Mizukage palota

// A következő posztot már ide kérném: https://narutohun.all-up.com/t3875-busshu-no-sato#64795 //

//előzmény//

Napok óta nem hallottam az Oinekről, de ha kerestem sem igazán találtam semmi nyomot, amin elindulhattam volna. A másik dolog, ami aggasztott, bár nem tudom miért, a két lány, akik velem laknak. A támadás során ők is komolyabban megsérültek, egyedül mesterem Eisuke jelenléte mentette meg őket attól, hogy komolyabb bajuk is legyen. Ennek ellenére meggyőztem a férfit, hogy vigye őket a kórházba és maradjanak is ott, mert nem tudom, hogy számíthatok-e újabb támadásra vagy mi is lesz most. A napjaim nagy része gyakorlással telt, csak a közeli kajáldába ugrottam el enni, ha szükségem volt rá. Éppen hazafelé tartottam, amikor egy sas szált le az ajtó előtt. A lábán egy levéllel, amit le is vettem, majd elolvasva nem is igazán tudtam mit higgyek. Kirigakurében születtem, itt végeztem el az akadémiát, pontosan tudom, hogy ki a shodaime mizukage, bár kételkedem, hogy valóban ő lenne az, de a parancs az parancs. 2 katanával, 2 ninjatoval és a zanbatoval felszerelve indulok a térre, ahova a gyülekező volt meghírdetve. Amúgy sem terveztem az utcán megközelíteni a helyszínt, úgy még annyira sem, hogy a tömegek, nem csak a ninják, de még a civilek is a helyszínre mentek. Megérkezvén a helyszínre felmérem a helyzetet. Mindig is inkább a vér köd gyermekének tartottam magamat, de eddig volt okom visszafogni magamat. Mizukagéhoz vagyok hűséges és olyanná váltam.A beszéd, amit elmondott akár el is hitetné az emberrel, hogy tényleg ő a shodaime, aki visszatért az életbe és megtalálta a halhatatlanság módját. Meggyőző beszéd volt. De egészen addig kételkedtem is benne, amíg körülöttem köd nem kezdett leszállni. Lassan nem csak a tájat töltötte meg a köd, hanem a szívemet is. A hangot szinte fel sem fogtam, ami mellettem szólt, hogy döntsek ki mellé állok. A kezem egyszerűen magától mozdult, mintha nem is az enyém lenne, hanem valaki mozgátná, majd az arcom előtt a fél kos pecsétjét formálva csatlakozom a ködhöz. Ekkor veszem észre társaimat, akik mewgindulván a mizukage felé próbálják megölni azt. Én magam is kardot rántok, de nekem a célom, hogy a volt vezetőmet, aki a mizukage életére tör, megállítsam. Nem számít, hogy ki az ellenség, a falu vezetőjét, a mindenkori mizukagét az életem árán is megvédem.

Egyelőre úgy döntöttem, hogy a vérköd filozófiáját követem a jelenlegi fennálló rendszerrel szemben, mégis nem az volt a legnagyobb problémám, hogy ölnöm kéne, hanem, hogy kit. Mindig is a mizukage volt az, aki parancsolhatott nekem, mégis, most kettő is van belőle. Bár az egyik nincs itt, mégis mind a kettőhöz hűnek kéne lennem. A másik probléma az volt, hogy nem igazán lehetett eldönteni a maszkosok közül, hogy ki mire készül, egészen addig, amíg az eddigi vezetőm megindította a támadást a magát mizukagénak nevezett illető ellen. Az érzés és kifejezés nélküli maszkos alakok szinte egyszerre ugrottak az egykori vezetővel, de úgy tűnik, hogy ők nem azt akarták, amit ő.  A támadás sikertelen volt, így gyors üldözés vette kezdetét, amíg egyik volt társam nem csatlakozott a támadóhoz, viszont ekkor 5 maszkos vette őket körbe és a hajsza véget ért. Vártuk a reakciókat vagy a parancsot hogyan tovább. Ekkor elhangzott, hogy "Öljétek meg őket!" parancs a shodaime szájából., Nem beszélt hangosan, mégis tisztán érthető volt a parancs, mintha csak a fülembe súgná. Nem volt kérdés, megragadtam a hátamon lévő zanbato nyelét, majd a Kuroki giri // Szellemfaló hasítás technikához előkészülve támadom meg egykori vezetőmet. Ahogy elindulok lekapom a zanbatomat, majd megérkezvén le is csapok vele.

//Jiraiya- Vérköd//

Bőven nem tudom eldönteni, hogy ténylegesen az első mizukage az illető, de amíg nincs információm az ellenkezőjéről, addig el kell hinnem. Valamint amit mond az túlságosan meg van erősítve. Hogy tényleg Mei sama parancsára lettek-e megölve az ANBUK vagy valami más áll a háttérben egyelőre nem nyert bizonyítékot. Meg túl sok a véletlen egybeesés, hogy akár ne ő legyen. Pont most nincs a városban, pont most kell valami hivatalos ügyet intéznie. Ez túl sok, bár nem teljesen tiszta az egész és még nem tökéletes a bizonyíték, de egyelőre több a mellette, mint az ellene érv. Gondolkodni viszont nem volt időm, egyből támadásba lendültem. Ellenfelemnek eszébe sem jutott elhárítani a csapást a hatalmas fegyvertől, helyette csak eltáncolt. A megmozdulásom után többen is jöttek és hiába volt mind a kettő tapasztalt ellenfél, túl sokan voltunk ahhoz, hogy esélye legyen, így mind a ketten megkapták a kegyelemdöfést.
Ekkor újabb maszkos alakok jelentek meg a magát Shoidaimenak nevező alak mellett és a tömegben az idősebbek elkezdtek éljenezni, mire a vezetőnk újabb szónoklatba kezdett. A végére érve több ninja indult el az ellenkező irányba. Ugyan a parancs elhangzott, de egy pillanatra elgondolkodtam, hogy mit csináljak, de elindulok. Még menet közben teszem el a zanbatot, hogy katanára váltsak. Elugrok a tetőről és a földön követem a támadókat, sebességemet néha felgyorsítva rövid időre a raiton sunshinnal. Ekkor vettem észre egy gennint, aki annyira el volt foglalva a menewküléssel, hogy észre sem vette ahogy közeledek, így jobban ráfogok a kardomra, majd a sunshinnal mellette termek és egy jól irányzott vágással szabadítom meg a fejétől. Valószínűleg a cselekedetem nem volt észrevétlen, mert egy chuunin egyenruhát viselő egyén lépett ki az egyik sikátorból. Láttam rajta, hogy fél, de valószínűleg a gennin halála némi bátorságot öntött belé. Nem igazán gondolkodtam, egybőlk eltettem a kardot és kézpecsétekbe kezdtem, majd a földre tettem a kezem és a Denpo Sekka // Távoli villám technikával támadok. Látom, hogy a chuunin sokkolódik, de valahogy sikerült elvezetnie az áramütést, bár nem hagyta érintetlenül. Valószínűleg szintén villámelemű az illető, annyi chakrája volt, hogy minimálisan csökkentse a technika hatását, így előkaptam a katanám és még mielőtt bármit tehetett volna megindultam felé egy shunsinnal és ismét lecsapni készültem rá, de épp annyi ideje maradt, hogy egy kunai-jal blokkolja a támadást, ami a lehető legrosszabb döntés volt, mert így aktiváltam a hikage // Napfény nevű technikát, amivel épp annyi időre elvakítottam, hogy egy köríves vágással félbe vágjam ellenfelem. Körbenézek, de egyelőre nem látok újabb ellenfelet, így tovább indulok keresni az árulókat.