Re: Kiképzőterepek

Hidan Csüt. Jún. 16 2016, 15:40

A reggeli végeztével Ijin útnak indul farkasával, szokásos versengésük persze ezt a rövid utat is kisebb-nagyobb kalanddá nemesíti. Fürge lépteik nyomán halkan sírnak a tetőcserepek, amikor az égbe nyúló, roppant kősziklákat ölelő körfolyosókról a magasba épített házakra ugranak, egyre lejjebb és lejjebb ereszkedve a talajszint felé, ahol a Kiképzőterep is található. Bár a fiú még csak akadémiai éveit tapossa, kedvence pedig még kölyökszámba megy az övéi között, mindketten meglehetősen otthonosan mozognak ezekben a nyaktörő magasságokban.
Szinte fej fej mellett érkeznek meg a kijelölt területre, ahol a korai időpont ellenére már nagyban gyülekeznek a shinobipalánta évfolyamtársai. Kisvártatva az osztály tanára is megjelenik, Kuroi Sensei. Csokoládébarna bőre éles kontrasztban áll hamuszőke hajával és kecskeszakállával. Szokás szerint fekete atléta fedi langaléta alkatát, efelett kigombolt chunnin mellényt visel, lábait térdtől bokáig vörös fásli takarja. Hátán X-alakban keresztbe tett, sarlóforma kardok. Amíg nem teljes a csoportlétszám egy kivágott fa törzsén ücsörögve jegyzetel valamit egy noteszba, talán az idei tantervet. Amikor mindenki megjelent, egy könnyed mozdulattal felpattan, megköszörüli a torkát, majd mély basszusán kezd hozzá a mai tananyag elővezetésébe:
- Egy kis csendet kérnék! Üdvözlök mindenkit a mai tanóránkon. Régóta nyaggattok már, hogy mikor fogunk igazi ninjutsukat tanulni. Nos remélem jól kipihentétek magatokat, mert ma alaposan igénybe fogjuk venni azokat az izmokat! Első leckénk a Shunshin no Jutsu, azaz a Fürge Test Technika lesz. A hatást gondolom senkinek sem kell bemutatnom, a név magáért beszél... Azonban mielőtt nekiesnénk a feladatnak, mint vándorshinobi a potyavacsorának, szeretném ha egy kicsit az agytekervényeiteket is igénybe vennétek. Legalább tudni fogom, hogy nem aludtatok chakraelmélet órán. Nos... Ki tudja elmagyarázni nekem a Shunshin létrehozásának oldalát a chakraelmélet szemszögéből? Kezeket a magasba, ne bujkáljatok a társaitok mögött!

**Hasegawa Zauki** Pént. Júl. 29 2016, 18:31

/Kenshiro Karu/
Mindössze egy napja annak, hogy visszatértem előző küldetésemről, mely nem volt épp sétagalopp számomra. Szereztem egy komolyabb sérülést a mellkasomon, mely jelenleg sem gyógyult meg teljesen, illetve tanultam új technikákat. Bár nem vagyok fekvőbeteg, még nem küldtek küldetésre, viszont mivel -Valljuk be.- rémesen alulképzettnek bizonyultam előző feladatomhoz, így mellém osztottak egy Chunint, aki elvileg tanítani fog egy-két trükkre. Fogalmam sincs milyen lesz velem, hogy tud-e róla, miért vagyok itt, vagy nem. Ám tény, hogy jót tesz majd, ha ismerek még valami plusz jutsut. Főleg mivel pár napon belül konohában kell lennem egy képzésen. Jelenleg talán inkább pihennem kéne, de ez ráér a tanulásom után, gondolom. Meg...hát nem is tehetek mást, ha kirendeltek. Jelenleg Kumo rabszolgája vagyok gyakorlatilag. Elég lehangoló és idegesítő helyzet. Legszívesebben a legtöbbet felakasztanám egy póznára. Na jó...talán nem, nem lennék rá képes. Viszont tényleg van egy-két olyan ember akinek a pillantása hatására felmegy a vérnyomásom. Mintha egy utolsó kolonc lennék. Olyankor, ha nem ismerném a következményeket legszívesebben megmondanám, hogy nem én választottam ezt. Én sem akarok itt lenni, de nincs más választásom, ha élve akarom a szüleimet. Mindenesetre reményeim szerint akár már a mai nap végzünk, így két teljes napom lesz még gyakorolni és pihenni.

A megbeszéltek alapján kiindultam a kiképzőterekre. Szokásomhoz híven, jóval korábban érkeztem, majd leültem kicsit felmérni a terepet. Gondolataimba merülve fürkésztem, vajon milyen feladatokat kaphatok ezen a területen, mi lehetséges egyáltalán. Valamint próbáltam elképzelni a helyzetet, melyet a reggeli, nyirkos idő és a környezet együtt szolgáltathat számomra. Mennyire nehezíti vagy épp könnyíti majd a munkám. Természetesen közben érdeklődve pillantgatok a lehetséges irányok felé, ahonnan képzésem vezetője érkezhet. Noha lehet hogy kicsit paranoiás vagyok, mint mindig, de félek attól, mit tartogathat ez a nap számomra.

// Karakterről kicsit: Nem csak nem tudok írni... Zau az utóbbi időkben tele van ellentmondásokkal és egyre jobban kezd összeroppanni a ráhalmozódó dolgok miatt. Illetve maga a szituáció is kihozza belőle ezt, hisz Kumo szolgálatában kényszerből van, hogy szüleit élve tudhassa. Eredetileg ezért Kirit el kellett árulnia, elhagynia majd idekerülve elfogták és befogták az ingyen melóra. Első küldetésén majdnem megölették, nem törődtek a szintjével, képességei felett kellett teljesítenie ahhoz is hogy egyáltalán túlélje a dolgot. Kezdetben kis terminátornak gondolta magát, ám most letört a szarva. Jelenleg szembe néz azzal, hogy a célja talán elérhetetlen és hogy igazándiból harmat gyenge sokakhoz képest. (főleg hogy egy 8éves mentette meg)//

**Kenshiro Karu** Hétf. Aug. 01 2016, 23:15

Zauki bár akarata ellenére volt "fogva" tartva Kumogakuréban azért a falu lassan elkezdett vele foglalkozni. Feltehetőleg rájöttek ők is, hogy abból semmit sem profitálnak ha a fiú a következő küldetéséről nem tér haza élve és tekintve, hogy legutóbb majdnem otthagyta a fogát. A fiú most a lehető legjobb bábu számukra, mert bár a bizalom még nem alakult ki de tudja valószínűleg a vezetőség is, hogy a családjával gyakorlatilag úgy tudják manipulálni ahogy akarják. Feltehetőleg előbb vagy utóbb meg fogják találni a családját de, hogy vajon erről értesítik-e a fiút vagy tovább ugráltatják, ez csupán a jövő zenéje lehet. Most azonban a pontosan megjelölt időben még senki nem érkezett meg a kiképző terepekhez. Így tovább üldögélhettél ott azon a nyirkos és talán kicsit hűvös reggelen egyedül. Aztán nagyjából fél óra elteltével megjelent egy fiú az egyik háztetőn aki egy pillanatra körbepillantott és felmérte azt a kevés genint akik rajtad kívül ott gyakorlatoztak, majd amikor észrevett téged pontosan megcélzott és két elegáns ugrással veled szembe nagyjából 150 méterre ért földet. A fiú hanyag módon zsebre vágta a kezét és nyugodtan elkezdett felég sétálni. Ha egy kicsit szemfülesebb voltál akkor észrevehetted, hogy egy cigi lóg ki a szájából és amint feléd közeledik okádja a füstöt akár csak egy gyárkémény.
- Üdvözlet, te vagy Zauki ugye? Ha jól tudom neked kéne megtanítanom egy alapvető víz jutsut. Milyen szánalmas, hogy valaki a víz országát árulja el és még az ott alapnak számító víz jutsukra sem képes?
A fiú úgy látszik fittyet hányt arra, hogy késett több mint fél órát és kapásból már a bemutatkozásnál vérig sértett. Hát ez sem lesz egy egyszerű menet erre úgy látszik már az elején felkészülhetsz. A java azonban csak ez után következett.
- Na figyelj fiú szerencsénk van, mert reggel van és viszonylag vizes az idő, ezért a technika könnyen létrehozható amit ma meg fogsz tanulni és remélem nem vagy tehetségtelen, mert baromira nem érek rá itt veled puncsolni.
Azzal a fiú hátrébb lépett és megformálta a szükséges kézjeleket és az egyik hozzátok közeleső pocsolyából megformázta a vízklónt amely egy pillanatra ugyan olyan szürkén nézett rád mint a chuunin aztán elpárolgott és ismét vízzé változva roskadt magába, ahogy a fiú feloldotta a justut.
- Ismered ezt a technikát, ha igen mond el nekem mit tudsz róla, ha nem akkor próbáld meg megfejteni, hogy hoztam létre! Na mire vársz tapsra öcsi? Pörögj fel!

