Kiképzőterepek

- Alapjában véve rosszul állsz az egész dologhoz. Rosszul is próbálkozol, az alap az meg van, de még hiányzik néhány dolog.
Azt akarom, hogy magától jöjjönrá a titokra, a nagy kérdésre és a válaszra, hogyan is tudná ugyan ezt megcsinálni.
- A tekinteted foritsd befelé, gondolj végig mindent amit eddig a chakrárol tanultál. Idéz fel minden apró dolgot ami vele kapcsolatos. Ha szükségesnek érzed akár motyoghatod is engem nem zavar.
Az első óvatos tipp amit adtam neki, hisz nem akarom, hogy össze verje saját magát ezzel a sok hanyatt és hasra eséssel amit itt produkál. Odafent még mindig állva és a hátam mögé tett kezekkel állok és nézem a ténykedését. Éles vizslató tekintettel figyelem legapróbb mozdulatát is. mint éhes macska az egeret. Egy célból, hogy magamban ki értékeljem minden mozdulatát és rezdülését.

**
Habár erősen próbálkozol újra és újra. Egyre elszántabb vagy ez nem segít. Feljutsz egy darabon ami nem több másfél két méternél de folyton vissza csúszol és le esel.

Miközben vártam, hogy történjen valami és aztán történt is egy jounin érkezett a kiképzőterepre azzal a céllal küldték ide, hogy szóljon Kurono-nak menjen a Raikage irodájába, mert küldetést kap. Kurono rögtön el is búcsúzott tőlünk és elindult a Raikage irodájába, nagyon sajnáltam, hogy itt hagy minket, pláne hogy az ellőtt teszi ezt mielőtt rájöttem volna, mi a titka. Na, mindegy ez van hárman is megleszünk magunkban gondoltam, de a jounin még nem ment el és azért nem ment el, mert még dolga volt velünk, átadott egy levelet a senseinek, aki gyorsan el is olvasta azt, majd halkan átkozódott egy kicsit végül szólt Mash-nak, hogy jöjjön vele nekem pedig azt mondta maradjak itt és mielőtt még megkérdezhetem volna miért, ők már el is tűntek.
Mielőtt még bele gondolhattam volna, hogy velem mi lesz a jounin ismét szólt, azt mondta új sensei-t kapok egy bizonyos Katsumi Goto-t, itt van valahol a terepen nekem meg kellett keresnem és átadnom neki egy levelet, amiben tisztázzák a helyzetet.
El is indultam megkeresni és mivel e dolog, amit tudtam róla az a neve volt, ezért elhatároztam, hogy az első szembe jövő embertől megkérdezem, hátha tud valamit.
Először két ember pillantottam meg egy fiút és egy lányt, tizennégy és tizenhat év közöttiek lehettek. A fiú-n a legszembetűnőbb a rasszta haja volt, a lány már egész más volt az ő nyakában fogakból készült nyaklánc volt és több piercing is az egyik fülébe.
Ez még úgy, ahogy normálisnak mondhatni, de a tevékenység, amit végeztek döbbentett le igazán, a fiú megpróbált fölszaladni a fára és már szinte sikerült is neki, a lány meg nézte őt, de mivel megfogadtam, hogy az első szembejövő embert megszólítom, hát megszólítottam a lányt.

- Szia, nem ismered véletlenül Katsumi Goto-t, egy levelet kéne átadnom neki, de azt se tudom, hogy néz ki.
Kezdtem magyarázkodásba pedig nem volt rá okom.

( Bocs, az elejéért, de lekeltett zárnom a régi játékot valahogy és csak így sikerült)

A lány akitől útbaigazítást kértem nem volt éppen udvarias,csak heverészett az árnyékban,de a jó hír viszont,hogy ismeri ezt a Goto-t,
azt mondta neki is odaadhatom a levelet majd ő átadja Goto-nak.
De amikor átadtam neki ő rögtön fel is bontotta és elolvasta annak tartalmát. Mondanom,se kell nagyon felidegesített ezzel a tettével,
aztán pedig eljátszotta főnököt és utasított,hogy ismerkedjek össze a fára rohangáló gyerekkel.
Gondolom ők ketten voltak az új csapattársaim.
Nem igazán szeretem,ha ugráltattak,de azért érdekelt,hogy mit csinál a másik kölyök ,így hát odamentem hozzá.

- Hello. A nevem Nosaru Kyoya, elvileg én vagyok az új csapatársad.

Mondtam az időközben felém jövő fiúnak.

A lány akinek a levelet adtam,odament a rassztahajú fiúhoz és elkezdett neki valamit magyarázni,mondjuk
nem igazán figyeltem pedig valószínűleg hasznos lett volna, mivel azt mondta ez rám is igaz.
De vajon mi?
Ezután a rassztahajú fiú jött oda hozzám bemutatkozni, Akihito Aoki-nak hívták
Na mindegy,a meglepő rész,csak most jött mégpedig az,hogy kiderült ez a lány nem a csak a csapattársam,
hanem ő maga Katsumo Goto és harcolni akar velem.
Ha nem tudtam volna ,hogy ő a sensei valószínűleg,egyáltalán
nem aggódtam volna a harc kimenetel miatt,így persze már más volt a helyzet.
Aoki előkapta a kunaiát,
de nem támadott,lehet azt akarta ,
hogy é támadjak vagy csak egy stratégián gondolkozott nem tudom.
Én nem haboztam a támadással,bár magam sem bíztam a sikerben.
Egyszerűen csak nekirohantam a lánynak minden erőmet felhasználva,a tervem nyilvánvaló ,fel akartam lökni.

