Kikötőváros

Valóban kicsit érthetetlen volt a sensei, de így hogy megmutatta mit kell csinálnom, sokkal egyszerűbb lesz a dolgom. Amikor visszatérek megkérdezni, menni fog-e. Bólintok egyet és felszaladok az árbocra, majd a másik irányába rugaszkodok és elkapom azt a drót segítségével. Azonban nem sikerül visszaugrani az előzőre. Az első próbálkozásnál nem tudtam időben elkapni a másik árbocot, ezért a fedélzeten érkeztem talpra. A következőre már elkaptam a célt, csak nem tudtam kihasználni a lendületemet és vissza ugrani.
Kénytelen vagyok kis pihenőt tartani. Nem tudom mennyi lehet az idő, de kezdek egyre jobban elfáradni, illetve még az éhséggel is meg kell küzdenem. Ahogy körül nézek, látom hogy szinte már éjszaka van. Ez eddig miért nem tűnt fel?
Végül a pihenő után újra nekilátok. Felszaladok az árbocra és átugrok a másikra. Sikeresen elkapom a célt, majd ahogy elhaladok mellette, rántok egyet a dróton, amitől megteszek egy félkört és már a másik oldalon haladok visszafele. A lendületemet kihasználva "utazok". Ide oda cikázok egészen addig, amíg meg nem csúszik a kezem. Hirtelen a lendület miatt a fedélzeten kötök ki. Egy bukfenccel enyhítem az esés okozta sérüléseket.
Az eset után azonnal talpra állok és már megyek is vissza. Újra felszaladok az árbocon és megismételem a mozdulatokat. Nagyon jó móka így közlekedni a hajón. Megteszek néhány kört, majd a sensei és Satsu közelében landolok.
- Azt hiszem meg vagyok! - jelentem ki lihegve. - A drótot megtarthatom, vagy azt majd vegyek otthon? - kérdezem meg kicsit zavartan.

//Akkor majd berakom az adatlapra és a jutalmak/ajándékoknál is feltüntetem hogy tőled van. A drótot megtarthatom? Ha igen, akkor hány méter, csak hogy fel tudjam írni azt is rendesen //

//igen már beírhatjátok és nem kell mellé és e link sem, hogy én meséltem le csak az év és a hónap dátuma. Tomo te pedig nyugodtan tartsd meg a drótot, kb 10 méteres.//

A mesteretek csak csöndesen figyel majd mikor végeztek csak ennyit mond.
-Gratulálok kölykök, itt az ideje vacsizni.- Azt étkezés a szokásos helyszínen a szokásos ételekkel volt megrendezve, majd most is kajálás után nyugovóra küld titeket, hogy mit tesztek az már csak a ti dolgotok, bár Satsuki egyre fáradtabb a tabletta miatt. Viszont mielőtt a jól megérdemelt pihenésbe belekezdenétek egy sas szál be a helységbe egy tekercset tart a lábába mint mesteretek ölébe dob, egy rövid olvasás szünet majd:
-Megvan a harmadik csapattagotok. Ő is fiú, és nem akarok szenyó lenni vele, úgyhogy ő is veletek fog aludni, de ezt intézzétek el magatok közt majd. Mindjárt megidézem.- Ezt követően kézjelekbe kezd majd egy nagy pukkanás és lassan kivehető egy veletek egykorú kölyök alakja.

