így látta hogy konohai shinobikról van szó. Ami alapján feltételezte, hogy nem ártani akarnak nekik, csak a Zetsukat próbálják kiszűrni. Ettől függetlenül persze nagyon kellemetlen volt az érzés. És a chunnin gyűlölte ezt az érzést. A tehetetlenség érzését. Lehunyta a szemeit és megpróbálta az érzéseit kontroll alatt tartani, a legkevésbé arra volt szüksége, hogy elveszítse az irányítást felettük.
A tippje bejött, tényleg a Zetsukat próbálták közülük kiszűrni, de a procedúrának sajnos nem volt kényelmes változata. Sőt, az alkalmazott módszer igencsak brutálisnak bizonyult. Naokinak éppen hogy csak sikerült összekapnia magát, amikor hirtelen valami mintha elkezdte volna fojtogatni. Önkéntelenül is a torkához kapott volna, de meg sem tudott mozdulni, tehetetlenül állt ott ahogy próbált levegőhöz jutni. Itt már rájött, hogy milyen módszerrel akarják kiszűrni közülük a Zetsukat és ez a racionális gondolat küzdött benne az egyre növekvő pánikkal a levegővesztés miatt. Mikor már épp kezdett volna minden elhomályosulni, a technikát hirtelen feloldották.
Naoki úgy szívta be az éltető levegőt, mintha most lélegezne először. Eltelt egy jó időbe, mire magához tért annyira, hogy újra a környezetére tudjon koncentrálni. Szemmel láthatóan épp folyamatban volt a maradék shinobik letesztelése is, míg végül teljesen ki tudták szűrni az összes Zetsu-t. Miután Naoki látta, hogy nincs közvetlen veszélyben, leült a földre meditációs pózba, becsukta a szemeit és megpróbálta mentálisan minél inkább összeszedni magát. Nagyon közel került a halálhoz, ráadásul nem is az ellenség által. Ez nyilván komoly nyomást helyezett rá és át kellett gondolnia a dolgokat. Őszintén szóval meglepte a konohaiak brutalitása. Az egy dolog, hogy vészhelyzet van és szükség van arra, hogy meghozzanak bizonyos döntéseket, de azért vannak határok. Szerencsére működött a dolog és sikerült kiszűrni a Zetsukat, de mi lett volna ha nem működik, vagy esetleg valaki belehal a szövetségeket közül? Naokiban ott maradtak lebegve ezek a kétségek, de közbe érezte, hogy mozgolódás van körülötte, ezért kinyitotta a szemét.

Időközben némileg rendeződött a helyzet és a szemmel láthatóan főfejes Nara kiadta az utasításokat. Úgy tűnik a vészhelyzetre való tekintettel a delegációk beleegyeztek, hogy központi irányítás alá helyezzék a különböző falvak shinobijait, aztán pedig akciócsoportokba osztották be őket. Naoki egy szemüveges parancsnok alá került, a csapatban ott volt Zouo és a korábbi Konohai srác is. A korábbi sokkból még nem sikerült teljesen felépülni, így az agyát egyfajta takarék üzemmódba rakta, így nem nagyon filózott hogy mit miért csinálnak, mechanikusan követte a parancsokat és a parancsnokot.
A keleti kapu felé tartottak, azonban hirtelen az egész csapat megtorpant, ahogy a byakugan használó társuk észrevett egy magasabb szintű ellenfelet. Naoki hirtelen felélénkült, ahogy meghallotta hogy az ellenfelük S szintű, kezei ökölbe szorultak, ahogy visszatért szemeibe az eltökéltség. Mi a legjobb módja legyőzni a félelmeket? Ha az ember szembenéz velük. Tehetetlennek érzi magát a túl erős ellenfelekkel szemben? Akkor itt az ideje, hogy szembenézzen velük!

Ebisu kiadta az utasítást a támadásra, amit Naoki egy szemöldökráncolással fogadott. Csak úgy nekirontanak? Egy S szintű ellenfélnek? És mi az hogy C formáció? De ellenkezésre nem volt már ideje, mert Ebisu el is iramodott. Naoki habozott egy pillanatra, de végül nem indult el a jounin után. Ha homok falusi csapatban lenne, akkor valószínűleg követi vakon a parancsot, bennük volt bizalma. De ez egy idegen volt, fogalma sem volt a képességeiről, így nem tudta rábízni az életét. Ráadásul Naoki harci stílusa nem éppen olyan volt, ami szemtől szembe nekirohan az ellenfélnek. Ő először mindig információt gyűjt, megpróbálja kiismerni az ellenfelet és csak aztán támad. Jelenleg semmit sem tudtak a támadóról, csak a szintjét.
Persze az, hogy Naoki nem rohant be nem jelentette, hogy semmit sem csinált. Előkapott egy drótot és egy kunai-t, a bábtechnikát alkalmazva ráfonta a drótját a kunai végére, majd eldobta azt az ellenfél felé. A kunai maga után húzta a drótot, ami pedig maga után húzta Naoki chakrafonalát, amit rajta hagyott, hogy később még irányítani tudja. Miután ezzel megvolt, elővette a másik drótját és, aminek mindkét végére rákötött 1-1 kunai-t és így felkészülve várta a fejleményeket, miközben megpróbált minél több információt begyűjteni ellenfelükről.

