Határvidék

Shinobink hamar megkapta a választ a mesterétől, itt a szél típusú ninjutsuk alkalmazása többet ártana, mint segítene. Ezt követően mozgásba lendült, a meglepetésszerű támadásával, sikerült az egyik ellenséget megvagdosnia a kardjával, ám a mérges gáz és az idő ellene dolgozott, éppen kiakart menekülni, a helységből, mikor hirtelen egy erős szorítást érzett a vállán, majd elsötétedett körülötte minden. Ki tudja mennyi idő múlva magához tért, lassan nyitotta ki a szemét, minden homályos volt körülötte, majd fokozatosan kiélesedett a látása, kicsit még szédült is, és a feje is fájt. Mikor már nagyjából magához tért, kissé megijedt, észrevette, hogy be van zárva egy szobába, alig tud mozdulni. ~ "Nagyszerű"! Most engem ejtettek foglyul. Hol vagyok? Ki kellene szabadulnom. Hmm.... viszont nem igazán tudok mozogni. Megint lebénítottak valamivel. Vagy ez a gáz hatása? ~ jegyezte meg magában, miközben körbe nézett. Meglepődött mikor meglátta azt, hogy rajta kívül mások is vannak a szobában. ~ Társaságom is van, ahogy elnézem civilek. ~ vonta le magában a következtetést. Egyszer csak a tömegből valaki megszólította:
– Elesett Sunagakure, ugye? - 

//Nincs szellőzőrács, de ha lenne, akkor se járnál vele jól. A mesélő dolga, hogy a környezetet leírja – főképp, ha az befolyásolhatja a kaland végső kimenetelét.//

A genin továbbra is nehezen tudott mozogni nem is tetszett neki dolog, majd meghalott pár nagyobb puffanást, ami valószínűleg a felettük lévő szintről jöhetett. Hirtelen a csapóajtó is kinyitódott, az onnan jövő fény kissé bevilágította a helységet, Takeo ekkor jött rá, hogy nem egy egyszerű kamrában vannak, hanem egy olyan helyen ahol emberkísérleteket végeznek, legalábbis a műtőasztal és az eszközök alapján erre következtetett. Látott még egy kézzel írt naplót is, aminek a címe is elég egyértelműen elárulta, hogy mi lehetett a tartalma. Úgy döntött, hogy azt elveszi, a felsőruházatába rejtette, hiszen ki tudja lehet, hogy valamire jó lesz. Például bizonyítéknak. A csapóajtón keresztül egy ismerős arcot látott, kicsit meg is könnyebbült, Shinichi volt az. ~ "Kiváló" az időzítésed! Na mindegy, legalább mindenki kimenekül innen. ~ gondolta magában, és így szólt hozzá:
- Shinichi! Bevetettek ellenem valami bénítógázt, nehezen tudok mozogni. Találkoztam Sora mesterrel! Ő hol van most, nem láttad? Itt kell lennie valahol! - mondta neki miközben nehezen a csapóajtó felé menekült. Még mindig nehezen mozgott, még ha fogcsikorgatva is, erőt vett magán és indult kifelé. Tudta jól, hogy jelenleg harcképtelen kell neki az idő, hogy rendbe jöjjön.

//A kaland végéhez közeledünk. Meg kellene próbálnod összerakni a darabokat, és megérteni a kis összefüggéseket, hogy mi miért történt. Ebből kifolyólag most ne csak erre a posztomra hagyatkozz! Maga az áttekintés egyáltalán nem bonyolult, de szükséges ahhoz, hogy Takeo megértse a mesterét, és aztán minden úgy mehessen tovább, mint ahogyan régen volt.//

