Határmenti falu

Éjszakai csípős szél fúj át minduntalan a ruhádon, és bármennyire is próbálkozol ellene védekezni a természetet nem tudod megakadályozni. A hideg nem meglepő, hisz közeleg a tél, és a gyors lehűlések miatt, sokan már nappal is nagykabátba öltözködnek, de a mai éjszaka talán a leghidegebb eddig a hónapban, és a szél is olyan erővel fúj, hogy lehetetlenség tábortüzet csiholni. Mozgásod egyre lassabb, és elnagyolt hála elfagyott végtagjaidnak, de közel a remény. A távolban egy falucska fényei fogad, melybe remélhetőleg szállást tudsz szerezni, vagy ha mást nem, akkor egy fedett helyet valamelyik ház raktárában. A csontig hatoló szél azonban, mintha meg akarna akadályozni. hatalmas lökésekkel taszigál, és a távolban egy villám dörrenése jelzi a vihar magjának közélettét. Ideje sietni.

 

// nos, tudom nem valami érdekes kezdés, de remélem, tudsz valamit írni az, hogy miért, vagy hogyan kerülsz a faluba, rád hagyom, lehet bármilyen okod, reális kereteken belül. Postod addig tartson, míg eléred a falut //

A nagy hidegben szögek lennének ruhám alatt két kicsi. Szegények úgy állnak ebben a nagy hidegben mindjárt át szúrják a ruhám. Meg dörzsölöm szegénykéket. Hátha jobb lesz nekik egy kicsit, de semmi változás. Mint két pici gyémánt, akik a levegőt is kettéhasítják mindjárt. Lám ott a megváltás falucska fényeit pillantom meg és ruhám még szorosabbra húzom magam körül. Hosszú vörös hajamba mind untalan belekap a szél, mintha le akarna tépni a szép ápolt rőzsét a fejemről még jól össze is kócol. Próbálok igyekezni, ahogy csak a hidegtől merev lábaim, bírják. Ahogy a szél lökdös, taszigál basszus mintha csak egy kiadós ivászat után tántorognék épp hazafelé! Csak épp a fejem nem fáj és gyomrom tartalma sem terül el az utcán vagy a földön.
 
Amikor villám hasított ketté az égen majd nem bepisiltem ijedtemben. Már ha nem félnék, hogy a folyadék abban a pillanatban rám fagyna, és mozgás képtelené tenne. Vagy a másik eshetőség, hogy fára másznék. Cégül is csak lemerevedtem teljesen nagyobb széllökés miatt majdnem orra is estem. Amint sikerült felállnom hangos sikítás és FUTÁS! Már nem félek a vihartól csak annyira váratlan volt, hogy meg ijedtem kicsit. Futok, ahogy a lábam engedi és közben reménykedek, minél előbb a faluba érek.
 

Teljesen kipirulva hangosan zihálva érem el a falu szélét, s megállok egy pillanatra. Levegő után kapkodva két kezem térdeimre teszem, kissé előre hajolok. Csak pár pillanat és ki is egyenesedem, amint érzem, hogy pulzusom kezd csillapodni.

- Végre, végre

Ismételgetem hangosan és legközelebbi ház ajtaja felé sétálok gyorsan. Már emelném a kezem kopogásra amikor ismét egy nem nem dörenés hanem sikoly. Ijedtemben nem az ajtón kopogok, hanem inkább kaparászok de igen csak gyorsan. Valahogy úgy mint macska a jégen aki épp futni próbál. Látom az alakot is késel és a nőt elterülve a távolban. A köd el takarja őket majd ismét láthatóvá válnak vagy is válik a nő aki a földön fekszik. 
Óvatosán közelebb sétálok és körbe nézek. Majd úgy döntök, ha a fickó a közelben van úgy is meg látott és ha látott bizony engem sem fog kímélni. Így hát teljesen mindegy ácsorgok és nézem ahogy a nő elvérzik. Vagy pedig meg próbálok segíteni neki.
Azonnal mellé lépek és látom a vére elég gyorsan távozik testéből nem lüktető, spriccelő formában ami végül is valahol jó jel. A vér színét viszont nem látom, de mivel nem spriccel, de a vérzés elég erősnek tűnik a mély vörös, bordó színe lehet. Tehát egy erős nyomó kötés kell, hogy a vérzés elálljon majd egy kisebb műtét szükséges, hogy meg sértett eret eltudjam látni. Majd meg fagyok, de leveszem a felsőm és letépem az ujját majd a többit egy labda formába gyúrva erősen a sebre nyomom. A kabát ujjaival pedig meg próbálom a rögtönzött kötést rögzíteni. Miközben ahogy torkomból kifér ordibálni kezdek.
- Valaki segítsen! Segítség!
Azt nem tudom, hogy van bárki aki hajlandó segíteni, de közben próbálom tőlem telhetöleg körülményekhez képest ellátni a nőt.

