Kiképzőterepek

A harmadik villámcsapás elől is sikeresen kitértem. Nagy megkönnyebbülés volt számomra. Elég fárasztó feladat volt ez, így hát elhatároztam, hogy megkísérlem elvenni Emitől a kristályt. Nem volt sok gondolkodási időm, ezért nem gondoltam alaposan át ami eszembe jut. Ekkor ránéztem Kuronra. De nem azt láttam, amit gondoltam. Azt hittem Kuron pezseg az örömtől, ámde nem. Épp az ellenkezője. Halálra unja magát. Ennek érdekébe megpróbáltam felpörgetni a hangulatot. Időm felállni nem volt így hát, felnéztem és néztem hogy mikor jön a következő villámcsapás. Megláttam, egy apróbb fényt már rugaszkodtam el és ugrottam. Ezután amilyen gyorsan csak tudtam felálltam és Emi felé vettem az irányt. Mivel kunai-t tartott a kezében, így hát valamivel nekem is blokkolni kell és elővettem én is egyet. Már csak pár méter hiányzott hogy Emihez érjek és eldobtam a késem. De nem a feje felé, hanem a lába felé. Míg megpróbál kitérni kirántom a kezéből a kristályt.
//Ha sikerül...//
"Ezaz! Megvan. Innentől már csak az a dolgom, hogy Emi ne tudja visszaszerezni a kristályt." A következő villámcsapás is megérkezett, ám ezt elszívta a kő. A biztonság kedvéért elkezdtem futkározni a kiképző terepen, hogy Eminek nehezebb dolga legyen. Tudtam, hogy előbb utóbb utolér ezért benyúltam az övtáskámba és elővettem egy füstbombát, amit a markomban rejtettem el. Ekkor következett a harmadik hullám.
//Ha nem sikerül...//
"A francba ezt jó elbaltáztam. És még egy kunai késem is oda." Kicsit elkeseredtem, de nem szabad feladnom. Tovább próbálkoztam a kristály megszerzéséért. Jött a második hullám. Ez elől is megpróbáltam kitérni és amint lehet, jön a következő próbálkozásom. A mostani próbám, arra szolgált, hogy Emit elzavarjam az imént eldobott kunaiom felől. Amint megvan felkapom a földről és ismét megpróbálok kitérni a következő villámcsapás elől.

[Chakkari]

- Tehát először kezdjünk valamit a chakrakezeléseddel. Rendben, én is hasonlóra gondoltam, lassan, szépen, rendben, ahogy a csillag megy az égen. Fogd ezt - vesz elő egy kis gömböt a zsebéből, s feléd nyújtja. Azonnal engedelmesen elveszed, s azt kell tapasztalnod, az olyan iszonyatosan nehéz, hogy képtelen vagy megtartani, s a földhöz szegez. Riadt értetlenül kapod teklinteted a mesteredére.
- Ne aggódj, ez természetes, bár tény, nem kellemesn - mosolyog kissé. Kissé megviccelt, de úgy vélte, ennyi kis heccelés még belefér. - Ez a golyó különleges chakrára érzékeny anyagból készült. Van egy bizonyos mennyiség, amelyen igen könnyű, a feladatod, hogy megtaláld, s megtartsd, s vele felemeld a gömböt. Mielőtt azt gondolod, ez bizony könnyű, érdemes elmondanom, hogy a te szinteden egy bizonyos szinten megtartani a chakrát nem egyszerű, mivel általában minél többet koncentrálsz, annál több chakrát igyekszel belepumpálni a tevékenységbe, amit végzel. Így nem kell meglepődnöd azon, ha eleinte bizony hajolgatni fogsz.

A sétálást gyorsan abba hagytam, mert Gawa elkezdett cselekedni. Kuron senseire nézett majd vissza. "Na végre látja hogy Kuron nem a legvidámabb." Nem sokkal ezután megérkezett a másik turnus villám is. A kristályom elnyelte a villámot. A kristályt a kunaitartó kezembe helyeztem. Már izgatottan vártam, hogy mikor támad. Egy kis mosoly is került az arcomra ami gyorsan el is tűnt. Alaposan meglepődtem, hogy futás közben felém dobott egy kunai-t. A kést egy egyszerű reflexszerű mozgással ki is kerültem. A mellettem elhaladt kunait a szememmel követtem a mozgását. Majd visszatekintetem és Gawa már is élődtem volt. A kristályomért kapott én pedig megpróbáltam elrúgni magamtól.