**Hasegawa Zauki** Kedd Aug. 02 2016, 03:01

Egy fiút láttam közeledni felém, ki bemutatkozott. Már amennyire azt bemutatkozásnak lehet nevezni, hiszen még a nevét sem árulta el. Szinte egyből belekezdett a sértésekbe, de mit várhatnék egy embertől aki késve, lazának tettetve magát felvesz egy műmájer maszkot? Bizonyára többnek képzeli magát annál ami. Pedig ő is csak egy szolga, úgy mint én. Egy lábtörlő akit kiküldenek maguk helyett a fejesek. Mondanom sem kell, szinte egyből felhúzta az agyam a kis beszédével. Helyzetemre való tekintettel mégis, inkább nyeltem egyet és végig néztem mutatványát. Egy víz klónt hozott létre, amiről aztán kérdezett keveset. Ami szintén felért egy sértéssel, ám efelett szemet hunytam. Nem elég hogy a Víz Országából származom, az előző küldetésemen is használta ezt a jutsut egyik ellenfelem. Kérdése után nyugodt, ám határozott hangon kezdtem bele a saját mondandómba.
-Igen, én lennék, az előzőkre válaszolva. És tény, hogy nem vagyok képes vízből klónt képezni. Az is helytálló, hogy elszöktem a falumból. Viszont... velem ne kezdj ilyen stílusba, Te, aki látszólag erősnek hiszed magad és függetlennek, te is egy rabszolga vagy mint én, csupán más helyzetben. Ha meg annyival nagyobb a tudásod mint nekem, akkor árulj el valamit. Miért is vagy itt éppen? Az erős shinobik kint vannak a fronton, nem? Viszont válaszolok másik kérdésedre is. Igen ismerem a Mizubunshint, lévén hogy Kiriből származom, valamint be is vetették már ellenem. Hogy mit is tudok róla? Nagyjából annyit, hogy lényegében elemichakrával, a vízből, mint elemből előállítunk egy fizikai kiterjedéssel rendelkező másolatot magunkról. Elméletben egyszerű testen kívüli chakraművelet, csupán elemichakrával, a vizet használjuk létrehozására. A bele ölt chakrával rendelkezik és emiatt át tud alakulni a kívánt elemi technikává, amennyiben az víz. Ha pedig elpusztítják, akkor addig tud újra épülni, amíg van elég víz hozzá és tartalmaz elég chakrát is rá. Ennyi lenne amit tanultam róla. Más egyéb? A pörgést pedig inkább hanyagolnám, nem az én stílusom. Inkább térjünk át a következőekre, ha kérhetem.- Válaszolom, s érdeklődve figyelem reakcióját. Utólag belegondolva, lehettem volna szolidabb vele. Kevés dologgal lehet felhúzni, talán csak azzal, ha valaki olyanba üti az orrát amiről semmit sem tud. Mégis, most túrnom kellene, lévén, hogy tényleg én vagyok a rosszabb helyzetben.

**Kenshiro Karu** Vas. Aug. 07 2016, 19:38

A fiú arca egy pillanatra eltorzult a dühtől aztán a következő pillanatban megint felvette az unott képét. Kicsit hátrébb lépett és megalkotta a kígyó, madár, tigris kézpecséteket így már láttad, hogy pontosan milyen pecsétekkel kell létrehozni a technikát. Aztán a fiú hátrébb lépett és egy másik másik tócsából létre hozta ismét saját másolatát, amely ezúttal nem állt meg annyival, hogy csak bemutatóként formát öltsön majd ismét az enyészeté legyen. A klón ezúttal célba vett téged és egy erőteljes ütést indított útjára feléd miközben feléd szökkent.
- Ha már ilyen kis pimasz vagy, akkor most viseld a következményeit. Ha legyőzöd a klónomat akkor bocsánatot kérek öcsi. Addig azonban addig foglak ütni amíg létre nem tudod hozni a technikát. ha már rendelkezel a víz elemmel akkor nem lehet nehéz feladatod de akkor, most egy kicsit nehezítünk rajta. - Vigyorgott és közben sétált feléd miközben a klón próbált ütést bevinni neked.
Mivel a fiú taijutsuban is bőven fölötted állt ezért egy két ütése betalált, de érezted, hogy ezek csak amolyan okító pofonok, hogy a hatalommal szemben bizony csöndben kell maradni és olykor tűrni a megaláztatást.
- Amit mondtál a technikáról mellesleg helytálló ezért nem kettővel támadtalak meg. Szedd össze magad Zauki!
Miközben próbáltál kitérni a fiú rögtönzött mizubunshinja elől észrevetted, hogy a fiú mindig sétál felétek ha egy kicsit eltávolodsz tőle. Közben pedig a klón folyamatosan soroz, de komolyabb kárt nem tesz benned. Amennyiben visszatámadsz rá akkor a környező nedvességet felhasználva újraépül. Aztán az egyik ütése telibe találja a karodat és szétloccsan rajta a klón egész karja. Azonban a klón mögött észreveszed, hogy a fiú ismét kézpecsétsorozatba kezd, de most villámgyorsan, talán az előbb azért csinálta lassan, hogy lásd? Lehet, hogy annyira mégsem akar rosszat neked.
A klón karja újraépül, de úgy, hogy közben a víz folyamatosan kapcsolatban van a testeddel, te pedig nem tudsz megmozdulni, mintha odaszögeztek volna a földhöz.
- Ez a vízbörtön jutsu, de most csak egyszerűen meg akartalak akasztani... legalább láttál egy hasznosabb kombinációt. - Azzal amint közelebb sétál hozzád a fiú a vízklónja ismét szétesik.
- Az első amit elvárok tőled, hogy ne flegmázz velem, mert most jelen pillanatban én vagyok a senseied, ha ez egy átmeneti állapot is akkor is én vagyok a magasabb rangú és jelenleg én képviselem a hatalmat, ha ez nem tetszik mehetsz egyedül megkeresni a családodat. Értve vagyok? A nevem Akino... Most pedig mond el, hogy mi a vízklón igazi gyengesége, mit vettél észre itt a kis demonstráció alatt, illetve mik még az erősségei?

**Hasegawa Zauki** Kedd Aug. 23 2016, 01:53

Kár tagadnom... ez a srác jól csinálja amit csinál. Ez mondjuk az elejétől nyilvánvaló volt számomra, mégis elvesztettem a fejem és visszaszóltam. Most megtapasztalhattam, hogy milyen is mikor igazán nem tudsz mit tenni. A klón meggátolt a mozgásban mikor szétfröccsent. Ám talán tudtam azt is, hogy miért. Ahogy távolodtam tőle, a klónnal együtt, folyamatosan felém közeledett. Valószínűleg ez a technika térbeli határa és tartania kell a maximális távot. Amikor pedig a klón megsemmisült egy másik technikát vetett be, hogy mozdulatlanul tartson, míg a másik megalakul, így nem kell követnie, mert ott vagyok előtte. Gond nélkül leszerelt és nem is valami ostoba módszerrel. Ez azonban nem frusztrált és nem idegesített. Sosem idegesített, ha van nálam erősebb, csupán az, mikor valaki semmibe veszi a másikat. Noha most más hangnemben beszélt velem. Lehetséges, hogy az első benyomás téves lett volna? Nem olyan lenne, mint amilyennek mutatja magát? Akárhogy is.. az ellenszenvem nem enyhült, ám nincs más választásom. Be húzott füllel kell ülnöm a parancsára, mert igaza van. Ha egyedül indulnék meg keresni a szüleim, akkor Kumogakure végezne velem. Idegesítő helyzet, mégis válaszolnom kell. Már csak a kérdés az, hogy helyes lesz-e.

-A gyengesége...lássuk csak... Amit észre vettem, hogy folyamatosan tartottad a távolságot. Ez arra enged következtetni, hogy van egy maximális határ, amin belül tudod tökéletesen irányítani a technikát. Röviden: Egy adott távolságon belül hasznos csupán. Ami viszont tény, hogy ezt az elemi klónt gond nélkül tudod átalakítani az éppen használni kívánt technikádra. És pluszba még újra is épül míg van elég anyag hozzá és chakra. Továbbá mivel tökéletes másolata a használónak, akár jó elterelés is válhat belőle. Taijutsu műveletekre is képes, mivel fizikai teste is van... és más elemhez képest, könnyen formálható. - Mondtam halkabb, jóval szelídebb hanggal, mint az előbb.
Ahogy végeztem feltápászkodtam, majd a már korábban említett szempontok szerint megpróbáltam végrehajtani a szóban forgó technikát, kezdve a kígyó, madár és tigris kézpecsétekkel kezdve. Először megpróbáltam kapcsolatot teremteni az egyik tócsában lévő vízzel, majd azt saját alakomra formázni, akár egy normál klónt, csak épp vízzel. Reményeim szerint nem telik túl sokba megtanulnom ezt a technikát. Ezt a reményem arra alapozom, hogy a Suiton: Suikōtoppa-t is másfél nap alatt tudtam elsajátítani, ami alapból egy B szintű, magasabb besorolású technika. Valamint a vízből egy gömböt, aztán egy cápát kellett formáznom. Ez már-már formai manipuláció, nem?

**Kenshiro Karu** Vas. Aug. 28 2016, 15:45

Amint elmondtad a fiúnak az észrevételeidet ő elismerően bólintott majd ismét megmutatta a kézpecséteket lassan aztán hátrébb lépett teret adva neked, hogy próbáld meg létrehozni a vízklónt. Az első próbálkozásodnál megalkottad a kézpecséteket, majd a chakrádat kiterjesztetted és az egyik tócsát céloztad meg, hogy aztán létrehozd belőle a másolatod. Nos mivel az akadémián már tanultad a Bunshin no jutsut ezért volt róla elképzelésed, hogy mit kellene csinálnod, azonban itt azért kicsit más dolgod lesz. Nagyon jól mondtad, ez a technika abban különbözik a sima bunshintól, hogy itt nem csak egy sima chakra másolatot hozol létre, hanem egy materiális klónt formázol meg a chakrád segítségével. Mivel a víz valóban talán a legkönnyebben formázható elem ezért ez még egy könnyítő tényező.
A nehézség azonban abból fakad, hogy az anyagot kell a saját képedre formálnod. A víz nagyjából derék magasságig emelkedett fel és akár csak egy életre kelt massza kezdett volna alakot ölteni, azonban hamar szét esett és egy kis víz a lábadra fröcskölt ahogy a víz széttoccsant a földön.
- Ez lesz az. A végén még kiderül, hogy konyítasz is valamit a víz elemhez kölyök. Figyelj szerintem arra kéne odafigyelned, hogy egyenletesen adagold a chakrádat a vízbe és ne egyszerre próbáld meg feltölteni a vizet a saját chakráddal, mert annak egy instabil állapot lesz a vége mint ahogy azt most is láttad. A délutáni programomat már úgy is lekéstem, szóval mondhatjuk, hogy ráérünk, amúgy meg igazad van valamiben... Ha nem tudnád megtanulni ezt a jutsut feltehetőleg engem is seggbe rúgnának... Szóval most adj bele mindent és próbáld meg. Ha gondolod előtte fújj egy kicsit és úgy próbáld meg.
A fiú aztán egy kicsit hátrébb állt majd ismét figyelt téged. Következő próbálkozásod után megint kommentálta a történteket, de érezted rajta, hogy most egyáltalán nem szekálásból mondja a magáét hanem tanácsokat próbál adni neked.
- Igen ez már tényleg közel járt, de arra is figyelned kell, hogy a klón testét annyira stabilan alkosd meg amennyire csak azt elvárni lehet ez mizubunshintól. A távolságról meg annyit mondhatok neked, hogy az egy idő után kitolható, én nem használom olyan sokszor ezt a technikát, de ha később megerősödsz és már gyakorlottabb suiton használó vagy akkor képes lehetsz fejleszteni rajta. Láttam már olyat akitől sokkal távolabb el tudott menni a víz klónja mint tőlem. Azonban mivel képes végrehajtani a víz ezért sokkal hasznosabb mint a sima bunshin. Ha már elég jó vagy akkor valóban képes lehetsz akár alapvető taijutsukat is elvégeztetni a másolattal. Viszont amire még nagyon oda kell figyelned az az, hogy a klónnak az a mindenkori chakra szintje amivel létrehozod, ennél több nem lesz neki és ha elfogy a chakrája akkor szétesik. Tehát amikor létrehozod a klónt egy bizonyos mennyiségű chakrával fel kell töltened. A másik apróság amit nem árt tudni róla, hogy az adott paranccsal kell létrehozni, különben olyan lesz mint egy zombi... Na akkor gyerünk adjunk neki.

