Erdőségek

 

/Orochimaru/
Tisztán látszott, hogy ezek a lányok vér profik ráadásul jóval, több tapasztalattal rendelkeztek, mint én. A stratégiájuk egyszerű volt mégis hatásos, és ha szabad így fogalmazzak leleményes. Ez is azt mutatta, hogy már jó ideje dolgoztak együtt csapatként és így megbeszélés nélkül is tudják, mivel segíthetnek a senseinek. Nem kellett mást tennünk, mint az alagútból kirontani és váratlanul megtámadni a kisebb kis teremtményeket. Így a vezetőnknek csak a naggyal kellett volna foglalkoznia, ami jócskán megnövelte volna a túlélési esélyeit. Végkép nem értettem, hogy miért küldtek engem oda hisz nem igazán szoktam csapatban dolgozni. Biztos akadt volna nálam sokkalta alkalmasabb shinobi is a faluban. Igaz, hogy a háború miatt jócskán megcsappant az amúgy is alacsony létszámunk, de csak akadt volna valaki más. Persze panaszkodni nem halottak, nem is illett volna egy büszke ninjához. Mindent megtettem annak érdekében, hogy túléljük azt a kis kalandot és, hogy ne hozzak szégyent a fejemre. Sawakao megkérdezte tőlem, hogy rendelkezem-e nagy területet lefedő technikával, ami jól jöhet.
-Nem. – vágtam rá egyből.
Kissé szégyelltem bevallani, hogy az időm nagy részét a küldetésekkel töltöttem továbbá a képességeim csiszolásával. Mindig úgy tartottam még ráérek új jutsukat tanulni úgysem lesz szükségem rájuk. Abban a pillanatban nagyon jól jött volna azonban csak az alapokat tanultam meg azoknak egy részére már nem is emlékeztem.
-Mégis csak tudok egyet. – szólaltam meg hírtelen. – A Kirigakure no jutsu-t.
Nem gondoltam végig, hogy pontosan mit is mondok, mert azok a lények valamiféle rókák lehetettek és az olyanoknak kitűnő a szaglásuk és a hallásuk. Ráadásul mivel nem volt nagyobb víztömeg a közelben így az egészet önerőből kellett volna létrehoznom, ami sok energiába és persze nem kevés időbe kerül. Ám a tapasztalatlanságom nem volt mentség arra, hogy nem használtam a józan eszemet. Úgy tűnt a lányok meg voltak elégedve azzal, amit mondtam, mert Sawako azt mondta számít a technikámra. Miután kimásztunk a lyukból én elfoglaltam a helyet és vártam a jelre. Szép lassan leülepedett a pór és ismét láthatóvá váltak azok a szörnyűséges teremtmények. A tekintetünk vad volt és félelmetes legalábbis én így írtam volna le ám ez nem azt jelentette, hogy féltem ugyanis azt a luxust nem engedhettem meg magamnak. Minden egyes idegszálammal arra összpontosítottam, hogy a lehető legjobban teljesíthessek. Bár nem ismertem a lényeket azonban volt szemük és az általában minden lénynél jó célpontnak bizonyul. Az más kérdés, hogy közelükbe lehet-e jutni anélkül, hogy szétmarcangolnának ám ezen sem gondolkodhattam. Vettem egy nagy levegőt elmutogattam a megfelelő kézjeleket majd koncentrálni kezdtem a chakrámat. Fogcsikorgatva igyekeztem minél előbb végezni ugyanis a késlekedés életekbe került volna. Fogalmam sem volt róla, hogy sikerülni fog-e illetve kellő nagyságura tudom duzzasztani, mert éles helyzetben ritkán kellett bevetnem. Legtöbbször otthon próbálkoztam vele ahol sokkal nyugodtabb volt a légkör.
Mikor elérkezett az idő én is akcióba léptem, ahogyan azt az aranyos leányzó meghagyta nekem.
-          Kirigakure no justu. – suttogtam.
Úgy terveztem, ha kellő sűrűségű lesz magam is belevettem magam a küzdelembe és a kunaimmal a szemüket támadom. Tisztában voltam vele, hogy ha abba hagyom, a koncentrációt feloszlik a kőd, de abban reménykedtem, hogy nem egyik pillanatról a másikra fog megtörténni.
/Én is akartam jelezni, hogy nem jár chakra, de már nem szükséges. Ha bármi gond lenne, csak szólj./