//Most egy JK karit hoztam be nektek. Kérlek várjátok, meg hogy az övé legyen az első post, és csak utána faggassátok ki.
Ui: Ő Shizune multija.//

// Én sem voltam itthon egész nap. Lehet hogy együtt voltunk? //

A sikeres tanulás után leültünk vacsorázni. Ez már nagyon kellett, mert nem hiszem hogy túl sokáig bírtam volna. Nagyon gyorsan tömöm magamba mindazt, ami előttem van. Most nem foglalkozok semmilyen illemmel, most nagyon nagyon éhes vagyok.
A vacsora után megyünk, hogy lepihenjünk, de egy sas zavar meg minket. A sensei elmondja hogy egy új társat kapunk, aki szintén fiú. Ekkor azonnal Satsu-ra nézek.
~ Még a végén lesz egy vetélytársam. Ez nem jó!
Amikor megjelenik elég érdekes figurának látszik. Olyan, mintha a strandról csöppent volna ide. Még homokot is szór a papucsából.
- Üdv! - biccentek egyet a fejemmel.
Ezután Satsu-hoz lépek és átölelem.
- Gyere, segítek! Csak kapaszkodj belém és elkísérlek a szobába. - ezt egy csábos mosoly követi.
Ha elfogadja a segítségemet, akkor a szobánkba vezetem. Közben pedig már van egy tervem, amivel megviccelhetem ezt az új srácot.
Még nem mutatkozok be az "újoncnak", mivel ő sem foglalkozott velünk túlságosan. Majd ha ő bemutatkozik, akkor én is, de addig nem. Elvégre mi már úton vagyunk egy ideje, ő meg csak úgy ide toppan.

// Ez gyenge lett, bocsi. Shizune, aki Shikaku, az 5 pontot le kell vonnom a technikáért, vagy nem? Ezt még nem sikerült feldolgoznia az agyamnak
Már nem tudsz pontot költeni, de nincs is pontod, az már csak egy maradvány a régi rendszerből. Chakraszintből tanulsz, de nem maradandóan költesz belőle, hanem minden hónapban felhasználhatod, mint egy egyenleget, maximum két jutsu megtanulására.//

//Satsuki, Tomo titeket most magatokra bízlak, mert úgy érzem a lefekvést nem kell lemesélni //

Itou egy magadra maradtál az új oktatódal ki egy viszonylag fiatal nő. Látszólag cseppet sem zavarja az illetlenséged.
-Nem hiszem, hogy megharagudtak volna rád... csak ma egész napos edzésben volt részük, biztos elfáradtak. A bemutatkozás szerintem hanyagolhatjuk, mert úgy értesültem, hogy már a nevünket úgyis tudod. Ők ketten is veled egy szinten vannak nagyjából. A küldetést azért én is elmondom. Egy fickó kirabolta az egyik ékszerboltot és ami furcsa, hogy megtudott lépni a ninjáink elől pedig csak egy civil. Most az ő nyomába eredtünk. Jelenleg a hajómon vagy, elég nagy a bárka,d e kénytelen leszel te is a gerlepárral egy ágyon osztozni. Ha végeztél meg is mutatom a szobádat.- Mondta miközben a teáját szürcsölte. Ha végeztél akkor feláll és fejével jelzi, hogy kövesd. Be kell látnod, hogy tényleg, egy luxus hajón vagy, hisz habár nem túl giccses, de egy-egy festmény szinte mindenhol található.
-Ez lenne a szobátok. kérlek este ne mászkálj fölöslegesen. Holnap fogunk partot érni, pihend ki magad. Kilenckor legkésőbb mindenkit keltek. Jó éjt.- Mondja majd ha nincs több kérdésed elmegy.

//Ha nem szeretnétek semmi extrát csinálni, akkor a lefekvést lejátszhatjátok, meg a felkelést is.//

//Nem valószínű, hogy egy helyen lettünk volna, nyugi. Valószínűleg az ország 2 különböző végén voltunk. //

Örülök hogy Satsu elfogadta a segítségem. Reméltem hogy nem fogja félre érteni az ölelést. Elkísérem a szobába, majd jelzi hogy el megy fürdeni. Addig leülök az ágyra és várakozok. Nekem is jó lenne a fürdő, mivel elég rendesen leizzadtam a mai edzésben.
Azonban a túl nagy csend zavar. Felállok az ágyról és hallgatózni kezdek az ajtónál. Csak reménykedni tudok, hogy nem aludt el a fürdés közben. Pár pillanatra ellépek az ajtótól, majd idegesen vissza megyek ahhoz. Óvatosan bekopogok.
- Tsuki, jól vagy? - kérdezem meg kicsit félénken.
Ezután fülelek, hátha jön valamilyen válasz. Ha nem válaszol, akkor berontok és kimenekítem a vízből. Ha kell még szájon át lélegeztetést is nyújtok( ) neki, csak ne essen semmi baja.