Takeo figyelmesen végighallgatta, a vörös hajú srác és Shinichi párbeszédét. Eközben még ha lassacskán is, de rendbe jött, most már tudott mozogni és az eddig ideiglenesen lebénult karját ismét tudta mozgatni. Miközben feltápászkodott látta, hogy a srác ledöfi a két ellenséges shinobit. A genin nem bánta, mert ő maga is végezni akart velük, de így legalább volt valaki aki megcsinálta helyette. ~ Szóval ez a srác Sora unokatesója. Amúgy Shinichi mit tökölt eddig? És, hogyhogy nem találkozott Sora senseiel? Tudtommal csak egy bejárata van ennek a helynek. Valószínűleg a sensei tett be engemet ebbe a kamrába, hiszen minek is vitt volna engemet magával, miközben én ájult is voltam és bénult is. Abban az állapotban harcképtelen voltam, így csak nyűg lettem volna neki. ~ analizálta a helyzetet ifjú nindzsánk, ugyanis neki itt több dolog is gyanús, vagyis inkább furcsa volt. 
- Na akkor álljon meg a menet! Itt több dolog is furcsa. Shinichi te hol voltál amúgy? Valamint hogyhogy nem találkoztál Sora-val??? Te mikor jöttél be ide? A sensei vissza fog ide térni, bár már feleslegesen, hiszen túszok nincsenek már. Shinichi Te nyilván tudod, mi a küldetésem. A mestert vissza kell vinnünk Tanigakure-be. Ugyanis is ő tanigakure-i nindzsa jelenleg, és bár sunagakure-i származású akkor sem harcolhatna a falunk engedélye nélkül a Víz Szövetsége ellen! Mi egyik szövetségbe sem tartozunk bele, semlegesek vagyunk. Ha pedig még jobban felfigyelnek az ő magánjellegű túszmentő akciójára és lebukik, akkor a falunkat is belesodorhatja a háborúba. Ennek Batta nem örülne, nyilván mások sem. Futagakure-ban az egyik Víz Szövetséghez tartozó shinobi adott engedélyt, hogy kutakodjak a levéltárban, ott hosszas keresés után rátaláltam Sora sensei adataira, és persze az Izumi család adataira is, aminek ő is a tagja. És sajnos az is oda volt írva, hogy körözés alatt áll a mester mert sok infóval rendelkezik. De! - ekkor nyomatékosított a hangsúlyán és a vörös hajú srácra nézett - Ő nyilván nem fogja hagyni, hogy a családját bántsák. Ezért én megértem őt, nehéz lehet neki, tudja ő is jól, hogy mit kockáztat. Ez kényes helyzet, mert ő sem fogja hagyni, hogy én vagyis mi, megakadályozzuk őt a családja megmentésében, pusztán azért, hogy mi visszavigyük őt a falunkba. Annyit tehetünk, hogy bízunk benne és várunk. Vagy van jobb ötletetek? - magyarázta hosszan. Ezután a másik két tag reakciójára várt.

//Mivel Takeo van már annyira képzett, hogy számíthat a jutsu bevetésére, vedd úgy, hogy öt másodpercnyi gondolkodási ideje van. Ennyi fegyver elől nem lehet egyszerűen csak félreugrani. Tíz méterrel mögöttetek van a tó, és az erődítményszerű ház. Jobbra, ugyancsak tíz méterre néhány fa található. A shurikenek célpontját egy kb. 6 méter széles, 3 méter magas téglalapként képzeld el. Shinichi chakratartalékai alacsonyak, Sora unokaöccse körülbelül olyan szinten lehet, mint te. A posztodba beleírhatod  a további terveidet is, amik persze attól függően valósulnak majd meg, hogy Takeo sikeresen tér-e ki a shurikenáradat elől.//