Kiáltozásra elő jön pár ember, kezdetben csak halk motoszkálás, morgás. Később fények gyúlnak és emberek jönnek elő házaikból. A dolog vagy is az esemény, amit látnak nem minden napi. Egy nő a saját vérében fekve a hideg fagyos földön egy másik pedig ott ordibál. Az orvos is hamar megérkezik szerencsénkre, mert én, nos, megfázás vagy jó kis vesegyulladással kacérkodok.
 
A nőt becipeltük közös erővel a helyi orvos rendelőjébe és hozzá kezdtünk a műtéthez. Infúziót kötöttembe először is a nőnek, amiben elég sok minden volt. Kevés fájdalomcsillapító, de a java inkább ásványi anyagokból állt és gyulladás csökkentöböl. Ez után a sebet vettük szemügyre, ekkora az orvos már fertőtlenítette a környékét. Két apró bemetszést ejtetünk rajta, hogy a belső sérült területhez könnyebben hozzáférjünk. A bőrt csipeszekkel oldalra kihajtva feltárult a sérült terület, szerencsére belső szervei nem sérültek. Csak egy fontosabb ér és néhány hajszálér, illetve pár szövet és izom. A legtöbbet belső idővel felszívódó varrattal meglehet oldani. Van olyan hajszálér, amit el kell égetni ezeket újra alkotni, meg menteni sajnos nem volt lehetséges. Azt a fő eret, ami a nagy vérzést és a baj forrása volt el tudtuk látni pár apró varrattal és némi leleménnyel.
 
A művelet nem öt perces volt és mire végeztünk már nem volt gondom azzal fázok, alaposan ki melegedtem Először is a meleg fűtött helység miatt másod sorban pedig a feszített munkatempónak köszönhetően. Végül leülök pihenni végre ekkor egy férfi lép elém.
Végig mérem és elég jó képűnek találom az illetőt. Az idegen rögtön a történtekről faggat, ami a körülmények közt teljesen érthető.

- Nem tudok túl sokat mondani. Csak át utazóban vagyok a falun, de amit tudok, elmondom. Elég későn értem el a falujukat és menedéket akartam keresni illetve kérni az éjszakára, hogy másnap tovább tudjak indulni. Mikor épp kopogni akartam az egyik ház ajtaján egy sikolyt halottam. Mondanom se kell nagyon meg ijedtem. Mikor meg fordultam láttam a nőt a földre esni és egy férfit, aki mellette állt. A ködös idő miatt nem láttam az arcát csak az alakját, de ez lehetett a szerencsém. Mert ha észrevesz, lehet én is most ott feküdnék.

Sikeresen belopózol a faluba és az első házban szerzel is néhány hasznos holmit, de azok egy részét tönkre is teszed. Mivel nincs elég zsákmányod, körbejárod a falut. Néhány háznál még világosság van, de a legtöbbnél sötétség van, a legtöbben már alszanak. Óvatosan lopakodsz a házak között, amikor arra leszel figyelmes, mintha követne valaki. Ha körülnézel, akkor nem látsz senkit. Viszont amint elindulsz, mintha a szemed sarkából mozgásra lennél figyelmes. Ha oda nézel, akkor továbbra sem látsz senkit. A távolban kutyák kezdenek ugatni, de a hangokból ítélve túlságosan is távol vannak.
Ezután, ha tovább lopakodsz, fura neszezésre leszel figyelmes. A zaj egyre csak közeledik, majd megszűnik. Továbbra sem látsz senkit és semmit, ami már nyugtalanító lehet. Olyan, mintha egy szellemfaluban lennél. Lassan lehűl a levegő és köd száll a tájra. Nem az az átláthatatlan sűrű köd, de azért elég zavaró tud lenni. Számodra viszont tökéletes lehet, hisz így az ügyködéseidet is elfedi. Tőled jobbra, az egyik épületen egy cégért pillanthatsz meg, ha jobban szétnézel. A szabó háza az, ahol találhatsz magadnak ruhát. Viszont ha megpróbálsz betörni, akkor zárt ajtóval és ablakokkal találkozol. Megfelelő eszközök nélkül nem tudsz teljesen csendben bejutni. A szabó mellett lakóházak vannak, távolabb pedig még egy bádogos is van. Nem egy nagy település, túl sok pénzre nem számíthatsz.
Merre indulsz?