//Ha nem probléma, úgy veszem hogy az 1 szem kunai-ra ugyan úgy reagált Jigokudō mint Ebisu fegyvereire - sehogy. //

Az események gyorsan követték egymást. Először is az ellenfelük semmit sem reagált a felé dobott kunai-okra. Mind Ebisué, mind Naokié beleállt a hátába, de nem úgy tűnt mintha bármilyen sebzést okozott volna. A jounin ezután közelharcba próbált bocsátkozni, de az Akatsukis könnyedén leszerelte és az egyik genin társuk felé hajította, aki éppen hogy csak ki tudott térni előle. Azután Zouo próbálkozott a virágjaival kábítani, de ennek sem volt hatása. A korábbi genin kunoichi közben összekapta magát és újra támadásba lendült, a kunai-ját viszont könnyedén kikerülte ellenfelük, ami így a fogoly konohai vállába állt bele. Az elterelés viszont elég volt ahhoz, hogy Zouo a drótjaival ki tudja szakítani őt az Akatsukis kezei közül. Naoki elismerően biccentett a dróthasználatot látva. Bár tisztában volt vele hogy Zouo szokta használni őket, mivel eléggé ritkán találkozik dróthasználóval, mindig friss élmény látni őket akcióban.

Miközben mindez zajlott, Naoki készítette a mentális feljegyzéseit. A kunai-ok beleálltak a hátába, tehát nem páncélt visel és nem is chakrával védi magát. Valószínűleg valamiféle fájdalom rezisztenciáról van szó.
Átlagnál gyorsabb, jó taijutsu képességek. Ez kiegészítve a fájdalomtűréssel Naoki fejében egy abszolút taijutsu használóvá állt össze.
Közben a genin kunoichi is sikeresen bevitt egy támadást, ami meg is ingatta az Akatsukis-t, azonban az ellentámadás sem késlekedett és egy villámgyors mozdulattal elkapta a genin torkát. Naoki a fejét ingatta és egy rosszalló pillantást vetett az időközben a kiszabadított konohait kioktató parancsnokuk felé. Nem elég, hogy fejjel előre vezette őket egy nagyon erős ellenfélnek, mindenféle terv nélkül, ráadásul még csak nem is volt elég képzett ahhoz, hogy akár csak egy pillanatra is felvegye a harcot az Akatsukissal. Abszolút nem lehetett rá számítani.

Az egyetlen ok, amiért Naoki nem gondolkodott a feladáson és a menekülésen az az volt, hogy szemmel láthatóan ellenfelük nem volt mindenható. Sikerült kiszabadítani a konohai genint, ráadásul a most már fogoly kunoichi is sikeresen bevitt egy támadást. És bár szemmel láthatóan sebesülést nem okozott, Naoki ezt a fájdalomrezisztenciának tulajdonította. Ha viszont képesek bevinni találatokat, akkor ez elég lehet.
Időközben a byakugan használó is akcióba lépett és elkezdett valamilyen módon felerősített fegyvereket dobálni az Akatsukis felé. Ez jól jött, ugyanis Naokinak minden elterelésre szüksége lehetett terve végrehajtásához.
Jelen állapotba az először eldobott kunai végén még mindig ott van a drót, rajta pedig egy chakrafonal. Ezt akarja Naoki elsődleges támadásként felhasználni.
- Hol van a Kyuubi? - hallatszik a kérdés az akatukistól. Szóval a kyuubit keresi. Ez lehet az egész támadás célja? Nem számít.
Naoki eldobja a kezében tartott 2 kunait úgy, hogy ha nem reagál rá ellenfelük, akkor a köztük levő drót pont elkapná. Naoki erre a drótra is ráteszi a chakrafonalát, hogy később még irányíthassa. Ahogy eldobta a fegyvereket, ő is azonnal az Akatsukis felé szökken, igyekszik közelebb kerülni hozzá, mert a technikáját úgy könnyebb használni. Shunshint használ, hogy az eldobott 2 kunai+ drót mögött tudjon nem sokkal haladni, az ütemezés nagyon fontos. Amikor 2 méteres távolságba érne, ott megállna.