//Előzmény//
//Tobirama//

Házból kilépve az időjárás nem igazán lepett meg, lévén a ház plafonján keletkezett lyuk miatt a lakásban is hasonló volt. A város még a szokásosnál is baljósabb képet mutatott. A köd és a városi lezárások, valamint az embereken látszó idegesség, ha nem éltem volna át a háborút és nem múlt volna az életem egy döntésen valószínűleg még hátborzongatónak is mondanám, de így csak aggodalomra adott okot, hogy talán újra meg kell hoznom egy döntést, amin akár az én akár mások élete függhet. Ahogy megközelítem a Mizukage irodáját, de csak az üres iroda fogadott, ahol egy ügyintéző volt csak. Ő közölte, hogy Mei sama éppen nincs a faluban és két nap a visszatérésének ideje. ~Ez nagyon nem jó. Azonnal tudatnom kéne a dolgot vele, valamint egy ANBU vezetővel!~
Nem sok időm volt gondolkodni, hogy hova forduljak, ugyanis egy másik ANBU jelent meg és közölte, hogy pontban délben a városon kívül találkozó lesz. Ez egyre furcsább és furcsább. Nagyon nem tetszik a dolog, hogy nincs itt a mizukage és az anbu városon kívül találkozik, mikor van egy bázisa, ahol sokkal békésebben lehetne megbeszélni. Első gondolatom, hogy nem kéne elmenni, de ha túl gondolom a dolgot és nem jelenek meg, akkor akár meg is büntethetnek. A gondolatok gyorsan cikáznak a fejembe és már kezd megfájdulni a fejem a sok információtól. Egyben biztos vagyok, hogy személyesen nem biztos, hogy jó, ha ott vagyok, mégis el kell hitetnem velük, hogy ott vagyok. Ekkor eszembe jutott a megoldás.
Nem sokkal később már a városkapunál sétálok, majd egy köszönéssel a kapu őröknek bevetem magam a várost körülvevő erdőbe. Körülbelül 1 km-re a találkozótól létrehozok 3 klónt. Egyet a tisztás észak- nyugati felére, másikat a dél- nyugati részére küldöm, amiknek egy- egy, újonnan vásárolt kusari- fundot is átadok, a harmadik klón pedig a fekete katanával, valamint két saját katanával felfegyverezve a keleti oldalon lép be Whitty-vel oldalán. Én magam 200 méterre a réttől, a falu felé helyezkedem el a meisai gakure no jutsu // álcázó rejtek technika segítségével elrejtve a jelenlétem, legalábbis a fizikai valómat, egy szenzor képes érzékelni a chakrám, akár menekülni, ami nem opció a számomra, akár segíteni kell a csapatot egy esetleges rajtaütés vagy akármilyen belső árulás esetén. Nálam a zanbaton kívül a chakraérzékeny ikerpengék és a kardforgató képzésen szerzett chakraérzékeny ninjato van. Felkészülve elfoglalom a helyem, várom a tanácskozás kezdetét.

//
Vásárolt tárgyak: 2 kusari fundo 4400 ryu

Használt technikák:
Kage bunshin - 3 klón létrehozva
1. klón: fekete katana + 2 katana
parancs és elhelyezkedés: Jelentse a támadást és megmutassa a csapatnak a fekete katanát, amit a támadó hátrahagyott. Ezen kívül maradjon csendbe és figyeljen.
2. klón: kusari fundo
parancs és elhelyezkedés: A tisztás észak- nyugati felén a meisai gakure-val álcázva. Csendben van és ha támadást észlel kapja el a lánccal a támadót.
3. klón: kusari fundó
parancs és elhelyezkedés: A tisztás dél nyugati részén szintén a mesai gakuréval álcázva. Neki az a parancs, hogy, ha a 2. klón elkap egy támadót szintén elkapja a másik oldalról a támadót és feszítsék ki.

Meisai gakure no jutsu // Álcázó rejtek
//

___________________
Megjegyzés1: Mivel Tobirama kérte, hogy moderált hosszúsággal írjunk, így a továbbiakban így is teszek. Főként csak a lényeget írom. Shiren helyzetének bemutatása megkövetelte ezt a hosszúságot.


Megjegyzés2: Amennyiben Yoshitaro nem a csoportosulással van, úgy Shiren őt várja és őt keresi odafentről, teháááát, gyakorlatilag ugyanez történne ha megtalálná őt. (Shiren egyszerre használja a Senjutsuval erősített Macska érzékeit és a Senjutsu Szenzorságot)

// Senju Tobirama - Ahol a part szakad... //