//Ez is gyenge lett sajnos. Nem így akartam, de most így sikerült összehoznom a választ. //

Mivel nem érkezik semmilyen válasz, rátöröm az ajtót és bemasírozok a fürdőbe. Ekkor látom meg, hogy a lány a víz alatt van. Megrémülök és odarohanok hozzá, majd kiemelem a kádból. Ezután a földre fektetem. Azonnal használom azt a módszert, amit már a filmekből megszoktam. Azonban semmilyen eredménye nincs. Ezután befogom az orrát, a száját pedig kinyitom. Óvatosan fölé hajolok és levegőt fújok a szájába. Ezt addig ismételem, amíg valamit nem reagál.
Viszont, hogy biztos túl élje a dolgot, két fújás között a sensei-nek kiabálok, hogy jöjjön segíteni. Ha jól láttam, ő nagyon ért a gyógyításhoz, biztos jobban elboldogul vele, mint én. Azonban a sok kiabálástól és fújkálástól kicsit megszédülök. Remélem hamarosan megérkezik a sensei...

//Nekem nem a sorok hosszával volt bajom, hanem a minőséggel Képes vagyok sokkal jobb dolgokat is írni. Viszont ez inkább csak akkor jön elő, ha én mesélek Ha jól tudom, akkor legalább 5 sort kell írni, minden egyes reagba, amit azért teljesítünk. Shikaku: közben sikerül elolvasnom az új szabályokat és nagy nehezen fel is fogtam őket //

//Satsuki, Tomo titeket hagylak együtt játszani, látom elvagytok , ha akarsz te is csatlakozhatsz majd hozzájuk Shizu//

-Édesem- Szól Ooku-hoz a sensei kedves gyengéd hangon. -Tetszik, hogy használod a fejed ezért segítek neked megérteni az én nézőpontomat. Egy emberről van szó, és nincsenek ninja képességei. Speciális fegyverei lehetnek, meg szerintem mérgekkel is dolgozik, de még annyira se ért a kardforgatáshoz mint te. Minden bizonnyal hihetetlen jó stratégával állunk szembe. Honnan gondolom, hogy egyedül dolgozik? Nem ő az első ilyen esetem. Ők általában nem bíznak meg annyira másban, hogy azt is be vegyék a tervükbe hisz akkor rajtuk bukhatják el. Embereket felhasználhatnak, de hidd el azok nem is sejtik hogy épp fel vannak használva. Első küldetésre szerintem tökéletes lesz mert én nem fogok unatkozni, ti meg megtanultok egymásra támaszkodva harcolni. Ha nem tévedek más egyebet én se tudok erről mondani.- Épp tovább sétált róla mikor Tomo életmentő akciójának a hangjai szűrődtek ki. -Szerintem aludj közöttük, nincs kedvem ahhoz, hogy tőlük zengjen az egész hajó. Jó éjt.- Köszönt el újra, és válaszra se várva elsétált.