Shinichi magyarázatát nem akármi törte meg. Egy alak közeledett feléjük, és ahogyan az illető egyre közelebb került hozzájuk, a genin nem akart hinni a saját szemének. 
- Na ne már! Ugye ez most csak vicc?! Chh.... - mondta fáradt és egyben durcás hangnemben. ~ Ezt nem hiszem el, ennyire szerencsétlen nem lehetek! ~ morgott magában, majd a "kedves" Víz Szövetségbeli segítője közölte a szándékát. Bizony Sora mesterért jött ő is. Ráadásul nem is volt jó kedvében, ahogyan Takeo sem. A csalódottság kölcsönös volt, hiszen mindketten megbízhatónak gondolták a másikat. Csúnyán átverték egymást, ezen nem volt mit szépíteni. 
~ Hát cimbora nem fogod te Sora senseit kivallatni, mert meg foglak ölni. ~ határozta el magában, majd hirtelen elkiáltotta magát:
- Vigyázzatok vele, ő egy szenzor shinobi! - figyelmeztette Shinichit és a vörös hajú srácot, eközben a előkészítette a Shushin no jutsu-t, hiszen már a "segítő" feléjük hajított pár shurikent, majd annak kézpecsétjei során hirtelen lényegesen több shuriken száguldott feléjük. A genin nem is teketóriázott, azonnal hátrébb ugrott a jutsu segítségével. Amennyiben eléri a tavat, akkor elmerülne benne, így a víz alá merülve akár sikeresen ki is térhetne a shurikenek elől, majd onnan a víz alól indítana támadást. Azonban a következő lépéséhez, tudnia kellene, hogy a vörös hajó tag, és Shinichi meddig jutottak el. Megsérültek-e, esetleg már ellentámadást is indítottak? De ezen gondolkodni sok ideje nem volt. Lassan felúszna a felszínre, majd hirtelen kiugrana és megrohamozná az ellenfelét. A rohamozás közben pedig figyelné annak mozgását, és az adott szituációnak megfelelően támadna vagy védekezne.


// Elnézést a késésért!!! Túl sok minden közbejött. //

// Ez a kalandod záró harca, ennek megfelelően az ellenfeled jóval erősebb nálad, de csapatmunkával, egy jó ötlettel legyőzhető. A te döntésed, hogy folytatod-e támadásod. Az ellenség következő lépéséig van időd konzultálni Sora unokaöccsével is, viszont a jelenlegi támadást már nyilván nem tudod megbeszélni senkivel.//

Hősünk épphogy kitért a feléjük száguldó shurikenek elől. Mikor felúszott a felszínre, látta azt, hogy a sensei unokaöccse teljesen sértetlen, ellenben Shinichi erősen vérzik. 
~ A francba! Shinichi nélkül pedig elég nehéz lesz ezt a tagod legyőzni. A genjutsuja sok chakrát igényelt és még a tetejében sérült is. A srácnak pedig nem ismerem a harcmodorát. A rohadt mérges gáztól még mindig nem vagyok valami nagyon jó állapotban fizikailag, holott pedig én közelharcban lennék jó. Miféle egy szerencsétlen helyzet ez?! ~ mérte fel a helyzetet és bosszankodott magában a genin. Ám sok ideje nem volt töprengeni, hiszen az ellenségük, egy másik jutsut vetett be. A föld megrepedezett és egyenesen Shinichi felé tartott.
- Shinichi azonnal menj el onnan!!!! - ordította neki, remélte, hogy Shinichi odébb ugrik, ő túl messze volt tőle, nem lett volna ideje segíteni Shinichinek.
~ Ez egy raiton technika. A villám típusú jutsuk többsége távolsági harcra való, és az előző shurikenes jutsuja is nagyobb hatótávú technika volt. Szóval ha minden igaz, és jól tippelek, akkor ő egy távolsági harcos, és akkor elvileg a közelharc a gyengéje. Viszont én nem vagyok olyan fizikai állapotban, hogy neki álljak komolyabban taijutsuzni. A kenjutsuba még nem vagyok olyan jó. Ráadásul fémfegyverrel egy villámhasználó ellen? Pff...öngyilkosság lenne az én legyengült állapotomban! ~ analizálta a helyzetet. Két terv jutott hirtelen az eszébe. 

A-Terv:
Odamenne a vörös hajú sráchoz és halkan tájékozódna tőle. Megkérdezné, hogy jártas-e a távolsági harcban és esetleg tud-e szél elemű ninjutsukat használni, hiszen az ellenfelük raitont használt. Amennyiben Takeonak szerencséje van, akkor ő a tekercséből megidézné a bo-ját. A hosszú bot fából van, a fa pedig nem vezeti az áramot. Bottal vívna közelharcot az ellenséggel, míg Sora unokaöccse kisegítené őt távolsági technikákkal.