// A következő postodban kérek egy hosszabb leírást a tanulási részről. A második szöveg részt 2. sikertelen próbálkozásod után mondja senseied. Harmadikra már sikerül létrehoznod egy ilyen majdnem jó másolatot azonban a klón még szétesik egy 10 másodperc után. 40 sort kérnék ezekről a próbálkozásokról. //

**Hasegawa Zauki** Pént. Okt. 14 2016, 04:16

Kérdésére adott válaszom hatására a fiú elismerően bólintott csupán, majd a kézpecsétek újbóli megmutatása után teret adott, hogy megpróbálhassam. Kicsit zavart voltam, hisz tanárom teljesen más, mint ahogy azt az elsőbenyomásnál érzékelhettem. Mondjuk tény, hogy sosem voltam a legjobb emberismerő. Lehet, hogy csupán csak én nem láttam meg a valódi énjét. Ahogy hátrébb lépett párat, visszabólintottam felé, jelezve hogy készenállok. Chakrámat kiterjesztettem az egyik tócsa irányába, amelyből aztán klónomat kívántam létrehozni. A hatás nem maradt el, ám mégsem olyan volt, mint akartam. Nagyjából derékig érő alaktalan, formátlan… dolog emelkedett ki a pocsolyából, mely nem hogy rám nem hasonlított, de semmi másra sem ezen a világon. Ezen silány próbálkozás eredménye azonban nem volt hosszúéletű. Hamar szétesett, alkotóeleme szétloccsant a földön, megtalálva cipőmet is. Kicsit sajnáltam, hisz nem régen szereztem be új ruhatáram kellékeként, de sosem voltam olyan, aki ilyenekért könnyet hullajt, vagy egyáltalán szót emel. Nem is igazán érdekelt a dolog. Inkább figyeltem a tanácsra, amit közben kaptam. Tanárom javaslata szerint próbáltam meg másodjára, és fokozatosan kezdtem adagolni a chakrámat a vízbe, megpróbálva így kordában tartani. Állítása szerint, ugyanis így könnyebb. Ezen próbálkozásomat sem koronázta túlzottan nagy siker, sőt majdnem ugyan arra a sorsra jutott, mint előző társa. Azzal a különbséggel, hogy ennek már ráfoghatjuk, hogy alakja is volt, ami már-már emberinek volt mondható, valamint mérete is eltért, nagyobb volt. Második próbálkozásomat szintén kommentálta a jelenlévő shinobi.
- Igen ez már tényleg közel járt, de arra is figyelned kell, hogy a klón testét annyira stabilan alkosd meg amennyire csak azt elvárni lehet ez mizubunshintól. A távolságról meg annyit mondhatok neked, hogy az egy idő után kitolható, én nem használom olyan sokszor ezt a technikát, de ha később megerősödsz és már gyakorlottabb suiton használó vagy akkor képes lehetsz fejleszteni rajta. Láttam már olyat akitől sokkal távolabb el tudott menni a víz klónja mint tőlem. Azonban mivel képes végrehajtani a víz ezért sokkal hasznosabb mint a sima bunshin. Ha már elég jó vagy akkor valóban képes lehetsz akár alapvető taijutsukat is elvégeztetni a másolattal. Viszont amire még nagyon oda kell figyelned az az, hogy a klónnak az a mindenkori chakra szintje amivel létrehozod, ennél több nem lesz neki és ha elfogy a chakrája akkor szétesik. Tehát amikor létrehozod a klónt egy bizonyos mennyiségű chakrával fel kell töltened. A másik apróság amit nem árt tudni róla, hogy az adott paranccsal kell létrehozni, különben olyan lesz mint egy zombi... Na akkor gyerünk adjunk neki.-
Megfogadtam tanácsát, s jobban kezdtem figyelni magára a klón testére. Próbáltam koncentrálni a részletességre és stabilitására. Ujjaimat összekulcsoltam, majd kicsit nyújtóztattam őket, melyet a porcok enyhe ropogása kísért. Nem akartam fölöslegesen töltött időt, így hamar neki láttam inkább az újabb próbának. Chakrámat egy közeli víztömegfelé irányítottam, melybe aztán fokozatosan adagoltam testem energiáját. Megpróbáltam azzal a lehető legrészletesebbre, legstabilabbra alkotni. Fejemben Akino tanácsai ismétlődtek újra és újra. Majd mikor úgy éreztem rendben lesz, megalkottam a kézpecséteket és elkezdtem a műveletet. A víz ismét lassan emelkedni kezdett, s mikor a derékmagasságot elhagyta, úgy éreztem végre sikerül. Ránézésre nagyjából egymagas volt már velem, talán kicsit alacsonyabb, s az arca is kicsivel eltért az enyémtől. De mondhatni, már majdnem jó volt. Nagyjából tíz másodperc után azonban szétesett ez is. Tehát még az örvendezés megkezdésére sem volt időm. Mégis… azért egy kis örömmel eltöltött, hogy közel járok már. Viszont nem szeretek hibázni, sem bénázni, így kihasználtam a korábban kapott levegőt a pihenésre. Elvonultam az egyik padra, majd gondolkodni kezdtem, hogy mi lehet a gond még. Végig gondoltam az eddig tanult technikáimat, s megpróbáltam felidézni azt is, ahogy a bunshin no jutsut tanultam meg. Egész pontosan hogy hogyan tanultam meg lemásolni magam és mi kellett hozzá. Végsősoron nem leltem semmi „új” dologra, csupán koncentrálni kell valószínűleg. Pár perc múlva ismét visszatértem a gyakorláshoz. Egy tetszőleges pocsolyához álltam, s a kézjelek megformálása után belekezdtem a folyamatba. Chakrámat kiterjesztettem, egyenletesen adagoltam, megpróbáltam a vizet alakra formálni és belőni a magasságát. Gondolataimat közben megpróbáltam kiszűrni, csak a feladatomra koncentrálni. Majd a víz lassan emelkedni kezdett, alakot öltött, ami hasonlított rám. A klónom volt.

**Kenshiro Karu** Kedd Okt. 18 2016, 18:52

A fiú figyelte a mozdulataidat és gyakorlatilag már fölemelte a kezét amikor a klónod elérte a te testmagasságodat. Rád mutatott aztán a tőle lassan megszokott stílusban bele is kezdett.
- Ez az öcsi látod... Tudtam én... Haha! - Egy picit erőltetve nevetett, érezni lehetett rajta, hogy egyáltalán nem volt biztos benne, hogy el tudod sajátítani a technikát.
A vízklón tökéletesen összeállt és a hosszú órák gyakorlása kifizetődni látszott. Miután sikerrel létrehoztad életed első Mizubunshinját, ami nem esett szét tíz másodperc után, alaposan szemügyre is vehetted a kreálmányodat. A különbség amúgy szinte észrevehetetlen volt a Sima bunshin és eközött a másolat között, de talán a gyakorlott szemek megláthatták. Viszont egy kicsit ilyen poshadt víz szaga volt, amiről aztán tényleg megismerhető. Sikerrel koronáztad meg a mai napot is és talán elnyerted egy újabb kumogakurei shinobi elismerését is.
- Rendben Zauki, azt kell mondjam, hogy alaposan félre ismertelek. Ügyes vagy, de ne szálljon a fejedbe amit most mondok, mert még nagyon hosszú út áll előtted vagy mi a szar... Mind egy hagyjuk is mert az ilyen baromságokban nem vagyok olyan jó. Lényegében annyit akartam még mondani, hogy legalább nem a semmire vertem el a mai napomat amikor, a többiekkel kellett volna találkoznom. Na mind egy öcsi ez szép volt, talán még egy kis pénzt is kapok érted. Annyit még azért had tegyek hozzá, hogy gyakorolj azért. Attól még nem vagy profi egy technikában mert egyszer sikerült létrehoznod. na jól van nekem most tényleg mennem kell. Szevasz.
Azzal Akino intett és már el is viharzott ezen az esős estén. Az egész napotok elszaladt és te fáradtan, de legalább egy nagy sikert elkönyvelve térhetsz nyugovóra. Így talán legközelebbi harcodnál már talán nem is leszel annyira egyedül.

// Szép játék volt. Tanulásodat ezennel lezárom és megítélek mellé még +8 cht is amennyiben az ellenőrző staff jónak látja. Részemről felírhatod a jutsut! Smile

//

**Uchiha Obito** Kedd Okt. 18 2016, 19:08

Fölösleges lenne húznom az időt, részletekbe belenyúló magyarázatokkal, hisz remek kalandot olvashattam ismét! Nagyon jól megoldottátok a technika elsajátítását és Zauki is úgy tűnik teljes mértékben megértette, hogy miről is van szó a Vízklón gyártásával kapcsolatban.