Nagyon óvatos vagy. Lassan lopakodsz az utcán és csak a szemed sarkából látod azt a valakit, aki elvileg követ téged. Könnyedén létrehozod a klónod, ami azonnal elindul kifelé a faluból, te pedig várakozol. A másolatodat senki sem támadja meg, az hamar eltűnik a szemed elől, majd ugye megsemmisül, amikor túlságosan eltávolodik tőled. Mivel nem történik semmi, így elindulsz a szabóhoz, hogy betörj. Továbbra sincs semmi érdekes, nyugodtan előveszed a kis szerszámot, majd rövid ideig babrálsz a zárral. A sikeredet egy halk kattanás jelzi, az ajtó nyitva áll előtted. Vagyis előttetek!
Hirtelen ugyanis valaki megragad hátulról és betuszkol az ajtón. Mozdulni sem bírsz, ahogy az egyik falnak nyom. A szádat befogja, így semmilyen hangot sem tudsz kiadni. Mivel sötét van, nem látod az ellenfeledet. Arra viszont könnyen rájöhetsz, hogy egy férfival van dolgod: a kezei kérgesek, meglehetősen izzadtság szaga van, parfümnek nyomát sem érezni. Amikor megszólal, egy mély, rekedtes hangot hallasz:
- Mi a fittyfenét keresel itt öcskös? - kérdezi, de nem tudsz neki válaszolni, hisz még mindig fogva tart. - Ez a falu a védelmemben áll, ha nem kotródsz innen azonnal, akkor a fejedet veszem!
Ekkor újra megragad, kinyitja az ajtót, majd kipenderít rajta. A mozdulat közben enyhe fájdalmat érzel a tarkód irányából, mintha egy tűt húzott volna ki onnan. Végig penderülsz a földön, majd lassan visszatér a testedbe az élet és újra tudsz mozogni. A fickó is kijön az épületből, a kezében egy kardot szorongat és kérdőn néz rád

- Szóval? - kérdezi és a válaszodat várja.

A fickó nyugodtan bámul téged, miközben feltápászkodsz a földről. Nem igazán lehet érzelmet leolvasni az arcáról, egészen addig, amíg meg nem szólalsz. Megcsóválja a fejét, majd kissé megropogtatja a csontjait. Mér éppen végez, amikor kilövöd felé a shurikeneket. A fickó egyszerűen csak félre csapja a felé szálló dobócsillagokat, majd lassacskán megindul az irányodba. Újra megcsóválja a fejét, majd hümmög egyet.
- Látom egy shinobi tévedt felénk. Ebből a kis akcióból ítélve azt mondanám, hogy sunagakurei vagy. Azt hiszem úgy kell kezelnem téged, mint egy dezertőrt, vagyis bűnözőt.
A fickó teljesen nyugodtan beszél, egészen egy síkúan. Kissé mintha unná a helyzetet. A szemeiből harag izzik, kissé kezd rémisztő látványt nyújtani. Komótosan ő is megpörgeti a kardját maga körül, majd a ruhája belső zsebéből egy fogpiszkálót vesz elő és a szájába veszi azt.
- Sajnálom, de itt ne próbálgass semmit... - mondja. - Inkább TAKARODJ!!!
Hirtelen üvölti el magát, majd azonnal feléd iramodik. Meglehetősen gyors, szóval ha nem vigyázol, akkor könnyedén elveszítheted a fejed. Először maga előtt csap egyet, vízszintesen, félkörben. A mozdulaton látszik, hogy képzett kardforgató. Azonban képes lehetsz elugrani a támadás elől. A kérdés már csak az, mivel próbálkozol ellene. A találgatásaid szerint egy kirigakurei harcossal állsz szemben, azonban tényleges jelet nem látsz rajta, ami erre utalna. Egy biztos, ha elkerülöd a támadást, számíthatsz újabbra, ki kell találnod valamit ellene!