//Ha sikerül megúsznom//
"Ez közel volt nem szabadna alábecsülnöm Gawa-t. Viszont jól telibe találtam." Ezután meg is érkezett a villám amit a kristályom magába szívott. "Vajon mi lesz a következő lépése?" Valami rosszabbtól tartva gyorsan védelmi pozíciót veszek fel. Figyelmesen várom Gawa következő lépését.

//Ha elveszi tőlem//
"Ne, hogyan ronthattam el ennyire?" Majd eszembe jutott, hogy nem vagyok védve a villámtól. Ekkor felnézek az égre és figyelni kezdem, hogy mikor jön a villám. Nem kellet sokat várnom, mivel hamar eljött. Amit Gawa felé próbáltam kikerülni. Majd ezután három senbont veszek ki az övtáskámból és abból kettővel Gawa lábát célzom meg. A két senbon eldobása után egyből Gawa-nak rohanok nagy sebességgel. Természetesen rejtegettem a megmaradt senbonomat.

Már hosszú idő telt el az első küldetésünk óta, de azóta nemigazán történt velem semmi. Úgy véltem, hogy ideje kimenni a kiképzőterepekre, hogy egy kicsit gyakoroljak. Már jóideje nem jártam itt. Emlékszem amikor utoljára itt voltam akkor találkoztam először a csapattársaimmal. Akkor a sensei egy kis próba elé állított minket és minden a csapatmunkán alapult. Végül sikeresen elvégeztük és már el is indultunk az első küldetésünkre. egy színésznőt kísértünk Konohába. Emlékszem a színésznő egy idő után teljesen elfáradt és a sensei-nek kellet cipelnie egészen a fogadóig ahol megszálltunk. Ott fogadott minket az egész út legveszélyesebb része. Megtámadtak minket. Shiro nagyon kiborult mert egy ember meghalt és ő magát hibáztatta, pedig ez a ninja lét velejárója volt. Én majdnem meghaltam, de a sensei ott volt és segített. Az utolsó ellenségünket egy ismeretlen ember ölte meg. Bár nagyon úgy tűnt, hogy a sensei valahonnan ismerte azt az embert. Aztán másnap megtanultam az első komolyabb jutsumat. Utána elindultunk Konoha felé. Még egyszer megálltunk éjszakára. Akkor a sensei megtanította nekünk a vízen járást. Nagyon érdekes és nagyon nehéz technika volt. Utána újra útnak indultunk és már meg sem álltunk Konoháig. Utána visszatértünk a faluba. Már napok teltek el azóta és én nem csináltam semmit. Ezért gondoltam, hogy gyakorlok egy kicsit nehogy berozsdásodjak. Elővettem a kardomat és néhányat suhintottam vele. Nagy figyelmet fordítottam a kardvívásom fejlesztésére hiszen a mi családunkba a kardvívás hagyomány, és minden gyerek genin korában megkapja a kardját és onnantól fontos, hogy minnél többet gyakoroljanak. Emlékszem amikor én tanultam a kardvívást. Egy öreg tanította a dojojában nem messze innen. Ott összevesztem egy lánnyal akivel utána meg is küzdöttünk és végül majdnem meg is ölt. Utána persze a korházban ébredtem ahol a lány ápolóként dolgozott. Ott is összevesztünk, de végül megbékültünk. Az öreg elutazott valahova és a lány vette át a tanításomat. Aztán valahogy sikerült elfogadható szintre emelni a tudásomat. Azóta is minden nap gyakorlok és egyre jobb leszek. Most is vagy fél órán keresztül gyakoroltam. majd Hitei Mushou // Szálló Tű Köd jutsut gyakoroltam néhányszor. Ezután a fára mászást utána a vízen járást gyakoroltam. Bár ez utóbbi nem ment teljesen tökéletesen ezért első két alkalommal beleestem a vízbe. Ezek után egy kicsit lepihentem egy fa ágán és onnan figyeltem, hogy mi történik az edzőterepen. Láttam ahogy néhány genin eggyüt gyakorol nem messze tőlem. Jó lenne ha újra együtt lenne a csapat.