Az ajánlott CH-t kibővíteném, így Zauki +10 chakrával gazdagodsz és természetesen felírhatod a technikát!

Üdvözlettel,

Obito

**Hasegawa Zauki** Kedd Okt. 18 2016, 21:07

/Mei/

Pár nap telt el múltkori képzésem óta, s még mindig gyakorlom a vízklón technikát. Napjaim szerencsére csendben, nyugalomban teltek, s alig volt pár egyszerűbb küldetésben részem. Természetesen önállóan kellett azokat is végeznem, csupán egy felügyelő volt velem, aki arra is tett, élek-e vagy halok. Nem is csodálkozom, hisz nem vendégségben vagyok itt. Fogoly vagyok, ki életéért dolgozik, s annyi juttatást sem kap munkájáért, hogy jól lakjon egy nap. Nehezen megy így az edzés, sokkal nehezebben, mint otthon ment. Ám így is egyre kimagaslóbb, szembetűnőbb fogékonyságom szakmám trükkjeire. Most ismét eljött az időm, bizonyítanom kell, hogy nem volt hiba az, hogy életben hagytak elfogásom pillanatában.
Egy levelet kaptam, amely a kiképzőterepekre hívott. Ismét oda, ahol tanultam a mizubunshint. Előző oktatásom, mely itt zajlott nem indult túl jól, ám később végül csak sikerült megtalálni "senseiemmel" a közös hangot. Kíváncsi vagyok, hogy most kit fognak küldeni.

Terumi Mei Kedd Okt. 18 2016, 21:33

/ Zauki - Janó Kucsi /

A leendő mestered utánad érkezett a kiképzőterepre nem sokkal érkezésedet követően. Egy középkorú férfi állt veled szemben, szemeit alig lehetett látni, mivel annyira szűk közegből nézte a világot, talán néha-néha nyitotta ki nagyobbra, hogy jobban megfigyeljen téged, azonban úgy tűnt, egyáltalán nem érdekli, kicsoda is vagy valójában, vagy kit kell tanítania.
- Hasegawa Zauki. Az én nevem nem fontos, ugyanis ismeretségünk addig a pillanatig tart, míg meg nem tanulod az általam kiválasztott technikát. Méltónak találtalak a Ja no Kuchi elsajátítására, ezért jöttem segítségedre. Kérlek, a jövőben használd felelősséggel, jó belátásod szerint - szögezi le. Nem rizsázik éveket, rögtön a lényeggel kezdi, ezzel elkerülve az időpocsékolást.
- A Ja no Kuchi egy víz alapú technika, melyet saját chakrád segítségével alkotsz meg, majd az gejzírszerűen tör ki előre egy kígyó alakját véve fel. Leginkább arra alkalmas, ha csapdába szorulsz és nem találsz menekülőutat, akkor a patkányokat könnyedén kisöpörheted vele a szűk járatokból - kezdi ezzel a technika lényegi mibenlétét.
- Mivel ez a technika spirálisan mozog, ezért a legelső lépés, hogy először elegendő vízmennyiséget tudj felszabadítani, majd azt folyamatosan centrifugálisan forgatni. Az is elég, ha legelső körben centripetálisan tudod forgatni egy adott tengely körül, de aztán tudnod kell irányítani, mivel lényegében ez az erő kifelé mozdul. Minden a chakrádon alapszik - hogy ne csak elméletben beszéljen, megmutatja, hogyan is működik ez gyakorlatban.
Elmutogatja a kézjeleket, de először csak egy egyszerű, alaktalan vízsugarat hoz létre, ami egyenesen fut végig. Felmutatja a kezét, ez az első lépés, ha meg akarod tanulni. A második lépésben szintén egy vízsugarat hoz létre, de látszik rajta, hogy többet ad bele, és a víz forog. Következő lépésben igyekszik ezt nem csak egyenesen, hanem máshová irányítani, legutolsó sorban pedig annyi chakrát termel, amivel valóban egy sárkány alakját formázza, miközben végig forog a tengelye körül. Egy közeli üres területre irányítja azt.
- Nem mondom azt, hogy elsőre sikerülhet, szóval ha nem is megy, akkor csak próbáld meg kis lépésekben. Tudd azt, hogy merre szeretnéd irányítani - fejezi be ezzel, a feladat oroszlánrésze pedig már rád vár.

**Hasegawa Zauki** Kedd Okt. 18 2016, 22:15

Tanárom hamar megérkezett, s a maga hivatalos stílusában üdvözölt. Nem teketóriázott, hamar rátért a dolgok lényegi részére, s egyből a technika magyarázatába kezdett. Először megmutatta a kézjeleket, majd a technika első, második és végső lépését. Érdekes volt hallani a magyarázatát, s szokatlan, hisz eddigi tanáraim rám hagyták a megoldás felkutatását. Hirtelen nem is tudtam, hogyan kezdjek neki a dolognak, hisz láttam, a technika méreteit, annak hatását. Nem hittem hogy képes leszek bármi hasonló megalkotására és éppen ez kezdett el a legjobban motiválni. Alapból nem szeretek új dolgokat tanulni. Az az ember vagyok, aki a megszokott dolgokat tartja a legjobbnak, ez a technika azonban kellett. Éreztem, hogy ezt nekem találták ki.

Mikor a férfi jelt adott, először a kézpecséteket kezdtem begyakorolni, majd végig gondoltam magát a folyamatot.
~A chakrámat kiterjesztem, majd azt materializálom, azt formázom, forgatom, irányítom.~ Ismétlődtek fejemben a gondolatok, holott még nem ez volt a feladatom. Az első lépés könnyűszerrel ment, hiszen volt már dolgom suiton technikával, melyet távolságra terveztek. Csupán a vízvonal szélességére kellett kicsit koncentrálnom, hogy meg legyen az optimális vékonyság. Ezt követően a második lépés már kicsivel nagyobb gondot okozott, hiszen itt már egy forgást kellett, hogy leírjon. Ezzel el kellett szenvednem egy kis időt, ám végsősoron egész hamar sikerült. Mindössze pár órával jártam a kezdés előtt, s úgy éreztem az oroszlánrésze a dolognak már megvan... tévedtem. A harmadik lépésben magát a technikát kellett létrehoznom. Elsőre ahogy összegyűjtöttem a kellő mennyiségű vizet -mely feltűnően könnyen ment... nehezebbre számítottam- elkezdtem a megformázást, ami még szintén egészen jól ment ám eléggé kidolgozatlan volt tanároméhoz képest. Majd jött a forgás. Itt következett be a hiba. A vízkígyó túl sok erővel lett forgatva, a kordában taráshoz beleadott energiához képest, hogy ennek hatására úgy vátődött szét átlátszó teste, akár egy szétloccsanó vizeslufi. Következő próbálkozásom már jobban sikeredett, ám itt nem volt, csupán egy lassú forgás, s a kígyó fej is alig látszódott ki az egyszerű vízoszlopból. Harmadjára azonban végre sikerrel hajtottam végre először. A célzáson volt mit finomítani ezért egyszer-kétszer még végrehajtottam, majd jelentettem tanulmányom előrehaladását a senseinek.

Terumi Mei Kedd Okt. 18 2016, 22:28

A mester bólint, majd amíg te a jutsuval ügyködsz, leül egy fa árnyékába, elővesz a csomagjából egy bentot, és nem is zavartatja magát, helyben megebédel. Csak ő egy bizonyos sensei-jel ellentétben nem fát eszik alma helyett! (Igen, véletlen nyelvbotlás egy másik mesélésben.)
Közben persze a távolról figyel, s heves bólogatások közepette konstatálja, hogy jó tanítványhoz küldték, egész hamar megoldja a technikát magától és rájön a dolgok hogyanjára.
Bár eleinte nem sikerült olyan tökéletesre tervezni, amilyennek lennie kell, hiszen a kígyó egy ocsmány fejet öltött magára, és abban a minutumban szerte is foszlott, bumm sábáká.
- Figyelj a chakramennyiségre. Nem kell se több, se kevesebb annál, mint ami elegendő - egyszerű megfogalmazás, de könnyű azt mondani. Lágyan - mondja. Finoman - mondja. Ha túl sok, akkor ugyanaz vár rá, mintha túl kevés lenne. Vagyis... túl kevés alkalmával létre se jön rendesen, míg túl sokkal akkora lesz a nyomás, hogy szétpattan, mint ahogy azt az előbb tette.
- Látom, igen. Viszont azt kérem még tőled, hogy gyakorold egy keveset - bólint, miközben folytatja az evést.
- Azt hallottam valakitől, hogy kreatív vagy. Szeretném, ha egy kis pluszt tennél hozzá a technikához. Találd ki a magad módján, mivel tudnád színesebbé és pusztítóbbá tenni - kezében megállnak az evőpálcikák, ahogy komoly tekintettel figyel fel rád, majd a távolba mutat, hajrá, folytasd, amibe belekezdtél. A csúcson kell abbahagyni, tartja a mondás, így semmi sem lehet elég jó, mert a gyakorlat teszi a mestert.