Amennyiben a 2 kunai-t + drótot nem kerüli ki/védi ki valahogy az akatsukis, az rátekeredne a testére, mire Naoki azonnal távaktiválja a Ayatori // Fonaljáték technikát a chakrafonálon keresztül és gúzsba kötözi az ellenfelet. Rögtön ezután pedig kézpecséteket formál és aktiválja a Ninpō: Ayame Tori // Ninja Művészet: Írisz Madár technikát, aminek következtében a drótjai vágni fognak, így ha megpróbál kiszabadulni az ellenfelük vagy ha Naoki megszorítja a drótokat, akkor a hatás érvénybe léphet.

Amennyiben a 2 kunai-t + drótot kikerüli/kivédi az akatsukis, esetleg azonnal szétszakítja, Naoki reméli, hogy Oyoki támadásai, illetve ez az elterelés elég lesz ahhoz, hogy az Akatsukis hátán lifegő dróttal meglepje. Itt egy viszonylag egyszerű mozdulatot csinálna. Abban a pillanatban ahogy az előző támadás beérkezne, a kunai-t elengedné dróttal és a fegyvert lebegteti egy pillanatra, ezzel megszakít mindenféle kontaktot a drót és az Akatsukis között. Mindezt a háta mögött, ahol nem láthatja. Használná a Ninpō: Ayame Tori // Ninja Művészet: Írisz Madár technikát a drótba vezetné és sűrűsítené a chakrát a chakrafonalon keresztül. Ezt már simán észlelheti az Akatsukis - bár Naoki reméli, hogy még mindig el van foglalva a többi támadással -, ezért a chunnin azonnal megpróbálná a nyaka köré irányítani az immáron éles drótot és átvágni azt.

Potenciálisan használt technikák:

Shunshin no Jutsu
Ninpō: Ayame Tori // Ninja Művészet: Írisz Madár
Ayatori // Fonaljáték
Kugutsu no Jutsu