//Írd le, hogy milyen támadásokkal próbálkozol, de eredményt ne. Rég meséltem harcot, de azért próbálom élvezetesen levezényelni //

Kissé elfordítom a fejem, ahogy a férfi félreüti a shurrikeneket, mintha ez az ostoba macskás mozdulat adna bármi jobb rálátást. Nem csak ügyes, de ennyi már elég is volt neki, hogy tudja, hogy melyik faluból származok. Persze, bábmesterek nem nagyon vannak máshol, de ez azt jelenti, hogy vagy ennyi is elég neki hallomásból, vagy túlélt egy harcot egy ellen. Ha tényleg kirigakurei, akkor nincs ebben semmi meglepő.
- Lenyűgöző. Te pedig Kirigakuréből származol, nem?- nem hiszem, hogy válaszol, de fenntartom a beszélgetést. Eléggé el van szállva magától, úgyhogy kicsit még meglegyezem az egóját, hátha meggyullad. Győztem már így harcban, az arrogancia a ninják legfőbb ellensége.
Reflexből felemelem a kardom, de nem próbálok hárítani, inkább két gyors hátraugrással térek ki a vágás elől, hogy azután felugorjak egy ház oldalára, és a lábamba chakrát vezetve felfutok a tetőig aminek egy ugrással állok ki a szélére. Amint szilárd talajt érzek a lábam alatt, megmozgatom a bal kezemen az ujjakat, hogy az ellenfél felé irányítsam Suhinát. Az apró madárbáb ugyan nem hiszem, hogy komoly sérülést tud okozni, és most csak öt ujjat használok az irányításához, de be van kenve egy döglött kóbor kutya vérével, szóval legalább fertőzést okoz, ha megvágja.
Egy-két alkalommal próbálkozok Suhinával így, azután leszúrom a kardom magam mellé a háztetőbe, és a másik kezemmel is rákapcsolom a bábra a chakrafonalakat, hogy teljes irányítást gyakoroljak a báb felett. A növekvő precízió talán megzavarja annyira, hogy bevigyek pár súlyos sérülést a kicsi, de gyors és erős bábbal. A fő fegyverem még mindig a jobb karom, de szeretném azt megtartani neki meglepetésnek, mit tud még. Sőt, szeretném, ha elég lenne ez a báb.

/Használt technikák:
Falon járás, Kugutsu no Jutsu.


Használt báb:
Suhina (Madárfióka): egy galamb méretű, fából készült báb, aminek a feje fémből van, és három hegyes fémcsőr áll ki belőle, a lábai is fémkarmokban végződnek. A báb nagyon gyors, főleg a lendületével és az apró pengékkel okoz sérülést, de legfeljebb szemre vagy torokra támadva tud halálos találatot bevinni. A báb úgy lett tervezve, hogy méreganyagokat juttasson az ellenség szervezetébe, de mivel Shinichi nem rendelkezik méreggel, a természetben fellelhető anyagokkal próbálja ezeket helyettesíteni (például rothadó állatok vérével bekenni), de ez a megoldás messze nem olyan hatékony, mint egy igazi méreg. Okozhat viszont súlyos fertőzést, betegséget./

A fickó hidegvérrel bámul téged, arcra teljesen közömbös. A kérdésedre csak megrázza a fejét.
- Sohasem jártam ott. Mindig is a Tűz Országában éltem, illetve a családom is, több generációra visszamenőleg.
Ellenfeled ezzel le is zárta a témát. Miután elkiáltotta magát és megtámadott, a környéken több helyen is fény gyúlt. Könnyedén hátra ugrasz a támadások elől, majd az egyik ház oldalára ugrasz, onnan pedig fel a tetejére. A fickó utánad szalad ugyan, de a tetőre már nem megy fel. Ezt követően a bábod elindítod a férfi irányába. Suhina hamar lecsap, de a fickó egyszerűen csak félre üti a kardjával, illetve elugrik előle. Ezután oldalra "táncol", bal kezével benyúl a ruhája egyik zsebébe és néhány shurikent hajít feléd. A támadást könnyen el tudod kerülni, nem túl pontos. Úgy néz ki, a távoli dolgok ellen nem igazán tud mit kezdeni. Így hát jelenleg előnyben vagy.
Azonban a báboddal nem tudod még megkarcolni sem, így tényleg kénytelen vagy teljesen rákapcsolódni. Amikor már két kézzel irányítod, Suhina sokkal jobban sakkban tartja az ellenfeled, de megsebezni még mindig nem tudod vele. Menet közben néhány falusi is előbújik otthonából és azt nézi, hogy mi történik. Valamit nagyon gyorsan ki kell találnod, ha le akarod győzni az ellenfeledet, de még az előtt, hogy a falusiak cserkésznének be téged.