**Hasegawa Zauki** Kedd Okt. 18 2016, 23:33

~Kreatív? Én? Mondjuk tény, hogy hamar rájövök a dolgokra, és voltak már megtartható ötleteim, de nem igazán mondanám magam kreatívnak.~ Gondoltam magamban, majd egy határozott "igen"-t adva eleget tettem az utasításnak.
Törni kezdtem a fejem, hogy miképpen tudnék hozzáadni a dologhoz úgy, hogy az beleférjen az aktuális erőkeretembe. Leültem pár percre gondolkozni, s átfutottam az eddig tanult suiton technikákat melyeket tanultam, s azok lényegét. A kirigakure no jutsu, mely során ködöt teremtünk, a mizudangan, mely egy erőteljes vízlövedék, a suikotoppa, mely során egy kisebb, tömör lövedéket indítunk útjára, a mizubunshin no jutsu, mellyel egy tökéletes másolatot hozunk létre. Megpróbáltam ezekből meríteni, gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne elegyíteni ezeket, a most tanultakkal. Perceket, majd órákat töltöttem a gondolkozással, miközben néhányszor elismételtem a Ja no Kuchi-t hogy gyakoroljam legalább. Egy idő után azonban újító jelleggel kezdtem gondolkozni. Elkezdtem azon törni a fejem, hogy hogyan tudnék egy ténylegesen új jutsut alkotni, nem pedig szimplán összegyúrni az eddigieket. Tervem hamar meg is született. A kígyót magát, erősebbre, több energiával alkotom meg, ám tanulva előző hibámból, most ehhez megfelelő ellenerőt is párosítok. Majd mikor a technika méretében s erejében a tetőfokára hág, akkor szájában lévő fogak megsokszorozódnak, s a vizet pengékké sűrítem. Ez azonban nem a vége. Oldalán is többsorban a teste belsejének közepéig benyúló pengék foglalnak majd helyet. Ezek a pengék a technika tengelye körül kezdenek spirális forgásba, lévén, hogy alapból is spirálban forog a víz amiből áll. Így nem csupán a megnövekedett mérettel és masszívsággal egyenesen arányos ereje is megnövekszik, hanem az áldozatra a pengék is várnak. Ezt a tervet próbáltam végrehajtani természetesen kudarccal végződött elsőre. Ahogy másodjára, harmadjára és negyedjére is. Már erőm végén jártam, így kicsit leültem pihenni, átgondolni a dolgokat. Megpróbáltam esetleges kommunikációt létrehozni a senseiiel.
-Ha megkérdezhetem... miért olyan lényegtelen az ön neve, ha úgysem találkozunk valószínűleg többet? Akkor nem az a lényegtelen hogy tudom. Azaz nem csak... - Próbáltam megtudakozni nevét. Ám ekkor eszembe jutott valami. Egy technika tanulásánál sem a véglet a lényeg, akkor főleg nem a létrehozásánál. Jobban kell figyelnem az új elemekre, s azok beleépítésébe.
-Köszönöm!- Szólaltam fel hirtelen a rövidebb elmélkedésből, örömködve. Kissé talán elmeroggyant hatást is keltve.
Pár méterrel arrébb mentem, s ismét megpróbáltam, immár nevén szólítva technikám.
-Hebi no Ken!-

Terumi Mei Kedd Okt. 18 2016, 23:40

Nem írnék már erre, mert úgyis tudjuk a dolog kimenetelét. Very Happy

A fickó akkor sem árulja el a nevét, csak elmosolyodik. Very Happy

Nem hosszú a reag, ugyanakkor jó volt a leírás és annak megfogalmazása, a kiötletelés és a megvalósítás. Mivel egy villámjátékról volt szó, alapból az volt a lényege, hogy rövid idő alatt rövid reagokkal elérjük a célunkat, mi pedig elértük ezt.

A technikákat felírhatod, +4 ch-t írnék még fel mellé!

**Hasegawa Zauki** Pént. Dec. 30 2016, 19:03

/Hattori Arata/
Érdekes élmények, melyeket szereztem. Álom volt csupán? Pedig valósnak tűnt. Bárhogy van ez... egy dolog biztos. A Kumoiak vannak a dologban. Vajon mit hallgatnak el? Miért lehetek igazából itt? Szüleim miatt? Kezd az egész zavarossá válni. Már abban sem vagyok biztos, véletlenségből kerültem-e ide, vagy sem... Mindenesetre a levél... az a kísértetiesen hasonló levél... a 3-mas kiképzőterepet adta meg célomnak. Oda kellett hát eljutnom. Egy név is szerepelt az iraton. Ayama Akino. A chunnin, ki olyan ellenszenvesnek hatott, ám végül egész barátias hangnemet ütött meg velem szemben. Érdekes találkozás volt. Mindenesetre egyáltalán nem kedveltem még most sem. Természetesen azért a célhoz indultam. Két nyomós okom volt rá. Az egyik az életem. A másik pedig, hogy fejlődjek. Elvégre valamiféle képzés az egész... Ez is egy érdekes dolog... Miért küldenek képzésre egy... foglyot...? Túl sok kérdés merült fel bennem a múlt éjszaka miatt. A történtek miatt. Vagy lehet hogy nem is történtek... Mindegy.. meg kell próbálnom kikapcsolni kicsit, mert az őrület kerülgethet már. Látomások hamis emlékek...
Mindenesetre nem sok időbe tellett mire kiértem a megbeszélt helyre. Szokás szerint korábban érkeztem, így volt időm felmérni a terepet, mint mindig. Feltérképeztem a tájat, a házakat, a kerítéseket, az embereket, az egyéb tereptárgyakat. Mikor ezzel pedig végeztem, vagy úgy hittem, elővettem dobozom, s rágyújtottam egy szál cigarettára. Egy padon ülve kezdtem várakozni, s fejben végig futottam a legtöbb variációt a lehetségs történésekről, melyek egyáltalán kaphattak esélyt arra, hogy megtörténjenek. Gondolok itt arra, hogy kumo esetleg úgy dönt, nincs többé szüksége rám. Vagy hogy baráti fogadtatásban is részem lehet. Kettő közti állapot. És még sorolhatnám... Azonban, ha emlékeim nem csalnak, Ameno szokott magára váratni...

**Hattori Arata** Pént. Dec. 30 2016, 19:52

/Zauki/

Vártál és vártál ebben a viszonylag szép, napos időben az alkalmi... nos, sensei-edre, aki előző alkalommal is elég szépen elmagyarázta neked, hogy márpedig ő a feljebbvalód és kész. Annak ellenére, hogy döcögősen indult a kettőtök közti összerázódás, egész szépen sikerült végül a képzésed végére. Nemsokára fel is tűnik Ayama Akino, a chuunin, aki először ugyanazzal az ábrázatával közelített feléd, mint ismeretségetek elején, majd pedig félmosolyra húzta a száját. - Na mi van, befeszültünk? - kérdezte és egy intéssel jelzett neked, hogy állj fel. Egy könnyed fizikai bemelegítéssel kezdtetek, nem volt több, mint egyszerű ütések és rúgások sorozata, plusz hajlítások és más egyebek, csakhogy felkészítsd a testedet a várható megterhelésre.

- Nos, rendben. Először kész tervvel érkeztem hozzád, azonban most úgy gondolom, sutba vághatjuk azt. Nincs kedvem azt látni, hogy egy könnyű technikával bajlódsz, végül megcsinálod azt, amit rajtad kívül még pár százan képesen létrehozni. Nos... szeretném, hogyha elkápráztatnál engem - itt rád villant egy mosolyt és hagyja, hadd gondoljad át, hogy mégis miként gondolta ezt az elkápráztatást. Mikor látta rajtad, hogy valószínűsíthetően nem igazán jutsz dűlőre ezzel, kicsit oldalra döntött fejjel sóhajtott. - Namármost, egész pontosan azt szeretném, hogyha magadtól csinálnál valamit. Valami egyedit. Valami olyasmit, amit még én sem tudok még. Igen. Fejlessz ki egy technikát.

Várható megrökönyödésed - vagy éppen megrökönyödésed hiánya - után csak vállvonogatva nézett rád. - Rendben... mennyit is tudsz a chakráról? Az eddigiek alapján úgy láttam, elég sokat, vagy legalábbis a szinteden lévőekhez képest sokat. A többieknek sokszor halvány fogalmuk sincs arról, hogy a chakra milyen képlékeny lehet... és nem csak az elemi chakra. Kíváncsi vagyok, hogy mivel tudsz előrukkolni, hogy mit tudsz felmutatni. És igen, azt kértem, hogy kápráztass el, de elsősorban... elsősorban magadért dolgozz. Ha nem megy, akkor pedig megtanulhatunk valami egyszerű víztechnikát. - Nos, innentől kezdve rajtad állt a dolog; képes leszel kifejleszteni egy saját technikát? Vagy elbuksz? A választ Te adod...

//Nos, akkor ugye a te technikádról beszélünk. A tanulást hármas szekció szerint fogjuk felépíteni, három nagyobb hozzászólást várnék tőled. Első körben kifejlesztheted a Sokidant, tehát a következő hozászólásod végére eljuthatsz annak kifejlesztésééig. De! Megkérnélek, hogy a felvezetőn és a levezetőn kívül egy hosszabb tanulási szekciót illessz be. A sorszámot nem adom meg, mivel az eddigi játékaidat látva, nálad leginkább a minőség, mint a mennyiség dominál, de azért ne rendezd le túl gyorsan, mert a feladat nem egyszerű : ) Sok sikert! Bármi van, kérdésbe tett fel az NJK-nak!//

**Hasegawa Zauki** Pént. Dec. 30 2016, 21:59

/Arata/

Miután kissé -szokásához híven- megváratott kijelölt "sensei"-em, ismét azt a hangnemet vette fel, mint múltkor, mikor már elváltak útjaink. Nagy sajnálattal a dologra azonban még mindig nem kedveltem túlzottan. Nem is bíztam benne, sőt egyik kumoiban sem.
~Elkápráztatni?!~ Fogott meg a szó.
Fejemben gondolatok kezdtek cikázni, próbáltam kitalálni mire is gondolhatott. Sokat nem kellett várnom, hamar folytatni kezdte beszédét.
~Magamtól.. hm. Majdne ugyanezen szavakat használta az öreg. Akitől a Ja no Kuchit tanultam, majd abból a technikám, a Hebi no Ken-t i kifejlesztettem. Itt azonban másról lenne szó... teljesen új dolog.~ Torzult kissé arcom, s ajkamra enyhén ráharaptam, önkéntelen mozgásból adódóan, ahogy gondolkoztam.
-Szóval magamtól valamit, ami nem feltétlenül elemi, de...legyen egyedi.- Vártam tisztázásra, majd egyből gondolataim a leendő technika köré összpontosítottam.
Először végig vettem az eddig tanult és ismert technikáim, majd elemeztem azokat.
~Mizudangan: középtávoli, Ja no Kuchi: középtávoli, Suikotoppa: középtávoli, Hebi no Ken: középtáv-távoli. Ezek mind középtávú és nagy hatútávú technikák. Eddig közelre, csak a pengémmel és a suikotoppa alternatív felhasználásával támadtam. Talán ez lenne a stílusom? ~
Forgott az agyam perceken keresztül, s azt követően talán még egy órán át, mire rájöttem mi kell nekem. Ugyan ekkor még nem ismertem a módszerét ezeknek a technikáknak, s elméletileg sokkalta nagyobb szinten állhatnak, mint amin én állok, ám mégis úgy gondoltam, itt az ideje. Próbáljuk meg!