B-Terv:
Amennyiben a srác nem jártas a távolsági harcban és fuuton technikákkal sem rendelkezik, akkor nincs más választása, mint az idézés. Sora sensei unokaöccsét pedig megkérné, hogy addig vigye biztosabb helyre Shinichit (feltéve ha Shinichinek sikerült valahogy megúsznia a villám jutsut) és lássa el annak sebét, hiszen a genjutsu-használó nindzsának van elsősegélykészlete. Ő pedig egyedül felvenné a harcot. Pontosabban nem egészen egyedül, mert a maradék chakráját a daru madarai idézésére használná fel. Megidézné Koshiro-t és Toshiro-t a daru párost // http://narutohun.niceboard.org/t2378-daruk-kodexe //, az egyik víz elemű, míg a másik szél elemű. A két daru a távolsági harcukkal segítené Takeot, aki szintén a botjával közelharcot vívna, az ellenfelével. Bottal jól összeverné, majd mihelyt alkalma nyílna rá, kardjával vagy egy kunaival megölné az ellenfelét, lefejezné vagy átszúrná a torkát. 

Nincs jó állapotban a genin, de úgy döntött, hogy most minden erejét össze fogja szedni, és bármi áron megmenti a mesterét és Shinichit is.

Takeo: 
Állapot: 45% 
Chakraszint: 70%

Sora unokaöccse:
Állapot: 95%
Chakraszint: 90%

Shinichi: 
Harcképtelen, de Sora unokaöccse megpróbálja ellátni a sebeit.

A vörös hajú srác ugyan kisegítette hősünket egy-két szél technikával, ám visszament Shinichihez, hogy ápolja őt. Ezt a genin amúgy sem bánta, másrészt el volt foglalva, hiszen a botjával közelharcot vívott az ellenségével. Bár shinobink ügyes fegyverhasználó volt, ám a fizikai állapota még mindig nem volt kellően megfelelő az átkozott bénító gáz végett. Persze még a tetejében, az ellenfele egy katon technikával is meglepte, és bár a tűz őt nem érte el, de a fegyvere lángra kapott amit muszáj volt félre dobnia. 
~ Ezt nem akarom elhinni! Szóval a villám mellett a tűz elemet is tudja használni. A katon ellen viszont semmit sem ér, Sora unokaöccsének a fuuton technikái. Ha megidézném a daru párost, akkor az elemi kérdést meg tudnám oldani, hiszen az egyik darum víz elemű, míg a másik szél elemű, így pont sikerülne is semlegesíteni az elemi ninjutsuit. De ezt nem játszhatom meg, mert nincsen elég chakrám az idézéshez. A fenébe is! A fizikai állapotom nem javult még mindig, sőt fáradok is a harc közben, így a komolyabb taijutsuhasználat kilőve. A fából készült fegyvereimet könnyen el tudná égetni, ha fémfegyvereket használnék, akkor pedig raiton jutsukat használna. Ez így sehogy sem jó! Ebben a rohadt sivatagban ráadásul még igen meleg is van, ki fogok merülni. Ide nagyon gyors megoldás kell! ~ analizálta a helyzetét Takeo, tudta, hogy nagyon-nagyon rossz helyzetben van, több szempontból is. Nem húzhatja el sokáig a harcot, mert akkor ki fog merülni, és ha ő kimerül akkor Shinichiéknek is végük lehet. Ilyen helyzetben csak kockáztatni lehet. Meg kell próbálnia, ha már eddig eljutott. Hősünknek a legnagyobb erénye talán az volt, hogy vészhelyzetben is ki tudott találni valami taktikát, ami aztán vagy működött vagy nem. Azt is tudta, hogy az ellenfele igen ravasz, szóval egyszerű közönséges technikával nem lehet meglepni. Már alig állt a lábán a kimerültségtől, muszáj volt neki, mindent egy lapra feltennie. Egy teljesen szokatlan tervet eszelt ki. Ez a terv megszületett, majd a genin rohamozásba kezdett, és tőle szokatlan módon, kézpecséteket kezdett formálni, majd elkiáltotta magát:
- Katon: Goukakyuu no Jutsu! - majd mikor elindította a nagy tűzgömböt az ellenfele irányába, akkor el kezdett közvetlenül a tűzgömb mögött futni, ugyanis a nagy lánghalmazt használta fel takarásnak. Hiszen ki látott már olyat, hogy valaki a saját jutsuja mögött fut? Ezt követően hirtelen kiugrana oldalra majd a Drót Csévelő jutsuval elkapná az ellenfelét. Amennyiben a dróttal sikerülne körbetekerni, belasszózni, az ellenséget, akkor erősen ellentartana, hogy ne tudjon mozogni a shinobi, így a mozdulatlan nindzsán szépen átmenne a nagy tűzgolyó. Amennyiben ez a terv összejönne, odamenne az erősen megégett ellenfeléhez, majd elvágná a torkát. 