Kis értetlenkedés után a golyó által fölhöz szegezet Chakkari átgondolta újdonsült tanítójának szavait. Némi próbálkozás még belefért, hogy felemelje szimplán a fizika erejével, de mind hiába volt. Elvette a kezét a golyóról. majd így szólt senseiéhez:
- Szóval azt mondja, hogy ez a golyó különlegesfémből van ami charkra érzékeny, és van egy pont ahol a megfelelően koncentrált chakra miatt felemelhető lesz. De ahogy gondolom egyértelmű, hogy nem a külső rétegeibe kel, la chakrát irányítanom, hanem egyenesen a belsejében és szinten is kell tartanom szóval nem lesz könnyű feladat. Szóval most hogy kielemeztem az edzésemet, ideje belevágni.-

A lendülettel, amivel nekilátott még rámosolygott Masakira, majd lehajolt a gömbhöz rátette az egyik tenyerét a tetejére, a másikat meg becsúsztatta alá. Chakkari az elemzése alapján, először a tenyereibe koncentrálta a chakráját egyelőre erősebben, aztán mintha egy másik bőrréteg lenne a kezén, próbálta szépen egyenletesen sugározni a chakrát a gömbbe. már amennyire ezt egy kezdő genin tudja csinálni. A gömb felületén nem lehet észrevenni jelentősebb változást, ezért most meg próbálja felemelni azt.

Épp az elmúlt idők eseményein elmélkedtem mikor egy hang szólt mögülem. Hirtelen összerezzentem egy kicsit a hang hallatán. Megfordultam és láttam, hogy aki hozzám szólt a közelben gyakorló genin csalat mestere volt. Nem tudom, hogy miért figyelt vagy, hogy ki ő, de kedves embernek tűnik.
-Hát rég nem voltam már semmilyen küldetésen ezért úgy gondoltam, hogy kijövök gyakorolni rgy.kicsit.- Válaszoltam a joninnak. Kezdtem kivánicsi lenni, hogy ki is ez a férfis, hogy mit is akar tölem. Ezért úgy döntöttem, hogy megkérdezem.
- Elnézést, de ki maga? Miért jött ide hozzám?- Szögeztem neki rögtön eztva két kérdést.

(Bocs, hogy ennyire kevés lett és a helyesírást is nézd el nekem mert telefonról postoltam.)

// Elnézést ezért a késet postért, de egy ideig csak így tudok jelenleni. Nem sokára befejezük a költözést.//

Amint kikerültem a villámot nagy sebességgel Gawa felé vettem az irányt. Sikerült felborítanom a csapat társam azonban sikeresen el is vesztetem az egyensúlyom így mentem Gawa után a földre. Vagy is nem tejesen a földre merthogy, szegény fiúra érkeztem. Amint feleszméltem már nyúltam volna a kristályért azonban a villám megelőzött. Egy rendkívül kellemetlen fájdalom hasított belém amitől egy kellemetlen fejfájásom is lett. Kuron sensei megszólalt kivételesen nem unottan vagy sóhajtozva.
- Ezaz ezaz ezaz! Csak így tovább gyerekek és profik lesztek! Gawa - Emi : 1 - 1
A mondatából csak úgy sugárzott az, hogy tetszik neki a harc. Aminek nem tulajdonítottam nagy figyelmet inkább próbálkoztam elvenni a kicsi ámde értékes kristályt. A villám ideje nem sokára megint bekövetkezik. Ezért csak egy próbálkozást engedek meg magamnak.

//Ha sikerül//
Amint meg kaparintottam a kristály golyót azonnal elrugaszkodtam Gawáról. Amint elvettem a kristályt a villámok szinte azonnal lesújtottak. Közben jut az eszembe hogy, a senseiünk mit mondott. "1 - 1 jobban kell vigyáznom. Ideje lenne bekeményíteni." Gondoltam ezeket miközben elraktam a kunait és puszta kézzel fojtatom. Ekkor következet be a következő villám ideje.