-A terv viszonylag egyszerű.- Fordultam Ameno-hoz. -Előszöris. A végcél egy tömör, százszázalékban csak tiszta chakrából álló gömb lesz. Talán hülyeségnek hangozhat, ám először egy képlékenyebb gömbbel, formázhatóbb, ám instabilabb dologgal kell kezdenünk.- S azzal pár lépéssel eltávolodtam, kissé magamba mélyedve keresve a technika lényegét.
Kis töprengést követően aztán jobb kezemet kitartottam, s megvolt, hogyan fogom összeszedni magát a gömböt. A chakrát megpróbáltam egy adott pontba sűríteni, s annak természetesen kialakítani egy ellentartást, mely meggátolja, hogy elszökjön. Természetesen nem sikerült. Először nem jöttem rá a félresikerült művelet okára, ám hamar rádöbbentem, hogy ha elemi formálásnál ajánlatos elképelni a formát és az erőhatásokat, akkor itt még több, mint ajánlott. Sokkalta jobban kell figyeljek a kontrolomra.
Újabb próbálkozást tettem. Ezúttal megpróbáltam az előző hibákat kijavítva a kritériumoknak elegettéve megalkotni a jutsu első felét. Elkezdtem érezni, ahogy tenyerem felett enyhén mintha egy különös erő kezdene gyülemleni. Ám ez nem tartott soká. Ahogy jött úgy el is tűnt.
~Mennyivel egyszerűbb dolga lehet egy Hyuugának...~"Szitkozódtam" magamban, miközben lelkiekben készültem fel a következő menetre.
Nagyjából tíz perc múltán neki is kezdtem. Ismét ugyanazt a műveletet hajtottam végre, ám ezúttal sokkalta több chakrát beleadva, hogy meglegyen a szükséges mennyiség is, ahhoz, hogy sikerülhessen. Kezem felett kicsivel lassan gyűlni kezdett a chakra mely egy irányú mozgásiirányát, egy shurikenszerű alakban már látni is lehetett. Kissé megszeppentem. Ugyanis most először láttam tiszta chakrát. Perifériámból láttam, hogy Ameno is felállt a padról, melyen eddig ült s feszülten kezdett figyelni a jutsura. Az egyre gyorsabban körbetáncoló chakra aztán egy gömb képét, nem nagyot, egy maroknyi gömb alakját kezdte kivenni, majd fokozatosan kezdett lassulni. Már egészen lassan mozgott, s majdnem meg is tudtam állítani ám egyszerre mintha erőtlenné válltam volna... elvesztettem az uralmamat a gömböm felett, s az szétvetettemagát, mely elég erősen ellökött engem is. Nagyjából két méteres távolságba repültem tőle. A történtek ellenére, mégis mosollyal tápászkodtam fel, mivel tudtam. Végre közel járok....
Még egy próbát tettem. Ezúttal azonban figyeltem rá, hogy a chakra melyet összegyűjtök ne legyen mozgásban, hane egyből gömbör képezzen. Lassan gyűjtöttem össze kéken ragyogó energiámat, s tenketsujaimon kiáramló chakra lassan megalkotta a kívánt formát. Ahogy a képzeletemben, úgy állt a gömb szépen, tenyerem felett "lebegve". Két lépés volt hátra.

**Hattori Arata** Szomb. Dec. 31 2016, 15:44

/Zauki/

Akino kíváncsian várta, hogy mivel rukkolsz elő és láthattad rajta, hogy tényleg komolyan gondolta ezt az elkápráztatós dolgot, mintha csak ezen múlna az, hogy a továbbiakban foglalkozni fog-e veled. A padon ülve várt arra, hogy mégis mit sütsz ki, de többet nem igazán szólt hozzád; hagyta, hadd zakatoljon az agyad. A nap sütött, az idő megfelelő volt ahhoz, hogy stresszmentesen át tudd gondolni, hogy mégis mit fogsz tenni. Akino hátradőlve figyelt és néha-néha félmosolyra húzta a száját, amikor látta rajtad, hogy éppen koncentráltál valamire. Amikor megszólaltál, hogy tisztázást várj tőle, akkor határozottan bólintott. - Igen. Valami olyat, amit nem fog lépten nyomon minden shinobi használni ellened; valami olyat, amit majd csakis te adhatsz tovább másoknak, ami még nincs ebben a világban - erősített meg téged az előbbi kérdésedet illetően, majd, mielőtt folytattad volna a gondolkozást, feltett kézzel jelezte, hogy várj egy kicsit. - Ha lehet egy ajánlásom számodra - kezdett bele mondanivalójába Akino - akkor gondolkozz el egy kicsit azon, hogy jelenleg milyen technikákat birtokolsz, azok milyen hatótávon megfelelőek és ezek alapján építsd fel azt, amit kívánsz. Egy shinobinak mindenre oda kell figyelnie és nem lehet csak egy távolságon jó; mindenben jónak kell lenned, még akkor is, hacsak egy valamiben vagy a legjobb. De a többiben sem lehetsz gyenge. Ha így teszel, akkor nem leszel olyanok, mint egyes... más országok shinobijai, akik inkább csak kiegészíttetik egymást a csapatban, mintsem ráhelyeznék az egyéni fejlődésre a hangsúlyt. No viszont... sokat beszéltem, öcsi. Csináld csak.

A viszonylag hosszabb monológ után Akino már nem szólt hozzád, hanem várta, hogy mire jutsz, azonban nemsokára... na jó, két nemsokára... felvázoltad neki az ötletedet. - Amit mondasz, az lehetséges, hogy a szinteden felül áll. De kíváncsian várom, hogy mire jutsz a megvalósításában, Zauki - ennyit mondott csak és újfent hallgatásba burkolózott; látszott rajta, hogy tényleg nem akart megzavarni téged. Amint átgondoltad a lépéseket és nekiálltál, Akino csak figyelt és várt, te pedig erősen koncentráltál, de nemsokára egy újabb fontos dolog jutott eszedbe; oda kellett figyelni a chakrakontrollodra, hiszen - bár ez nem elemi technika -a tiszta chakrát formázni nehéz dolog volt. Azonban viszonylag hosszabb idő után eljutottál odáig, hogy a kezedben elkezdett egy gömb összeállni, de nemsokára elvesztetted felette a kontrollt, szétesett és hátrarepültél.

Akino összehúzott szemöldökkel nézett téged. - Kíváncsivá tettél, még jobban, mint eddig. Folytasd! - szólított fel, és remélhetőleg eleget is tettél ennek a felszólításnak, legalábbis folytattad a dolgot. Folytattad és ezúttal már érezhetted, hogy kezdesz közel járni, hisz' az előbb eléggé hevesen megtapasztalhattad, hogy mi történt. Nemsokára, a mai napi sokadik próbálkozásodra végre összejött az első lépésed, amit terveztél; egy instabil, nem tömör chakragömb ott állt a tenyeredben. Még Akino is elsimerően nézett rád ,de te még tudtad, hogy ez korántsem a vége a dolognak. Amennyiben a jelenlegi lépésszintet egy gyakorlóbábun próbálod ki, akkor a felszabaduló erőhatás eléggé meglegyint téged, azonban nem annyira, mint az előbb, mivel itt már egy kicsit jobban kontrolláltad a chakrádat. A gyakorlóbábu nagy erővel hátravágódott, azonban nem tört ki a helyéről; szerencsére volt elég lélekjelenléted ahhoz, hogy a visszapattanásnál kitérjél, így nem vágott fejbe téged. Mikor jobban megfigyelted, akkor láthattad, hogy a gyakorlóbábu mellkasán egy kisebb, tenyérnyi szélességű, 1-2 centiméter mély lyukat, továbbá a lyukból kifele több mély repedés is végigfutott rajta; ha egy kicsit megütögetted, vagy belerúgtál ezek után, akkor azt tapasztalhattad, hogy a gyakorlóbábuból itt-ott kisebb darabok váltak le. Szép eredmény volt, azonban tudtad, érezted, hogy ez még korántsem tökéletes.