Takeo:
Állapot: 25% (még harcképes vagy, de a reflexeid tompák)
Chakraszint: 45% (a két ninjutsu)

Sora unokaöccse és Shinichi változatlan

Hősünk terve nem sikerült, mikor már az ellenfelét bedrótozta, akkor még egy pillanat erejéig azt hitte, hogy minden a terve szerint halad. Azonban nem volt szerencséje, mert hirtelen a teste megmerevedett, bekövetkezett az áramütés, amitől a földre rogyott. 
~ A rohadt életbe! Én idióta elfelejtettem, hogy a drót is fémből van. Chh.... ilyenkor egy sima kötél mennyivel jobb lett volna. El se akarom hinni, egyszer használtam egy komolyabb ninjutsut és az sem jön be. Na de mit is akarok én...én a senki genin egy jounin ellen, pláne sérülten? ~ tette fel magában a kérdéseket önmagának, miközben bosszankodott. Azt a tűzjutsut a nagybátyja tanította neki, a mi shinobink pedig köztudottan gyenge ninjutsuhasználó, így elég sok időbe telt megtanulnia ezt az egy katon technikát. Ez még egy okkal több volt, amiért mérgelődött magában, hogy nem sikerült a ninjutsuja. Úgy érezte, hogy ő megtett minden tőle telhetőt, de beletörődött, hogy most viszont veszített. A háttérben hallgatta az ellenfele és a mestere beszélgetését. 
~ Hehh.... ezek csak így csevegnek? Mi meg hárman majdnem megdöglöttünk! ~ bosszankodott továbbra is a genin. Ezt követően meghallotta a mestere utasítását, hogy induljon haza, ő pedig majd utánuk megy. Eleinte nem tetszett ez nindzsánknak, de hamar elfogadta végül is a dolgot. Shinichi ápolásra szorul, és igazából ő is. Így ezt kiáltotta vissza a mesternek (igaz nem valami jó kedvűen): 
- Értettem!- majd szépen sántikálva el is indult a többiekkel. A gyaloglás közben is gondolkodott az egész eseten, bizony ez az akció egyrészt kudarc is volt a maga részéről, másrészt viszont felesleges is volt önként jelentkeznie Batta-nál, hogy visszahozza a mesterét. Simán maradhatott volna faluban, és várhatta volna türelmesen a senseit. De honnan is tudhatta ezt előre? Ezzel az akcióval Takeo semmit sem, nyert. Na jó, egy valamit azért igen, harci tapasztalatot, de ez neki most sovány vigasz volt.

A következő értelemszerűen a záróposztod. A kalandnak vége, jól játszottál! Sokszor álltál elő jó ötletekkel, a karakteredből a csatatéren szinte mindig kihoztad a maximumot. Néhány gondolatmenet kijátszatlan maradt, de ez a legkevesebb. Azt sajnálom, hogy ilyen hosszúra nyúlt ez a kaland, és még így se teljes a kép, de így Takeo nemcsak Soráról, de a háborúról is új információkhoz jutott.
Jutalmad 45 chakra, valamint a küldetés nehézségének megfelelően 20.000 ryou! Köszönöm a játékot!