//Ha nem sikerül//
A sikertelen próbálkozásom után, egyből legurultam a fiúról tartva a villámtól. A villámok valóban lecsaptak. Majd amint felkelek a földről elrakom a kunait és egy gyors tervet eszelek ki. A támadásom célja egyszerű a rúgásokkal megpróbálom Gawa egyensúlyát megtörni, és amikor megtörtént akkor megpróbálom a kristályt elvenni. Megvárom a következő villámot és megpróbálok kitérni előle és utána egyből neki látok a tervem megvalósítására.

A tervem bevált és sikeresen elvettem Emitől a kristályt.
Ám, nem úsztam meg szárazon. Épp, hogy megkaparintottam a kristályt abba a
pillanatba egy hatalmas rúgást kaptam a gyomromba. A rúgás erejétől jól
hátrarepültem. De legalább nálam van a kristály, így már a villámoktól nem kell
tartanom. Viszont Emitől még igen. E gondolat után már Emi el is kezdett
cselekedni. Hatalmas sebességgel kezdett el felém futni. Reagálni sem volt sok
időm így hát hátraestünk. Kicsit zavarba jöttem, hogy már most egy lány fekszik
rajtam. De nem volt idő ezen gondolkodni. Mire feleszméltem Emi már a
kristályomért nyúlt volna. Ám most jött az én szerencsém! A villám egyenesen
belecsapott a lányba. Az enyémet viszont elnyelte a kristály. Ekkor kiáltott
fel Kuron :
- Ezaz ezaz ezaz! Csak így tovább gyerekek és profik lesztek! Gawa – Emi 1 – 1
A mondat után Emi ismét megkísérelte elvenni tőlem a kristályt. Gondolkoztam
azon, hogy megrúgjam, vagy megüssem és a végén úgy döntöttem, hogy igen. Habár tudtam
nem szép dolog, viszont ő sem kímél engem. Kicsit durva volt amit teszek, de
nem engedhettem meg, hogy megint megkaparintsa a kristályt. Mielőtt még a
kristályhoz ért volna, rácsaptam egyet a kezére. Ezután a copfját megragadtam
és elkezdtem oldalra húzni a lányt. Amint ez megtörtént, amilyen gyorsan csak
tudtam felálltam és elkezdtem futni.
//Ha ennek ellenére is sikerült elvennie.//
„A franc vigye el, megint nála van a kristálygolyó. Újabb tervet kell kieszelnem.”
De a villámok még mindig lecsaptak és most, hogy ismét nincs, nálam a kristály
ki kell térnem előlük. A következő villámcsapás is bekövetkezett. Megpróbáltam
elugrani a villám elől és ekkor láttam, hogy Emi már harcra készen áll. Tudtam,
hogy nem vagyok jó pusztakezes harcban, így hát nem rohantam oda hozzá. Inkább
el tőle. Mivel Emi erősebb volt és fittebb is így hát meg kellett próbálni
legyengíteni. Az erdő felé vettem az irányt ahol sűrűn vannak a fák. Befutottam
tehát az erdő szélére, viszont tudtam nem állhatok meg, mert belém csapnak a
villámok. Néha-néha hátra néztem, hogy jön-e Emi. Az övtáskámból egy füstbombát
vettem ki, hogyha meglátom odadobom és amíg nem lát elveszem a kristályt.
//Ha nálam marad a kristály.//
Sikerült a kristályt magamnál tartani. De a lány még mindig a közelembe volt,
ezért felkeltem a földről és arrébb futottam tőle. Ekkor az egyik kezemet zsebre
raktam és a kristályt Emi felé nyújtottam, majd a következőt kiáltottam :
- Hé, Emi! Csak nem ez kell? Vagy mégis? Hát, akkor gyere vedd el. Csak meg ne
ÖLJ! – Ezeket a szavakat mondtam kissé gúnyos arckifejezéssel. Majd lazán
arrébb sétáltam a kristályt a fejem felé tartottam és néztem, hogy szívja el az
a kis kristály golyó a villámot. Ekkor kivettem a kezem a zsebemből és vártam,
hogy mit lép Emi.

A férfi odajött hozzám. Én megkérdeztem, hogy ki is ő és mit akar tőlem. Ekkor a férfi haptákba vágta magát és úgy beszélt hozzám mintha a raikagénak jelentene. Először kicsit zavarban voltam, de utána elnevettem magamat. A jonin felajánlotta, hogy gyakorolhatok vele és a geninjeivel. Én egy kicsit elgondolkoztam.
-Szívesen csatlakoznék magukhoz.- Mondtam és felálltam. Odasétáltam a geninekhez.
-Üdv a nevem Saruwatari és csatlakoznék az edzéshez. Remélem nem probléma.- Mondtam nekik. Remélem, hogy jól fognak majd fogadni.