//No, látom többe szedted a dolgot. A következőben akkor a megbeszéltek szerint folytasd a tömör gömb kialakításával, ez majd az ötödik próbálkozásra fog sikerülni neked. Amennyiben mégis a következőben folytatnád a harmadik lépéssel, akkor az irányítása majd csak a 7. próbálkozásra fog sikerülni, mivel az a neheze. Legalább ennyit kérnék szépen, mint az előbb : ) Hajrá!//

**Hasegawa Zauki** Szomb. Dec. 31 2016, 17:15

/Arata/

// Igen, úgy gondoltam, ha egyben leírom, alig különbözne egy élménytől...^^ //

A történtek után biztosra vettem, nem lesz könnyű feladatom. Az amire vállalkoztam most, könnyen tehet tönkre egy nap, amely akár lehet, hogy a mai. Ezzel azonban nem foglalkoztam, hisz kész voltam beleadni mindent, ha ez kell ahhoz, hogy valahogy kikeveredjek Kumogakure karmai közül. Akino, bizonyára említett kíváncsiságából fakadóan, felkért a tesztelésre, melyet egy gyakorlóbábun kellett véghez vinnem. Először elgondolkoztam, miképpen is tudnám tesztelni. Elvégre messze volt még, attól, amit elképzeltem végkifejletnek. Amennyiben megpróbálnám eldobni, azonnal szétesne. Ebből fakadóan, bár kis félelemmel, megpróbálkoztam közelről használni. Ahogy odaálltam a bábu elé, rossz érzés fogott el, ám nem foglalkoztam túlzottan vele. Nagyot nyeltem majd kezemet, melyben jutsumat tartottam, megindítottam a gyakorlóbábu felé. Ahogy az elérte a fát, mintha enyhén világítani kezdett volna... egy kisebb robbanás hangja lehetett, melyet tapasztaltam még, majd egy erőteljes lökés. Mintha a kezemet visszalökte volna valaki, úgy fordultam el az erőnek utat adva, vállamat hátra rántva. A bábu hátra dőlt, majd ruganyos talpának köszönhetően már tért is vissza. Kicsin múlt csupán hogy nem fejelt le, s arrébb tudtam lépni. Mikor aztán lenyugodott mozgása, akkor pillantottam meg a hatást. Egy mélyedés, s annak központjából egészen komolynak látszó repedések pókhálószerű mintát alkottak.
~Gondoltam, hogy lesz ereje... Ám ez egy kicsit meglepő... A tiszta chakrának ilyen ereje lenne? Valamiért mégis olyan, természet ellenes. Mintha nem is ez lenne a célja...~ Gondoltam magamban, s közben jobb tenyeremre tekintettem, melyben jutsumat tartottam.
Nem vártam sokáig, s mihelyst az ámulat fogságából kikerültem, megindultam a további fejlesztések útján. Ismét létrehoztam a gömböt, melyet már ezelőtt is próbáltam s azt valahogy még keményebbre akartam formázni, egészen sűrű, tömör gömbbé. Első próbálkozásom azonban hamar befuccsolt, s csupán ugyanaz lett az eredménye, mint először. Ismét szétvetette magát a chakra, mely ezúttal nagyobbat lökött rajtam, mivel már sűrűbb, koncentráltabb anyagról beszélhettünk. Vállam kicsit már megérezte a dolgot. Tekintve, hogy nem ez volt az első alkalom a mai napon. Következő próbámat ezért úgy tettem már, hogy nem közvetlenül fogtam a gömböt, hanem nagyjából mellkas magasságban háromnegyed karnyújtásnyira tőlem kreáltam meg. Érezhetően, pár másodperccel több idő kellett neki, hogy kiadja a kívánt formát. Természetesen most sem sikerült a dolog, hisz ennyi még nem szolgálhat senkinek, sehol megoldásul. Próbálkoztam tovább, szakadatlanul próbáltam újra és újra, ám innentől számított negyedik próbálkozásom is kudarcba fulladt.
-Talán kézpecsétekkel?- Intézett felém tanácsot Akino.
Szótlanul bólintottam egyet, nyugtázva, hogy megpróbálom, adok a tervnek egy esélyt. Utólag ahogy belegondoltam világossá is vált.
~Mikor kézpecsétekről beszél az ember, azon reaktív mozdulatokat érti alatta, melyek hatással vannak az ember chakrakeringésére, s segítik a chakrát olyan formában kontrollálni, hogy az elérje a kívánt célt, megvalósuljon maga a jutsu...~ Futottam végig az akadémiás anyagot magamban.
Hozzá véve azokat a tanultakat, melyek a kézpecsétekről szólnak, megválasztottam a kézpecséteket, melyek segítségemre lehetnek. Ismét megkreáltam a gömböt, s mikor az létrejött, elmutogattam a kiválasztott kézpecséteket.
~Kos, Kígyó, Tigris...~
Ezek hatására érezhetően könnyebb volt az előttem lebegő gömb sűrítése, s lassan az instabil, világos színű chakragömb, mintha párárnyalattal sötétebbre váltott volna, ám ez nem igazán volt észlelhető, ám sokkal stabilabb lett. Valószínűleg ezt észlelve az agyam játszott csak velem, mikor keresett valami változást a látványban is...

**Hattori Arata** Szomb. Dec. 31 2016, 18:03

/Zauki/

//Érthető, meg így átláthatóbb is a dolog ^^//

Letesztelted a technika kezdeti részét; igaz félve tetted, de megtetted. Miután átfuttattad az agyadon, hogy mi-mit okozhat, hát cselekedtél és a már említett reakció történt meg, szerencsére a testednek nem lett baja. Egy pillanatig elgondolkoztál azon, hogy a tiszta chakrának mégis mekkora ereje van, sőt még magad is meglepődtél annak eredményességén, amit készítettél. Ámbátor, ahogy az már mondva lett, tudtad, még nincs közel a teljes eredmény. Belekezdtél hát a dologba, tovább mentél az úton. Amikor újra megjelent a gömböd, akkor elkezdted megpróbálni sűríteni, de az első próbálkozásod természetesen nem, igazán jött össze; most még nagyobbat lökött hátra téged, válladat a kelleténél jobban be is ütötted, de szerencsére nem lett nagyobb baja egy kis fájdalomnál, annak ellenére, hogy nem először csapódtál a földnek. A második próbálkozásodra újfent kudarc lett az eredmény, de már szerencsére nem fogtad a gömböt, hanem a testedtől arrébb formáztad meg. Kezdted érezni, hogy jobb úton jársz, hisz' maga a megformálódás némiképpen tovább tartott, de hiába; a gömb széthullott, ámbátor ezúttal nem csapódtál a földnek. Ha valami, egy ficam most nem igazán jött volna jól neked, mikor éppen a saját technikát kialakításának az elején jártál. Vigyáznod kellett magadra és ennek kellett a szemed előtt lebegnie, azon kívül, hogy végre kiszabadulhassál Kumogakure karmai közül.

A harmadik és a negyedik próbálkozásod is kudarc lett, de nemsokára Akino adott neked egy gyors tanácsot, méghozzá a kézpecsétekre vonatkozóan. Miért is nem gondoltál erre egyből? Átfuttattad agyadon az Akadémián tanultakat a kézpecsétekről és rájöhettél, hogy úgy tényleg nagyobb eredményt érhetsz el. Kiválasztottad a megfelelő kézpecséteket, amelyeket Akino egy újabb szemöldökfelhúzással reagált le. - Jól használod az agyadat, Zauki. Én sem választhattam volna jobbakat - közölte veled és a belsődben érezhetted is, hogy ez a három pecsét tényleg stabilizálta a dolgot; mintha az eddigi instabil chakra "megszilárdult" volna, ahogy a pecsétek hatással voltak rá. Az érzékeid tán tényleg becsaptak, de a megszilárduló, stabil gömböt tényleg egy kicsit sötétebb árnyalatúnak láttad. - Nagyszerű! Kíváncsi vagyok rá, hogy mire lehet képes. Mutasd! De most egy másik, ép bábun! - szólított fel téged Akino és remélhetőleg eleget tettél ennek a felszólításnak. Amúgy is, a kíváncsiság hajthatott téged, igaz... valószínűleg azért odafigyeltél magadra most is. Előzőleg szerencsére éppenhogy kitértél a visszacsapódó bábu elől, bár most sejthetted, hogy a hatás... hát más lesz, mint akkor.

Ha kipróbáltad, hogy mire képes és nekivágtad a gyakorlóbábunak a gömböt, akkor igen intenzív hatást figyelhettél meg. Ha az előbb rácsodálkoztál arra, hogy a nyers chakra ilyen erőre képes, akkor ez most még inkább ilyen hatást válthatott ki belőled. Az előbbiekben arra jutottál, hogy ez nem éppen lehet természetes... hát, most tán jobban gondolhattad ezt, ugyanis az, amit most alkottál meg, már felülmúlhatta az erőről vallott elképzeléseidet. A gyakorlóbábu... hát... gyakorlatilag egy olyan lyukat ütöttél belé, ami egy emberrel azonnal végzett volna; sőt, ha belegondoltál, hogy mit művelhetett ez a dolog egy élő szövettel, akkor érezted csak igazán, hogy mire is jutottál. A bábu mellkasán már nem öklömnyi lyukacska és kis repedések voltak, hanem az egész mellkasa hiányzott; ez egy embernél azt jelenthette, hogy a tüdejét a szívét egy pillanat alatt képes lettél volna helyben szétroncsolni.

Valószínűleg ámulva figyelted, hogy mit tettél éppen, sőt... még maga Akino is rácsodálkozott a dologra. - Na látod... ezért mondtam, hogy találj ki valami újat... - ennyit mondott csak és utána odament megvizsgálni a bábut. A lyukon kívül a többi részén most is hálószerű repedéseket láthattál, de ezúttal jóval mélyebbeket, mint az előbb; a chakragömb az epicentrumon kívül másra is kihatott. - Egész kis pofás dolgot raktál össze... van még valami a tarsolyodban, Zauki? Mert úgy látom, még nem végeztél a dologgal.