A hazafelé tartó úton a genin hosszasan elgondolkodott. ~ Az előző küldetésen is majdnem ott hagytam a fogamat és persze most is csak a szerencsén múlt az, hogy még élek. Na de nem lehet mindig szerencsém! Sajnos még mindig nem vagyok kellően képzett nindzsa. Talán a nagybátyámnak igaza van, túlságosan egyoldalú a harcmodorom. Nem lehet mindent taijutsuval megoldani. Bizony, jó lesz ha nekifekszek egy kicsit jobban a kenjutsu elsajátításának, és nem hanyagolhatom el a ninjutsu tanulást sem véglegesen. ~ gondolta magában, eközben meghallgatta Sora unokaöccsének a mondandóját is, és bár tudta, hogy a srácnak igaza van, ennek ellenére ő még sem volt valami elégedett továbbra sem. 
Mikor végre hazaértek Tanigakure-be, persze mi más lett volna az első, mint a jó öreg - szó szerint - bogaras Battanak beszámolni. Szinte még haza sem értek, de Batta már kérdések záporát zúdította hősünk felé, aki kissé megfáradt és unott hangnemben részletesen elmondott mindent, ennek a falu vezetője még jobban megörült, majd meg is dicsérte Takeot, de ő ettől nem igazán érezte jobban magát. Ám hirtelen betoppant Sora mester is, geninünk most először mosolyodott el egy kicsit, annak azért örült, hogy a mester jól van, és igazából annak is, hogy Shinichi is túlélte a küldetést. Amikor éppen mentek volna mindannyian ki Batta irodájából shinobink visszafordult, majd a felsőruhájából elővette azt a jegyzetfüzetet, amit a laboratóriumból lopott, majd így szólt a vezetőhöz, miközben letette annak asztalára a dokumentációt:
- Batta sensei, ezt az egyik rejtekhely laboratóriumában találtam, embereken végzett kísérletek eredményeit tartalmazza. - mondta neki, majd meghajolt és távozott is az irodából.


// Én is köszönöm a játékot!   //

// Pein //

A Szél Országába Takeo és mestere gyorsan haladott. A genin jól felkészült, talán túl jól is. Mikor az erdős, hegyes és völgyes táj átváltott először félsivataggá, majd sivataggá, nindzsánk jó kedve is kissé elment. Mi tagadás hősünk nem igazán szerette a sivatagot, sem a nagy meleget. Jobban érezte magát, otthon a völgyek között. A huzamosabb gyalogtúra után odaértek egy kisebb oázishoz, ahol volt egy pici tó és mellette pár fa. Az egyik fához két teve volt kötve. 
~ Ezek lennének a kétpúpú fenevadak??? Chh... fenevadak.... ez sértő az igazi ragadozókra nézve.... ~ jegyezte meg Takeo majd a mesteréhez fordulva így szólt:
- Sensei, akkor most tevegelni fogunk? - kérdezte kíváncsian a genin. Nindzsánk még soha sem ült tevén, igaz lovon sem. Ennek ellenére pusztán kíváncsiságból is, de ki szerette volna próbálni, legalább addig sem kell gyalogolniuk. A teve pedig elboldogul ezen a terepen, nem véletlenül hívják a sivatag hajójának. Kíváncsiságból oda is ment az egyik állathoz, de ekkor hirtelen eszébe jutott valami:
- Várjunk csak! Ezeket a tevéket valaki, vagy valakik ide kötötték. Mester nem lehetséges az, hogy itt van a gazdájuk? - kérdezte a srác.