//Elnézést a késésért.//

A dolgok nem egészen úgy sültek ki ahogyan én arra számítottam. Gawa a heves támadásaimat könnyen kikerülte, és ha ez még nem is lenne elég a villám még telibe is talál a feledékenységem miatt. Amikor belém csapot a villám tudtam, hogy Gawa áll nyerésre. Ekkor a fiú szemébe nézek majd, térdre rogyok. Ekkor körvonalazódik meg a fejemben egy terv. Egy hirtelen vezérelt elképzelés miatt belemarkolok a földbe mind a két kezemmel. Ezután lehajtott fejjel elkezdek magamban számolni miközben felállok. Mivel már egy kis idő eltelt ezért négytől kezdem a számolást. "Négy, öt, hat!" Gyorsan hátra ugrok a villám elkerülése érdekében és jól gondoltam a villám valóban lecsapott. Mivel elég messze kerültem tőle ezért a közelébe futok a kicsi kétmaroknyi porral. Amikor kellően közel tudtam kerülni Gawa-hoz abban a pillanatba eldobom mind a két marék port. Amint feltűnik, hogy a szemébe ment a por a gömböt tartó kezéért nyúlok.

//Ha, elkapom a kezét.//
Jól megfogom a csuklóját, hogy ne szabaduljon ki aztán magam felé húzom és kigáncsolom. Amikor a földre került akkor azt a kezét amit még mindig erősen tartok az megtérdelem. Amikor a térdelés után a kristály kiesik a kezéből akkor
- Ezt a hajamért kaptad! - Ordítom miközben Kamatoztatva a régi foci tudásom felrúgom a kristályt az égbe.
A felrúgott kicsi kristály jól szállt azonban le esett a fűbe ekkor jött el a következő villám ideje. Amit próbáltam a lehető legjobban kikerülni. Mivel Gawa bármikor felállhat a földről ezért gyorsan oda futottam a kristályhoz és felkaptam. Ezután következet el a következő villámcsapás ideje. Amivel nem törődtem mivel nálam volt a védelem.

//Ha, nem sikerül elkapnom a kezét.//
Ami sajnálatos módon nem sikerült. Ekkor jut eszembe a két kedvenc technikám a "Bunshin no jutsu" és a "Kyaku Kyaku". Mivel nem akarom megölni a csapattársam aki most az ellenségem ezért az utóbbi jutsut ki is vertem a fejemből. "Valamit a Bunshin no jutsuval kéne kezdenem de, mit." Gondoltam miközben a z eget pásztáztam. Eszembe is jutott egy stratégia. Még mielőtt beleélhettem volna magam még azelőtt rondított bele a villám. Amint össze szedem magam azon nyomban előkapok egy senbon-t, amit a következő villámcsapást követő félreugrásnál Gawa felé dobok.

Odasétáltam a geninekhez és bemutatkoztam. Ők viszonozták az üdvözlést majd folytatták az edzést. Nemsokára a jonin szólt, hogy mindenki menjen oda hozzá. Én is odasétáltam a közelébe és kiváncsian figyeltem. Elmondta, hogy mit fogunk ma tanulni. Elég érdekesnek hangzott. A drót nagyon hasznos lehet csapdáknál és egyéb helyzetekben is.
-Nem még nem tanultam ezt a technikát.- válaszoltam a jonin kérdésére. Nem tudom, hogy miért volt hozzám olyan kedves, hogy engem is tanít pedig nem is vagyok a geninje, de nagyon örültem, hogy egy új jutsut tanulhatok. Emlékszem a legutóbbi jutsut még a küldetés alatt tanultam. nehéz volt, de megérte. Remélem, hogy ez valamivel egyszerűbb lesz.