Csendben tudomásul veszem, amit a férfi mondott, de nem hiszem el egyelőre maradéktalanul. Az okos ember nem árul el magáról semmit, ami árthat neki, próbálja megvédenia titkait. Bár abból, hogy a férfi nem követ a háztetőre, egy pillanatra elkap egy csalfa tévhit, hogy talán nem is shinobival állok szemben, ezt gyorsan elengedem. Lehet, hogy oka van annak, hogy a földön maradt, talán ez a célja vele, hogy megtévesszen. Bár ami azt illeti, az a köd már elárulta, azt erősen kétlem, hogy van egy társa, aki még nem avatkozott be. Ennyire nem kéne túlkomplikálni egy darab szakadt genin likvidálását.
Könnyedén félrelépek a férfi shurrikenjei elől, épp csak egy kicsit kell félrehajolnom, de azt el kell ismernem, hogy nem semmi a kenjutsu képessége, ha képes hárítani a leggyorsabb báb támadásait, amit valaha készítettem. Igaz ugyan, hogy a teljes kontrollommal már ki tudnám fárasztani, de egyrészt nem tudom, mennyi időm van, amíg felébred a falu, és esetleg elkezdenek nyilazni rám, vagy amíg ki nem talál egy tervet. Be kell ezt fejeznem valahogy.
A bal kezem gyűrűs és kisujjával elengedem a chakrafonalakat, ami ugyan kicsit nehezebbé teszi az irányítást, de próbálok elég vadul támadni, hogy ez ne tűnjön fel neki. Nem tudom, milyen gyorsan veszi észre ezt a minimális gyengülést, úgyhogy nem habozok: mindkét ujjammal formálok egy-egy chakrafonalat, amit az imént eldobott shurrikenjeihez kapcsolok, és amint úgy érzem, hogy biztos célpontom van, eldobom őket felé a fonalaimmal. Nem rá célzok, hanem mögé, a feje magasságában, ezzel párhuzamosan pedig Suhinával megpróbálok rávenni, hogy arra hátráljon, ahová a két dobócsillag érkezni fog. Ha ez nem válik be, akkor azt hiszem, vadabb taktikához kell folyamodnom, és be kell vetnem a bábkarom teljes erejét. Semmiképp nem hagyhatom itt a felszerelésemet tartalmazó hátizsákot, harcképtelenné kell tennem, mielőtt a falusiak ideérnek. Ahogy felgyulladnak a fények, eszembe jut erről egy emlék, ami talán segít.
Gyermek voltam, amikor néhány bűnöző elrabolta a Kazekagét, és tisztán emlékszem rá, hogy hogyan ért véget a harc. A Godaime azért veszített, mert az ellenfele célpontot váltott, és Sunagakurét vette célba helyette. Ez a férfi mondott valamit arról, hogy ez a falu a védelme alatt áll, úgyhogy talán az lenne a legkönnyebb mód, ha a falusiakat támadnám meg, és kényszeríteném, hogy előnytelen helyzetben harcoljon. Persze ez nem túl szép taktika morális szempontból nézve, de már nem tudom, hogy vannak-e tényleg határaim. Egy harcban amúgy sincs morál, csak előny és hátrány.

/Használt technika:
Soushuuha // Emelkedő Penge Manipulálás:
A Homok ninják egyik alapvető technikája, ugyanazokat az alapokat használva, amiket a bábmesterek is használnak. Az átlag shinobi ezeket az alapokat felhasználva kezdetleges chakrafonalakkal kisebb tárgyakat irányíthat, lőhet ki, módosíthatja a mozgásukat. Az irányított tárgyhoz a használat előtt hozzá kell érnie, így létrehozva a chakrafonál kapcsolódásait a testén és a tárgyon.
Bábhasználók képesek ezt a technikát egyszerre több tárggyal is alkalmazni, akár a nélkül is, hogy hozzá kellene érniük a tárgyhoz.
Chakraszint: 150
Alap képesség Homok Shinobiknak
Besorolás: C/