Takeo igencsak furcsán nézte végig azt, ahogyan a mester elrejteni a pénzt és a kis üzenetet a homok alá. 
~ Jön egy homokvihar, aztán a sensei a semmiért adott ki tízezer ryo-t. Hmm... 5000 ryo nem lett volna elég?? ~ töprengett magában a kis genin, aki ugyan nem volt megelégedve mestere módszerével, na de hát persze nem szólt. Elvégre ő csak egy genin, itt Sora a főnök. Ez után következett a "gyorstalpaló tevegelő tanfolyam", szintén a sensei jóvoltából. Mi tagadás hősünk nem túl bizakodóan ült fel az állatra, ennek ellenére igyekezett követni mestere utasítását, már csak azért is, hogy ne essen le a "kétpúpú fenevadról". 
~ A sensei le sem tagadhatja, hogy a Szél Országából származik, úgy tevegel itt, mint aki egy sivatagi nomád törzsből származik. ~ jegyezte meg magában. Ahogy telt az idő, shinobink egyre jobban belejött a tevegelésbe. 
– Az, hogy most vannak tevéink, nem jelenti azt, hogy közelebb kerültünk a kincshez! Itt nincs hatalmas torony és oázis se igazán. Beljebb kell mennünk! Mit gondolsz, melyik jelet kellene leginkább keresni? Az égbenyúló tornyot vagy a helyet, ahonnan az élet fakad?-  tette fel a kérdést útközben Sora.
- Ahonnan az "élet fakad". Ott legalább - remélhetőleg - lesz víz. - jött a válasz a genintől. Kis idő múlva szembe ért velük szintén két tevén ülő alak, akik fel is tették a kérdést, hogy ők ketten shinobik létükre mit keresnek itt a sivatagban, teveháton. Takeo nem válaszolt a kérdésre, meghagyta a választ mesterének. Azonban az neki gyanús volt, hogy a két tag térképpel a kezükben utazik. Csak nem ők is a kincset keresik?

//Takeo//

       

//Hiromi Akio//


//A posztodba írd bele, hogy viseled-e a fejpántodat.//

//Akio//


//A posztot ide http://narutohun.niceboard.org/t293-hatarvidekek kérem. Egészen addig írhatod, amíg megérkeztek a Tűz országa határához. Az utazást nem zavarja meg senki.//

// Pein //

Geninünk figyelmesen hallgatta mestere és a két férfi párbeszédét. A kis beszélgetésből ki is derült, hogy a két tevegelő tag, szintén a kincset keresi.
~ Na tessék, megjelent a "cigaretta-felderítő konkurencia". Szenzációs, kezdődhet a gerilla-hadművelet a dohányért. A mester mindjárt kiadja az újabb utasítást: "Követni fogjuk őket!" ~ próbálta előre felvázolni a dolgokat magában Takeo. Bár neki úgy isten igazából nem sok kedve volt ehhez a küldetéshez, pláne anti-dohányosként, és legfőképpen sivatagban. Egyedül a pénz motiválta egy kicsit. Amikor a két fickó elment, pontosan úgy lett minden ahogy shinobink gondolta. Sora követni szeretné őket. 
~ Na tessék... tudtam én...követni fogjuk őket. ~ jegyezte meg magában, miközben bólintott egyet. 
- Sensei... szerintem kétféleképpen követhetnénk őket. Az egyik megoldás, hogy itt hagyjuk a tevéket és gyalog megyünk utánuk, biztos távból. A másik megoldás, pedig, hogy egy teljesen másik útvonalon - akár kerülővel is - egyenesen a kincshez megyünk, teveháton. Persze ő előttük kell odaérnünk. Kérdés, hogy ezek a homoktaposó dögök, mennyire gyorsak. Tudnak azért ennél gyorsabban is haladni? Persze azt tudom, hogy azért ezek nem versenylovak. Hát nekem... ezek jutottak eszembe ötletként. De mint a sensei is tudja, én tájékozódási-analfabéta vagyok sivatagi környezetben. - közölte ötleteit Takeo a mesterének, majd várta annak válaszát, döntését. És mi tagadás, hősünk tényleg nem volt otthonos a navigációban a homokbuckák között. Amúgy is izzadott már hiszen melege volt. Ivott is egy pici kortyot a kulacsából, de azért igyekezett spórolni a vízzel.