A bemutatkozás után elkezdtünk menni a Kiképzőterekre, közben a senseiünk mindeniknek tett egy csúfondáros megjegyzést, sőt, amit rám mondott viccesnek is találtam kicsit, szóval elmosolyodtam, utána leesett a mondanivalója, hogy kihasználhatnám a helyzeteket. Úgy látszik ezt nem kéne hangoztatnom, de azért nem hagyom abba, az biztos. Nagyon nem mérgelődtem ezen, főleg ha csak a táskám felé nyúltam volna valószínűleg a kórházban, jobb esetben a porban ébrednék, megint, már ha az előbbi választást vesszük. Nem nagyon siettük el a dolgot, így volt időm megnézni a tájat. A főúton mentünk, amerre a legrövidebb, természetesen a lámpások a házakon, a játszadozó gyerekek, sőt, még a ramen boltos, aki a nem fizető vendéggel "tárgyalt" sem hiányozhatott az összképből. Csak néha tűntek fel fák az út mentén. Mikor már közeledtünk egy poros kis ösvény szerű úton haladtunk, ahonnan már látni lehetett genin társainkat. Szerencsések lehetnek a senseiükkel... Hogy a többiek mit csináltak, beszélgettek, arra nem nagyon figyeltem, lehet, hogy nem is csináltak semmit. Mikor megérkeztünk sóhajtottam egyet, majd vártam a sorsomat, mert lelohadt a lelkesedésem, és megint lustulnék egy fa alatt, közben olvasnám a könyvemet. De ház a ninja élet ilyen, sőt nehezebb, én csak most kezdtem el, de nekem már ennyi is bőven elég volt.

Miután én és a társaim bemutatkoztunk Kendou-sensei is folytatta a bemutatkozást, bemutatta az egyik rossz szokását, mégpedig hogy szereti kigúnyolni az alárendeltjeit.
Azon nem csodálkoztam, hogy engem és Shi-t is kifigurázta, sőt csodálkoztam, hogy a lógás után csak ennyit kaptunk, de hogy még azt a Kurono gyereket is kigúnyolta.
Úgy tűnik, ő se részesül kivételes bánásmódban, sőt lehet büntetésből került a csapatba vagy, mert felzárkóztatásra volt szüksége.
Mindegy mi volt az igazság én kíváncsi voltam rá.
Miután a sensei mindenki egóját lerombolta elindultunk a kiképzőtér felé.
Az úton ismét nem történt semmi. Végül is mi történhetett volna ezen a rövid úton?
Persze most is rengeteg gyerek játszadozott és egy pár öregember is csoszogott az utcán. Az egyik büfé mellett is elmentünk, és amikor megláttam az aznapi kínálatot elégé megéheztem.
Ez nem volt meglepő, mert a mai napi reggelim szerényebb volt az átlagosnál és az is már rég volt.
Ezt az edzést azért még meg kellet várnia a gyomromnak.
Amikor odaértünk a kiképző terepre láttam, hogy már van itt egy pár genin még az egyik osztálytársam is, de már a neve sem ugrott be szóval nem foglalkoztam vele.
A kiképzőterep átlagos volt, egy két gyakorlóbábúval, jó néhány fával és láttam egy kis patakot is, de azt biztos csak a víz beállítottságúak használják.
Miután kibámészkodtam magamat lélekben felkészültem az edzésre.
Kíváncsi voltam mit fogunk csinálni, talán megtanulunk egy jutsut vagy csak csapatépítés lesz?
És persze azért is izgatott voltam, mert így volt rá esély hogy láthatom mire képes Kendou és Kurono.

// Nagyon szíves elnézést kérnék az ultra hosszú késés miatt. Sok kedvem nem volt írni az utóbbi időben és még a múlthéten nem is volt gépem. Megpróbálom aktivizálni magamat //