//Legközelebb küldj pm-et, hogy írjak! Mostanában nincs úgy kedvem reagolni, szóval simán ellustulhatok. Küldjed nyugodtan a rugdosó pm-et, ha már egy ideje vársz. Legfeljebb fejvesztéssel díjazom //

Serényen próbálkozol az ellenfeled kiiktatásával, de nem igazán jársz sikerrel. A bábod folyamatosan támadja a férfit, de az könnyedén hárítja azokat. A kardja hihetetlen sebességgel mozog, ráadásul még az sem látszik rajta, hogy fáradna. Az épületek tetején jelenleg biztonságban vagy, de ha továbbra sem tudod legyőzni az ellenfeled, akkor a falusiak miatt nagy bajban leszel egy idő után. Mivel ezt te is tudod, lazítasz Suhina irányításán és a korábban feléd dobott shurikeneket is beveted.
A férfi továbbra is könnyedén hárítja a próbálkozásaidat, viszont azt valószínűleg nem veszi észre, hogy egy bizonyos irányba tereled. Szépen belelép a csapdádba! Egyik támadást a másik után hárítja, majd eljön a megfelelő alkalom és kilövöd a dobócsillagokat. Azonban most sem jársz teljesen sikerrel. A fickó mozgása hirtelen nagyon gyors lett, kivédte a támadásaidat és hátrébb ugrott.
- Úgy látom nagyon kitartó vagy... - szólal meg. - Hát legyen!
A következő pillanatban az ellenfeled kardját chakra borítja be. Ha annak idején oda figyeltél az órákon, akkor tudhatod, hogy ez nem kevés tudást igényel. Hirtelen suhint maga előtt a karddal, mire két chakra penge indul el feléd. Ezt a támadást könnyedén kivédheted, azonban a nagy baj csak most kezdődik. Álltó helyből felugrik a levegőbe, egyenesen feléd. Pár pillanat és már ott is van melletted. Ezt követően elvágja a chakrafonalaidat, majd egy erőteljes ütést visz be, egyenesen az álladra. Esélyed sincs védekezni. Ráadásul megcsúszol a tetőn és leesel. A férfi utánad ugrik és rád szegezi a kardját.
- Ne mozdulj, ha kedves az életed! - mondja. - Most már előjöhettek, ártalmatlanítottam!
Ekkor a falusiak lassan elővánszorognak a házaikból. Mindannyian rémülten néznek titeket. Egy idős férfi megpaskolja az ellenfeled vállát és gratulál neki. Ezt követően megkötöznek, kizsebelnek és elvisznek egy épületbe. Nem egy igazi börtön, de úgy néz ki, pont megfelel annak, hogy bezárjanak téged. A felszereléseid nincsenek meg, ráadásul továbbra is meg vagy kötözve. Mit teszel? Jelenleg senki nem foglalkozik veled, fegyvered nincs, a karodat leszámítva.

Mivel megadod magad, egyszerűen megkötöznek, majd egy cellába dugnak. Miután magadra hagynak, azonnal nekikezdesz a szabadulásnak. Könnyedén megszabadulsz a kötelektől, majd az ajtóhoz mész és a záron is könnyen átjutsz. Miután kint vagy, alaposan szétnézel, de nem látsz senkit. Hirtelen viszont újra rossz előérzeted támad. Amikor oldalra nézel, az árnyak rejtekében meglátod a harcost, aki alaposan megizzasztott nem is olyan régen. Épp egy pipát szív, épp akkor fújja ki a füstöt, amikor rá nézel.
- Látom nem könnyű téged bezárni. - szólal meg hűvösen. - Alkut ajánlok, mellyel mindenképp jól jársz. Visszakapod a felszerelésed és szabadon távozol, vagy teljesítesz nekünk egy feladatot. Ha sikeresen teljesíted a feladatot, akkor kapsz pénzt és a ruhádat is lecserélheted. Egyszerű bérgyilkosság lenne, bár a célszemélyt nagyon keményen őrzik. Tudomásom szerint, négy jól képzett testőr védi az illetőt, szóval nem egy könnyű feladat. Mit szólsz? Szeretnél egy kis pénzt, vagy inkább örülsz, ha leléphetsz innen? - mosolyodik el a férfi. A kardja a keze közelében van, szóval nem ajánlatos ujjat húzni vele, láttad már mire képes.