//Elnézést a késésért. Remélem nem hagytam ki semmit, és az angol dogám... hát nem lesz a legjobb. -.-//

Már készültem volna a kristályt megszerezni mire az eléggé messzire szállt, aztán bele esett a sűrűbe. "Ajjaj... Ez nem jó így." Fejezem ki egy határozott nem tetszést nyilvánító gesztikulációval. Ezután egy riasztó és rémületet keltő szó hangzott el a sensei szájából:
- Megbuktatok!-
Hirtelen nem tudtam mi történt valóságosan lefagytam. "Annyit szenvedtem az akadémián, hogy ne bukjak meg és most megtörtént." Ekkor ökölbe rántom a kezem. Majd Kuron megfogta azt és ekkor megijedtem, de utána észrevettem, hogy Gawa kezét is fogja. Nem értettem az okát viszont elkezdett minket lágyan a kristályhoz vezetni. Nem ellenkeztem, mert kíváncsi voltam az indokára, hogy miért visz a kristály felé minket. Nem jártunk messze mire sikeresen semmit sem értettem már. Amikor már oda értünk akkor a kezembe rakta a kristályt, ezután Gawa kezét a kezemre rakta. Ekkora már kézen fogva álltam Gawa-val, és a villám lecsapott. "Valóságosan csatát vívtunk és csak ennyi kellet volna..." Gondoltam mivel rájöttem, hogy mit akart ezzel az edzéssel.
- Na értitek már? A lényeg a csapatmunka lett volna, ehelyett ti egymással kezdtetek el harcolni, na nem mintha nem élveztem volna, de a megoldás ez lett volna. Mára ennyi edzés bőven elég lesz, majd legközelebb folytatjuk, de a mai bukás miatt, sokkal nehezebb feladatokra számítsatok.-
Az alapos fejmosás után eszembe jutottak Kuron szavai: ,,Na akkor ott folytatjuk a dolgokat ahol tegnap abbahagytuk. Ma is gyakorolni fogunk, hogy életerősen kezdhessétek meg az első küldetéseteket.'' Már kezdtem volna faggatni a senseit, hogy mi is lesz a küldetésünk azonban egy pukkanás keretein belül el is tűnt.
-Hova ment? Nem küldetésre mentünk volna?- Majd ezután bölcsen és motyogva folytatom. -Esetleg az holnap lesz?- Majd ezután a drámai hangos gondolkozás után eszembe jut, hogy Gawa mégsem olyan mint amilyen az akadémián láttam.
Izgatottan várom, hogy mit mond erre a félre ismert csapat társam.
-Gawa szeretnék valamit mondani.- Amint rám figyel folytatom is. -Tudod az akadémián folyton csak aludni láttalak és lustulni mint aki nem akar semmit sem.- Ezután kicsit megtorpanok egy szösszenetre. -Ezzel csak annyit szeretnék mondani, hogy ma tejesen más milyenek láttalak. Szóval szeretnék bocsánatot kérni.-

A támadásom nem járt sikerrel, tulajdonképpen számítottam rá, hogy ez lesz, de valahogy el kellett kezdeni a dolgot és nekem nem volt jobb ötletem, végül is nem lett semmi bajom, csak a kezemet csavarta ki, mondjuk az elégé fájt. Ezután a sensei valami régi ismerőst emlegetett, aki ellen nem lenne esélyünk, a helyzetből ítélve ez egy sértés volt, de nem ismerem azt az illetőt szóval nem vettem zokon.
Aztán pedig azt mondta, hogy ha mindketten jól telj estünk, ami gondolom, azt jelenti. Ha legyőzzük, meghív minket kajálni.
Ez remek imádom a potya kaját, bár ez nem éppen potya, mert elégé meg kell dolgoznunk érte.
Aztán a csapatársam is odaszóltam, van-e valami ötletem, mert neki nem volt semmi.
Nos, nekem, se volt semmi tervem, hiába töprengtem, semmi sem ugrott be. Miközben gondolkoztam, próbáltam kihúzni a kezem az ellenfelem szorításából, persze tudtam, hogy az nem lesz fájdalommente.
Végül némi habozás után a rasszta hajú srác felénk dobott egy kunait, feltételezem csak Goto volt a célpontja, de azért igazán megvárhatta volna, amíg elmegyek onnan.

(Bocsi, hogy nem írtam, de azt hittem leállt a játék és elfeledkeztem róla )

Mikor már úgy voltam elalszok a fa tövében és ábrándozok olyanról, amiről nekem még nem kéne, jött egy jouin. Szólt Kuronak, hogy menjen a Raikage irodájába, a senseinek meg átadott egy levelet. Halottam olyan sztorikat, hogy az első edzés egy sensei a geninek ellen típusú harc, Kuruno nélkül ilyen esetben nehéz lenne győzni. A sensei elkezdte olvasni a levelet, majd valamit mondott, valószínűleg a nem tetszését akarta ezzel kifejezni, majd elment és szólt, hogy menjek utána. Nosaru meg ott maradt egyedül. A sensei nem tudom hova vezetett, de biztos akart tőlem valamit, vagy valaki valamit, már kezdett furdalni a kíváncsiság, szóval a íjamat megvizsgáltam minden rendben van vele, és mikor megnyugodtam, elkezdtem körül nézni, hova is vezet engem a sensei. A kiképzőterep hátulján mentünk ki, majd egy mellékúton elkezdtünk menni valahová...