//Nos, szép teljesítmény eddig! A következőekben a megbeszéltek alapján kezdd el a gömböt irányítani; véleményem szerint ez majd a 7. próbálkozásra fog sikerülni neked, ugyanis ez lesz a dolog oroszlánrésze. Sok sikert hozzá, az NJK itt van, ha tanács kell! ^^//

**Hasegawa Zauki** Szomb. Dec. 31 2016, 19:13

/Arata/
Az előbbiek hatására itt is kipróbáltam a technikát, melyet már magabiztosabban szegeztem a gyakorlóbábunak. Tekintve megnövekedett stabilitását, reméltem, hogy nem lesz nagy probléma. Ahogy meglendítettem karom, s belevágtam a fába érdekes hatást tanúsított, mármint az előzőhöz képest. Kevésbé volt látványos, ám maga a hatás már inkább vonta magára a figyelmet. Olyan volt, mintha egy acélnál is erősebb golyóval ütnék, melynek súlya egyáltalán nincs. Mondhatni lyukat ütött a már ugyan sérült bábú mellkasán. Elképedten figyeltem a hatását és készültem a legrosszabbra. Ha egy ilyen gömb felrobban a kezem ügyében. Lehetséges hogy nem lenne mivel tartanom többé. Szerencsére azonban ez nem történt meg. Mivel a technika maga nem sérült, ezért stabil maradt, s nem robbantotta le karomat sem. Ekkor felügyelőm odajött s megvizsgálta a bábut.
-Nem, valóban nem végeztem. Ez a szerkezeti felépítés elég stabil, hogy megpróbáljam mobilisan használni.- Feleltem, elmélyülten bámulva a kész Sõkidan-t.
Ahogy mondtam úgy is tettem. A gond már csak ott kezdődött, hogy hol is tudnám ezt elkezdeni. Arra jutottam, hogy a legjobb először eldobni lehet, hiszen egy stabil chakratömeg, mely önmagát tartja sűrítve, s aminél már csak a szerkezetre kell ügyelnem, könnyen lehet eldobható. Megpróbáltam hát a dolgot, mely tökéletesen végbe is ment, azonban nem ment messzebbre pár méternél, ahol aztán szinte a szó szoros értelmében elpárolgott. Újabb próbát tettem, mely azonban ugyanúgy végződött, s az azt követő is. Valamivel gondom volt, ám nem tudtam hogy mi és hogyan orvosoljam.
~ Mi lehet a probléma? Talán a chakra-chakra közti kapcsolat nem lenne elég erős? ~ Vetettem fel magamnak, miközben újra kreáltam technikám.
Kis töprengést követően arra jutottam, hogy megpróbálom megerősíteni azt, s -mondhatni- parancsokat leadva irányítom a gömböt, s késztetem a távolban is mozgatásra. Ugyanúgy, ahogy magam előtt mozgattam eddig, most távolabb próbálom. Magam elé vettem a gömböt, s megpróbáltam ismét, ám a chakrakapcsolatot kihasználva próbáltam a levegőben tartani a gömböt, s haladásra bírni. Ám amitől féltem valóra vált, s a gömb melyet magamtól el akartam taszítani, kilőtt s pár méter megtettével felfelé vette az irányt, egyenesen az égbe szökött, hamarosan már látni sem lehetett. Valószínűleg ez is elpárolgott, mivel túl messzire is ment, így nem tudtam fenttartani már, illetve vissza sem érkezett a földre. Pár másodpercig mindenesetre figyeltem az eget, mivel elég nagy meglepetés ért volna, ha mégis visszatér. Következő pár próbálkozásom arról szólt hát, hogy megtaláljam a megfelelő mennyiségű erőt, mellyel irányíthatom. Gondoltam ez is olyan dolog, melyet majd aztán ki kell tapasztalni s meg kell szokni. Az előbbitől számított ötödik próbálkozásomra sikerült kontrolláltan, ám gyors tempóban ellőnöm a gömböt, majd megállítani.
~Akkor... most jön a neheze gondolom.~ Sóhajtottam.
Visszahúztam magamhoz óvatosan a gömböt, pár méterrel arrébb álltam, majd megpróbáltam ellőni, majd balra kanyarítani magát a golyót, hogy úgy eltalálja a másik, épségben lévő bábut. Természetesen ez sem sikerült elsőre, csupán egy pár fokos eltérés keletkezett az eredeti pályától. Következő próbámnál pedig egyáltalán nem mozdult le az egyenes síkról, ám ekkor már rutinosan játszottam legalább az erőhatásokkal. Pár próbálkozással később úgy tűnt sikerül. Elindult a tömör, acélos chakragömb, mely nagy sebességgel szelte a levegőt, a tervezett célnál elkanyarodott balra, egyenesen a gyakorlóbábu felé véve az irányt, akár egy száguldó kis bontógolyó. Koncentráció közben pedig figyeltem, mi is lesz az eredmény.

**Hattori Arata** Szomb. Dec. 31 2016, 19:42

/Zauki/

Sikerült az előző próbálkozásod és Akino várta, hogy mivel fogod tudni őt elkápráztatni. Mert... láttad rajta, hogy igazán még mindig nem sikerült őt elkápráztatnod, főleg úgy, hogy közölted vele, ez még nem a vége. - Tehát mozgatni szeretnéd? Nos... erre nagyon kíváncsi leszek, Zauki. Hadd nézzem, mire jutsz! - mondta és visszaült a padra, hogy onnan figyeljen téged. Várt arra, hogy mit fogsz majd tenni és nemsokára neki is kezdtél a dolognak, a magadban Sõkidan-nak elnevezett technika továbbfejlesztésével. Valószínűleg te is kíváncsi voltál arra, hogy mit fogsz tudni még kihozni belőle, így hát elkezdted kidolgozni a mobilitását a dolognak. No persze... először inkább eldobni próbáltad, mivel arra jutottál, hogy a stabil szerkezetű chakragömböt eldobni nem lehet túlzottan nehéz. Nos... megtetted és első próbálkozásodat nem siker, hanem inkább kudarc koronázta. Vagyis... hát, eldobni el tudtad, de a technika úgy döntött, hogy inkább elpárolog pár méter után; ez történt másodszorra és harmadszorra is. Akino a padon ülve felkuncogott.

- Nem ilyen könnyű ám eltávolítani egy nem elemi technikát magadtól, Zauki! - jegyezte meg, bár érthető módon, ez nem sokat segített neked... igazából... segített neked most a kézpecséteken kívül bármiben is? Kápráztasd el... könnyű volt ezt mondani, bár te leginkább magadért dolgoztál valószínűleg, nem azért, hogy ezt a kumoi srácot bármiben is elkápráztassad. Mindenesetre elkezdted átgondolni a dolgokat magadban, hogy esetleg a chakra-chakra közti kapcsolattal lehetett-e probléma és néminemű godolkozás után a chakragömbbel megpróbáltál máshogyan bánni. Ám, ahogy azt te mondtad, félelmed velós lett, és nemsokára, pár méter után egyenesen az ég felé haladt; nos, bár tudtad, hogy nem fog visszaesni, azért vártad, hátha megtörténik a csoda, de várakozásaidnak megfelelően nem esett le a dolog. - Madarat vadászni tökéletes lesz - jegyezte meg Akino ironikusan, amivel megint csak nem sokat segített neked. - Vagy éppen, ha repülő shinobik lesznek, akkor majd lerobbantod őket az égről - tette hozzá mosolyogva, majd hátradőlt a padon és úgy figyelt téged.

A megjegyzései bár nem sokat segítettek neked, talán elszántabb lehettél tőlük és folytattad a dolgot. Próbálkozásaid során arra jutottál, hogy megtalált a pontos mennyiségű, irányításhoz kellő erőt, s nemsokára, az ötödik próbálkozásodra sikerült gyorsan ellőni és megállítani a chakragömbödet; ámbátor tudtad, hogy most fog jönni a neheze. Miután visszahúztad magadhoz a dolgot, megpróbáltad balra kanyarítva kilőni, célba véve a másik bábut, de a technikád befuccsolt, igaz, néhány fokos eltérést tudtál vele produkálni, és már ez is nagy szó volt. Érezted, amint a chakra áramlik közötted és a gömb között és nemsokára már rutinosan tudtál játszani az erőhatásokkal. És nem is kellett sok, pár próbálkozás múlva sikerült a dolog.

Chakragömböt gyorsan süvített, balra kanyarodva pedig célbe vette az ép gyakorlóbábut. Az ütközés következtében történt hatás felülmúlta az előbbit is; most oldalról kapta meg a bábut, és ámulva figyelhetted, hogy mit művelt vele. A bábu karja leszakadt, de ezen kívül a nyak-mellkas részén egy nagyon szép, hosszú mély karéjban belevágott, mintha csak egy nagy kerek sajtból kivágtál volna egy emberes darabot. Ha ezt emberrel tetted volna meg, akkor esélye sem lett volna életben maradni, ugyanis hiányzott volna a fél oldala, a karja és még a nyakából is egy kis darab. Akino most is egy felhúzott szemöldökkel jutalmazta a sikeredet, ami nála valószínűsíthetően a csodálkozást jelenthette, vagy valami olyasmit. Most is odament a bábuhoz és megszemlélte az eredményt. Elismerően bólintott egyet, majd feléd fordult és ezt kérdezte: - Ennyi lenne, vagy van még valami terved ezzel a... gömbbel? Mert már ez is egész szép teljesítmény.

//Grat, a Sokidan ezek szerint kész ^^ Folytassuk akkor a megbeszéltek szerint a Sokidan: Shido-val? PLUSZ: A tanulásodnak ezt a részét én lezártnak tekinteném. A jutalomjavaslatom +5 chakra, ugyanis Zauki elég szépen megdolgozott vele, továbbá természetesen maga a Sokidan technika felírása; a jutalomfelírás természetesen majd Staff által fog megtörténni. ^^//

**Hasegawa Zauki** Szomb. Dec. 31 2016, 19:58

// Igen, folytathatjuk vele. //
-Igen, van még tervem. Nehezen és részlegesen tudom még csak irányítani. Ezen nem lenne rossz változtatni, valamint ha esetleg túltölthetném és berobbanthatnám, az se lenne rossz. Szerintem kigyakorlás kérdése lehet.- Feleltem a chunninnak.
A kész gömbbel így tehát -Ahogy mondtam is.- meg kellett tanulnom bánni, melyet gyakorlatokkal tudtam csak elérni. Célokat tettünk ki különböző alakzatokba, melyeket el kellett találnom. Természetesen nem ment könnyen a dolog és elsőre nem is sikerült. Ezt betudtam annak, hogy fáradt is vagyok már, s ezért másnap próbálkoztam újra, miután megbeszéltük a dolgot.
Reggeli órákban indultam hát meg, hogy folytassam. A célpontokat ismét kiraktuk majd elkezdődött a kigyakorlás. Érezhetően könnyebb volt a pihenés után, s a próbálkozásokkal egyre könnyebben értem el nagyobb hatást. Lassan már-már minden célt eltaláltam, ám még mindig hiányzott pár. Nem sokára azonban már sikerült chakrakontrollomat olyan szintre belőni, hogy elérhessem a kívánt hatást, ám a bonyolultabb és sokszorosított fordulatok érezhetően, ám csak kicsivel több chakrát vettek el tőlem. Remélhetőleg ez majd ahogy használom, gyakorlom, úgy fog fejlődni, mint minden más.

Ajánlott tartalom