Sikerült a kristályt magamnál tartani, majd határozott szavakkal beszóltam Eminek. Látszólag igen pipa lett ezután. A lány térde rogyott. Majd kicsit meglepő dolgot csinált. Belemarkolt a földbe mind két kezével. Eleinte nem tudtam, hogy mire készül. Aztán arra gondoltam hogy szemembe akarja szórni. Ugyanis ha ezt megcsinálja nem csak, hogy kiveheti a kezemből a kristálygolyót, hanem talán míg kidörzsölöm a szememből egy villámcsapás is eltalál. Mindenesetre én erre készültem. Úgyhogy az övtáskámba szépen elhelyezett fogpiszkálómat a számba raktam míg a lány megpróbált kitérni a villám elől. Ekkor következett a terve. Nagyon gyorsan sprintelt felém előkészítve a a homokot. Majd, mikor elég közel ért elkiáltom magam.
- Youji!
Ez a védekezési mód arra kellett, hogy nehogy a szemembe szórja a homokot ugyanis csak nem hagyja, hogy egy fogpiszkáló nagy sebességgel eltalálja. Mindenesetre a kezemet a szemem elé raktam. Viszont a figyelmem nem lankadhat. Úgyhogy a szemem ezután egyből kinyitottam és egy határozott rúgással próbáltam Emit kicsit elbuktatni. Ezután hátrafelé elkezdek futni.
// Ha a tervem sikerült.//
A védekezési módom sikerült így a kristály is sikeresen nálam maradt, ez azért jó, mert pont most következett a villám. "Szerencsém van." Ezután Emi elkezdett gondolkozni. Persze nekem is ki kellett használnom a lehetőséget, úgyhogy elkezdtem Emi felől futni. Mikor úgy éreztem, hogy elég messze vagyok megfordultam és rá egy másodpercre jött a villám. Emi ez elől is megpróbált kitérni, és egyből egy senbont dobott utánam. Ez elől megpróbáltam kitérni és valahogy blokkolni Emi támadását.
//Ha nem sikerülne.//
A tervem nem sikerült. Emi kigáncsolt. A lány erősen rátérdelt a kristályt tartó kezemre. Majd a következőt ordítva :
- Ezt a hajamért kaptad! - Jól felrúgta az égbe a kristályt. Ezután következett a villám. Az elől megpróbáltam arrébb gurulni, arra amerre Emi ugrott, majd amikor a lány megpróbál a kristály felé futni az egyik lábam elérakom és megpróbálom kibuktatni. Majd úgy ahogy feltápászkodok a talajról és a golyó felé veszem az irányt. Minden erőmmel futok a kis golyó felé majd rávetem magamat. És ekkor következett el a következő hullám.

Valaki távolból figyel téged. Csak az árnyak mélyén lapul semmi különös egyéb dolog. Sima ember aki végtelenül lusta. vagy épp csak pihegett. Álmos tekintettel figyeli a zajongásod és meg vonja a vállait. ha már nem tudok piheni tőle muszáj lesz oda mennem hozzá. Pedig azt reméltem, hogy késni fog, vagy elfelejti a legjobb lett volna ha el sem jön. Én pedig nyugodtan pihenhetnék tovább.
Leugrik a fáról a földre halk puffanás. A következő pillanatban pedig ott áll a hátad mögött, de egy szót sem szol csak érdeklődve figyeli tovább, hogy mit csinálsz. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy veled egykorú. Fiatalos vagány kicsit nem törődöm külső. Valójában nálad talán két évvel idősebb.



Lentről felfelé haladva nem a megszokott lábelit viseli. Csizmákat hord bokánál mindkét lábán egy-egy lánccal. Feljebb egy sok zsebes fekete nadrágot visel. Zsebekben pedig kitudja, hogy miféle dolgok lapulnak. Feljebb egy sárga és zöld csikós pólót visel ( lásd a képen). Az főlőt pedig egy szürke kapucnis pulóvert hord. Nyakában apró szemfogakból álló nyaklánc simul. talán valamilyen nagy macska félle fogai esetleg tigris fogak. Mind két kezén kesztyű a kézfejnél kivágva. Jobb kézfején egy tetoválás. A kesztyűkben apró fémgolyók látszanak. Jobb füle tele van piercingekkel szám szerint öt darab karika csilingel benne. A nyelvében is van egy tüske amit meg is láthatsz amikor beszél majd hozzád. Szemei zöld tisztán csillogóak. Haj terén pedig a káosz uralkodik A vörös fekete és a lila keveredik egymással teljesen egyedi dolgot alkotva.

- Már néztelek, mert nem hagytál piheni.

HA eddig nem veted észre meglepetés ként érhet, hogy hirtelen szólal meg a hátad mögött. Amikor felé fordulsz megláthatod ki az aki megszólított. Az idegen lány közelebb lép hozzád szinte már kínos közelségbe. Végig mér majd elhúzza ajkait.
- Ugye nem vagy hiperaktív?