//nektek is jelzem, hogy péntek szombat vasárnap inaktívabb leszek, mert dolgozok, és mindig e napokra fognak beosztani.//

//Elnézést Satsu, hogy még nem írtam//

Végül sikerül Satsu-t megmentenem. A lány össze van zavarodva, nem tudja hogy mi történt vele.
- Máskor legyél óvatosabb! Elaludtál fürdés közben. Ha nem vagyok itt, hogy odafigyeljek rád, akkor nagyon szörnyű dolog történt volna.
Ezután előveszek egy törölközőt és óvatosan megtörlöm, nehogy megfázzon. Ha ezzel elkészültem hozok egy köntöst, amit ráterítek.
- Gyere, feküdj be az ágyba! Ott majd pihenhetsz.
Óvatosan felveszem az ölembe és az ágyhoz viszem. Ezután lerakom és betakarom. Nyomok egy puszit a homlokára, majd megszólalok:
- Aludj jól! - mondom neki halkan, majd eltűnök a fürdőben.
Nagyon gyorsan megfürdök, utána pedig megyek én is lefeküdni. Ha az új kölyök még nincs az ágyban, akkor nagyon közel húzódok Tsuki-hoz és úgy alszok el. Ha a kölyök mégis kitúr a "helyemről", akkor a hasamra fekszek és hagyom hogy elnyomjon az álom.

Miután kijövök a fürdőből, az új társ mond valamit. Ránézek, hátha viccelődni akar, de nem úgy tűnik.
- Mondhatjuk így is! - válaszolok. - A nevem Tomo, örvendek! - ezután kezet nyújtok.
Az utóbbi eset után megpróbálok kedvesebb lenni az új társunkhoz. Remélem elfogadja a kézfogásomat és ő is bemutatkozik. Ha ezek után nincs más mondanivalója, akkor bebújok Satsu mellé és én is elalszok.

Elég rosszul alszok ezen az éjjelen. Lényegében nem sikerül rendesen kialudnom magam. Egész este csak forgolódok, aludni viszont nem igazán alszok. Reggel még azt is észre veszem, hogy Satsu felébred. Azonban hamarosan vissza is alszik.
Amikor elkezd világosodni, kikelek az ágyból és kimegyek a fedélzetre. Mindenkit elkerülök, nem akarok beszélgetni senkivel. Nem tudom mi ütött belém, de nagyon kedvtelen vagyok most. Remélem a küldetést ezzel nem fogom veszélybe sodorni. Nem lenne jó már az első küldetésen úgy bemutatkozni, hogy elrontok mindent.

//Satsu, elvileg Hidan-ra vártunk, aki jelezte hogy nem lesz. //

Egyedül ücsörgök a fedélzeten, folyamatosan a vizet bámulom. Olyan békés minden, hogy semmivel sem foglalkozok, ami körülöttem történik. Azonban a táj nem tud túl sokáig lefoglalni. Éppen ezért előveszek egy papírt és egy ceruzát, majd rajzolni kezdek.
Nagyon gyors mozdulatokkal dolgozok, így hamarosan kész lesz egy fej, amire szemeket, orrot, szájat és füleket rajzolok. Ezután nekilátok a hajának. Pár perc és kész is egy kép Satsu-ról.
Alig fejezem be a rajzolást, hallom hogy valaki a fedélzetre lép. Azonnal oda fordulok, de nem tudom ki az, mivel a nap a szemembe süt. Éppen ezért a rajzot magamhoz ölelem, nehogy valaki meglássa mit csináltam...

Satsu lépett ki a fedélzetre, amitől kicsit zavarba jövök.
~ Ne kérdezze meg, mit rajzoltam, ne kérdezze meg...
Azonban mégis megkérdezi. Kicsit féltve oda mutatom neki, majd elpirulok.
- Téged rajzoltalak le! - szólalok. - Ugye nem baj?
A kérdéseire megrázom a fejem. Még én sem láttam a sensei-t. Ezután elindulok utána. Kicsit zavarban vagyok a tegnap történtek miatt, ezért nem mondok semmit.
Végül elérjük az étkezőt, ahol a társunk már reggelizik. Kicsit kíváncsian nézek rá, majd megyek Satsu után. Ha le akar ülni, kihúzom neki a széket és segítek neki helyet foglalni. Egyenlőre én még állva maradok. Körülnézek, hátha van még valamilyen ennivaló. Ha van, akkor valami könnyebb ételt magamhoz veszek és elmajszolgatom.