//Jiraiya - Feltámasztott Istenek//


 - Egész kapós név… - jegyeztem meg közömbösen, továbbra is szorosan fogva a kunoichi fegyver tartó kezét, folyamatosan trajta tartva összeszűkült szemeimet, azonban hirtelen orvosi műszerek eszeveszett sípolása szakította félbe Arukoval folytatott „eszmerecsénket”, melynek végére Arata tette a pontot nemes egyszerűséggel. Aggódva kaptam tekintetemet az orvosi csapat felé, miközben az eszméletlen amegakurei lányt óvatosan a falhoz ültettem.
 - Mégis mi az, hogy elveszítjük?! – tettem fel a költői kérdést idegesen, téve egy lépést az ágy felé… de megtorpantam. Be kellett látnom, hogy itt és most, nekem semmi hasznomat sem vették. Ezen a ponton minden Akane, és a többi orvos vállán nyugodott, így a háttérbe visszahúzódva figyeltem nyugtalanul az eseményeket.
Feszült percek következtek, amely alatt zaklatottságomat alig leplezve álltam az egyik fal mellett hol az ajtóra, hol pedig a sürgölődő orvosi csapatra pillantva, míg végül nem sürgölődött tovább az a bizonyos orvosi csapat… Kezeim ökölbe szorultak, s egy nagyot csaptam a terem falára, miután szememet lehunyva homlokommal nekidőltem.
 ~ El is úszott a legjobb esélyünk, hogy valamilyen előnnyel vegyük fel a harcot ezzel az élőholt istennel… ~ remegett meg egész testem a dühtől, majd egy sóhajt követően elléptem a faltól.
 - Konan tehát halott… Akkor viszont nincs értelme tovább idelent maradnunk… - fordultam Arata felé – Meg kell bíznunk az ANBU-ban. Természetesen nyitva kell tartanunk a szemünket, de nincs más választásunk. Ha akarnak, úgyis bejutnak ide. Nem tudom te pontosan mit helyeztél az ajtóra, de egy sima Vasfal pecsét nem fog az útjukba állni. Most már az is csak chakra pazarlás lenne, ha én törném fel helyettük, miközben ők is pont ezen dolgoznak… - fordítottam el borús tekintetemet az amegakureiről, s az Konan holttestén akadt meg. ~ Hihetetlen egy nap… Vajon, hogy jutottunk erre a pontra? Mégis miféle ellenséggel állunk szemben, ami úgy felforgatta a világot, hogy a Rejtett Levél legnagyobb ellenségei siettek hozzánk segítségért, és hogy épp egy Akatsukis holtteste mellett állok, akinek az életéért konohai szanitécek küzdöttek? Mégis milyen erőre van szükség ahhoz, hogy így átrendezd a világunk rendjét? ~ borítottak el a baljós gondolatok.
Arata szavaira egyre sötétebbé vált tekintetem, majd ráemeltem tekintetemet az amegakurei shinobira.
 - A fenyegetőzésednek itt és most nincs helye – mondtam baljós hangon, hideg szemekkel – Tőlem aztán azt csinálsz az Angyaloddal amit csak akarsz, de megfenyegetni és sértegetni azokat, akik épp az életéért küzdöttek, egy aljas és szemét húzás… Továbbá… - szorult ökölbe a kezem //*Girei Intensifies*// – Ha valóban annyira hatalmas az Istened, mint állítod, akkor mindketten tudjuk, hogy nincs értelme a menekülésnek. Úgyis megtalál minket. Úgyis végez velük, bárhová meneküljünk… - sötétült el tekintetem egy újabb robaj hallatán – Mind csak időhúzás lenne. Akkor már inkább hazai terepen csapnék össze vele. Amíg Konoha áll, addig az életemmel védem. És ha rajtam múlik, továbbra is állni fog! – fordultam az ajtó felé, amit ekkorra remélhetőleg pont kinyitnak az ANBUk.
 - Kezeltük a helyzetet – böknék tekintetemmel a falnak támasztott, eszméletlen Aruko irányába – Kissé felzaklatta Konan elvesztése, így hirtelen felindulásból cselekedett… Nem nagy dolog… - vetném oda az ANBUnak közömbösen a történteket, mindeközben azonban minden egyes mozdulatukat figyelném. Elvégre nem lehet elég óvatos az ember… Amennyiben valamelyikük támadó mozdulatba vagy jutsuba kezdene, korábbi sebességemet kihasználva próbálnám megakadályozni a támadót mozdulatsora véghezvitelében. Természetesen ezúttal sokkal óvatosabban hajtanám végre a leszerelést, katanámmal a végtagokat támadva, tekintve hogy ezúttal a konohai ANBUról van szó, nem egy sima amegakurei kunoichiről.
Ha nem történik semmiféle támadás, Inakonak nyújtanék egy zsebkendőt, ha elkezdene vérezni az orra, majd a folyosóra kilépve mérném fel a terepet. Chakrámmal élesíteném ki érzékeimet, hogy esetleg hallok-e közeledő lépteket, ki tudok-e szűrni esetleg valamit a robajok között.
Amennyiben igen, abban az esetben ezt jelezném a többieknek, majd a léptek irányába tennék pár lépést, s a plafonba beleszúrnék egy Hiraishin pecsétes tőrt – lehetőleg egy pislákoló lámpa mögé elrejtve -, majd visszafutnék az ajtó elé, s Inazumát előhúzva figyelném mikor bukkannak fel az érkezők. Abban az esetben, ha a már jól ismert Akatsukis köpeny bukkanna fel, s jól látszódna, hogy ellenség közeledik, megvárnám hogy elhaladjon/janak a tőr alatt, majd abban a pillanatba, hogy az ellenség túlhaladt rajta chakrát vezetnék a lábamba, s a tőrre teleportálva megállnék a plafonon, fejjel lefelé egy vízszintes vágást indítva a chakrával felerősített pengével hátulról fejmagasságban. Ezzel remélhetőleg hamar pontot tehetek egy esetleges támadás végére… Ha pedig ez nem válik be, úgy a plafonról hátraszökkenve nyernék magunk között távolságot - így beszorítva az ajtó felől érkezők és magam közé az ellenséget.
Abban az esetben viszont, ha nem érzékelem ellenség közeledtét, és semmilyen további konfliktus nem alakul ki a kórteremben, megállok egy pillanatra a folyosó előtt az ajtóban. ~ Válaszút elé érkeztem… ~ váltam tanácstalanná egy pillanatra ~ Jiraiya utasításában sajnos nem volt lábjegyzet arról, hogy mit csináljak, ha Konan belehal a sérüléseibe… A rendet ugyan fenntartottam, de… Pein ide tart. Ő nem tudja, hogy Konan meghalt. Továbbra is el akar jutni ide, ha pedig most elmegyek, lehet hogy pont a legnagyobb veszélyben hagyom itt a többieket. Ugyanakkor odakint is szükség lenne rám ~ remegett meg ismét a folyosó ~ Nagyon nehéz kérdés… ~

A Következő kör posztjait már ide kérném: https://narutohun.all-up.com/t3974-fotortenetszal-forumkaland-feltamasztott-istenek#66359 - Itt találjátok meg a reagotokat is! Egyszerre írtam meg, ha hibát észleltek, vagy bármi kérdésetek van, akkor hajrá, tegyétek fel!



Jelzem: Az előző körben újfent rejtett cselekvés történt játékosi részről. Karakterhalál egyedül az eddigi igencsak ügyes játékaitok végett nem következett még be, ami dicséretes!








Osumi Hiroto
Állapot: 30% - Körönként innentől +10% amíg Katsuyu gyógyít, egészen 70%-ig! Egyelőre a lábad használhatatlanul égési sérüléseket szenvedett!
Chakratartalék: 85%





 












Chakratartalék: 81% - Gin Hirameki pont.